Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Fiatalok hasa Győrött Győr fejlődő ipara mind több fiatal szakembert vonz a városba. A fiatalok lakás­gondjain a város vezetői úgy igyekeznek segíteni, hogy házgyári elemekből tízemé- teles garzonházat építettek számukra. Az Ady városrész­ben felépült garzonházban 120 összkomfortos kis la­kást <idtak át. (MTI-foto — Hadas János felv. — KS) Sorrendben m harmadik: Gyöngyös Véletlenül sem rangsoro­lásra készülünk, csupán a ridég tényeket emlegetjük fel, méghozza a jövő várha­tó alakulása miatt. A téma pedig: az egészségügyi intéz­mények helyzete, ezeken be­lül is a kórházak, Minden tszönál ékesebbe» ' beszélnek ilyenkor a számok. Ha a sorrendiséget akarjuk megmutatni, akkor adatokkal kell bizonyítani megállapí­tásunk igazát, A szaknmüszfcéríum 28/1971. számú utasítása meghatároz­za az egyes egészségügyi in­tézmények műszereltségi színvonalát. Eszerint a kór­háznak Gyöngyösön közel 2b millió forint értékű műszer- állománnyal kellene rendel­keznie. Elvileg. Ehhez ké- ' pest ma az összérték még a 1 hatmilliót sem éri el. A két ! szám közötti különbség óriá­•I «• ! Be n, pontosság arra is ) kényszerít bennünket:, hogy a szakzsargon szerinti „minősé­gi hiányról” is szólj unit. En­nek végösszege az öt és fél millió körül jár. Tehát ilyen értékben található elavult, ' korszerűtlen, a céljának már nem hiánytalanul, megfelelő műszer a kórházban. Azt is tudják, hogy ennek következtében a kórházuk ügye még távol áll a megol­dástól. óva intett a megyei szakvezetés is mindenkit at­tól, hogy a közeli egy-két évtől várja a megnyugtató rendezést. Ez a megjegyzés a legutóbbi tanácsi vb-n hang­zott el Még várni kell te­liét, beláthatóan több terv­időszakig. Akkor majd az új kórház megvalósításának a szándékával lehet már erről a nehéz helyzetről tárgyalni, «BBS Senki sem üí Ölbe tett kés- »el. A régi kórházi épület ál­laga eléggé leromlott. Állan­dó műszaki ellenőrzés kell ahhoz, hogy benne az egész­ségügyi munkát folytatni le- ' hessen. Rendszeresen, néhány hónapos időközökben, mű­szerekkel vizsgálják a fala­kat, a födémet, a tetőszerke­zetet. óriási összegeket emészte­ne fel a megviselt épület tel­jes felújítása. És az ered­mény sem lenne megnyug­tató: korszerűtlen intézményt kapnánk, ami sehogy sem fe­lel meg a gyógyítás materiá­lis feltételeinek. Be az épü- ' letet fenn kéE tartani Olyan éDentmondás ez, ami véges anyagi lehetőségeinkből fa­kad. Javítani azonban még így is lehetett a kínos helyzeten. Megépítettek egy kisegítő in­tézményt, valamivel több mint hétmillióért Száz ágyat kaptak így az eredetileg ter­vezett 90 ágy helyett. Mosta belgyógyászát költözött ide Ha Visontári, elkészülnék az átalakítási munkákkal, akkor nemcsak újabb 150 ágyat kapnának a gyógyításhoz, ha­nem a labor, a kórbonctan es a röntgen elhelyezése is kényelmesebbé válna. Mindezek már eldöntött dolgok, csupán a megvalósí­tás gyorsaságán múlik min­den. B B B B - J A gyöngyösi kőrház és In­tézményéi most a megyeben a harmadik helyet foglalják el a gyógyítás tárgyi felté­telemek színvonala alapján ítélve. Ez a tény. Méghozzá nem is olyan rövid ideje lé­tezik