Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: A 101. kilométerkőnél BEVETT PUBLICISZTIKAI FORDULAT, hogy egy- egy folyamat érzékeltetésére a „mérföldkő” kifejezést használják. Úgy tűnik, ezúttal egy kilométerkő helyettesíti azt a kifejezést, méghozzá nemcsak hasonlatsze- rűen, fogalomként, hanem konkrét valóságként is. Minden jel arra mutat, hogy a Kairó és Szuez városa közötti országút 101. számú kilométerköve lehet az a szilárd, vagy legalábbis valamennyire szilárd pont, amelyről elindulva talán valóban komoly lépeseket lehet tenni egy komolyabb közel-keleti rendezés felé. Ennél a kilométerkőnél, egy katonai sátorban — és ez a sátor már most olyan formában szerepel a világsajtó hasábjain, mint annak idején, a koreai háború után a híres panniindzsoni sátor —, Mohamed Abdel Ghani Al-Gamazi egyiptomi és Aharon Jariv izraeli tábornok az ENSZ-békefenntartó erők parancsnokának jelenlétében jegyzőkönyvet írt alá. Huszonnégy esztendő, tehát negyedszázad óta ez az első olyan megállapodás, amelyet egy arab ország képviselője Izrael képviselőjével együtt írt ala. Pillanatnyilag ez a legfőbb, amit erről a megállapodásról el lehet mondani — és ez nem is kevés. Olyan eseményről van szó, ami még a közelmúltban is elképzelhetetlennek látszott. Mind a Közel-Keleten, mind a világban sok mindennek kellett történnie ahhoz, hogy ott, a 101. kilométerkőnél levő sátorban erre a fontos okmányra rákerülhessen egy egyiptomi és egy izraeli tábornok aláírása. AZ EGYIK LEGFONTOSABB okot a nyugati megfigyelők is hangsúlyozzák: azt, hogy amit az arabok egyszerűen nem tehettek meg az 1967-es egyértelmű vereség után, megtehették — és meg is tették —, a mostani konfliktus nyomán kialakult új katonai és nem utolsósorban diplomáciai helyzetben. Ennek az új helyzetnek nagyon sok összetevője van. Közülük elsőként a túlzás veszélye nélkül a Szovjetunió aktivitását kell megemlíteni. Az arab országoknak nyújtott diplomáciai és katonai segítség párosult esztendők óta olyan szilárd, következetes vonalvezetéssel, amelynek lényege éppen e térség valamennyi realitásának elismerése és elismertetése volt. Nem volt olyan, a Közel- Kelettel kapcsolatos szovjet állásfoglalás, még a legdrámaibb órákban sem. amely ne hangoztatta volna mindenki számára félreérthetetlenül a Szovjetuniónak azt a meggyőződését, hogy a térség minden népének joga van a függetlenségre, és a biztonságra — de semmiképpen sem más népek érdekeinek, területének rovására. AMI MOST ebben az irányban történt a 101. kilométerkőnél, az csak az első lépés. Nem nehéz megjósolni, hogy az út nagyobb és talán még mindig nehezebb része hátravan. Máris nehézségek merültek fel a fogolycsere izraeli értelmezésében és ilyen, valamint ennél jóval nagyobb nehézségek is még bőven várhatók. De az aláírás mégiscsak ott van egy huszonnégy éve először megszülető“ okmányon és ez legalábbis indulásnak tekinthető. Ji,részt az egyezmény megtartásától függ, hogy a 101. kilométerkőtől a béke felé vezet-e az út U’abb találkozó a Kalré—Szuez közötti országúton KAIRO, TEL AVIV Hétfőn délután a Kairó— Szuez közötti országút 101. kilométerkövénél megtartotta esedékes találkozóját Abdel Ghan) El-Gamazi tábornok, az egyiptomi és Aaron Jariv tábornok, az izraeli hadsereg képviselője —, jelentették be Tel-Avivban és Kairóban. A kairói szóvivő. Ezzecun Mokhtar vezérőrnagy tájékoztatása szerint a felek vasárnap aláírt megállapodás végrehajtásának módozatairól tárgyaltak,' különös tekintettel a fogolycserére és a Kairó—Szuez, országúton levő izraeli