Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

Ä békeszerelő erők moszkvai világkongresszusának nyilatkozata ' ^Folytatás az 1. Oldalról) zi kapcsolatok általános ten­denciájával Ugyanakkor az európai enyhüléssel való szembenállás szorosan össze­függ a föld másik térségei­ben fellépő konfliktusokkal és feszültséggel Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindent elkö­vessünk az európai bizton­ság fejlődésének meggyor­sítása, bővítése és elmélyí­tése érdekében, és visszautár­sítsunk minden olyan kísér­letet, amely ezt a folyama­tot lassítani, illetve meghi­úsítani igyekszik. Ez a bé­ke szempontjából oly fontos ügy egyre több aktív erőfe­szítést kíván meg nem csu­pán a kormányoktól hanem minden néptől. Az európai kontinens különböző társa­dalmi szervezeteitől is. Ne­vezetesen el kell érni hogy ésszerű határidőn belül és a lehető legmagasabb szin­ten aláírják az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányait Fel kell lépni annak érde­kében, hogy rövid időn be­lül létrejöjjön a megállapodás az európai fegyverkezési verseny beszüntetéséről to­vábbá a közép-európai nem­zeti és külföldi haderők számszerű csökkentéséről A politikai és katonai bizton­ságra épülő, egyenlőségen alapuló gazdasági tudomá­nyos, műszaki és kulturális együttműködés — mind sok­oldalú, mind kétoldalú szin­ten — jelentősen fejlődhet­ne. I; Béke és biztonság Ázsiában Az ázsiai békét és bizton­ságot mindenekelőtt az ag­resszió, a felforgató tevé­kenység és az ázsiai embe­rek egymás ellen uszításá­nak imperialista politikája veszélyezteti. Az ázsiai népek nagy si­kereket értek el az e poli­tika ellen folytatott harcban. A hős vietnami nép győzel­me az amerikai imperia­lizmus felett, Bangladesh köztársaság megszületése, a japán nép fellépése a mili- tarizmus ellen, az indiai szubkontinens tartós béké­jének biztosítását szolgáló lépések — mind-mind hoz­zájárulás az imperialisták mesterkedései elleni küzde­lemhez, amelynek eredmé­nyeként döntő változás ment végbe az erőviszonyodban a béke és a szabadság javára. Ma az a legfontosabb feladat, hogy együttes erőfeszítéssel bukásra ítéljük a neokolo- nialista céljaik érdekében más államok függetlenségét veszélyeztető imperialista manővereket A valamennyi ázsiai állam előtt — az egyes államok társadalmi rendjétől függet­lenül — nyitva álló kollek­tív ázsiai biztonsági rend­szer létrehozása politikájá­nak a békés egymás mellett élés elveire keli épülnie a bandungi megállapodás szel­leméül tn. Ez a politika kétségtelenül elősegíti az olyan fontos problémák megoldását, mint a még meglevő háborús tűz­fészkek azonnali felszámolá­sa, a külföldi agresszió és beavatkozás következménye­inek leküzdése. A KNDK kezdeményezé­sére észak és dél között megindult párbeszéd újabb lépés Korea demokratikus alapon, külső beavatkozás nélkül történő békés újra­egyesítése felé, bár a dél­koreai hatalmak akadályokat gördítenek a rendezés elé. Az ázsiai országok kormá­nyai és összes társadalmi erői szükségszerűen arra kényszerültek, hogy koordi­nálják a kontinens békéjé­vel és biztonságával össze­függő problémák megköze­lítését. A megközelítés ki­dolgozásánál az előterjesz­tett konstruktív eszmék és elvek figyelembevételével békés egymás mellett élés és a nemzetközi biztonság egyetemlegesen elismert Ifit december 14«, vasárnap alapelveiből kellene kiindul­ni Leszerelés Az enyhülés légkörét fel kell használni a fegyverkezé­si verseny beszüntetésének és a leszerelés problémájának gyakorlati megoldására. A nemzetközi enyhülés erősö­désének és a leszerelésnek párhuzamosan fejlődő folya­mata ösztönözni fogja egy­mást. Arról van sző, hogy a fegyverkezési verseny féke­zésére és korlátozására irá­nyuló lépésekről át kell tér­ni a fegyverkezés gyakorlati csökkentésére; mindenekelőtt — az általános és teljes le­szerelés perspektíváját tart­va szem előtt — be kell til­tani a tömegpusztító fegyve­reket E célból szükséges; — hogy a már aláírt lesze­relési egyezményeket és meg­állapodásokat — és ezek je­lentősége nyilvánvaló — szi­gorúan teljesítsék, továbbá, hogy csatlakozzanak , hozzá­juk azok ,az országok is, amelyek még nem Írták alá, illetve nem ratifikálták azo­kat; — hogy az öt nukleárte nagyhatalom írjon alá egyez­ményt, amelynek értelmében nem alkalmaz erőszakot amely magában foglalja azt a kötelezettséget hogy örök­re megtiltja a nukleáris fegy­verek használatát csökkenti a katonai költségvetést, s az így felszabaduló anyagi esz­közök egy részét fordítsák a< fejlődő országok népeinek segítésére; biztosítsa vala­mennyi térségben a nukle­áris kísérletek beszüntetését és tegyen további gyakorla­ti lépéseket a nukleáris ra­kétafegyverkezési verseny és e tömegpusztító fegyverek tö­kéletesítésének beszüntetésé­re, a leszerelés érdekében; — hogy a gyakorlatban is hajtsák végre az atommen­tes övezetek létrehozására, a külföldi katonai bázisok megszüntetésére és külföldi területen elhelyezett, nukleá­ris fegyverek betiltására vo­natkozó javaslatokat? — hogy mielőbb hívják egybe a leszerelési világkon­ferenciát, és biztosítsák az európai fegyverzet- és had- erőcsökkentési tárgyalások sikerét Nemzeti felszabadító mozgalom, harc a pyarmatos'tás és a rasszizmus ellen Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népei harcolnak a gyarmatosítás, a neokolonia- lizmus, a rasszimus, az apar­theid, a nemzeti elnyomás el­len, a nemzeti függetlensé­gért és a békéért. A nemzeti felszabadító erők, a világméretű antiim- perialista mozgalomnak, a vi­lágbéke építésének egyik elemét alkotják. A nemzeti felszabadító mozgalmak egyetlen törvényes képviselői népüknek, országuknak. Sokoldalú támogatásban és segítségben kell részesíteni Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika gyarmátosító és rasszis­ta rend ellen, az önrendelke­zésért és a nemzeti állami­ságért küzdő népei,nék fel­szabadító mozgalmát. Minden békeerőnek küzde­nie kell azért, hogy az ENSZ 6zámos, a gyarmatosítás, az apartheid és a rasszizmus más formáinak felszámolá­sáról, hozott határozatát ma­radéktalanul és feltétel nél­kül végrehajtsák. FeMődés és gazdasági függetlenség A nemzetközi enyhülési fo­lyamat kedvezőbb feltétel ek- ket teremt a harmadik világ­hoz tartozó országok gazda­sági és társadalmi problémái­nak megoldásához. Tűrhetetlen, hogy a tudo­mányos-technikai forradalom korában, a világ még nem tudott megszabadulni a föld nagy részén a gyarmatosítás terhétől és a gyarmatosító társadalmi struktúráktól, hogy a világ számos térsé­gében még pusztít az éhín­ség, a betegség, nem szűnt meg a gazdasági és kulturá­lis elmaradottság, a níncste- lenség. Kétségtelen, hogy mindezt tovább súlyosbítja a nemzetközi monopóliumok zsarolása és nyomása, ame­lyek a helyi reakcióval szö­vetségre lépve, támogatják a népellenes, nyíltan fasiszta rendszerekéi A fejlődő országok haté­kony nemzetközi szolidaritást élvező népeinek állhatatos­sága és alkotó erőfeszítései meg tudják oldani ezeket a létfontosságú, társadalmi- gazdasági problémákat ás emelhetik az emberek száz­millióinak életszínvonalát Ezt