Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
A párttapsäv? közei fele szót kért ItaiyiKSlálc számvetése a Fémmüvekhen 700 vagon helyett 56 Száműzött növényünk a burgonya Az építők télen sem pihennek..« Annáit idején, amikor 1560—1570 között a spanyolok Dél-Amerikából behozták a burgonyát Európába, az (ízletes növény a királyok eledelének számított. Egy-egy szem gumóért mesés kincseket fizettek. Ma a burgonya hazai történetének sötétebb fejezetét írják. Nem mintha a fogyasztók körében népszerűsége csökkent volna, hiszen szánté minden nap felkerül valamilyen formában a terített asztalra. Manapság — országosan is, de különösen megyénkben — e termesztők egyre inkább száműzik ezt az ízletes, értékes növényt. Hiszen amíg 1968—1970 között megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai átlagosan 1300 hektáron termeltek burgonyát, addig az elmúlt esztendőben már csak 332 hektáron. A csökkenés sajnos az idén sem állt meg, a növény termőterülete 149 hektárra zsugorodott. A megye állami gazdaságai közül ma már egy sem termel burgonyát, s a termelőszövetkezeti „fehér hollók” száma is évről-évre kevesebb. Ha ezt a sajnálatos folyamatot nem sikerül megállítani, akkor két-három éven belül teljesen eltűnik a burgonya megyénkből. A^SZÖVTERMÉK igazgatóhelyettese szerint ebből a fontos táplálékból évente mintegy 700 vagon fedezi a magye szükségletét. S az idén megyénk szövetkezetei mindössze 56 vagonnal járultak hozzá a megye ellátásához. Ez a mennyiség sajnos csupán csepp a tengerben. A termelők közgazdasági okokra hivatkoznak Általános vélemény, hogy jelenleg nem gazdaságos a burgonya termesztése. Az érvekkel nem kívánunk különösebben vitatkozni, de mégis meg kell jegyezni, hogy miután egyre nehezebb burgonyát beszerez- , ni más megyékből is, így egyre nehezebb a megye ellátását is biztosítani. S miután • burgonya Országos hiánycikk, ezért jelentős mennyiséget kellett már eddig is importálni a ^Szovjetunióból, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Igenéin, csakhogy ezekben az országokban más a fogyasztói igény, mint nálunk. A magyar vásárló az úgynevezett fehérhúsú burgonyát kedveli, míg az említett országokban, de Európa nagyobb részében is, a sárgahasú krumplit ter- íhelik. S mit tehet a háziasz- 6zony? — ha tetszik, ha nem kénytelen azt megvásárolni, ami van. Igaz, némi ügyeskedéssel és természetesen drágábban, azért hozá lehet jutni a Gül Babához és a Kis- várdai Rózsához is — a magánkereskedők révén. Az érvek, ellenérvek kereszttüzében óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés: nem lehet a jelenlegi, nem éppen rózsás helyzeten változtatni? Ügy, hogy a termelő is megtalálja a számítását és a vásárló is azt vehesse, amit szeret? Elvileg lehetséges. Jelenleg a Szövetkezetek szerint ezért nem érdemes burgonyát termelni, mert a termesztés igen sok munkaerőt köt le, másrészt a fehérhúsú burgonyák alacsony átlagtermése miatt nagyobb a Ráfordítás, mint a bevétel. Csak kozbe- vetőleg érdemes megemlíteni, hogy a megyei átlagtermés hektáronként valamivel több, mint 100 mázsa, ugyanakkor a termelés csak 180—200 mázsás termésnél válik gazdaságossá. Ebből következik a megoldás: egyrészt nagyobb- hozamú fajtákat kell termeszteni, másrészt a termelést gépesíteni 'szükséges. S hogy ez néni lehetetlen, az ország néhány szövetkezetének példája bizonyítja. Egy-két nyírségi szövetkezet a magyar fogyasztód igényeknek