Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
A múltról a felen nek Renddé szervezni a szabadságot Illyés Gyula Testvérek eímfí drámáját mutatja ha az egri színház Nyers erőt és ésszerűséget sugároznak a díszletek. A színpadon két férfi, két testvér, egymást győzködve vitatkozik a forradalomról. Az egyik Dózsa György, a másik testvéröccse, Gergely. Idő: 1973... Nem tévedés. Csak az ismert hősök, ruházatuk és fegyverzetük jelzi a XVI. századot, az írói gondolat a mának szól... A próba után erről beszélgettünk a rendezővel ás a két főszereplővel. Vadász Ilona vendég az egri színháznál. Egyébként a budapesti Nemzeti Színházban rendez és színészetet tanít a főiskolán. Most másodszor találkozik Illyés Gyula drámájával. Ö rendezte a Nemzeti Színház előadását is Ott Sinkovits Imre és Kálmán György játszotta a főszerepeket. Itt Paláncz Ferenc és egy új, fiatal színész, Blaskó Péter. — A második rendezés mindig jobban magában hordja az első színpadraállítás bizonyos mértékű másolását. — Nincs két azonos előadás. Itt Egerben más a szereposztás és ez önmagában is áthangszereli az előadást. Igazán lelkesítő számomra, hogy más színészekkel dolgozhatom. Paláncz Feri állandó vibrálása, nyugtalan útkeresése nagyszerű erőforrás a rendező számára le. — Hogyan lehetne megfogalmazni a rendezői szándékot? — Az író két nagy embert állított színpadra, olyan hősöket, akik nemcsak saját sorsukat, hanem a tömegek, sőt az egész ország sorsát döntik el. Illyés Gyula nagyszerű drámát írt, így a rendezőnek nem lehet más feladata, mint híven szolgálni áz írói gondolatokat. — Mik ezek a gondolatok? — Nehéz ezt megfogalmazni. Tulajdonképpen a forradalom lehetséges útjairól van szó ebben a drámában. Nyilvánvaló, hogy az író saját vívódását öntötte a dialógusokba, s azt igyekszik elmondani sőt bizonyítani is, hogy a passzív humanizmus önmaga ellen fordítja a fegyvert. A humánumra persze szükség van, de párosulnia kell a cselekvéssel, az aktivitással. Nem szabad elfelejteni: ha nincs Dózsa, akkor nincs folytatás sem. Illyés hősei a XVI. századot idézik ugyan, mégis a mai forradalmiság formáin és tartalmán meditálnak a szereplők, amikor a történelmet vallatva kutatják a döntés felelősségének nagy kérdéseit Paláncz Ferenc, oly sok nagyszerű szerep után, most Dózsa Györgyöt alakítja. — Szeretek ilyen nagy embereket játszani. Dózsában nemcsak az igazságát, hanem az egyszerűségét és az emberi tartásai is szeretem. Illyés nem a vezért írta meg, hanem az embert, aki bár tele van hibákkal, mégis tiszta fénnyel világít, s nemcsak a történelemben, hanem napjainkban is. Tudom, az frő szinte ars poeticáját fogalmazta meg ebben a drámában, sőt az is bizonyos, hogy a két testvér, György és Gergely, az író két énjének szószólói a . színpadon. Ha szabad azt mondani, mindezt egy kicsit félretéve, elképzeltem magamnak egy Blaskó Péter és Paláncz Ferenc & dráma egyik jeleneiében. ___. . i ■ i . (Foto; Perl Márton) i \ 19)3, december ZZ., szombat Dózsa Györgyöt, olyat, aki egp kicsit azért Paláncz is lesz. Engem elsősorban a szöveg vezet Hadd szóljak most György szavaival: . ~Az ország minden egyes lakosa, mocskos vagy nem mocskos, elpusztul, ha ez a hadjárat nem sikerül. Nem tudok elképzelni koponyát és szívet, amely ettől nem világosul meg, nem tisztul föl belátni, hogy emellé a mi ügyünk mellé kell állnia, aminek a tisztaságát te magad sem vonod kétségbe “ Blaskó Péter ebben az évadban szerződött a színházhoz. Miskolcról, Csongor szerepéből lépett át, hogy eljátssza Gergely alakját — Az író szövegével felelek György szavaira: „De, hogy véres kézzel tiszta ügyet ki lehessen vívni, azt is nagyon vitatják...” Csodálatos szópárbaj ez az előadás, és nagyszerű szöveg. Azt mondja Gergely: „.. .az okosítás ugyanis az volna, hogy amilyen mértékben kiharcoljuk a szabadságot, olyan mértékben szervezzük tüstént renddé. De hát erre csak azok képesek, akik már a győzelem előtt megszerzik a yszabadság jó használásának a virtusát.” Ez a néhány mondat is jel-; zi, hogy Gergely észlény, ■ olyan filozófusaikat aki már; nagyon sokat tapasztalt az j életben. A szabadságot ő is j óhajtja, de a forradalommal' kapcsolatban vannak fenntar- J tásai. Gergely hosszú utat ível ■ át, amíg félreteszi a filozó-; fiát és érzelmi alapon ’ ”.t! a forradalomig. Hogy tnehjr- nyíre mai ez a téma, elmon-! dóm: a próbákon a chilei eseményekről beszélgettünk és I rádöbbentünk, hogy tulajdon- • képpen Allende is Gergely: volt, vagyis az az ember, aki- '- nek a humanizmusa nem engedte meg a hatalom gyakor- « lását... Még egy kérdés a rendező- j hoz: — A színpadon két maga-' tartás csap össze. Az ered- ményt ismerjük. Melyik hát i a járható úí? ________ — Bízzuk ezt a közönségre. Mi természetesen azt szeretnénk, ha a nézők továbbgondolnák a drámát, s döntéseikben találkozna az eszme és a tett.. Bemutató ma este, Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. (márkusz) Mindezek után logikus és becsületes ésszel fel nem foghatta, mi lehet az oka, hogy őt, az esküjével mindeddig teljes összhangban levő katonát ellenségnek nyilvánítja Windischgraetz herceg. S akit foglyul ejt akár Görgey, akár a többi magyar tábornok seregéből, azt vagy főbe löveti, vágj’ tíz-tizenöt évi várfogságra ítélteti. Világos volt előtte, rá ugyanez a sors várt volna. Amilyen magas volt alezredesi rangja, olyan neki. És maradt Görgey seregében. Maradt. az esküjénél. Annál inkább, minél merészebben ívelt fölfelé Windischgraetz hadvezér! szerencsecsillaga. Görgey parancsa szerint a Csallóközön át vonult vissza ezredével Komáromba. Innen Győrbe kérette vezére és hadosztál’’Parancsnokká nevezte ki. Részt vett a bányavárosokat érintő téli visszavonulásban, amelyről azóta is irigykedve, gy ílölettel vegyes csodálattal beszélnek tábornokaink. Azt hitték, csak a híre létezik már Görgey seregének, amikor várat- ’annl . tönkreverte Kassánál Schlich hadtestét. De Aulich Lajos még itt sem jeleske18.05 í Háború ramadánkor Ripartfiim. A világon jelenleg a Közel-Kelet a „puskaporos hordó” immár közel harminc éve, 1947 óta negyedszer tört ki a háború e térségben, s ezek mindegyike világméretű konfliktussal fenyegetett. Legutóbb néhány hete dördültek el a fegyverek, s csak a nagyhatalmak összefogása árán, az ENSZ közreműködésével sikerült elérni a jeniegi tűzszünetet Chrudinák Alajos, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa éppen azokban a napokban tartózkodott Szíriában, amikor a küzdelem a tetőpontján volt A film első része a háború előtt, Kairóban készült, s ez éles kontrasztot mutat a nézőnek: mennyire más az emberek arca a békésen felemás napokban, mint amikor már a fegyvereké a szó. A film bemutatja a negyedik arab-izraeli háború előzményeit a katonapolitikai helyzetet harcok kíújulásá- nak körülményeit a nem utolsósorban a tartós béke megteremtésének lehetőségeit A film bebizonyítja, hogy a közel-keleti feszültség csak akkor fog enyhülni, nyugvópontra jutni, ha minden érdekelt fél szamára igazságos megoldás születik. dett hadosztályparancsnokként, csak biztosította a győző csapatok működését. Annál keservesebb volt megismernünk nevét a kápolnai csatában. Ez év február . huszonhatodikán és hu- szonhetedikén. Nyolcezer emberével együtt megmutatta, mire képes. Érett, józan alapossággal verte szét válogatott egységeinket. S ami számunkra oly keserű volt, az neki, a született németnek magyar babért hozott. Azonnal a tábornoki karba emelték és rábízták a második honvédhadtest parancsnokságát. Buda ostromáig nem vett részt a tavaszi hadjárat látványos győzelmeiben, de okos taktikai mozdulataival Pest körül biztosította a fő hadszíntéren működő honvédseregeket. S mint, aki jól kipihente magát, májusban ellenállhatatlan rohamra dirigálta hadtestét fel Budavárába a Rácváros felől. Nem tudom, mi történt vele ezután. Csak akkor érkezett hír felőle, amikor Szegeden a lázadó kormány hadügyminisztere lett, kevéssel a kossuthi hatalom összeomlása előtt A kormánnyal menekülhetett volna török földre, de visszatért a komba- táns katonák közé. önként biztos megfontolással vállalta a sorsközösséget. Megkérdezték tőle a világosi finálé .idején, miért nem csatlakozott a császáriakhoz, mielőtt még fegyveresen összecsaptak volna. Kijelentette: — Mert nem voltam hajlandó elárulni az eskümet. Mert nem voltam hajlandó vállalni a bajtársaim megvetését. Mert nem voltam hajlandó vállalni olyan büntetést, amelyre nem szolgáltam rá. Így kergetett ellenünk igazi hősiességbe oly sok nagyszerű' katonát Windischgraetz ostobosága. gőgje, kegyetlensége. Aulich Lajos szavaival a józan ész. az emberség vádol bennünket, nem a magyarok. S ezek a vádak olyan csatavesztéseket okoznak nekünk, amelyeket Paskievics hadserege sem képes ellensúlyozni, Vannak fogalmak, amelyek csodálatosan szép, magas»- íos bensőt takarnak és vannak fogalmak, amelyeket már annyiszor meggyaláztak, besároztak, átmázoltak. Ilyen a szeretet is. — Mi a szeretet? — A papok találták ki— Legyen szíves, válaszoljon! Mi a szeretet? — Várjon csak! Azt hiszem, szép emberi érzés. Az anya szereti a gyermekét, a feleség a férjét. Ez a szeretet. Ugye, milyen furcsa? Az emberek szeretnek. Mindennap gyakoroljuk a szeretetet és amikor itt áll előttünk a kérdés, akkor... — Hány éves? — Tizenhét. — Mi a szeretet? — A szerelmet érti? — Nem! A szeretette gondolok, — Persze! A Katiba szerelmes vagyok, az apámat-szeretem. — És a Katit nem szereti? — Dehogynem, vagyis.. Szóval, bonyolult téma. Pedig szeretjük a Katit, az édesanyánkat, a menyasszonyunkat, a barátunkat, a munkatársunkat, a kedvenc futballistánkat, táncdalénekesünket és mégis. \ *— Azt tartja, kényes témáról van szó? — Meglehetősen. Főleg most, karácsony előtt.. — Tud nélküle élni? — Nem. Nem is akarok. Ez a legtisztább emberi érzés. Aranyos falusi nénike, csupa kedvesség. — Mi a szeretet, drága Julcsa néni? A papunk mostanában mindig arról beszél. Nagyon szép, messzehangzó szava van. — Mit gondol, tudnak-e szeretni a kommunisták? Szörnyen elcsodálkozik. — Mondjuk a Gyuri fia, aki párttitkár Barcikán? Tanácstalanul az ölébe ejti a kezét — Az én Gyurim igen. Gyuri nagyon szereti az embereket. öt is szereti az egész üzem, tudja, egyszer az igazgató... Az ember önkéntelenül is behunyja szemét és tűnődik. Ez a generáció, — legalábbis az idősebbjei — már indultak háborúba a szeretet jegyében. Hajdan szeretetkará- esonyíák álltak a nagybirtokok udvarain, szeretetcsomagra szedtek pénzt a gazdagok és közben hárommilliónak nem mindennap volt betevő falatja- A meggyalázott szeretet pedig zsupfedelek alá költözött — Válaszoljon! Mi a szeretet? — Társadalmunk lényegéből