Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

iúli KOSSUTH Áriák. Miért szép? Könnyűzene. Ünnepek és hétköznapok. Zenekari muzsika, A Szabó csűlád. Ki nyer ma? Tánczene. Nóták. Válaszolunk hallgatóinknak! Bach-művek. Dalok. Zenés népmesejáték. Operettkettősök» Diáktarisznya. Népdalfeldolgozások. Kósa: Francia dalok. Az országgyűlés napi* rendjén. I. Szituációk, megoldások, Dixieland-felv. Esti krónika. Hangképek az országgyűlésről. Gondolat. 25 év budapesti hang~ versenyei.' VI. Slágerműzeum. Szimfonikus zene* Operettdalok. PETŐFI 8.05 Örökzöld da Ham ok. 9.03 Kórusmuzsika. 9.30 Mi van a varázsdobozban? 11.55 Néhány perc tudomány. . 12.00 D. Ojsztrah hegedül. 12.30 A 01. 05, 07 jelenti. 13.03 Goldmark: Falusi lakoda­lom. Szimfónia. Kettőtől — hatig... Zenés délután. 13.30 Fiatalok hullámhosszán, 19.49 Kis magyar néprajz. 20.13 Riport. 20.28 Kórusművek. 22.40 tíátony. Zenés játék. 22.07 120 éves a Budapesti Filharmóniai Társaság. 23.15 Verbunkosok. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Az országgyűlésrffl jelentjük. Könnyűzene. Egy városlakó töprengései. Csider István citerázik, Farmer és nyakkendő. 8.20 9.00 9.21 10.05 10.34 11.30 12.25 12.40 13.25 13.50 14.05 14.44 15.10 15.42 16.05 16.35 17.20 17.35 17.50 38.38 19.00 /20.00 20.43 22.20 23.00 0.10 1 szovjet olaj útja MAGYAR 9.29 Iskola-tv. 9.51 Delta. 10.15 Maigret felügyelői:.; 11.05 Slágerparádé. 15.15 Irány az egyetem! 15.53 Csehszlovákia—Svédország Izvesztyija Kupa jég­korongmérkőzés. Az glsö szünetben: Hírek, 18.00 Játék a betűkkel. 18.25 Az'Országházból jelentjük.. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Szürke ! fény. Magyarod beszélő dán film. 21.45 Jogi esetek. 22.25 Tv-híradó. POZSONYI 18.20 52 komikus. 19.00 és 21.25 Híradó. 20.00 Leonardo da Viríéi élete. Életraj zfilm-sorozcű;. 6. 1 Vinci ITGRT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22~3o) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Twiggy, a sztár Színes angol revüfili EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Tengeri farkas, f—n. ré^z Színes román—NSÉK kaland- film. Este fél 8 órakor És hamarosan a sötétség Színes angol bűnügyi film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed 6 órakor A tojás Este o órako* Boston» fojtogató GYÖNGYÖS! SZABADSÁG Álljon meg a menet hatvani VOKÖS csilla Fél 8 ódakor Buck és a prédikátor Este fél 8 árakor Elátkozottak ' HATVANI KOSSUTH Murphy háborúja Egerben: 19 .órától csütörtök reggel ‘ 7 őr.vg. a B<*jcsy-Zsi- línszky utcai rend-.1 stren. (Te­lefon: n-i0A Rendelés gyerme kék részéré is. ' Gyöngyösön: 19 órától csütörtök resttel 7 óráig, a Jókai utca 41. S7.á«hi alatti rendelőben. (Tele­fon: (Moszkvai telextudó sitás.) SZINTE minden hét vala­milyen újabb fedezetet nyit a Szovjetunió olajiparának történetében. A hatalmas gazdasági potenciállal ren­delkező országban újabb és újabb olajelőfordulásokról, mind korszerűbb olajkutatá­si, kitermelési módszerekről számolnak be a jelentések. A felbecsülhetetlen anyagi­szellemi bázisra épülve pe­dig évek óta dinamikusan bővül az olajkitermelés. 1973. első tíz hónapjában 350 millió tonna „fekete ara­nyat” hoztak felszínre ! az olajbányászok. Jól érzékel­teti az iparág fejlődési üte­mét, hogy 1970-ben még ke­rek egy esztendőnek kellett eltelnie, hogy ilyen ered­ményt érjenek el. A kilen­cedik ötéves terv végére már közel 500 millió tonna az előirányzat — vagyis a kitermelés üteme a követ­kező években is hasonlóan magas lesz. Ilyen eredmény eléréséhez adottak a feltételek. Az SZKP és a szovjet kormány megkülönböztetett gazdasági ágazatként tartja számön az olajipart, és évről évre biz­tosítja a fejlődéshez szüksé­ges