teljesen megfelelő, fehérhúsú holland fajtákból hektáronként 250 mázsás termést tudott betakarítani. A kormány is támogatja a burgonyatermesztést előtérbe helyező gazdaságokat, a zártrendszerű termesztés gépeit 70 százalékos állami támogatással lehet megvásárolni. Heves megyében elképzelhetetlen a zártrendszerű termesztés? Egyelőre úgy látszik, — igen. Annak ellenére, hogy megyénk bizonyos körzeteiben évtizedek óta termeltek burgonyát, ma egyetlen termelőszövetkezet, a gyöngyösi Mátrakincse hajlandó csupán a zárt rendszerű termesztésre. A megye igényeit . fedező 700 vagon burgonya előállításához — zárt rendszerű termesztés esetén — mindösze 400 hektáron kellene • fontos élelmezési cikket termelni. Három-négy gazdaság társulása a kérdést megoldhatná. Megoldhatná, mert, mint említettük, csupán a gyöngyösi szövetkezetben van meg a vállalkozó kedv. Gazdaságirányítási rendszerünk egyetlen termelő egységet 6em lehet gazdaságtalan termék előállítására kötelezni. Másrészt nyilvánvaló az is. hogy fejlődési irányát minden gazdaság maga szabja meg önmagának. Ugyanakkor viszont érthetetlen és nehezen magyarázható a burgonya zárt rendszerben, társulás útján való termesztésétől a tartózkodás. Különösen akkor, amikor egy egész megye „második kenyerének” biztosításáról van szó. Kaposi Levente A Cső vas ASZSZK fővé- sósában épül a világ második legnagyobb traktorgyá1 ra, amely 250—300 lóerős, nagyteljesítményű ipari traktorokat fog gyártani. A gyár felépítése előreláthatólag 200 millió rubelbe kerül — ez az összeg egy 60 ezer fős lakótelep építési költségeinek felel mek. Az építkezést az 5. számú építőipari tröszt végzi Ez év negyedik negyedévében adták át rendeltetésének az osztottsoros automatizált betonkeverő üzemegységet, melynek teljesítőképessége évente százezer köbméter beton és ötvenezer tonnaköbméter malter. Teljes erőbefektetéssel folyik a termelési-technológiai irányító- bázis építése. Beköszöntött a tél, ám az építők télen sem pihennek. Az év végéig be kell fejezni a mintegy százezer négyzetméter alapterületű hegesztő és szerelőrészleg, valamint a hengermű külső építkezéseit, át kell adni a fő transzformátorközpontot- Még az idén elkészül az üzemi szennyvíztisztító berendezés, az iparivíz-ellátás biztosítása céljából pedig 18 kilométer hosszúságú csővezetéket kell lefektetni. Mérnökök, munkások; technikusok egész sora fáradozik azon, hogy megtalálják az új találmányok és újfajta anyagok alkalmazásának legmegfelelőbb módjait, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a* 'építkezés időtartamának megrövidítéséhez és az építési 'költségek csökkentéséhez. Agyagási Klára e Ének a vasról Ezt a dübörgést már nem a fülével hallja az ember. Átjárja az egész testét A tűz nyelve robogva csap fel az edényekből, ahol izzik, zubog a fém. Az ember négyszemközt a tűzzel megveti a lábát, s az évezredes őrökül hagyott gyakorlat tudatával forgatja a szerszámot, farkasszemet néz a tűzzel és percről percre, napról napra, nemzedékről nemzedékre legyőzi az égető 3800 fokos fémet Szerszámok, dísztárgyak, ötvözetek, műszerek sorakoznak, okos gépek sokasodnak, mert az ember, a dolgozó a gondolkodó, a két kezével, tiszta értelmével alkotó ember legyőzi az anyagot Szóljon hát értük és róluk ez az ének. Akik műszakról, műszakra, overall- ban, svájci sapkában kigombolt ingnyakkal szivük és kezük melegével teremtik mindennapi valósággá az ember győzelmét a tűz fölött. Tisztelet és köszönet érte. (Felvételeink az Apci Quaütálban készültek. Szöveg: Szigethy András, foto: Perl Márton-) Beszélgetés Sulyok Zoltánnal» az üzemi pártbizottság titkárával Befejeződtek az éves munkát értékelő taggyűlések 'megyénk egyik legnagyobb vállalatánál, a Mátravidéki Fém- művekben is. Mik voltak a főbb jellemzői a kommunistái/ tanácskozásának? — Mindenekelőtt az őszinte.