Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

A múltról a felen nek Renddé szervezni a szabadságot Illyés Gyula Testvérek eímfí drámáját mutatja ha az egri színház Nyers erőt és ésszerűséget sugároznak a díszletek. A színpadon két férfi, két test­vér, egymást győzködve vitat­kozik a forradalomról. Az egyik Dózsa György, a másik testvéröccse, Gergely. Idő: 1973... Nem tévedés. Csak az is­mert hősök, ruházatuk és fegyverzetük jelzi a XVI. szá­zadot, az írói gondolat a má­nak szól... A próba után erről beszél­gettünk a rendezővel ás a két főszereplővel. Vadász Ilona vendég az eg­ri színháznál. Egyébként a budapesti Nemzeti Színház­ban rendez és színészetet ta­nít a főiskolán. Most másod­szor találkozik Illyés Gyula drámájával. Ö rendezte a Nemzeti Színház előadását is Ott Sinkovits Imre és Kálmán György játszotta a főszerepe­ket. Itt Paláncz Ferenc és egy új, fiatal színész, Blaskó Pé­ter. — A második rendezés min­dig jobban magában hordja az első színpadraállítás bizo­nyos mértékű másolását. — Nincs két azonos elő­adás. Itt Egerben más a sze­reposztás és ez önmagában is áthangszereli az előadást. Iga­zán lelkesítő számomra, hogy más színészekkel dolgozha­tom. Paláncz Feri állandó vibrálása, nyugtalan útkere­sése nagyszerű erőforrás a rendező számára le. — Hogyan lehetne megfo­galmazni a rendezői szándé­kot? — Az író két nagy embert állított színpadra, olyan hő­söket, akik nemcsak saját sor­sukat, hanem a tömegek, sőt az egész ország sorsát döntik el. Illyés Gyula nagyszerű drámát írt, így a rendezőnek nem lehet más feladata, mint híven szolgálni áz írói gon­dolatokat. — Mik ezek a gondolatok? — Nehéz ezt megfogalmaz­ni. Tulajdonképpen a forra­dalom lehetséges útjairól van szó ebben a drámában. Nyil­vánvaló, hogy az író saját vívódását öntötte a dialógu­sokba, s azt igyekszik elmon­dani sőt bizonyítani is, hogy a passzív humanizmus önma­ga ellen fordítja a fegyvert. A humánumra persze szükség van, de párosulnia kell a cse­lekvéssel, az aktivitással. Nem szabad elfelejteni: ha nincs Dózsa, akkor nincs foly­tatás sem. Illyés hősei a XVI. századot idézik ugyan, mégis a mai forradalmiság formáin és tartalmán meditálnak a szereplők, amikor a történel­met vallatva kutatják a dön­tés felelősségének nagy kér­déseit Paláncz Ferenc, oly sok nagyszerű szerep után, most Dózsa Györgyöt alakítja. — Szeretek ilyen nagy em­bereket játszani. Dózsában nemcsak az igazságát, hanem az egyszerűségét és az embe­ri tartásai is szeretem. Illyés nem a vezért írta meg, hanem az embert, aki bár te­le van hibákkal, mégis tiszta fénnyel világít, s nemcsak a történelemben, hanem napja­inkban is. Tudom, az frő szinte ars poeticáját fogalmazta meg eb­ben a drámában, sőt az is bi­zonyos, hogy a két testvér, György és Gergely, az író két énjének szószólói a . színpa­don. Ha szabad azt mondani, mindezt egy kicsit félretéve, elképzeltem magamnak egy Blaskó Péter és Paláncz Ferenc & dráma egyik jeleneiében. ___. . i ■ i . (Foto; Perl Márton) i \ 19)3, december ZZ., szombat Dózsa Györgyöt, olyat, aki egp kicsit azért Paláncz is lesz. Engem elsősorban a szöveg vezet Hadd szóljak most György szavaival: . ~Az ország minden egyes lakosa, mocskos vagy nem mocskos, elpusztul, ha ez a hadjárat nem sikerül. Nem tudok elképzelni koponyát és szívet, amely ettől nem vilá­gosul meg, nem tisztul föl be­látni, hogy emellé a mi ügyünk mellé kell állnia, aminek a tisztaságát te magad sem vonod kétségbe “ Blaskó Péter ebben az év­adban szerződött a színház­hoz. Miskolcról, Csongor sze­repéből lépett át, hogy el­játssza Gergely alakját — Az író