ez a sorrend. Minden bizonnyal megterem a felté­tele, hogy egységes színvo­nalat lehessen biztosítani a megyében — ebben is. G. Molnár Ferenc Do you speak English? Bervai hétnyelvűek is- Beszél ön angolul? — Még nem tökéletesen, de ahogy mondani szokták, már sehol a világon nem tudnának eladni ezen a nyel­ven. Ez a tudás azonban még nagyon kevés, ezt ma­gam bevallom. Ma is járok ezért egy nyelvtanfolyamra. A célom ugyanis a nyelv­vizsga ... Aki a kérdésre — Do you speak English? — ezt a vá­laszt adta, Vwta Klára, az eg r i Fiuomszerelvétiy gyár kereskedelmi előadója. Hét éve tanul angolul, — A középiskolában sze­rettem meg ezt a nyelvet Először . csak kedvtelésből kezdtem tanulni. Később, amikor már eligazodtam az eleinte furának tűnő , mon­datok között,; arra gondol ­tam, hogy talán jó lesz egy­szer ez a tudás a munkám­hoz is. —- A munkaköre megkí­vánja a nyelvtudást? •— Most még nem. De ez a munkakör megszűnik, g akkor külkereskedelmi mun­katerületre osztanak majd be a vállalatnál, A tervek szerint a szocialista orszá­gokban működő partnerüze­meinkkel tartam a kapcsola­tot. A gyártmányok szállí­tásának előkészítésé és az érkező anyagok, kíserőíratoik kezelése lesz a feladatom. Tulajdonképpen ezért is se­gít a vállalat a nyelvtanu­lásban, hogy jobban és pon­tosabban végezhessem el a munkámat annak idején, —* Hogyan támogatják * felkészülésben? — Időnként már most olyan feladatokat bíznak rám, amelyeknek az elvég­zéséhez szükséges a nyelv ismerete. Legutóbb például egy Svédországból érkezett telexüzenetet fordítottam le. Ezenkívül a vállalat fizeti a tanfolyam, költséget, s ké­sőbb a nyelvvizsga díját is. Ez, ha mindent összeszámo­lunk, csaknem ezer forintot jelenti.. □ □ □ — Bizony beleizzadtam», mire lefordítottam a cikk­részleteket. Néhány kiemelt, a marxista dialektikával fog­lalkozó szövegét kellett le­fordítanom magyarra. — Es németre? — Szintén egy újságcikk lefordítása volt a feladatom. Ez a filmművészettel, Eizen- stein Egy évezred Mexikóban című filmje forgatásának a körülményeivel foglalkozott. Aztán jött a szóbeli vizsga, ahol az égvilágon, mindenről beszélgettek velem a „zsűri” tagja«... Bánsági István közgazdász a nyelvvizsga élményeit már megnyugodva meséli, ö már könnyen beszél, mondták a többiek, hiszen túl van a nehezén. — Hosszú éviek munkája ez. Nincs más titka, mint az, hogy egyetlen napot sem szabad kihagyni a tanulás­ban, Állandóan olvasni kell, rádiót hallgatni és beszélni, beszélni. Minden alkalom­mal, amikor csak lehetőség van a gyakorlásra. — A munkahelyén tudja hasznosítani a nyelvtudását? — Feltétlenül. Nálunk szükség van a németül be­szélő szakemberekre. Csák egyetlen példa erre: itt van a Mecmam-céggel, vagy a nyu­gatnémet Leibfried vállalat­tal létrejött együttműködési kapcsolatunk. Szinte egymás után érkeznék a műszaki le­írások, a szerződések, e több­nyire németül, — A nyelvtanfolyamokon általában a köznapi és az irodalmi kifejezésekkel is­merkednék meg a hallgatók, Nem okoz ezért nehézséget most a műszaki nyelvben való járatlanság? — Sokaknál bizony ké­mény feladat megküzdeni a szaraz műszaki szövegekkel. Nálam ez érdekesen alakult. Már egyetemista koromban jártam kinn az NDK-ban. Sokat dolgoztam is az ottani nyári munkahelyeken. Ren­geteg kifejezés ragadt rám. Azután az első munkahelye­men, a Ohmomban ssd­szaki területen tevékenyked­tem, mint importgépbeszerzó Az így szerzett műszaki szó­kincsemmel és természete­sen a szótár segítségével mindent le tudok fordítani — Említette, hogy a vál ­lalatnak szüksége van a né­metül tudó szakemberekre. De segítette-e abban, hogy nyelvtudással, bíró szakem - bérré váljék? .Amikor tanultam, mm den támogatást megkaptam az üzemtőL Intenzív tanfo­lyamra jártam, s ennek a költségét, 2400 forintot, va­lamint a nyelvvizsga díját, 200 forintot a vállalat fizet; te. Ezenkívül az utolsó hó­napban 30 napos fizetett szabadságot kaptam, bog­éi járhassak a napi hatórás foglalkozásokra, «=» Folytatja-e a nyelvin. - uulast2 — Egyelőre a német szó­kincs- és kifejezéskészlet csiszolgatására fordítom a szabad időmet. Talán ké­sőbb, még nem tudóm, hogy mikor, megpróbálkozom az angollal.»» O □ □ Ahány nyelv, annyi ember — tartja a közmondás. Ez való igaz. S nemcsak az uta­záskor, a társalgáskor derül ki ez az örökigazság, hanem — napjainkban, egyre gyak­rabban — a munkában is, Ezt ismerték fel a Finom­Gzerelvénygyár vezetői ak­kor, amikor támogatni kezd­ték a nyelvet tanuló dől go sóikat: Az elmúlt évben pél­dául több mint 32 ezer, az Mén pedig 17,5 ezer forintot fordítottak erre a célra, S hogy .valójban, megérte, ffZi mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nía már har­mincnyolc .kétnyelvű” szak­emberrel több vesz ■ részt eredményesebben az egyre szélesedő., kooperációs mun­kák elvégzésében. Szilvás István .. . 4 , ; . ‘ Mezőtárkányi monológ E18,01 idoTkoztatóak azok az adatok is, amelyek az egyes osztályok beteglétszámét mu­tatják meg. Ágykihasználás, mondják ezt szakmai berkek­ben. Magyarán: hány ágy áll üresen, hányat használnak naponta, illetve: kell-e még az ágyakon kívül szükség­megoldásokat is alkalmazni. A belgyógyászaton 98 szá­zalék. a szülészeten 104,2, a férfi elmén 111, a női elmén 115,7 százalékos a kihasz­náltság mértéke. Némi kese­rűséggel mondhatjuk, hogy az osztályok jó részén már elérték a .meleg ágy vál­tást”. Hogy ez mit jelent az orvosok, az ápolók és a be­tegek szempontjából, azt csak bizonyos drámaisággal lehetne körvonalazni, amit azonban a téma komolysága miatt nem tehetünk meg. Nem csoda tehát, ha az ál­talános költségek és azokon belül a gyógyszerek felhasz­nálásának a mértéke is elüt az átlagtól. Ez is nagyobb. Több beteg, több kiadás, több •gyógyszer. m m m m Terülj asztalkámat még a szocializmus sem tud bizto- sítaiü. Ezt minden józanul gondolkodó ember belátja. Mindig kellett bizonyos sorrendeket megállapítani a különbózó feladatok végre­hajtásában, mert mindent egyszerre nem lehet csinálni. Tudják ezt Gyöngyösön is. fB?3. november 1J., vasárnap — Mit mondhat a tanács» elnök a községéről? A kérdés könnyű is és nehéz is egy­szerre. Könnyű, mert ha a puszta tényeket felsorolom, a lényeget már él is mondtam. Ugyanakkor nehéz, mert a község fejlődésének tényei ugyan egy egyenes vonalú, de mégis bonyolult folyamat következményei... o o o — A tényekről: községünk­ben az elsők között, még 1964-ben elkészült a törpe vízmű. Ma már hét kilomé­ter hosszú a vízvezeték-háló­zatunk, amely minden más kommunális, szociális fej­lesztésnek az egyik alapfelté­tele. Éneikül ugyanis sem intézményeink sem a község lakóházai nc.p fejleszthetők a kor színvonalára. Egy éve felépült az új művelődési házunk, s akkoriban ké­szült él a szövetkezeti kis­vendéglő és presszó, lépett üzembe a régi kultúrházból átalakított, több mint 110 lányt és aszonyt foglalkozta­tó varroda. Szinte nincs olyan utca — pedig sok ut­cánk van — ahol járda már nem lenne. Korszerűsítettük és bővítettük az óvodát, épí­tettünk orvosi rendelőt és szolgálati lakást, s most ké­szülünk egy új, egyemeletes, négytantermes iskola felépí­tésére is... © © • —- A fejlődet; tenyeí rövf» den !*> felsorolhatok, de kö­zel sem olyan rövid idő alatt valósult meg mindaz, amiről szóltam. & mindez csupán a községi tanács közvetlen ha­táskörébe, felügyelete alá tartozó dolog. De nem lehet kihagyni a felsorolásból köz­ségünk termelőszövetkezetét, annak eredményeit, fejlődé» sét sem. A mintegy 3300 hek­tár területen gazdálkodó kö­zös gazdaságnak több mint 600 tagja van. A fő profil a növénytermesztés és az állat­tenyésztés. Talajadottságaink a legkevésbé sem kedvezőek. Például valamikor 8 mázsá­nál nem termett tübb búzá­ból, árpából holdanként, s az idén mintegy 17 mázsás át­lagtermést értek el. A tag­ság jövedelme már a koráb­bi években is megnyugtató volt: 1972-ben az egy tagra jutó évi átlagjövedelem meg­haladta a húszezer forintot. Az idei kilátások a már em­lített nagyszerű kalászos át­lagtermés alapján még ked­vezőbbek. G © O — Sok szó esik nálunk is a pártalapszervezetben, a ta­nácsban, a termelőszövetke­zet választott fórumain, va­lamint a népfrontüléseken a községpolitikáról. Hogy mi tartozik ebbe a fogalomba? Ez nagyon sokrétű kérdés. Mégis úgy lehetne összegez­ni: bármit is teszünk, a lé­nyeg az, hogy a tennivalók megvalósításában vannak-e szereplők és hogy kik és hogy mennyien? Hogy miért lényeges az, hogy vannak-e szereplők? Azt hiszem, ha a íanacs mint testület kifejezi a község lakóinak akaratát, vagyis a hozott határozatok egybeesnek a legtöbb válasz­tópolgár érdekével, a végre­hajtásban ez már fél siker. Ezzel kapcsolatban jut eszembe, hogy volt egy 200 méteres járhatatlan útsza­kasz a temető bejáratánál, s amikor elhatároztuk a meg­építését, közel száz tanács­tag, illetve községi dolgozó két nap alatt elvégezte ezt a munkát: a társadalmi mun­ka értéke meghaladta az 50 ezer forintot. Egy régebbi példa: amikor az új művelő­dési ház építéséhez hozzá- kezdtünk, néhányan kérdez­gették: „Már megült csiná­lunk valamit?” Az első na­pon azonban máris műiden tanácstag megjelent, 10— 12-ed magával. A bizonyta­lankodók ekkor néztek na­gyot, hogy itt bizony ko­moly dolog van készülőben. Megtudták a részleteket is, hogy a megyei moziüzemi vállalat 300 ezer forinttal, a körzeti fogyasztási szövetke­zet 50 ezer forinttal, terme­lőszövetkezetünk százezer fo­rinttal járult hozzá a költsé­gekhez, még serényebben megindult a társadalmi mun­ka. — Hogy megérte-e a fára­dozást, a ráfordított százez­reket az új művelődési ház? Feltétlenül. Ahogy elkészült, lehetőséget biztosítottunk a fiataloknak arra, hogy há­zasságkötésük alkalmából igénybe vehessék a szép nagytermet, ilyenkor aztán, a násznépén . kívül bejönnek a „lesök” is. Be is femek, hi­szen a terem 350 férőhelyes. És mire használjuk még? Ál­landó jelleggel működik a nyugdíjasok klubja. Szép programokkal, amelyek kö­tetlenek, kellemesek. Az idős asaonyok, férfiak nemrégen például arról beszélgettek, hogy a régi utak, árkok, dű­lők, kutak honnét kapták a nevüket. Aztán a közös mím- ka eredményét az úttörő- csapat lelkes érdeklődői fel is jegyezték, egy begyűjtöt­ték. Szilágyi László, általá­nos iskolánk magyar szakos tanára — mondhatom — többek között ennek a gyűj­tésnek az alapján indította be a Hazafias Népfront ke­retében előadássorozatát a község történetéről. Van if­júsági klub is, amelyen be­lül irodalmi kör is alakult. Rendeztek már szavalóver- senyt. s tartalmas műsorokat különböző alkahhakon. — Azt hiszem, hogy a kul­túrához tartozik az ízléses, divatos öltözködés is. A fo­gyasztási szövetkezet ruhá­zati áruházának közreműkö­désével az idényjetiegnek megfelelően rendszeresen tartanai; divatbemutatót is. A manökenek természetesen helybeli fiatalokból verbuvá­lódnak, akikre a hozzátarto­zók. bálátok, ismerősök kü­lönösen kíváncsiak. Az ilyen rendezvényeken fellép a köz­ség KÜSZ-szervezetének. tánc­zenekara is, s így még kel­lemesebbek. színesebbek ezek az, ősze jövetelek. © © 0 — Az elején azt mondtam, hogy a község fejlődése egye­nes vonalú, de mégis bonyo­lult folyamat következmé­nye. Hát erre csak egyetlen példá: talán két éve, közsé­gi véradó napra készültünk. A tömegeaerveaeti vezetők értekezletén a nőbizottság tagjai „napirenden kívül” egyszerre előhozakodnak az­zal, hogy intézkedjen a ta­nát» sürgősen afelől, hogy azok a nők, akik sehol nem állnak munkaviszonyban, megtalálják a munkalehető­séget helyben is. Komolyan kellett vennünk ezt az igényt, különösen azután, amint fel­mértük, hogy mennyi azok­nak a lányoknak, asszonyok­nak a száma, akik valójá­ban dolgozni szeretnének: 150 fő jelentkezett az igény- felmérés során. A község ve­zetőinek, nekem is nagy gon­dot okozott e problémameg­oldása. Gondolkodtunk, ter­vezgettünk, s így jutottunk el az egri Ruhaipari Szövet­kezethez, amely megvásárol­ta a lebontásra ítélt régi kul- túrházunkat, felújította s be­rendezte a varrodát. Felléle­geztünk : minden asszony munkalehetőséghez jutott, aki akart. Csakhogy ez az ered­mény egy újabb problémát vetett fel: egyszerre megnőtt az igény az óvodai elhelyezés területén. Érthető, hiszen a munkába állt fiatalasszp- nyoknak el kellett helyezniük napközben megfelelő kör­nyezetbe az azelőtt otthon nevelt, gondozott kisgyerme­keiket. Nem tehettünk mást, korszerűsítettük és bővítet­tük az óvódat is. — És így megy ez hónap­ról hónapra, évről .évre: az iij ■ eredmények, a mfcgnöue- kedett igényék újabb terve­ket, újabb tennivalókat szül­nek. .. Elmondta: Sz. Kovács János községi tanácselnök Lejegyezte: Sahtdi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents