Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
******* ***. ...hogy, aki jól védi: az jól is él. Mármint, áld a környezőiét védelmezi helyesen, az önmagát óvja jól a környezeti ártalmaktól. Aligha . szükséges bővebben részletezni, hogy vizeink tisztasága, levegőnk üdesége, az erdők csendje, a füvek zöldje mennyire hozzátartozik életünkhöz és arról sem kell most bővebben szót ejteni, hogy az utóbbi évtizedekben mind nagyobb és milyen nagy erőfeszítéseket tesz az emberiség, hogy a ci- civilizáció a javát és ne az ártalmát okozza. Ha belegondolunk, hogy egy korszerű víztisztító- berendezés milliós beruházást igényel, ha megértjük, hogy az üzemek kitelepítése százmilliós nagyságrenddel mérhető csak, s ha azt sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy egész energiastruktúránk átalakítása már csak sok-sok milliárddal mérhető, — akkor nevetségesnek tűnik az a néhány 6záz forint, amibe egy utcai szemét- tároló kerül. Hogyan kerül egy utcai szeméttároló egy nevezőre az energiastruktúra milliárdos nagyságrendjével, s mind együtt a környezetvédelem című tóma kereteibe — erről lesz most szó. Arról, hogy mennyire hajlamosak vagyunk, sót készek is arra, hogy korunk égető kérdéseiről nagy éti évtizedes, sót évszázados koncepciókban gondolkozzunk; arról, hogy milyen gondosan nem. sajnáljuk sem a tervekben, de még a valóságban sem a milliókat, sőt a milliárdokat sem, — hiszen az emberiség jövőjének, létének nagy kérdéseiről van szó. S felnőtt nép lévén, tudjuk, hogy semmiféle millió pénz nem érdekes, ha milliónyi ember sorsáról' van ezó.- Sőt, százmilliók sorsáról! A magyar közvélemény is mind jobban megértette, hogy a környezetvédelem ismét olyan gondja korunknak, amely létkérdése az emberiségnek a jövőjét .illetően társadalmi berendezkedésre, fajra, nemre való tekintet nélküL A magyar közvélemény fel sem szisszen, mikor hallja, hogy az üzemek egyre-másra unván meg a bírságokat, felhasználva anyagi lehetőségeiket, tíz és tízmilliós nagyságrendben építik a víztisztító berendez zéseket. Nem, a magyar közvélemény ilyet nem tesz, csak dohányos tagjai megelégedetten szippantanak egyet a majdnem a körmükre égett csikkből és azt elegáns ívben elpöckotlik a járdára, A többi mellét a csikktarto elé. Megelégedetten olvassuk kedvenc lapunkba», bogy á kormány milyen erőfeszítéseket tesz a levegő tisztasága védelmében, aztán az újságot nagy ívben eilsu- tnntjufc a'ézémétiádá elé, liiszeu a suhogó papírlapok Uiég inkább megkavarják az eddig nyugton levő légtömegeket Csutka seprűvel takarított utak pora, ütött- kopott kukák miatt a kapuk alatt és előtt maradt szemétkupacok.és ismét az utcai saemétládák ■ - mellé, élé, mögé hajított étéLmaradékok, almacsutkák, szőlő- fürtök hirdetik, hogy a környezetvédelem alatt vajmi kevésbé értik egyeseit — egyesek? sokan! — a közvetlen környezet védelmét. Hogy szép, szükséges és nélkülözhetetlen földünk végtelen erdőségeinek védelme, de a park kis fáját sem árt megóvni; hogy vigyázni keE a levegőóceán öszetételénék egyensúlyára, de a város közepén feketén gomolygó kémény fertőzte, nekünk jutó kis levegőcskét is, óvni kell; hogy mindent él kell követni a világ ipara termelte félelmetes ipari hulladék csökkentése, megsemmisítése miatt, de valami keveset nem árt tenni az utcasarkon szemetelő ember termelte tízóraihulladék megsemmisítésére. Az ember környezete ugyanis — a környezetévé! kezdődik. Ha az ember városon, vagy falun, közvetlenül maga körül képtelen rendet, tisztaságot teremteni önmaga érdekében, feleslegesnek tűnik, mert elveszti hitelét, hogy valóban elszánt erőfeszítéseket tegyen az emberiség környezete védelmében. Az utcai szeméttárolók, a kukák néhány száz forintos beruházásai, használatuk, vagy használhatatlanságuk így kerül nagyonis szoros kapcsolatba a milliárdokkal. Egymást kiegészítik, feltételezüi', vagy éppen kizárják egymás hasznosságát. A környezetvédelem természetesen valóban koncepciók dolga, milliók, százmilliók árán megvalósuló távlati tervek