szövegével fele­lek György szavaira: „De, hogy véres kézzel tisz­ta ügyet ki lehessen vívni, azt is nagyon vitatják...” Csodálatos szópárbaj ez az előadás, és nagyszerű szöveg. Azt mondja Gergely: „.. .az okosítás ugyanis az volna, hogy amilyen mérték­ben kiharcoljuk a szabadsá­got, olyan mértékben szer­vezzük tüstént renddé. De hát erre csak azok képesek, akik már a győzelem előtt meg­szerzik a yszabadság jó hasz­nálásának a virtusát.” Ez a néhány mondat is jel-; zi, hogy Gergely észlény, ■ olyan filozófusaikat aki már; nagyon sokat tapasztalt az j életben. A szabadságot ő is j óhajtja, de a forradalommal' kapcsolatban vannak fenntar- J tásai. Gergely hosszú utat ível ■ át, amíg félreteszi a filozó-; fiát és érzelmi alapon ’ ”.t! a forradalomig. Hogy tnehjr- nyíre mai ez a téma, elmon-! dóm: a próbákon a chilei ese­ményekről beszélgettünk és I rádöbbentünk, hogy tulajdon- • képpen Allende is Gergely: volt, vagyis az az ember, aki- '- nek a humanizmusa nem en­gedte meg a hatalom gyakor- « lását... Még egy kérdés a rendező- j hoz: — A színpadon két maga-' tartás csap össze. Az ered- ményt ismerjük. Melyik hát i a járható úí? ________ — Bízzuk ezt a közönségre. Mi természetesen azt szeret­nénk, ha a nézők továbbgon­dolnák a drámát, s döntéseik­ben találkozna az eszme és a tett.. Bemutató ma este, Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. (márkusz) Mindezek után logikus és becsületes ésszel fel nem fog­hatta, mi lehet az oka, hogy őt, az esküjével mindeddig teljes összhangban levő ka­tonát ellenségnek nyilvánít­ja Windischgraetz herceg. S akit foglyul ejt akár Görgey, akár a többi magyar tábor­nok seregéből, azt vagy főbe löveti, vágj’ tíz-tizenöt évi várfogságra ítélteti. Világos volt előtte, rá ugyanez a sors várt volna. Amilyen magas volt alezredesi rangja, olyan neki. És maradt Görgey se­regében. Maradt. az esküjé­nél. Annál inkább, minél merészebben ívelt fölfelé Windischgraetz hadvezér! szerencsecsillaga. Görgey parancsa szerint a Csallóközön át vonult vissza ezredével Komáromba. Innen Győrbe kérette vezére és hadosztál’’Parancsnokká ne­vezte ki. Részt vett a bánya­városokat érintő téli vissza­vonulásban, amelyről azóta is irigykedve, gy ílölettel ve­gyes csodálattal beszélnek tábornokaink. Azt hitték, csak a híre létezik már Gör­gey seregének, amikor várat- ’annl . tönkreverte Kassánál Schlich hadtestét. De Aulich Lajos még itt sem jeleske­18.05 í Háború ramadánkor Ripartfiim. A világon je­lenleg a Közel-Kelet a „pus­kaporos hordó” immár közel harminc éve, 1947 óta ne­gyedszer tört ki a háború e térségben, s ezek mindegyi­ke világméretű konfliktus­sal fenyegetett. Legutóbb néhány hete dördültek el a fegyverek, s csak a nagyha­talmak összefogása árán, az ENSZ közreműködésével si­került elérni a jeniegi tűz­szünetet Chrudinák Alajos, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa éppen azokban a napokban tartózkodott Szíriában, amikor a küzde­lem a tetőpontján volt A film első része a háború előtt, Kairóban készült, s ez éles kontrasztot mutat a nézőnek: mennyire más az emberek arca a békésen fe­lemás napokban, mint ami­kor már a fegyvereké a szó. A film bemutatja a negye­dik arab-izraeli háború előz­ményeit a katonapolitikai helyzetet harcok kíújulásá- nak körülményeit a nem utolsósorban a tartós béke megteremtésének lehetősé­geit A film bebizonyítja, hogy a közel-keleti feszült­ség csak akkor fog enyhül­ni, nyugvópontra jutni, ha minden érdekelt fél szamára igazságos megoldás születik. dett hadosztályparancsnok­ként, csak biztosította a győ­ző csapatok működését. Annál