ellenőrző pontoknak az ENSZ békefenntartó' erői részére való átadásával kapcsolatos kérdésekre. Az utóbbi problémáról szólva, az egyiptomi hadsereg szóvivője kifejezte azt a rémé- Az az immár világhírű sátor a Kairó és Szuez közötti nyét, hogy a feleknek sikerül út 101. kilométerkövénél, amelyben egy egyiptomi és egy tisztázniuk az átadás módo- izraeli tábornok aláírta a tűzszünettel kapcsolatos megálla- zatait, amelyeknek segítsé- podást. A bejáratot ENSZ-katonák őrzik. Mao fogadta Kissingert Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke hétfőn fogadta Henry Kissingert, az Egyesült Államok külügyminiszterét — jelentette be McCloskey j amerikai külügyi szóvivő, aki elkísérte külföldi kőrútjára Kissingert. Megbeszélésük témaköréről a szóvivő nem adott tájékoztatást Előzőleg az amerikai külügyminiszter újabb, három és fél órás megbeszélést folytatott Csou En-laj-jal, a kínai államtanács elnökével. Mint az Üj Kína jelenti, „pekingi sajtókörök” fogadást adtak hétfőin a Kissinger kíséretében Pekingbe érkezett amerikai újságírók tiszteletére. Chilei hazafiak támadása Vasárnapra virradóra a chilei fővárostól délre fekvő Temucóban mintegy 20 főnyi fegyveres megtámadta a helyőrségi laktanyát, hogy fölrobbantsák fegyver- és lőszer- raktárát A kialakult tűzharcban a támadók közül heten vesztették életüket. A junta katonaságának veszteségeiről nem adtak ki jelentést Losoncai elvtárs látogatása Afrikában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a nigériai, a ghánai, a Sierra Leone-i és a tunéziai államfő meghívására november 12. és 26. között hivatalos látogatásra Afrikába utazik. Látogatása során az alábbi négy országot keresi jel: NIGERIA 923 773 km- területű, 57 miüic lakosú ország. A nagyszámú népesség 200 különböző törzshöz tartozik. Területén már a XIII. században magas kultúrájú, fejlett állam volt. A XIX. század közepén kezdődött az angol gyarmati uralom, amely 19b3. októberéig — a független köztársaság kikiáltásáig — tartott. 1967-ben a keleti országrész vezetőinek szeparatista törekvése következtében, polgárháború tört ki, az ország egysége és békéje csak 1970 januárjában állt heliyre. Az ország földrajzilag három jól elhatárolható részre tagozódik: a parti síkságra, a középső fennsíkra és az északi medencék vidékére. Ásványi kincsekben gazdag (kolumbit, kőolaj, fémek), s a legtöbb afrikai országtól eltérően jelentős iparral is rendelkezik. Számottevő az élelmiszer-, textil-, és építőanyag-ipar, sőt a kohászat is. Mezőgazdasága számos exportcikkel. termel, melyek közül a pálmaolaj és -mag, kakó, valamint a földimogyoró a legjelentősebb. GHANA Területe 238 539 km', lakosainak száma 8.9 millió. Területén már a Vili. század folyamán önálló néger állam alakult ki. A XVIl. századtól portugál, holland, svéd, dán, német, majd angol gyarmatosítók jelentek meg. 1957-ben Ghana volt az első afrikai ország, amely UH november IX. keríti elnyerte függetlenségét. Az ország területe földrajzi szempontból két részre tagozódik. A két rész között a legfontosabb különbség a csapadék , mennyiségében je - lantke zik Míg a tengerparti sáv évi 1500 mm-es csapadékátlaggal rendelkezik, a szárazföld belsejében ez az érték az 500 mm-t sem éri el. Ezt a jelentős különbséget hivatott felszámolni az úgynevezett Volta-terv, melynek kereteben felépült víztároló számottevő területek öntözését teszi lehetővé. Az ország ásványi ki /msekben igen gazdag. Arany- és gyémántbányászata, valamint a mangánérctermelése. előkelő helyen áll a tőkés világban. A