eszközöket. A szovjet szárazföld és az országhoz tartozó szigetek, a szénhid­rogén-származékok alig meg­határozható gazdagságát rej­tik. A legutóbbi becslések, amelyek részkutatásokra épülnek, több milliárd ton­nára teszik a készleteket Az olajkitermelés —- a népgazdasági tervekben elő­irányzott célkitűzési tervek­nek megfelelően — fokoza­tosan az Uraitól keletre fek­vő területekre tevődik át, A szibériai területekről, az elő­irányzatok szerint, 1980-ra már 300—330 millió tonna olajat bányásznak. A me­résznek lűnő számokat * a Tudományos Akadémia olaj­kutatással foglalkozó tudo­mányos tanácsának elnöke, A. Kruelov kijelentése tá­masztja alá: Szibéria készle­tei az Olaj- és földgázkiter­melés magas színvonalú nö­vekedését is képesek bizto­sítani. . A nemrégen elkez­dett munkák igazolták, hogy a kutatási eredményeik Szi­bériában még a fantaszti­kusnak tűnő előrebecsléseket is felülmúlják. AZ ÜJABB előfordulások felkutatása mellett nem fe­ledkeznek meg a működő bázisok további analizálásá­ról, termelésbővítéséről. _ A Kaspi-tengeri lelőhelyek például 1949 óta adnak szén­hidrogént. Sokkig ezek a mezők fedezték a szovjet népgazdaság olajigényét. A kutatók most a Türkmén ' Köztársaság partjainál tár­tak fel nagy olajforrásokat, s ami nem közömbös, össze- tétele nem sokban tér el az eddig ismert jó minőségű olajtól. Figyelemreméltó az olajbányászoknak és a geo­IWagyar „Dianák’* első országos találkozód e£ső Díjbeszedés van, kéraénysejii'é nincs Evekkel korábban megszűnt Hál teijzségben is a kémény­seprő státus. Ez egyben azt is masaval húzta, hogy a koráb­ban' két, fő állásban flolgozo kéményseprő sem tevékenyke­dik már Kaiban, A kémény­seprések elmaradásával egy- itlóben viszont új dolog tapasz­talható. Megjelenik időnként a Heves megyei Kéményseprő Vállalat embere a faluban, azonban korántsem azért, hogv valami, a szakmájával kapcsolatos tevékenységet vé­gezzen, csupán a díjakat sze­di össze. A díjak beszedése természetes is lenne, ha! De hát kéményseprő munkát sen­ki sem végez, az emberek pa­naszkodnak a kormos kémé­nyek miatt, az is előfordult már, hogy az összegyűlt ko­rom meglop ósotiva. ^ komoly kárt tett az épületek belső re­szeljen. A panasz nem új. Tudomá­sunk szerint a községi tanács is próbált már eljárni az ügy­ben, 'de nem koronázta siker a próbálkozásokat. Sajnos, lé­vén a kéményseprés szakértel­met kívánó munka, a „csináld magád” mozgalom keretében sem ov-Oldható. Mivel tudomásunk szerint pa­naszunk nemcsak káli jelen­ség, Segítséget kérünk. iogusokna'k az a közös fel- tételezése, amely szerint igen gazdag készleteket rejt a Fekete-, Azovi- és Balti-ten­gerek mélye is. A gazdag olajelőfordulások sok évti­zedre biztosítják a szovjet népgazdaság igényeinek ' ki­elégítését s még jelentős ex­portalapok is maradinak. További távlatokat nyit az olajkitermelés bővítésé­ben az olajkutak mélyebb kiaknázása. Szakemberek ál­talában 3000—4000. méterben határozzák meg azt a mély­séget, ahonnan a Saovj ét- unió folyamatos olaj bányá­száét folytat. A Kárpátok­ban igen nehéz viszonyok között dolgozva már 6800—• 7000 méter körül járnak a fúrófejek. Az itt alkalma­zott technika és gyakorlati' tapasztalatok olyanok, hogy máshol iís felhasználhatók. A Szovjetunió nemcsak a világ egyik legnagyobb olaj­kitermelője, de az olajex­portőrök között is az élen van, 1972-ban 76,2 millió tonna kőolajat adtak el kül­földre, ami 1,4 millió tonná­val meghaladta az egy év­vel korábbi mennyiséget. Az elsőszámú kereskedetaii partnereik természetesen, a KGST munkájában résztve­vő szocialista, országok vol­tak. Csehszlovákiába, az NDK-ba, lyengyelországba, Bulgáriába, Magyarországra, Kubába, Jugoszláviába irá nyúlt a kivitel több mint 60 százaléka. A szocialista or­szágokkal közösen megépí­tett Barátság Olajvezeték nemcsak a gyors, de az ol­csó olajszállítást is megol­dotta. A tőkés országok kö­zül, Olaszország, az NSZK, Fránciaország, Finnország, Japán, Belgium, Hollandia, Svájc tartóznak a fontosabb vevőik közé. A következő években — várhatóan — több tőkés ország is reszt Vállal a szovjet olajipar fej­lesztésében, hogy a beruhá­zási közreműködésért cseré­be nagyobb mennyiségű nyersanyagot kapjon. A SZOVJETUNIÓ import­listáján a több száz árucikk között szerepei a „fekete arany” Is. Irakkal, Líbiával, az BAK-kai kötött kétolda - lú megállapodás értelmében a Szovjetunió nyújtotta fo­lyamatos műszaki-tudomá­nyos segítségnyújtásért, a gép- és berendezésszállításo- kért, a pénzügyi kölcsönö­kért cserébe a fejlődő or­szágok olajat is szállítanak. Az importált olaj mennyisé­ge 1972-ban 7,8 millió tonna volt. Faragó András Fiatalítási tervek a röglabdasportban Szívügyünk a magyar rög- labdasport. Tudjuk, hogy röglabda-válogatottunk elke­rülhetetlenül fiatalításra, szo­rul. Erről a kényes kérdés­ről beszélgettünk Tajbódi Ká­roly szövetségi kapüany- nyal. — Valóban, a fiatalítás tovább már nein halofjat- ható — mondotta a jeles szakember. — A válogatott csapat egyik-másik tagja kissé elöregedett. Sokáig azt hittem, hogy idővel javul majd a helyzet, de csalód­tam, mert a játékosok köz­ben még idősebbek leitek. A helyzeten tehát változtat­ni kell. Több elgondolásom van a fiatalítás keresztülvi­telére. Gondolok elsősorban a kapuvédőre, aki kívánsá­gomra már ezen a héten be­festett erősen őszülő hajza­tát, igy lényegesen fiatalabb- nak fog hatni. A közvetlen védelem oszlopa, Záhonyi új fogsort kap; míg a balfede­zet, Kertész, máris novocaín- injekciós kúrára jár, ami tudvalevőleg szintén erősen fiatalító hatású- A támadó­sorban Göndör jobbössze­kötőt illetően végleges cse- ; rére szántam el magam; ő ;. helyet cserélne a balössze- ; kötő Zöldivel. Ez annál cél- ’ ravesetőbb lépésnek látszik, A kőrösladányi vadásztársaság december 15—16-án rendezte meg a vadásznők magyarországi találkozóját. A fácán- és nyúlvadászattál egybekötött találkozón harminchat vadásznő vett részt, a férjek ezúttal csak mint fegyverhordozók szerepeltek. Képünkön: teríték a két­napos vadászat után. (MTI-foto — Benkő Imre) A közegészség és a közművelődés vo:t napirenden Kibővített ülést tartóit Verpelét községi tanácsa. A tanácsülés vendégei voltak oiyan vállalatok, intézmé­nyek képviselői, ahol több verpeléti lakos dolgozik. Na­pirenden a két község, Ver­pelét és Tarnaszentrnária közművelődésének és köz- egészségügyének megvitatá­sa szerepelt. A tanácsülés örömmel nyugtázta a be« móló alapján, hogy műid ' e település közege. - - ■ .helyzete kielégítő Alá tá­masztotta ézt. a megallaptiás* ár. Király Edit járási főor­vos, aki elmondott.- néhány évvel ezelőtt a tanácsülése­ken még arról folyt & vita, hogyan oldják meg az orvosi ellátást. Ma már két orvos és egy fogorvos rendel a községben. Nagyon jó mun­kát végeznek mindazok, — védőnők, vöröskeresztes ak­tívák —, akik a közegészség- ügy fejlődését szolgálják. Sokoldalú és színes köz­művelődésügyi terv került a tanácsülés elé második napi­mivel a helycserés támadási könnye r[ megzavarja az el-i lenfelet. Végül foglalkozom5 meg egy. az eddigieknél is> radikálisabb változtatás gon-? dolatával. Arról van szó,? hogy a jelenlegi nemzeti ti-5 zenegy helyébe női együt test állítanánk. Ezzel végle­gesen megoldanánk a fiata­lítás problémáját, hiszen'? köztudomású, hogy a nők? szeretik magukat fiatalítani.< így ez a csapat azután mün­den külső beavatkozás nél-\ kül is örökifjú maradna... Heves Ferenc i .rend! pontként, A kulturális célkitűzéseknél figyelembe vették a község11 felszabadu­lásának közelgő 30. évfordu­lóját. Hozzászólt a tanácsülé­sen a Mátravidéki Fémmű­vek képviselője is, hangsú­lyozva, minden segítséget megadnak a tervek teljesíté­séhez. Az év utolsó tanács­ülését hosszas kötetlen be­szélgetés követte. Kozma György Verpelét Szövetkezetek a közművelődésit A szövetkezetek régi moz­galmi hagyományai közé tar­tozik a kulturális tevékeny­ség is. Csak az elmúlt évek­ben több olyan rendezvény volt, mint az Egerben meg­szervezett országos tanczene- kari fesztivál, a hatvani, he­vesi, füzesabonyi szövetkeze­ti napok, amelyek tízezreket mozgattak meg. A fogyasztá­si szövetkezetek alapszabá­lyában is szerpej, hogy kultu­rális tevékenységüket össze­hangolják más szervekkel, segítséget nyújtanak a sza­bad idő kulturáltabb felhasz­nálásának megszervezéséhezi A fontos célok között szere­pel a nőkkel és ifjúsággal kapcsolati® határozatokból adódó feladatok végrehajtá­sa. A közművelődési munka az egyik olyan lehetőség, amelynek során gyakrabban találkozhatunk a szövetkeze­ti tagokkal, biztosíthatjuk szórakozásukat, a művészeti csoportokon belül önműve­lődési lehetőséget teremtünk számukra, á klubokban a he­lyi igényeket szem előtt tartó va szervezhetünk előudáso-' kát > 1974-ben elsőrendű felada­taink közé tartozik a kultu­rális hálózat megszilárdító-’ sa, a kulturális bizottságok megerősítése, az aktívák szá­mának növelése. A közműve­lődési munka során nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a takarék- és lakásszövetke­zetekben rejlő lehetőségekét. Például a lakásszövetkeze­tekben klubhelyiségek ki­alakítása, barkácsszobák, könyvtárklubok alakítása. Lehetőségek vannak arra, hogy a szövetkezetek jól fel- készülhessenek a feladatok végrehajtására. Süveges Benedek Eger, MÉSZÖV Hová lett a hólupát? Beköszöntött a tél, s vele a kiadós havazás. Ez egysze­riben az utcára parancsolta ezt a hasznos szerszámot, már ott, ahol ilyen van. Ügy látszik, Egerben híján van­nak vele, mert annak ellené­re, hogy hat esztendővel ez­előtt csináltattak néhány da­rabot, most egyet sem lát­tam. Ügy tízfőnyi lehet 'tt az a csoport, amelyik a volt mi­norita rendháztól a patak partján takarította a havat, egyszerű lapátokkal. Pedig egy ráérő ember már kiszá­mította, hogy egy hólapáttal, dolgozó 5—6-szor nagyobb, sima felületet képes megtisz­títani a hótól, mint egy ren­des lapáttal. Előnye abban van. hogy egy mozdulattal lehet vele!*eltolni. Rengeteg ei-»il'gtó sporoílrdíí*- nem beszélve arról, hogy* ."i, un­ka is gyorsabb és a járóke­lőknek sem mindegy, mennyi ideig kell téirdig érő hóban járniuk. Aranyat érő eszköz Kar, hogy nem hasznosítják. Dancza János Eger Karácsony még rrnes, szaloncukor már nincs Kaiban Tudom, hogy nem szeren­csés dolog éppen a karácso­nyi ünnepek előtt szóvá ten­ni olyan dolgokat. amely másoknak kellemetlen, erről mégis szólnom kell... Decem­ber 17-én Kaiban a központi boltban már elfogyott a sza­loncukor. A karácsonyi fel­készülés tehát nem volt ki­fogástalannak mondható. A probléma valószínűleg azért kelétkezett, mert keveset rendeltek, bizonyára azért, mert annyira szezoncikk, hogy utána már nem értéke­síthető, sőt állítólag nem is visszaruzható. Azt mondják, a kis üzletekben még kapha­tó. De ez nem csökkenti, a hibát. Azokban a családok­ban, ahol még nem ‘ gondos­kodtak szaloncukorról, bi­zony nagy bosszúságot okoz, ha el kell utazni beszerzése érdekében. Ismét felvetődik a kérdés a kereskedelem egyes dolgozóival szemben: jó-e a túlzott óvatosság az áruellátásban ? Varga Gyula , Kál Mmm Q 1973. december 1S„ szerda

Next

/
Thumbnails
Contents