keservesebb volt megismernünk nevét a ká­polnai csatában. Ez év feb­ruár . huszonhatodikán és hu- szonhetedikén. Nyolcezer emberével együtt megmutat­ta, mire képes. Érett, józan alapossággal verte szét válo­gatott egységeinket. S ami számunkra oly keserű volt, az neki, a született németnek magyar babért hozott. Azon­nal a tábornoki karba emel­ték és rábízták a második honvédhadtest parancsnoksá­gát. Buda ostromáig nem vett részt a tavaszi hadjárat lát­ványos győzelmeiben, de okos taktikai mozdulataival Pest körül biztosította a fő hadszíntéren működő hon­védseregeket. S mint, aki jól kipihente magát, májusban ellenállhatatlan rohamra di­rigálta hadtestét fel Buda­várába a Rácváros felől. Nem tudom, mi történt ve­le ezután. Csak akkor érke­zett hír felőle, amikor Szege­den a lázadó kormány had­ügyminisztere lett, kevéssel a kossuthi hatalom összeom­lása előtt A kormánnyal me­nekülhetett volna török föld­re, de visszatért a komba- táns katonák közé. önként biztos megfontolással vállal­ta a sorsközösséget. Megkérdezték tőle a vilá­gosi finálé .idején, miért nem csatlakozott a császáriakhoz, mielőtt még fegyveresen összecsaptak volna. Kijelen­tette: — Mert nem voltam haj­landó elárulni az eskümet. Mert nem voltam hajlandó vállalni a bajtársaim megve­tését. Mert nem voltam haj­landó vállalni olyan bünte­tést, amelyre nem szolgáltam rá. Így kergetett ellenünk iga­zi hősiességbe oly sok nagy­szerű' katonát Windischgraetz ostobosága. gőgje, kegyetlen­sége. Aulich Lajos szavaival a józan ész. az emberség vá­dol bennünket, nem a ma­gyarok. S ezek a vádak olyan csatavesztéseket okoznak ne­künk, amelyeket Paskievics hadserege sem képes ellensú­lyozni, Vannak fogalmak, amelyek csodálatosan szép, magas»- íos bensőt takarnak és vannak fogalmak, amelyeket már annyiszor meggyaláztak, besároztak, átmázoltak. Ilyen a szeretet is. — Mi a szeretet? — A papok találták ki­— Legyen szíves, válaszoljon! Mi a szeretet? — Várjon csak! Azt hiszem, szép emberi érzés. Az anya szereti a gyermekét, a feleség a férjét. Ez a szeretet. Ugye, milyen furcsa? Az emberek szeretnek. Minden­nap gyakoroljuk a szeretetet és amikor itt áll előttünk a kérdés, akkor... — Hány éves? — Tizenhét. — Mi a szeretet? — A szerelmet érti? — Nem! A szeretette gondolok, — Persze! A Katiba szerelmes vagyok, az apámat-sze­retem. — És a Katit nem szereti? — Dehogynem, vagyis.. ­Szóval, bonyolult téma. Pedig szeretjük a Katit, az édesanyánkat, a menyasszonyunkat, a barátunkat, a mun­katársunkat, a kedvenc futballistánkat, táncdalénekesünket és mégis. \ *— Azt tartja, kényes témáról van szó? — Meglehetősen. Főleg most, karácsony előtt.. — Tud nélküle élni? — Nem. Nem is akarok. Ez a legtisztább emberi érzés. Aranyos falusi nénike, csupa kedvesség. — Mi a szeretet, drága Julcsa néni? A papunk mostanában mindig arról beszél. Nagyon szép, messzehangzó szava van. — Mit gondol, tudnak-e szeretni a kommunisták? Szörnyen elcsodálkozik. — Mondjuk a Gyuri fia, aki párttitkár Barcikán? Tanácstalanul az ölébe ejti a kezét — Az én Gyurim igen. Gyuri nagyon szereti az embere­ket. öt is szereti az egész üzem, tudja, egyszer az igaz­gató... Az ember önkéntelenül is behunyja szemét és tűnődik. Ez a generáció, — legalábbis az idősebbjei — már indul­tak háborúba a szeretet jegyében. Hajdan szeretetkará- esonyíák álltak a nagybirtokok udvarain, szeretetcsomagra szedtek pénzt a gazdagok és közben hárommilliónak nem mindennap volt betevő falatja- A meggyalázott szeretet pedig zsupfedelek alá költözött — Válaszoljon! Mi a szeretet? — Társadalmunk lényegéből fakad. Az embereknek le­hetőségük van boldoggá tenni egymást és önmagukat.. Hamarosan kígyóinak a karácsonyfák. A szeretet ün­nepén minden jóakaraté ember ünnepeL A valódi, a meg nem csúfolt, a tiszta szeretet jegyében.., Szaiay István Lovag Pöltenberg Ernő nemcsak anvanyolve szerint német, de állampolgársága is osztrák. Született bécsi. Ugyanitt tényleges katona volt már tizenhét éves ko­rában őfelsége egyik elit alakulatánál, a Hardegg vér- tesezredinél. Aztán egy má­sik elit alakulatban, a Sán­dor orosz nagyhercegről el­nevezett huszárezredben vit­te a kapitányi rangig. Mind­ezek alapján nehezen kép­zelhető el róla, hogy ilyen környezetben forradalmárrá változhatott, s eleve eltökélt szándékkal lépett a magyar rebellió- szolgálatába. Bécsi ezredével felsőbb parancsra érkezett Magyar- országra tavaly augusztus­ban és ugyancsak felsőbb parancsra a Drávánál tett esküt a magyar alkotmány­ra. Mindent elkövetett an­nak érdekében, hogy ne kelljen Magyarországra kö­vetnie ezredét. Betartva a szolgálati utat, makacsul kilincselt a mind magasabb és magasabb elöljáróinál, kérvén, vezényeljék inkább Itáliába Hasztalan. Legvé­gül Latour osztrák hadügy­miniszterhez juttatta el kér­vényét. Mivel itt is elutasí­tásra talált, kénytelen-kel­letlen engedelmeskedett a felsőbb akaratnak. S ha már ilyen ridegen szorították bele nem kívánt helyzetébe, teljes joggal bit­te, hogy legmagasabb elöl­járói helyeslésével került a magyar hadügyminiszter ha­táskörébe. Mint engedelem- mel tartozó hivatásos tiszt, tudomásul vette az új hely­zetet és akként viselkedett, ahogy a katonai becsületet értelmezte. Sorsdöntő próbatétele Pá- kozdnái következett be. Min­den külső jel szerint, a ki­rályi nyilatkozat szerint is arról kellett meggyőződnie, hogy Jellasics önszántából indított hadjáratot Magyar- ország ellen. A törvényes király és annak törvényes kormánya ellen. Hiába pa­rancsolta meg a király mindkét félnek az ütközet elkerülését, Jelasich mégis tárhadott. Pöltenbéfg Ernő küzdött ellene, s a győzők oldalán örvendhetett a bán vereségének. Nem sokáig. Még ki sem pihenhették a csata megpró­báltatásait, éppen, csak el­kezdték az Ausztria felé me­nekülő Jellasics üldözését, amikor híre jött, a hihetet­len fordulatnak: a bán igen­is élvezi Bécs kegyeit és a győzők a birodalom ellensé­gei. Néhány nappal a pá- kozdi győzelem után gróf Lamberget nevezték ki az összes magyarországi had­erő főparancsnokává. S ami­kor Lamberget megölték a pesti hajóhídon, ugyanarra a Jellasicsra ruházták a gróf Lambergnek szánt teljhatal­mat, akit a pákozdi ütközet előtt még hitszegőnek neve­zett a király. Ugyancsak el- ámult Pöltenberg lovag, amikor tudomásul kellett, vennie, hogy kegyenc lett a hitszegő, ellenben a király országáért harcoló magyaro­kat. a hazaárulás vádja alá helyezték. Ekkor értette meg Pölten­berg Ernő, hogy nincs szá­mára visszaút. Eredeti hie­delme, szándéka tökéletes el­lentétjeként a büntetés ígé­rete, a kiátkozottak táborá­ban találta Elszámolt lelki- ismeretével, leszámolt: illú­zióival. Immár önszántából vállalta a sorsot, amelyre korábban álmában sem gon­dolt. Elhatározásában közre­játszottak a szülővárosából érkező hírek is: Bécs for­rongott, Latour grófot a francia származású hadügy­minisztert, aki nem engedte őt áthelyezni itáliai szolgá­latra, a tömeg felakasztotta. Ha Becsben is forradalom van. ha megroppant a rend az osztrák császár tartomá­nyaiban, nem okosabb-e, nem becsületesebb-e, ha szol­gál tovább a magyar király országában, amelyben egy­ugyanazon uralkodó kormá­nya őrzi a rendet? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents