Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

H munkavédelem — munkásvédelem Manor kiállítás Libanonban Az 1700 négyzetméteres területen 18 magyar külkereskedelmi vállalat mutatja be ter­mékeit. Képünkön: érdekes vonalú tartókban a magyar termékek. (MTI-foto — Fényes Tamás) Kéményseprők — kézitáskával Szabályosan visszatérő, őszi idéílycikk az a hírlapi tudó­sítás. amely jobbára ezzel a közléssel kezdődik: felké­szültünk ... A télre tudni­illik, amely elháríthatatla- nul közeleg természetesen hideggel és hóyal. csúszós utakkal és más-más betűje­lű influenzával. A felkészü­lés pedig, amely, mint em­lítettük, a még arany ló, de hervatag őszi napokban, legalábbis a sajtókonferen­ciák híranyagában mindig hibátlan és tervszerű, kiter­jed a ' t.úzelőkészlétekre. az oltóanyagra és — nyilvánva­lóan-.—a lorró teára, a vat- tázott védőkabátra. Ez utób­biak a tél viszontagságainak kitett dolgozókat védik, s Jelentőségüket alighanem azok értelmezhetik a maguk teljességében, akik tudják, mit jelent a csontig hatoló szélben, mondjuk az épít­kezések állványain dolgozni. Am tegyük mindjárt hoz­zá, anélkül, hogy az imént említett védőeszközöket, a teát vagy a vattamellényt a legcáeKéíyebb mértékben is lebecsülnénk — mindez csu­pán elenyésző része ama ki­terjedt kötelezettség-rend­szernek, ami a „munkásvé­delem” címszó alá sorolható, s amiről jobbára nem tu­dósítanak az idénytájékozta­tók. Mert a munka — je­gyezzük meg közbevetőleg —, filozófikus megközelítés­ben: minden érték forrása, az élet értelme és tartalma, ám nem mindig veszélytelen vállalkozás. A modem tech­nológiák, a korszerű gyár­tási eljárások, ámbár első hallásra úgy tűnhet: csupán a veszélytelen gombnyomo­gatásra korlátozzák a keze­Lehet-e a repülőgéppel a levegőben- parkírozni?- lsen, •> - . . A hóseprő gépnek milyen szerepe van a légi közleke­désben? Fontc». A szabályok precíz meg­tartása gyorsítja-e, vagy lassítja a repülőgépek útját? Lassítja. Nem vizsgakérdésekről, tudományos fejtörő rejt­vényfeladványról van szó; ellenkezőleg: a MALÉV legidőszerűbb gondjáról. Hi­szen már életbe lépett a té­li menetrend, szembe kell nézni az időjárás okozta üzemi nehézségekkel. November elseje után — ekkor kezdődött a téli me­netrend — mindenki elfog­lalta a helyét a kijelölt poszton; a piióta a kor­mánynál, a rádiós, a navigá­tor a készüléknél, a forgal­mista a'z irányítótoronyban, és így tovább. Az II—18-as a TŰ—134-es radaremyője messzire látva közvetíti a száguldó gépmadár elé roha­nó légieret. Lent, a földön, állomásról állomásra egy­másnak adják át, szinte te­nyérből tenyérbe az utas­szállító gépeket. A láthatat­lan légvonal mentén embe­rek ezrei dolgoznak, megfe­szített figyelemmel, kettő­zött fegyelemmel. Tél van. Van valami, amit ilyenkor Semmilyen radar, a legéle­sebb emberi szem sem lát­hat előre: a tél hirtelenül támadó, kiszámíthatatlanul változó szeszélye. Hóvihar, tejsűrű kö(j, ónos eső, jég­páncél — ez a választék. Felszállni, elrepülni még csak lehet — bár ez sem veszélytelen, és a légi köz­lekedési vállalatok a száz- százalékos biztonság érde­kében egy ezrelék esélyt sem kockáztatnak. De mi törté­nik azzal a repülőgéppel, amelyet a levegőben, a le­szállás előtti percekben ke­rít hatalmába a természet nagy ura — Tél tábornok? A’ gépet átirányítják a leg­közelebbi repülőtérre, oda, #hol az időjárás nem aka­dályozza a leszállást. Ha Fe~ lök közreműködését, koránt­sem szüntetik meg a ve­szélyforrásokat, csak átala­kítják; a régiek helyett úja­kat teremtenek. A mi terme­lési gyakorlatunkban e ré­gi és új veszélyforrások még jócskán keverednek, hiszen technológiáinkban is egymás mellett élnek még a hagyományos, olykor ma­nufakturális módszerek és az élvonalbeliek, a legkorsze­rűbbek. Alighanem éppen itt tűn­nek elő napjaink legfonto­sabb munkásvédelmi teen­dői, amelyek egyszersmind a legfontosabb gazdálkodási teendők is! Arra gondolunk, hogy a védelem, a baleset­megelőzés, a termelési ve­szély-elhárítás kiinduló fel­tétele a nagyon is prózaian hangzó, de a lényeget meg­határozó feladat; a rend. Mindemellett fontos utal­nunk azokra a sajátos mun­kahelyi tényezőkre, egészsé­get károsító hatásokra is, amelyek ellen — a vállalati szervezés kihagyhatatlan ré­szeként —, különleges esz­közökkel kell védelmet nyúj­tani. Érdemes erről szólva néhány adattal is szemlél­tetni, milyen méretű-hatású kötelezettségről van szó. A Központi Statisztikai Hivatal külön vizsgálja az egészségi ártalmaknak kitett munká­sok helyzetét, s az összege­ző számokból figyelemre méltó következtetések vonha­tók le. Az adatok szerint, amelyek a 60-as évek végé­nek állapotairól tudósítanak, egészségi ártalomnak kitéve dolgozik az állami iparban foglalkoztatott munkások 35,6 százaléka, és fokozott balesetveszélynek kitéve 3,7 rihegy betonja nincs a hótól kiseperve — Debrecen, Po­zsony, Pécs vagy Belgrad le­het a fogadóállomás. Innen azután vonattal folytatják az utat a repülőgép utasai. A radar ernyője télen sem mutatja előre; Európa lég­terében, London, Párizs. Prá­ga, Moszkva vagy Budapest fölött mikor, a nap melyik órájában és miért várható légi dugó. Nyáron, télen jó öreg kontinensünk levegője már nemcsak a koromtól — a repülőgépektől is telített. Egy-egy nagy világváros fö­lött mostanában úgy tarlód­nak „libasorban” a hatal­mas utasszállítók, mint a hét végi autópályák kocsio&zlo- pai. Ilyenkor pilóta legyen a talpán, pontosabban: a kormánynál, - aki megtart­hatja a menetrendet. A gép, fedélzetén utasaival, húsz­negyven percet köröz a vá­ros felett, vagy áll a fel­szálló pályamező előtt, türel­mesen várva sorsára Mostanában hol az egyik, hol a másik nyugat-európai országban kezdenek sztráj­kot a repülőtársaságok al­kalmazottai. Nem a munka beszüntetésével operálnak — ellenkezőleg: úgy sztrájkol­nak, hogy dolgoznak, mégpe­dig olyan lelkiismeretesen, olyan szabálypontossággal, amilyennel azelőtt sohasem. Az eredmény: a forgalom csigatempóra vált, óriási ké­sések, kimaradnak a jára­tok. Cikkünket azzal kezdtük: nem vizsgakérdésekről aka­runk írni. November elseje után a MALÉV sok száz dol­gozója mégiscsak vizsgázik, éspedig: „téltanból” — re­pülőgéppel, az utazó ember biztonságának javára. Az idén télen a MALÉV hetente 75 járatot indít, ez 16 járattal több, mint amennyi az elmúlt eszten­dőben volt. Gyakorlatilag te­hát a téli menetrend nem sokat változtat a IMALÉV munkáján, mert csak az úgynevezett turistajáratokat állítják le a téli hónapokra. A téli időszakot használ­ják fél a MALÉV műszaki szakemberei arra, hogy a legapróbb részletekig, alapo­san megismerkedjenek a repülőtársaság három új gé­pével, a Tü—lM-esekkel. (Békési százaléka. Ezeken az átlag­számokon belül jelentéke­nyek az ágazati eltérések; az egészségi ártalom lehetősége 66,9 százalék a bányászat­ban, 61,4 százalék a kohá­szatban, 48,9 százalék az épí­tőanyag-iparban, 54.7 száza­lék a vegyiparban. Az adat­sor természetesen k uV'tsem jelenti azt. mintha az ;v ilí- tett ágazatok dolgozói ekkura arányban betegednének meg úgynevezett ipari ártalmak­tól károsítva, csupán ennek lehetőségét érzékelteti. Más kérdés — bár szoro­san kapcsolódik a munkás­védelem nagy témaköréhez —, az ártalmak végletes ki­fejeződése: a baleset. Nos, szintén a statisztikai adatok kalauzolása szerint, ebben jelentős a fejlődés, mégis, az üzemi baleseti aránnyal ma sem lehetünk elégedettek, azért sem mert itt a hideg­józan statisztika nem jó ka­lauz: itt a csekély százalék is súlyos sérülést, rokkantsá­got, netán halált jelent. Még­is érdemes megemlítenünk a számokat: az állami iparban, építőiparban, szállításban és hírközlésben 1972-ben 70 142 üzemi baleset következett be, ebből 274 volt halálos. Az adatsor csökkenést jelez: 1970-ben 75 787 baleset tör­tént; 304 volt halálos. A mérséklődés — ami ön­magában nézve rendkívül ör­vendetes —, azoknak az erő­feszítéseknek köszönhető, amelyek cselekvő védekezés­re késztették a vállalatokat is. Fontosak azok az előírá­sok, amelyek a balesetek megelőzésének jogszerű kö­vetelményeit, a már bekö­vetkezett baleset okainak rögzítését, a felelős megálla­pítását írják elő. Mégis, meg­győződésünk, hogy az igazi védekezés szorosan összefügg a vállalati termelés általános állapotával, a gyártástechno­lógiák korszerűsítésével. Két­ség nem fér hozzá, hogy ez az a gazdálkodási pont, ahol a dolgozó személyes érdeke és a vállalati, illetve a nép- gazdasági érdek a lehető leg­közvetlenebbül egybeesik: Biztonságosan dolgozni csak a jól szervezett munkahe­lyen lehet, s tegyük hozzá: gazdaságosan dolgozni szint­úgy csak itt lehet! Tábori András WALTER HÜMMERICH esküdtszék) elnök kérdésére Walter Warlimont tábornok így mondotta el a szovjet el­leni háború irányelveit rög­zítő híthedt Barbarossa-tero születését: — „A szovjet elleni táma­dásra készített Barbarossa- tervet az én vezetésem alatt dolgozta ki a Führungsstab. Ez eredetileg csak katonai rutinmunkának indult, de később alaposan kibővült az előnyomuló német csapatok mögöttes területeinek bizto­sítása céljából szükséges el­képzelések tervezetével. Erre nézve velem Jodl vezérezre­des közölte Adolf Hitler uta­sítását. Eszerint „a célunk nemcsak a Vörös Hadsereg feletti feltétien győzelem, hanem a bolsevizmus tökéle­tesen teljes kiirtása is.'" En­nek nyomán készítettünk egy másik tervezetet is, de már azon csapatok részére (SS és SD), melyeknek egyes különleges csapategységei az egyes harcoló divíziók mö­gött a már elfoglalt terüle­teket kellett hogy megtisztít­sák a bolsevistáktól. A Wehrmacht fossál kismestere megállapodásra jutott Rein­hard Heydrich-hel, a Biro­dalmi Biztonságügyi Hivatal vezetőjével, hogy ezekkel a különleges összeállítású és rendeltetésű csanutegysegek- kel, Hitler parancsa szerint, az SS legjobb vezetője: Himmler saját felelősségére bizonyos feladatokat fog vég­rehajtani." (Itt csak annyit kell megjegyeznünk, hogy AZ IDEI. jugoszláviai nem­zetközi • kongresszus után, nemrégiben került sor Bu­dapesten a kéményseprők második országos konferen­ciájára, amelynek könyv alakban kiadott vaskos anya­gán, a borítóra nyomott emb­léma is jelzi: a szakma most már valóban iparrá vált, s egyre fontosabb szerep vár rá. „Kéményseprőipari Fejlesz­tési Társulás” — olvasható a „címeren”, amelyben egyéb­ként a hagyományos létrán és drótkefén nyugvó kör ala­kú mezőn, két kürtő között kézi táskás ember igyekszik dolga után. Félreértés ne essek mind­ez korántsem üres fontosko­dás, a kézitáska véletlenül sem aktatáska, hanem mérő- ibőrönd, .-műszerekkel; ' Az utóbbi időkben jelentősen megváltozott ■■ tévéké n ység- szellemes igen'kifejező szim­bóluma. — Közel ötven esztendős lemaradást kell pótolni a hazai szakmában, napjaink fejlődése seregnyi új felada­tot állít elénk — beszélte a közelmúltban a Heves me­gyei Kéményseprő Vállalat egyik művezetője, Bártfai István, aki maga is részt vett a pesti tanácskozáson. — Szűkebb hazánkban is egyre több a tennivaló, hiszen 21ö ezer kéményről kell gondos­kodnunk, mind gyakoribb városainkban, falvainkban a korszerűbb tüzelőberendezé­sek használata. Ez utóbbiak pedig, hangsúlyozni sem kell különösebben a hagyományos mellett seregnyi új ismeretet követelnek, a korábbival öszehasonlíthatatlanul bo­nyolultabbá teszik a munkát. S AHOGYAN a beszélge­tés alkalmával, később A hő­nyi Ottó, a vállalat főköny­velője elmondta: szerencsére Heves, megyében - - is sikerül lépést tartánt a korral. .Ha rátán nehezebben ' ts, mint szeretnénk, de megbirkóz­nak a követelményekkel. Bi-' zonyós fokig sikerült már gépesíteni a munkát — szol­gáltató gépkocsijukkal nem­csak eszközöket,, anyagot fu-- varoznak, hanem egész bri­gádokat is, hogy a települé­seken gyorsabban haladhas­sanak — s van niár jó né­hány műszerük. Seregnyi vizsgálatra alkalmas mérő­bőrönd, íüstgázeiemző hőmé­rő, kémény-dugulásmérő, ké­zi gázszimatvizsgáló, huzat-’ mérő, légsebességmérő. ' ko-- romszámmérő. A légszennye­zés megelőzésére vagy utóla­gos megszüntetésére. ’ csők-' kentésére, a tüzelés hatásfo­kának megállapítására,, javí­tására, a kéménykorrózió el- leni védekezésié, hogy csak néhányat említsünk rendel­tetésükből. Valamikor eszükbe - sem jutott volna ilyesmi az erp- bereknek, most pedig, hogy megismerték — különösen a- közületek, intézmények, vál­lalatok —y- egyre jobban igénylik-' valamennyit. Egy- égy tüzelőberéüSkZé's' i'ietffter len. bekötése, egy-egy-*** ké- inényszükület Ugyanis, vagy például egy rosszul beszabá­lyozott készülék — olajégő, .. gázégő — lényegesen ront hatja a fűtés gazdaságosságát.. SUGAR IST VA IS ; A tanúk megszólalnak... 2. Elkészül a Barbarossa-terv ezek a ..bizonyos feladatok” nem állottak egyébből, mint a szovjet, a lengyel állam­polgárságú kommunisták, a zsidók állati módon való ki­irtásából.) Ez a kis bevezető. úgy érezzük, hű képét testeit az egyik legilletékesebb tanú vallomásával a hitleri hadi­gépezet brutális eszközeiről és céljairól. A Margarete-terv és a Trójai Ló-Akció A bíróság elnöke ezütán a Magyarország megszállásá­nak katonai lebonyolítására a Warlimont tábornok fel­ügyelete és irányítása alatt készített úgynevezett .Mar­garete-terv'’ születése körül­ményéiről vallatta a Füh­rungsstab helyettes vezető­jét, aki leplezetlen őszinte­seggel párosult nem kis ci­nizmussal. így adta elő az eseményeket. — „Hitler, aki egyáltalá­ban nem kedvelte a magya­rokat, Olaszország fegyver- letétele után még kevesbé bízott a magyarok irántunk mutatott szövetségi hűsegé­ben. Egy, a. Führen ól k'nmtt utasítás nyomán mai• i9'ii szeptemberének végér. meg kezdtük kidolgozni, a .Fali Margarete" katonat rutinie.r- vezetél! Ez az alaptorv Hált végén mar teljesen ,<«1 is volt. de azután ;.z gesz hatalmas iratkötegei félre­tettük. '• 104-1. február 2K-án uj rendelkezés érkezett hozzám, s annak nyomán a tervet is­mét elővettük Ennek kétség­telenül nyomós politikai okai V voltak, de az nem tartozott ' ránk. Az egész tervet bizo­nyos mértékig felfrissítettük, aktualizáltuk, s ezzel a mun­kánkkal 1944. március 3-án készen is voltunk. Március 7-én vezetésemmel Hitler főhadiszállásán megbeszélést tartottunk, amelynek ered­ményeképpen én saját ma­gam foglalkoztam az egyéb­ként hatalmas katonai terv egy rendkívül lényeges rész­letével, az úgynevezett ..TRÓJAI L,0-AKClO’’-\al. Ennek a katonai tervnek a célja nem volt más. mint­hogy niár a Magyarország ellen iuditamló katonai be­ar-:: pl fitt körülijeiül négy zászlóalj erősségű úgy | nevezett tör -/patol ju.tlus­suhl: természetesen á leg- tcrir-si itj. titoktartás " mellett Maggá rprriág területére. En­nek 1 előempatrak r ter­vezett hadművelet keleti ha­taráig azaz n Tisza vonalá­ig kellet! eljutnia ...” (Következik : Kállay Miklós hintapoli- | tikájaé I A VALLALAT tevékeny­ségi köre így az utóbbi években számottevően bő­vült — foglalkoznak . már cserépkályhák átrakásával, olajégők cserépkályhákba történő beszerelésével, olaj­kályhák beszabályozásával és karbantartásával, készülékek garanciális javításával is — a legutolsó három évben megháromszorozva a régeb­bi árbevételt, az idén már túlhaladják a 10 millió fo­rintot. A dolgozók között nem ritkaság — sőt mond­hatni: már ezek vannak töb­ben — akinek két, három, sőt négy szakmája is van áz átképzések, a rendszeres tan­folyamok eredményeként. A budapesti, szakmai kon­ferencia — már korábban ki­adott — anyagára építve a vállalat is kidolgozta részle­tes szervezésfejlesztési prog­ramját. Eszerint a régebb óta folyamatban levő hálö- zatkorszerűsítésen túl :— amelynek során például He­vesen befejezéshez közeledik a kirendeltség üzemházának kialakítása, csaknem késsen van már a hasonló füzesabo­nyi telep, s következik a gyöngyösi, hatvani is — rö­videsen további hasznos mű­szerek érkeznek, a jármű­park gyarapítását, újabb te­vékenység bevezetéséi terve­zik. EDDIG IS jelentős volt a törzsgárda a bérszint ked-;. vezö emelésével a munkakö-" rtumények szembetűnő javí­tásával pedig még inkább si-. került a vállalathoz kötni á* dolgozókat. Ha erőteljesebb fiatalodásról sa jnos még nem is beszélhetünk, különösebb, létszámgondok mindenesetre, nincsenek. Gyónj Gyula ­1973. november II., A télre készül a légiközlekedés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents