Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
Pillanatképek a Házból Az országgyűlés egy-egy Ülésszakának munkájáról, az ott zajló vitákról, a törvény- alkotásról i az interpellációkról hűséges dokumentum készül- Azonban a sajtó is dolgozik a saját eszközeivel. Számtalan írni és fényké- peznivaló akad a Parlamentben, amelyek összességükben, s a maguk, közvetlen módján ugyancsak hűséges és átfogó képet adnak az ország vezetőinek, a választópolgárok képviselőinek parlamenti „hétköznapjairólA most befejeződött téli ülésszak ezúttal is kínálta a témákat a fotózáshoz és tudósításokhoz. A sok felvétel közül még maradt jó néhány, ezekből nyújtunk át olvasóinknak egy csokorra valót, mintegy összefoglalásul az ülésszak történetéről. Felső képünkön Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ár. Ajtói Miklóssal, a Minisztertanács elnökhelyettesével beszélget az ülésteremben. Lent: Hevér Lajos, Vadkerti Miklósné és Pusztai Lászlóné Heves megyei képviselők az ülés szünetében maguk között is folytatják a költségvetés „vitájáé’... (Puskás Ariké képriportja) A tartozó lakástextíliákat előállító vállalatoktól is megkívánta a kapacitásbővítést. Ezért került sor Sopronban a szőnyeggyártás fejlesztésére, s ezért épült a Lakástextil Vállalat új fonodája Ugyancsak befejeződött a Szegedi Ruhagyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Magyaróvári Kötöttárugyár és több más nagyüzem és szövetkezet kapacitásának bővítése. Csupán a közelmúltban átadott rekonstrukciós fejlesztések közül említésre méltó a Magyar Selyemipari Vállalat Tolnai Fon alter jeti elmesí tője, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Szövödéje, a Váci Kötöttárugyár pásztói új üzeme. Kilencven úi vidéki telephely E néhány példából is kitűnik, hogy a budapesti egységek mellett gyors ütemű a vidéki üzemek fejlesztése. Ebben közrejátszik az, hogy már korábban 24 budapesti üzem vidékre telepítésére volt döntés. Ennek megoldása több-kevesebb zökkenővel, de viszonylag ütemesen halad. Ettől függetlenül is tudatosan törekedtünk a főváros és a vidék könnyűipari arányának megváltoztatására az utóbbi javára, mivel az ágazatra a csökkenés ellenére is még mindig a budapesti koncentráltság jellemző. A tóvárosi székhellyel rendelkező vállalatok adják a termelésnek mintegy 57 százalékát. Korábban a könnyűiparban foglalkoztatott munkások 42 —45 százaléka dolgozott a fővárosi üzemekben, részarányuk 1972-ben már 31 szántókra csökkent. A munka- «fogondok arra késztetik a vállalatokat, hogy vidéken, a még bevonható munkáskezekkel rendelkező területeken létesítsenek új telephelyet Egyik felmérésünk nyomár megállapíthattuk, hogy 1968—72 között 90 új vidéki telephely kezdte meg működését Üzemeink sok ezer újabb dolgozónak nyújtanak munkaalkalmat Az új üzemeket úgy is kell tekintenünk, mint a szocialista embernevelés, a munkásosztály új, zömmel fiatal tagjainak nevelésében közreműködő első állomásokat Ehért sem mellékes számunkra az, hogy az üzemek hogyan fogadják a munkásosztály soraiba került új dolgozókat, milyen munkakörülményeket, szociális, kulturális és egyéb ellátást nyújtanak. Az új üzemek mellett vidéken is nagy számban találhatók régi, felújításra váró munkahelyek. Ezért is figyeljük féltő gonddal a munkakörülmények javítása iránti törekvéseket. Erre a célra egyébként. az ágazathoz tartozó üzemek öt év alatt mintegy kétmilliárd forintot fordíthatnak. Ágazatunk irányító munkájában olyan módszert alakítottunk ki, hogy minden megyével egy-egy miniszter- helyettes tart közvetlen kapcsolatot. A megyék vezetőivel együtt időnként áttekintjük a könnyűipari vállalatok, üzemek működését, összehangoljuk iparfejlesztési elképzeléseinket. Míg korábban a fővároson kívül csupán néhány megyére, elsősorban Győr-Sopronra, Csongrádra, Borsodra kellett kiterjednie a kapcsolatoknak, most már ez elengedhetetlen az ország valamennyi megyéjében. Mindenütt növekszik, erősödik a könnyűipar súlya, s ebben rész© van a rekonstrukciónak is. Csupán Szabolcs- Szatmár megyében ebben a tervidőszakban ötezerre nő a könnyűiparban foglalkoztatottak száma, akiknek túlnyomó többsége természetesen nődolgoeó Mindenki taláHa meg, amit keres Amint arra a bevezetőben is utaltam, a rekonstrukció egyik fő célja a lakosság ellátásának javítása volt Hogy ez mennyiben sikerült eddig, azt leginkább a vásárlók mérhetik le, s remélem, hogy az elmúlt hetekben, a karácsonyi adjándé- kok beszerzése során is mind többen vásároltak elégedetten. Arra törekszünk, hogy árukínálatunk a differenciált keresletnek is megfeleljen, ne hiányozzanak a kisebb pénztárcával rendelkezők által keresett, úgynevezett olcsó cikkek sem, s azok is legyenek tetszetősek, alkalmazkodjanak a divathoz, s aki jobb használati értékkel rendelkező, korszerűbb terméket keres, az is megtalálja, ha meg akarja fizetni érte a magasabb árat. A rekonstrukció során üzembe helyezett gépeken a legújabb gyártmányfejlesztés eredményeképpen előállított új termékek közé tartozik a lánchurkolt frottír, a nyomott mintás Trevira és a mérettartó hurkolt nylon velúr nyomott ágyneműkel me, a kötött női és felsőm házat! anyag, kötszövöttmü szőrme, új mintázó berende zéssel készült tűzött szőnyeg, különféle szintetikus bélésSzámvetés, számadás gywssesrte élasSMdesfflt a határ. A mezőgazdasági üzemek elvégezték az őszi tennivalókat, jó néhány helyen hótakaró fedi a földeket A nyugalom azonban csupán látszólagos. Mert igaz, hogy a nagyüzemi táblákon egyre kevésbé lehet gépeket, embereket látni, de a szövetkezetekben mégis komoly munka folyik. Túl azon, hogy az állattenyésztők számára télen sincs holt idő, s ilyenkor van lehetőség a gépek javítására is, mégis azt lehet elmondani, hogy a legnagyobb feladatot ilyenkon a zárszámadásra való felkészülés jelenti mindenhol. Igaz, hogy az évet összegező közgyűlések megtartására csupán január második felében és februárban kerül sor, mégis megállapíthatjuk, hogy megyénk közös gazdaságai eredményes évet hagyhatnak maguk után. Pedig nem volt könnyű esztendő. Évtizedek óta nem volt ennyire aszályos az időjárás, a kora tavaszi fagyok 3500 hektárnyi szőlő- területen okoztak károkat, pusztított a homokverés, a jég, nem is beszélve a közel félszáz szövetkezetét érintő száj- és körömfáj ás járványról A kedvezőtlen Időjárás és a Járvány ellenére is jó eredményeket mondhatnak magukénak a közös gazdaságok. A növénytermesztés átlagai a tavalyihoz hasonlóan alakultak. A búza termésátlaga a síkvidéki szövetkezetekben valamelyest emelkedett, a hegyvidéki tsz-ekben némileg csökkent. Érdemes viszont megemlíteni, hogy köpös gazdaságaink a kenyér- és takarmánygabonából rekordmennyiséget értékesítettek, több mint 11 200 vagont. Kedvezően alakult a takarmánytermesztés, fedezi az egyre növekvő állatállomány igényeit. A korábbi években igen 6ok gondot okozott, hogy megyénkben csökkent a cukorrépa- és zöldségtermő terület, az idén viszont sikerült növekedést elérni. A súlyos járványt az év végére kiheverte az állatállományunk, a sertések száma például a tavalyi év végéhez képest, mintegy 20 százalékkal növekedett. Az eredmények mellett azonban arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a szarv asmarha-álomány nem növekszik a kívánt mértékben, s nem sikerült megállítani a juhállomány csökkenését. Eredményeink ..leltárba vételénél” a leginkább azt lehetne kiemelni, hogy az idén tovább javult a szövetkezetekben a gazdálkodás színvonala, s egyre inkább tért hódít a korszerűsödés. Minden tényezőre persze nem lehet kitérni, de feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy mind a kukorica*, mind a cukorrépa-termelésnél egyre inkább előtérbe kerül a zárt rendszerű termesztés, 6 ennek következtében jelentősen emelkednek a hozamok is. A korszerűsödést jelzi az is, hogy az idén több mint 25 ezer hektáron, légi úton történt a vegyszeres gyomirtás, közel 16 ezer hektáron pedig a fejtrágyázás. Tízezer hektár konzervipari növény kártevők elleni védelmét pedig helikopterek biztosították. Egyre inkább előtérbe kerül a szakosodás is, megyénk szövetkezetei csökkentik a termesztett növények számát, hogy a megmaradókat minél nagyobb területen, minél gazdaságosabban termelhessél!. E zekben a napokban, hetekben a megye 89 termelőszövetkezete készül a zárszámadásra. Számba veszik az elért eredményeket, feltérképezik a gondokat, s természetesen felvázolják a jövő körvonalait is. A szövetke? zet.ek helyzetét a legilletékesebb fórum — a közgyűlés tárgyalja. Azok, akik a gazdasági év során fáradhatatlanul dolgoztak, most szavukat, véleményüket is hallatják majd az egész közösség előtt. Hiszen az ünnepi külsőségekén túl. minden közgyűlés. munkaértekezlet, ahol a középpontban a munkás és a munka áll. Kaposi Levente Ä gőzmozdony — nem mozdul..* Változatlan gondok a húsipari vállalatod Wovemfoer 4-i lapszámunkban „Egy különös beruházás sorsa” címmel cikket írtunk a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 14 milliós új beruházásáról, amely csigalassúsággal készül. A kémiai laboratóriumot például még a múlt év decemberében kellett volna átadni, de nem lett belőle semmi. Cikkünkben sikkor közöltük a kivitelező; a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat múszakiigazgató-helyettesé- nek nyilatkozatát, miszerint» beruházás legfontosabb részét a kazánházat, a korábbi augusztusi megállapodás helyett november 10-ig elkészítik. Ugyanakkor még a tél beállta előtt üzembe helyezik az olaj tüzel éses kazánokat is. Notzember 30-ig pedig átadják rendeltetésének a szarvasmarha-istállót. Az elmúlt napokban sétát tettünk a beruházás körül és. meggyőződtünk arról, . hogy sem a kazánház, sem a kémiai laboratórium, sem pedig szarvasmarha-istálló nem. lett átadva, az immár módosított határidő szerint sem. A Heves megyei Állatforgalml- és Húsipari Vállalat, igazgatója tárgyalásokat folytatott , a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójával, aki viszont a 14 .milliós beruházásra vonatkozóan nem jelelt meg újabb átadási határidőt... Miután a tél az elmúlt' évekhez képest váratlanul, komoly hideggel és havazással köszöntött be, az állat- forgalmi- és húsipari vállalat hogy a kétműszakos termeléshez nélkülözhetetlen gázmennyiséget biztosítsa, egy kiselejtezett gőzmozdony t volt kénytelen vásárolni. December 3-a óta az ég felé magasodó torony lövellt s füstöt a mozdony mellett, amely esztétikailag sem lenyűgöző látvány, egészségileg pedig egyenesen káros, mert a füst rontja a környék levegőjét. A kénv'szerszüite' mozdony üzemeltetésével „viszem a tmk-ban és a gépkocsísze- relő műhelyben most már meleg van, nem kell fagyos- kodniúk a szerelőknek. Ideig- óráig biztosítják a szükséges gőzt a termeléshez is. De vajon meddig tart még anyagok, ballon és sportruházati termék, szintetikus lánckötött függöny és többféle, nem szőtt textília. Terjed a vegyitechnológiák, vegyi eredetű alapanyagok alkalmazása nemcsak a textil-, hanem a bőrfeldolgozó iparban is. A rekonstrukció eredménye a termékek mennyiségének növelését is nagymértékben elősegítette. Ebben az évben minden eddigit meghaladó ütemben, mintegy 10— 12 százalékkal növekedett a ruházati ipar termelése, ennél azonban még erőteljesebb a növekedés a korszerűbb ruházkodásban nélkülözhetetlen kötszövőipari termékek előállításában. Több lesz a kiosztható nyereség A rekonstrukció és az annak megvalósítása nyomán jelentkező gazdaságosabb, hatékonyabb termelés általában kedvezően hat a dolgozók kereseti arányainak, nyereségének alakulására is. A központi és vállalati intézkedések hatására ebben az évben több mint 10 százalékkal növekedett a ruházati ipari dolgozók átlagkeresete. A kiosztható nyereség is előreláthatólag több lesz, mint az előző években volt. A fejlesztési alapok az elmúlt három évben azonban — az időközben megváltozott gazdasági körülmények és egyéb tényezők hatására — nem mik el az eredetileg terve- -ett szintet. Ezért szükséges- ;é vált, hogy újabb központi forrásokat és hiteleket biztosítsunk. A reko •‘ruk- ció további zavar! .ilan folytatásához ezzel is megteremtettük az anyagi. feltételeket. Döntés született arra is, hogv az ötödik ötéves tervre való felkészülés és a zavartalan átmenet érdekében újabb beruházásokat készítünk elő. A kormány a közelmúltban jóváhagyta két kötöttárugyár létesítésére és a bőrgyártás fejlesztésére vonatkozó javaslatainkat. Szinte már természetszerű, hogy az új kötöttárugyárak vidéken, Debrecenben és Mátészalkán, illetve Kiskunhalason létesülnek. A bőrgyártás fejlesztésének egyik fontos bázisa pedig Simontor- nyán lesz, A rekonstrukció menetét, ütemét több tényező határozza meg. Sokan esetleg úgy vélik, hogy ez csupán a pénzen múlik. Népgazdaságunk talán még több anyagi eszközt is áldozhatna, de a rekonstrukció nem csupán pénz kérdése. Az új gépek megszerzésével egyenrangú kérdés a hozzáértő szakemberek nevelése, képzése, mert csak így biztosítható a r \gy értékű gépek, berendelek gazdaságos működtetése. A megyék vezetőivel kialakított, már említett jó együttműködés során a jövőben még inkább számítunk arra, hogy mint a szakmunkásképzés gazdái, segítenek az utánpótlás biztosi- tásában, az új munkaerők bevonásában, képzésében. Számítunk arra is, hogy mint a terület ellátásáért felelős vezetők tanácsaikkal, felméréseikkel, a felügyeletünk alatt működő vállalatok pedig jobb propagandával közreműködnek üzemeink piackutatásában, az új termékeknek a vásárlókhoz | történő eljuttatásában. ez az áldatlan állapot? Meddig kell még a Heves megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalatnak ilyen kényszerítő megoldásokhoz folyamodnia nem kis anyagi áldozatok árán? Pedig a gőzmozdony melletti modern épületben —r amely kívül készen van — már ^iszta, higiénikus körülmények között, levegő? szennyezés nélkül működhetne a nagy teljesítményű olajtüzeléses kazán, amely zavartalanul ellátná gázenergiával a teljes üzemet. De. hogy erre mikor kerül sor, azt egyenlőre nem tudjuk...! (mentusz) A tartalékok feltét áfáért Munka- és üzemszervezési ankétoi tartottak Egerben a SZŐ V TERMÉK Vállalatnál. Mintegy hatva- nan — gazdasági vezetők, szocialista brtgádvezetők — vitattak meg a vállalati munka- és üzemszérvészhelyzetét s igyekeztek feltárni azokat a lehetőségeket tartalékokat, melyek a következő évben még eredményesebbé tehetik a megye legnagyobb szövetkezeti közös. vállalatának a munkáját 1973. december 22., szombat