kitermeléssel kapcsolatos feldolQi>zóipar — elsősorban angol é.s amerikai tőkével — kifejlesztése az elmúlt éveli ben történt. A gyannati ura lom örökségeként még mindig elégtelen a közlekedési hálózat. SIERRA LEONE 72 114 km2 területű, 2,6 millió lakosú ország Főleg a szudáni négerekkel rokon törzsek, valamint Any .zból és az USA-ból idetelepitelt, volt rabszolgák utódai lakják. A fél évszázados gyarmati elnyomás után 1961-ben nyerte el az ország a függetlenségét. Földrajzi szempontból jól elkülönül a mangrove-mocsárerdők által szegélyezett, öblökkel tagolt partvidék az északi, északkeleti fennsíktól. Sierra Leone gazdasági életét a jelentős bányászat, s az egyoldalú — exportra specializált — mezőgazdaság jellem zi. Az ipart elsősorban élelmiszer-, (extil-, cement-, s újabban néhány festékgyár képviseli. A gyarmati örökség nyomai ak a gazdasági életben, de kulturá H.s téren is megtalálhatok. A lakosság közel 90 százaié ka Írástudatlan. TUNÉZIA Területe 164 150 km', lakóinak száma 5,1 millió. Az „Arab Afrikd”-hoi tartozó észak-afriJ-ai ország területé ; mái az i . -.1' í • ..•* d ti I. évszázadban Jcjlzu föníciai rabszolgatartó állam létezett > Karthágó). Római, germán, majd bizánci fennhatóság után került az arabok kezére. Közel másfél évszázados t orölc uralom után a francia gyarmatosítás korszaka következett. 1957- ben — hosszú felszabadító harc eredményeként — kikiáltották a függet.en Tunéziai Köztársaságot. Az or szál3 felszíne négy részre oszlik: a tengerparti síkság, nz Atlasz-hegyvidék, a hegyit yj közötti völgyek, valamint az ország déli, sivatagos része. Gazdasági életében jelentős a mezőgazdaság és a bányászat. A növénytermesztésben különösen a szÖ;ő, citrusfélék, zöldségek, továbbá a szemes termények a legfontosabbak. A bányászat jelentős termékei: a vas, a cink, az ólom, és a földgáz. A fejlődő gyáripar és élelmiszer-, a textil-, és az épl főa nyög -gyártás képviseli. — TERRA — gével kedden megnyithatják az útvonalat. Mokhtar vezérőrnagy sajtótájékoztatójában elmondotta még, hogy Egyiptom eddig 110 izraeli hadifogoly nevét tartalmazó listát adott át a nemzetközi vöröskeresztnek. A jegyzéken 45 sebesült neve is szerepel, a listát napokon belül ki fogják bővíteni. Tito Baráti látogatásra Kijevbe érkezett Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke. Tito megbeszéléseket folytat majd Leonyid Brezs- nyewel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A vendéget a kijevi repülőtéren Leonyid Brezsnyev és más hivatalos személy is - gek fogadták. Olszowski a pápánál VI. Pál pápa hétfőn ma- gánkihallgatásom fogadta a Vatikánban Stefan Ol- szowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. A megbeszélés egy óra hosz- szat tartott Jelen volt Agps- tino Casaroli érsek, az egyházi közügyek tanácsának titkára (a vatikáni diplomácia vezetője) és Kazdmierz Sydor római lengyel nagykövet is. A találkozón a felek érintették a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáját, főként azokat amelyek jelenleg foglalkoztatják a közvéleményt, beleértve az európai helyzetet VDK-kormánynyilatkozat HANOI: A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé az Egyesült Államoknak és a saigoni rezsimnek, a Vietnamról szóló párizsi megállapodást súlyosan megsértő fokozott háborús cselekményeivel kapcsolatban: „A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány a vietnami nép alapvető érdekeiből és a világ népeinek békére és függetlenségre irányuló törekvéseiből kiindulva mindig szigorúan tiszteletben tartotta és pontosan végrehajtotta a Vietnamról szóló párizsi megállapodást Ugyanakkor az Egyesült Államok és a saigoni rezsim — állításuk ellenére — egyre nyíltabban és rendszeresen megsértette ennek a megállapodásnak sok alapvető rendelkezését. Az Egyesült Államok továbbra is arra törekedett, hogy megszilárdítsa a saigoni rezsim helyzetét, amely dél-vietnami neokolonialista céljainak és Vietnam tartós megosztásának eszköze. Az Egyesült Államok több tízezer katonai személyt hagyott hátra Dél-Vietnamban civilruhába bújtatva őket, nagy mennyiségű fegyvert és hadianyagot szállított törvénytelenül Dél-Vietnamba, kiterjesztette katonai segélyét hárommiiliárd dollárra emelve a saigoni rezsimnek 1973—74-ben nyújtandó katonai segélyek összegét. Nguyen Van Thieu katonai rendszere — az Egyesült Államok által bátorítva és támogatva — egyre-másra szabotálta a tűzszünetet, és több tízezer területrabló hadműveletet indított, válogatás nélkül bombázta a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány ellenőrzése alatt levő területeket. Az uralma alatt álló területeken a Thieu-rezsim fasiszta diktatúrát hozott létre, fokozta a „tisztogató” akcióikat, elnyomja és terrorizálja a lakosságot, megvonva tőle minden demokratikus szabadságjogot, bűnöket követ el a lakosság vagyona, az emberek testi épsége ellen, üldözi és lemészárolja a hazafiakat, eszeveszetten fellép a dél-vietnami nép békére, függetlenségre, demokráciára, nemzeti megbékélésre és egyetértésre irányuló vágyai ellen. Ami különösen súlyos, november 7-én repülőgépekkel baTbár módon bombázta Loc Ninh városát és Bu Dop térségét, több száz békés polgári személyt ölt meg, lakóházakat, iskolákat és kórházakat pusztított el, barbár bűntetteket követett el az ott élő lakossággal szemben. Ezzel egyidöben a* Egyesült Államok felderítő repülőgépeket küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe fölé, s ismétel-- -ü- ten azzal fenyegetőzött, hogy felújítja Észak-Vietnam bombázását Az Egyesült Államok kormánya nem volt hajlandó eleget tenni annak a vállalt kötelezettségének, hogy hozzájáruljon a háborúban megsebesültek egészségének helyreállításához és a háború utáni újjáépítéshez a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak a dél-vietnami belügyekbe való tovább tartó katonai beavatkozása, valamint az Egyesült, Államok és a saigoni rezsim áltál » Vietnamról szoló párizsi megállapodás alapvető rendelkezéseit megsértve végrehajtott háborús cselekmények a növekvő délvietnami feszültség egyedüli okozói. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a Délvietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány 1973. november 9-i közleményében foglaltakat és határozottan elítéli az Egyesült Államok és a saigoni rezsim említett háborús cselekedeteit, határozottan követeli, hogy azonnal vessenek véget ezeknek, az akcióknak, szigorúan és teljes mértékben tartsák tiszteletben a párizsi megállapodást, valamint az ezt kiegészítő 1973. június 13-i közleményt. Ha nem vonták le a tanulságot a múltból, csökönyösen kitartanak a párizsi megállapodást súlyosan sértő katonai kalandjaik mellett, és újabb bűnöket követnek el Dél-Vietnam népe ellen, akkor a dicsőséges dél-vietnami nép és a délvietnami felszabadító erők jól megérdemelt csapásokat mérnek ráju. -negvédik a lakosság vagyonit, az emberek életét, továbbá a felszabadított területeket megtartva, a Vietnamról szóló párizsi megállapodást. Az Egyesült Államoknak és a Saigoni rezsimnek számolnia kell az akcióikból fakadó minden súlyos követkéz - mennyel.