elő kell segíteni a, kato­nai költségvetések általános csökkentésével, a népek azon jogának szigorú tiszteletben ' tartásával, hogy természeti kincseiket birtokolják, szaba­don rendelkezzenek velük, az­zal, hogy mindennemű poli­tikai előfeltétel nélkül erő­teljesebb gazdasági, tudomá­nyos és műszaki segítséget nyújtsanak a fejlődő orszá­goknak. Együttműködés a környezet* védelemben Az emberiség egyre inkább tudatában van annak, hogy milyen veszélyek fenyegetik a környezet romlása és tönk­retétele következtében. A vi­lág népeinek létérdeke, hogy oltalmazzák közös otthonunk, a föld természeti kincseit Ez pedig sokoldalú nemzetközi együttműködés és a termé­szeti kincsek ésszerű felhasz­nálását igényli Véget kell vetni a nukleá­ris kísérletek, a folyók, ten­gerek és óceánok vize radio­aktív és mérgező anyagokkal való szennyezése következté­ben rendkívül veszélyes kör­nyezetszennyezési folyama­toknak. Együttműködés a nevelés és kultúra területén A nemzetközi kulturális együttműködés és a szélesebb emberi kapcsolatok értékes szerepet játszanak a népek és nemzetek közötti kölcsönös megértés erősítésében, a bi­zalmatlanság eloszlatásában, az elfogultság és az előítéle­tek megszüntetésében.'' Mindezt a hatást azonban nem lehet elérni addig, amíg az e területeken való együtt- ■ működés nem alapul a szu- ' verenitás demokratikus el­vein, a2 egymás belügyeibe való be nem avatkozáson és minden ország törvényeinek és történelmi hagyományai­nak tiszteletben tartásán. A nemzetközi kulturális együttműködés formái külön­bözőek. Közülük kiemelke­dően fontos; az együttműkö­dés a nevelés területén, az if- 'jú nemzedék nevelése a ne­mes erkölcsi eszmék és min­den nép tiszteletben tartása szellemében; a külföldi szer­zők fordítása gyakorlatának kiterjesztése és javítása; a turizmus fejlesztése; szakmai és személyi okokból más or­szágokba történő utazások megkönnyítése stb. Gazdasáqi, tudományos és műszaki együttműködés A gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés Különösen fontos, hogy azok az erőfeszítések, ame­lyeket kormányszinten tet­tek annak érdekében, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a békés egymás mellett élés elvét megvalósítsák a nemzetközi kapcsolatokban, és a nem kormány szinten tett erőfe­szítések annak érdekében, hogy megszilárdítsák az eny­hülést, elmélyítsék a külön­böző békeerők együttműködé­sét, folytatódjanak egyrész a világméretű kormányközi szerveztek, mint az ENSZ, a regionális szervezetek, mint az Afrikai Egységszer­vezet, az Arab Liga, más­aemesak következménye, ha­nem biztosítéka is a békés egymás mellett élésnek. Nö­vekedését nem a társadal­mi rendszerek különbözősége gátolja, hanem a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési hajsza, s a lélektani hadvise­lés. A nemzetközi gazdasági együttműködésnek a kereske­delmi és más gazdasági kap­csolatokban az egyenlő jo­gok, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény el­vén kell alapulnia. A nem­zetközi gyakorlatból gyöke- sen ki kell irtani azokat a kí­sérleteket, hogy politikai és diszkriminációs feltételeket erőszakoljanak a másik félre, s beavatkozzanak annak bel­ügyeibe. A világméretű gaz­dasági kapcsolatok rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy az megfeleljen minden résztve­vő érdekének, és különösen hozzá kell járulnia a fejlődő országok gazdasági függet­lenségéhez. Társadalmi haladás és emberi jogok Minden ember elidegenít­hetetlen joga, hogy békés környezetben, szabadságban és társadalmi igazságosság­ban