izmosodó gyermeke. De, ha közvetlen környezetünk védelmével nem gondolunk, akkor a mil- liárdok 6em segíthetnek. A néhány száz forintos szemétládák éppenúgy hozzátartoznak a levegő, a víz, a környezet tisztaságához, mint az ipari üzemek kitelepítése, vagy az óceánok állatvilágának megóvása. Lehet, hogy első olvastán nevetségesnek tűnik ez, vagy erőltetettelek talán inkább, ám a tények makacs dolgok: az ember környezete sajat testén kezdődik és legalábbis a légkör felső rétegéig tart. .Bőrünk és a levegő, utcánk és us óceán tisztasága egy és ugyanazon dolognak egy es Ugyanazon oldala. A tisztaság nem fél egészség! A tisztaság maga az egészség: az ember és az emberiség egészsége. 50115! többé Illés zenekar. Legalábbis a régi, a nagy ■ aranycsapat nincs többé, Szörényi Levente közeljövőben! külön nagylemeze tette be végleg a kaput a nagy múltú és igen népszerű együttesnek, amely joggal és okkal volt népszerű. Kár, nagyon nagy kár az Illés zenekarért Miért e nagy siránkozás? — teheti: M a kérdést, bárki, ' aki-ném tartozik a tizenévesek vagy inkább huszonévesek táborába, akik nagylemezekről, rádióból, televízióból vagy élőből, a koncertek légköréből ismerte az Illéseket. Ha egy általános összeg» aő megfogalmazásra törek- szünkf akkor* azt kell mondani, hogy ez a zenekar volt az, amely következetes, átgondolt és igényes programjával döntően, befolyásolta a magyar könnyűzenei életet, és a legfogékonyabb korosztályban olyan minőségi érdeklődés- és igényváltozás csíráit ültette el, amely megteremtette a népzene és a klasszikus muzsika befogadásának és megértésének lehetőségét — a pop zene híveinek táborában. Szöveg Az úgynevezett iiagyomá- nyos slágerszövegek ellen nem azért lázadozott a sajtó, rádió, televízió és az igényes közönség, mert általában a szerelemről, a bánatról és az örömről szóltak, hanem azért, mert a közgondolkozásban a legolcsóbb közhelyeket, a cukorsziruppal bevont szupergiccseket terjesztették. Ha nagyon egyszerűsíteni akarnánk a helyzetet, a hagyományos slágerszövegeket a következő sémákkal lehetne illusztrálni: a szerelem azért jó, mert jó, azért szép, mert szép. A gonosz emberek rosszak. Vagy vegyünk egy konkrét szöveget:. „Viharként tombol mar a messze távol.” Két labbui tombol a .messze távol, vagy egyszerűen. csuk toporzékoJ egy hely bear V Illések forradalmasították a szövegeket. A sláger világában addig szentségtörésnek számító és elképzelhetetlen -politikai és társadalmi mondandó kapott helyet. Gondoljunk csak a „nem akarok állni, ha futnak a percek, nem akarok állni, ha fordul a föld'. íróasztal mellett ülnek jó emberek, jót akarnak termi, ne© yu«s.,.2 A zene „Ne sírjatok„ lányok9 ne sírjatok# srácok***” Miért kár az Illés zenekarért? a szöveg ezután bemutatja a bürokratikus modellt, amely ellen harcolni kell, és agita- tívan mozgósít emellett a harc mellett. Az „Elmegy a kugli” bemutat egy érték nélküli életet, ahol a munkás csak a kocsmában felhígult környezetben érzi jól magát. Szociológiai • filmre való téma. A másik szövegtípusban, varázslatos ihletésű, szinte népdalszinlű szövegek szólalnak meg, mint például a „Megkívánta szép virágomat egy öreg király, elvitette, ná- . la hervad el már” vagy a „Nyílik már a rozmaring, a konkoly, a szarkaláb, mire vársz még ó, mondd, kis virág” szövegben a népme- • sei szimbólumrendszer tipikus megjelenési formájátfe- dezlietjük fel. Az Illések szövegei tehát forradalmat jelentettek a könnyűzenében. A legszélesebb tömegekhez szóló populáris muzsika már nem hagyományos, előre gyártott, sablonillúziókkal árasztotta el a hallgatókat. Egyrészt a valóság több oldalú, nem két aUernativás — tehát vagy a jő vagy a rossz között való — választási lehetőségeit mutatta be a maga bonyolultságában. Ilyen magas szintű feladatra eddig a világon sem vállalkozott egyetlen populáris muzsikát játszó együttes sem, beleértve a Beatleseket is. Másrészt a szövegek közelebb vitték fiataljainkat a népdalok szövegeihez^ egészséges orientációt folytattak» pop muzsikát