fakad. Az embereknek lehetőségük van boldoggá tenni egymást és önmagukat.. Hamarosan kígyóinak a karácsonyfák. A szeretet ünnepén minden jóakaraté ember ünnepeL A valódi, a meg nem csúfolt, a tiszta szeretet jegyében.., Szaiay István Lovag Pöltenberg Ernő nemcsak anvanyolve szerint német, de állampolgársága is osztrák. Született bécsi. Ugyanitt tényleges katona volt már tizenhét éves korában őfelsége egyik elit alakulatánál, a Hardegg vér- tesezredinél. Aztán egy másik elit alakulatban, a Sándor orosz nagyhercegről elnevezett huszárezredben vitte a kapitányi rangig. Mindezek alapján nehezen képzelhető el róla, hogy ilyen környezetben forradalmárrá változhatott, s eleve eltökélt szándékkal lépett a magyar rebellió- szolgálatába. Bécsi ezredével felsőbb parancsra érkezett Magyar- országra tavaly augusztusban és ugyancsak felsőbb parancsra a Drávánál tett esküt a magyar alkotmányra. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy ne kelljen Magyarországra követnie ezredét. Betartva a szolgálati utat, makacsul kilincselt a mind magasabb és magasabb elöljáróinál, kérvén, vezényeljék inkább Itáliába Hasztalan. Legvégül Latour osztrák hadügyminiszterhez juttatta el kérvényét. Mivel itt is elutasításra talált, kénytelen-kelletlen engedelmeskedett a felsőbb akaratnak. S ha már ilyen ridegen szorították bele nem kívánt helyzetébe, teljes joggal bitte, hogy legmagasabb elöljárói helyeslésével került a magyar hadügyminiszter hatáskörébe. Mint engedelem- mel tartozó hivatásos tiszt, tudomásul vette az új helyzetet és akként viselkedett, ahogy a katonai becsületet értelmezte. Sorsdöntő próbatétele Pá- kozdnái következett be. Minden külső jel szerint, a királyi nyilatkozat szerint is arról kellett meggyőződnie, hogy Jellasics önszántából indított hadjáratot Magyar- ország ellen. A törvényes király és annak törvényes kormánya ellen. Hiába parancsolta meg a király mindkét félnek az ütközet elkerülését, Jelasich mégis tárhadott. Pöltenbéfg Ernő küzdött ellene, s a győzők oldalán örvendhetett a bán vereségének. Nem sokáig. Még ki sem pihenhették a csata megpróbáltatásait, éppen, csak elkezdték az Ausztria felé menekülő Jellasics üldözését, amikor híre jött, a hihetetlen fordulatnak: a bán igenis élvezi Bécs kegyeit és a győzők a birodalom ellenségei. Néhány nappal a pá- kozdi győzelem után gróf Lamberget nevezték ki az összes magyarországi haderő főparancsnokává. S amikor Lamberget megölték a pesti hajóhídon, ugyanarra a Jellasicsra ruházták a gróf Lambergnek szánt teljhatalmat, akit a pákozdi ütközet előtt még hitszegőnek nevezett a király. Ugyancsak el- ámult Pöltenberg lovag, amikor tudomásul kellett, vennie, hogy kegyenc lett a hitszegő, ellenben a király országáért harcoló magyarokat. a hazaárulás vádja alá helyezték. Ekkor értette meg Pöltenberg Ernő, hogy nincs számára visszaút. Eredeti hiedelme, szándéka tökéletes ellentétjeként a büntetés ígérete, a kiátkozottak táborában találta Elszámolt lelki- ismeretével, leszámolt: illúzióival. Immár önszántából vállalta a sorsot, amelyre korábban álmában sem gondolt. Elhatározásában közrejátszottak a szülővárosából érkező hírek is: Bécs forrongott, Latour grófot a francia származású hadügyminisztert, aki nem engedte őt áthelyezni itáliai szolgálatra, a tömeg felakasztotta. Ha Becsben is forradalom van. ha megroppant a rend az osztrák császár tartományaiban, nem okosabb-e, nem becsületesebb-e, ha szolgál tovább a magyar király országában, amelyben egyugyanazon uralkodó kormánya őrzi a rendet? (Folytatjuk.)