éljen és dolgozzon. * A társadalmi haladás és emberi jogok biztosításához elengedhetetlen az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a baráti együttműködés légköre. Azoknak az államoknak és kormányoknak, amelyek az emberi jogokról szóló nem­zetközi egyezményeket eddig nem írták alá, nem ratifikál­ták, ezt haladéktalanul meg kell tenniük annak érdeké­ben, hogy ezek az egyezm nyék hatályba lépjenek. Az emberi jogok biztosítása ér­dekében mindenhol megfelelő mechanizmust kell biztosíta­ni. Ehhez teljes mértékben fel kell használni az ENSZ kereteiben működő szerveket. Minden embernek elide­geníthetetlen joga van az élethez, s ezt a törvénynek védenie kell; az államoknak törekedniük kell a halálbün­tetés teljes eltörlésére. Az élethez való jog felveti a gyilkosság viszautasításával kapcsolatos jog problémáját. Feltétlenül szükséges a diszkrimináció minden for­májának — faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási és nemre való megkülönböztetés — felszá­molása. Meg kell javítani a mun­kakörülményeket, a rabszol­ga- és kényszermunkát meg kell szüntetni Az egészség- ügyi és lakáskörülményeket meg kell javítani Fejleszteni kell az államok közötti különböző szintű együttműködést, például a nemzetközi szervezetek útján, a szakszervezetek, az ifjúsági, a nő-, a vallási- és más tár­sadalmi szervezetek, a jogá­szok, a közgazdászok, a szo­ciológusok és más tudósok között. Bármely ország állampol­gárának egyenlően kell része­sülnie a társadalmi haladás áldásaiból, a gazdasági, a tár­sadalmi, 4 polgári, a kulturá­lis jogokból, amelyeket tör­vényben kell biztosítani és megfelelően kell garantálni. részt s nemzetköri aem­kormányszervezetek együtt­működésének aktivizálódá­sában is. A nemzetközi szer­vezetek e két csoportja kö­zött az együttműködés egyik konkrét módja a közvéle­mény részvétele a világ ügyeiben, s ez különösen fontos a különböző mozgal­makban és szervezetekben egyesült békeszerető erők objektiven növekvő szerepé­nek fényében. A nem-kormányszerveze- tek hozzájárulhatnak a kor­mányközi szervezetek erőfe­szítéseihez a legfontosabb nemzetközi politikai problé­mák, így a nomzAtirözi lrrmf­Együttműködés a kormányközi és nem-kormányközi szervezetek között liktusok megoldásában a biztonsági rendszer kialakí­tásában, a leszerelés támo­gatásában, a gyarmatosítás és rasszizmus elleni harc­ban, a gazdasági és a társa­dalmi fejlődés problémái­nak megoldásában, a kör­nyezetvédelemben. Hogy ezeket a feladatokat teljesí thesssék, mind a nem­zeti, mind a nemzetközi ■nem-kormányszervezeteknek közösen tanulmányozniuk kell és meg kell határozni­uk a közös érdekeltségi szfé­rákat és a közös akciókat — különösen az ENSZ-et és annak specializált intézmé­nyeit illetően. Chile A fasiszta puccs Chilében ismételten megmutatta, hogy az imperialisták és a reak­ciós erők politikája nagy ve­szélyt jelent azon népeknek, amelyek a szabadság, a poli­tikai függetlenség és a tár­sadalmi haladás útját vá­lasztották. A chilei tapasztalat ismét megmutatta, hogy a demok­ratikus eszmékért, az alap­vető emberi jogokért a tör­vényesség és a rend megszi­lárdításáért folyó harc, amely a népek akaratán nyugszik, szorosan kapcso­lódik az aktív békepolitiká­hoz és a nemzetközi küzdő­téren való egyenlő jogú együttműködéshez. A chilei tragédia ismét bizonyítja, hogy az enyhülés és a nem­zetközi biztonság megerősí­tése ellen fellépő erők azo­nosak azokkal az erőkkel amelyek megkísérlik fékez­ni a népek nemzeti függet­lenségéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelmét A chilei néppel való nö­vekvő szolidaritás, a terrorja és erőszakos cse­lekedetei elleni harc, a küz­delem valamennyi demok­rata és hazafi kiszabadítá­sáért, Chile valódi újjászü­letéséért részévé válik az igazságért, a demokráciáért és a békéért folyó egyetemes mozgalomnak. Ez a harc va­lóban világméreteket öltött Így közelítjük meg közö­sen a legfontosabb kérdése­ket, amelyek — a kongresz- szus. résztvevőinek egybe­hangzó véleménye alapján — ma előtérbe kerülnek. Meggyőződésünk, hogy ez a megközelítés jó és cselekvő alapul szolgálhat és kell is hogy szolgáljon minden em­ber gyümölcsöző és egyezte­tett akciójához, aki nem­csak kívánja a békét, hanem a béke érdekében gyakor­lati tettekre is készen áll Az idő nem vár Az olyan nemzetközi kap­csolatok rendszerének meg­teremtéséhez, amelyben a háború lehetetlennek bizo­nyul és amelyben minden nép, minden állam mara­déktalanul élvezheti a béke javait, a modern civilizáció és a tudományos-technikai forradalom áldásait — nem elegendő csupán a kormá­nyok törekvése. Ez a földön élő valamennyi ember ügye. Az idő nem vár. Hisszük, hogy a kongresszus jó ala­pot teremt, erőteljes ösztön­zője lesz valamennyi béke­szerető mozgalomnak a nem­zetközi biztonság és leszere­lés ,a nemzeti függetlenség, együttműködés és béke ér­dekében kifejtett erőfeszí­tései egyesítésének. Az idő nem vár. (MTI) Közös piaci csúcstalálkozó Kis Csaba, az MTI küldi*- tudósítója jelenti: Hajnali két óráig tartott a koppenhágai külügyminisz­térium épületében a kilenc közös piaci ország külügy­miniszterének tanácskozása a dán fővárosba érkezett négy arab külügyminiszter­rel Bár a megbeszélésekről részletek nem váltak isme­retessé, Jobert francia kül­ügyminiszter rövid nyilatko­zatában azt mondotta, hogy az arab államok’ küldöttei a Nyugat-Európával kiala­kítandó új gazdasági együtt­működés kérdéseiről beszél­tek, s nem annyira arról mit várnak a Közös Piac tagjaitól a közel-keleti vál­ság megoldásával kapcsolat­ban. Más forrásokból viszont olyan információk váltak is­meretessé, hogy az arab kül­döttek az olajszállítási kor­látozások feloldását a nyu­gat-európai országok határo­zottabb állásfoglalásától és a genfi tárgyalások kimene­telétől tették függővé. Miközben a külügyminisz­terek arab kollégáikkal tár­gyaltak, a csúcstalálkozón részt vevő állam- és kor­mányfők munkavacsorát tar­tottak, majd folytatták meg­beszéléseiket, elsősorban az energiaválság kérdésérőL Értesülések szerint nem szü­letett megállapodás az olaj- problémáról, s különösen ar­ról a holland kérdésről hogy a Közös Piac többi tag­állama nyújtson konkrét se­gítséget a bojkott által súj­tott hágai kormánynak. Brandt kancellár még a péntek délutáni megbeszélé­sen azt sürgette, hogy Nyu- gat-Európa vállaljon szoli­daritást Hollandiával és ve­gyék közös kezelés alá a meglevő olajkészleteket, de erről végső soron nem tud­tak dönteni. Az energiakér­désekről szombaton is foly­tatódtak az eszmecsérék. A csúcstalálkozó részvevői elvileg megállapodtak abban, hogy — a francia javasla­toknak megfelelően — meg­gyorsítják a politikai kon­zultációs apparátus működé­sét és különösen nemzetkö­zi válságok idején gondos­kodnak a gyors véleményal­kotások lehetőségéről Ugyancsak elvi megállapo­dás született arról, hogy gya­koribbá teszik a csúcstalál­kozókat Koppenhágában találkoztak a nyugat-európai Közős Piac kormányfői. Képünkön: a kilencek csúcsértekezleté, nek részvevői. (Népújság teleáoto — AP — MTI -- ES)

Next

/
Thumbnails
Contents