hallgató fiatalok körében. Ulésék azonban nemcsak 9. szöveg területén hoztak döntően újat. Zenéjükben következetesen és kitartóan ragaszkodtak a magyaros elemekhez, tudatosan építettek . be a motívumokat a Duna menti népek muzsikájából. ■ Az' igazi fortadalinat azon-1 ban nem ez jelentette. Hogy mi, ahhoz némi kitérőt kell tenni a populáris zene sajátosságaira vetve rövid pillantást. (Az alábbi megállapítások java részben Vitányi Iván zeneszociológia kutatásaira támaszkodnak.) Minden zenei stílus, amely széles körben népszerű, és a nagy tömegek számára élvezhető, a következő tulajdonságokkal rendelkezik: a) hangkészlete általában 5—7 hangból áll. Egy, maximum két módosított hanggal egészül ki. b) Az egy-egy zeneműben előforduló. dallammagok száma ritkán haladja túl a hármat. Az alapvető dallam fordulatok száma kévés. d) A felhasznált harmóniák legtöbbje három hangból áll. c) Az egymás után következő akkordok rendje hármas funkciórendszerre épül (tonika, domináns, szubdomináns). Nos, mindez a rendkívül ^szakbarbár” ízű felsorolás azért volt szükséges, hogy e jegyek rávilágítsanak némelyest az úgynevezett népszerű, vagy populáris zene zártságára, fejletlenségére. A közhasználatú zene éppen azért közhasználatú, mert megértéséhez, élvezetéhez nem szükséges semmiféle zenei képzettség vagy műveltség, A Kodály Zoltán által meghirdetett és kidolgozott program éppen ennek a zenei analfabetizmusnak üzent hadat, s többek km ölt azért aratott világméretű elismerést, mert a kodaíyi módszer nem csupán a zenéhez értő ember szemelj Bégének kialakítását tuáe ki célul, hanem azt, hogy olyan felnőttek váljanak az iskolásokból, akik nemcsak értik, de élményszerűen gyakorol« jak is a zeggt» _'i-i ___ A z Hies zenekar nem kevesebbre vállalkozott, minthogy a könnyűzenét hallgatók milliós táborában okoa* zon tömeges „tudathasadást”, indirekt módon bele- rángatva a tizen- és huszonéveseket egy magasabb értékrendszert képviselő zenei, könnyűzenei világba. A pop zene milliókra hat. Olyanokra is, akik egyébként nem muzikálisak, nem szükségletük a zíme. Ezért nem szabad tehát lebecsülni azt a koncepciózus ' törekvést, amellyel vállalták ® pop zene fentebb említett korlúiavnak tudatos ledöntését, vagy legalábbis dön- tögetésétv—S—tették- mindest- Illésék határtalan könnyedséggel, eleganciával, egyedülállóan ■ szuggesztív • erejű előadásmódban. Programjuk, igazi tömegprogranv *: völt, melynek hatására nagyo« sokan cserélték Jel az értéktelent az értékesre, észre sem véve, hogy . zenei gondolkodási és befogadási szintjük minőségileg más ka- tegóriába került. Illésék az utóbbi időbe» nem kapták meg ezért sem á magyar sajtótól, sem a hivatalos .illetékesektől a megérdemelt és méltó elismerést. Az Omega , és LGT egymás után kapta; a jobbnál jobb ajánlatokat, itthon és külföldön egyaránt, mivel zenéjük univerzálisabb, a világ divatízlésének behódoló, (hígabb is mint az Illésé) nem a magyar zenei világhoz kötődött volt. Az Omega és az LGT, de tálán még a Bérgendy is sokkal inkább reflektorfényben volt, mint -az Illésék,' Ez is hozzájárult a belső fáradáshoz, a zenekar szétszéledéséhez. ülés Lajos ügy nyilatkozott, hogy töretlen elhatározása a kialakult stílus továbbvitele és fejlesztése. Szörényi még. hallgat, Bródy is, a kis Szörényi, Szabi is. Hogy milyen lesz az új Illés, az még rejtélye Az iVi- szont kétségtelen .tény. hogy a. zenei közízlés.nevelésében óriási teljesítményt nyújtott a volt aranycsapat, s az is tény, hogy a formaságokkal, hosszú hajukkal, nem ritkán kirívó viselkedésükkel többet foglalkoztunk, mint a hordozott tartami lényeggel Egy tanulsággal több, egy zenekarral kevesebb. Ée nem is akármi lyénnél* Mr Szigethy András Fények és perék Nem véletlen. hogy Moszkva’ kéri az 1980 évi olimpia megrendezését, amelynek főpróbája. az IBIS. évi Lml- versiade sikere bizonyította jogos a kérés és elvárás. Ké- oünb a főiskolások nagy versenyén készült a Zameuszkij • Sportcsarnokban, ahol a ■ ví- vov ersenyeltre került sor,