ég, a nyíltság, a tárgyilagosság, a tehnivágyás, az optimizmus. A beszámolók tarts masak, konkrétak voltak, az úgynevezett kényesebb kérdésekről is bátran és szenvedélyesen beszéltek, vitatkoztak kommunistáink. Nem értékelték túl az eredményeket, a pozitívumokat, s a ten- nivágyás csendült ki a jogos megjegyzésekből, a kritikákból is. A taggyűlések előkészítésekor a végrehajtó bizottság alapvető feladatként jelölte meg: a beszámolók kollektív munkával készüljenek, az alapszervezetek vezetői kérjék ki a pártcsopor-. tok véleményét, a végrehajtó bizottság tagjai pedig a konkrétan mérhető, értékelhető munka eredményei, illetve eredménytelenségei alapján minősítsék az alapszervezetek és a tisztségviselők egyéves tevékenységét; A végrehajtó bizottság programja alapján előbb a pártcsoportok tették mérlegre az egyéves munkát, s ezután került eor a taggyűlésekbe. — A végrehajtó bizottság hogyan értékeli a pártcsoportok munkáját, tevékenységét? — A tények egyértelműén azt bizonyítják: a tavalyinál is jobban, erédménye- sobben dolgoztak. Tervszerű, szervezett munkájuk eredményeként, nőtt a párttagság aktivitása, javult munkájuk hatékonysága, igen f^kkran léptek fel a közöm- t'-üsség. a passzivitás ellen, egyre többen tanulnak, politizálnak kommunistáink közük Ugyanakkor az Is az igazsághoz tartozik: jogosan kérik a pártcsoportok, hogy a gazdasági vezetés is jobban rendszeresebben érdeklődjön munkájuk iránt, ötleteikre, javaslataikra minden esetben konkrét választ kapjanak, gyakrabban igényeljék, kérjék ki véleményeiket az üzemele, az adott munkahelyet érintő gazdasági, politikai döntésekkel, feladatokkal kapcsolatosan. Röviden summázva tehát: a pártcsoportok szívesen vállalnak többet a munkából és a felelősségből is Hangsúlyoznom sem kell: kéréseiket, igényeiket szívesen teljesítjük. — Akár rekordnak is minősíthető a taggyűléseken szót kérő és szót kapott felszólalások száma. — Valóban így van. Igen jóleső érzést váltott ki valamennyiünkben, hogy párttagságunk közel fele mondta el véleményét a végzett munkáról. őszintén, lelkesen és kritikusan. Például a II-es alapszervezet 41 tagjából 17, a VI-os alapszervezet 32 tagjából 19 kommunista mondta el véleményét. Gyorsan hozzáteszem: igen nagy felelősséggel beszéltek, címre, rangra való tekintet nélkül elmondták, hogy mivél elégedettek, hogy mit lehetne jobban csinálni, hogy mivel elégedetlenek, hogy mi tetszik és mi nem. — Az alapszervezetek beszámolói milyen főbb témakörökkel foglalkoztak elsősorban? — Számonkérték az 1972- es munkát értékelő beszámoló taggyűlések határozatainak megvalósítását. Részletesen bemutatták a párt- csoportok munkáját, konkrét , példákon keresztül értékelték a pártmegbízatások teljesítését, a pártszervezetek gazdaságvezető, segítő, ellenőrző tevékenységét. Szó esett a beszámolókban, a nőpolitikái kérdésekről, a KISZ, a szakszervezet - pártirányításáról, a szocialista munkaverseny eredményeiről, hiányosságairól, a felsőbb pártszer- vek határozatainak teljesítéséről, az üzem- és munka- szervezésről, a politikai információ szerepéről és természetesen a párt- és gazdasági vezetés kapcsolatáról is. —> Említette, hogy a párttagság közel fele kért szót a taggyűléseken. Miről beszéltek, mit kértek, mit javasoltak, mii dicsértek, mit bíráltak? — Igen sokan elmondták, hogy 60k olyan, főleg fiatal munkás dolgozónk van, akik méltóak a párttagságra. Javítani kell tehát a pártépítési tevékenységünket is. Rendszeres informálást kérnek a termelőüzemek eredményeiről, a vállalat célkitűzéseiről, a különböző fejlesztésekről. Igen sok taggyűlésen javasolták: rendezzünk egy olyan fórumot, amelyen a felvetett kérdésekre a vállalat vezetői élőszóban válaszolnának. Célszerűnek tartanák a felszólalók egy olyan brigád létrehozását is, amelyiknek a feladata a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések koordinálása, irányítása, szervezése lenne. Sok elismerő szó hangzott el a szocialista brigádok munkájáról, de ugyancsak sokan szóvá tették, hogy még ma is van üres formaság a versenyben, nem elemzik megfelelően a végzett munkát és néhány brigád, kollektíva közösségi életére is ráférne egy kis mozgás, egy kis pezsgés. Javaslatként hangzott él továbbá az is, hogy az üzem- és munkaszervezés állandó feladat legyen a vállalatnál, s jobban használjuk ki a „Dolgozz hibátlanul!” munkarendszer lehetőségeit is. Érdeklik dolgozóinkat a kül- és belpolitikai események, a párttagság zöme elítéli a passzivitást, a közömbösséget, a harácsolást, nem egyen meg is jegyezték közülük: levelező tagozaton senki sem lehet párttag a vállalatnál, vagyis jogosan elvárják a nagyobb 'lelkesedést, a taggyűlések nagyobb aktivitását Igen sokan foglalkoztak a KISZ munkájával is. Hangsúlyozták, hogy a közelmúltban végétért , KISZ-választásokra a pasz- szivitás volt a jellemző, hiányzott a KISZ-tagok őszinte, kritikus véleménynyilvánítása. Sokan kérték: a pártszervezetek. az eddigieknél hatékonyabb segítséget adjanak a KISZ-szervezetek, a végrehajtó bizottság új tisztségviselőinek, hogy a KISZ- munka ismét színessé, tartalmassá váljon vállalatunknál — Mint az elmondottak is bizonyítják: van tehát mi re büszkének lenniük, a párt munka valóban rendkívül sokat fejlődött a vállalatnál 1973-ban, a gondok, problémák viszont arra figyelmeztetnek, hogy van min javítani, van min változtatni is —' Ismerjük eredményeinket, ismerjük gondjainkat is A kommunisták nevében is mondhatom: a taggyűlések tapasztalatait is felhasználva, mindent elkövetünk azért, hogy egy év múlva a jelenleginél is több és szebb eredményt mondhassanak magukénak vállalatunk kommunistái, dolgozói. Koós József Nem kielégítő az ipari szöve ^z^tek újítási mozga.ma Meglepő, elgondolkodtató felismerésekhez vezettek azok a vizsgálódások, amelyeket a közelmúltban folytattak a megyei KISZÖV tagszövetkezeteinéL Kiderült, hogy újítómozgalomról úgyszólván alig lehet beszélni, legfeljebb próbálkozások azok, amelyekkel találkoztak. Mindössze négy ktsz az, amelyben valamilyen javaslatot nyújtottak be az idén is, s ezek együttesen sem rúgnak tizenötnél többre. Alig találni újítási szabályzatot, újítási előadót, sőt jó néhány helyen még újítási napló sincs. Roppant gyönge a mozgalom propagandája. Egyebek között ilyenekről és hason! Ikrój tárgyalt dr. Holló Béla el leletével a megyei szövetség vezetősége, amelynek ülésén ;smét több fontos határozat született az ipari szövetkezetek érdekében. 1S3S, december !&* vasárnap y