Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Lehet öt mázsával több? Finn ifjúsági delegáció látogatása megyénkben Szombaton délelőtt megyénkbe érkezett a KISZ központi bizottságának vendégei­ként hazánkban tartózkodó finn Centrum Párt ifjúsági szervezetének három tagú delegá­ciója, Juhani Toumaala vezetésével. A delegációt Egerben a KISZ Heves megyei Bizott­ságán Ambrus József, a megyei KISZ-bizottság titkára fogadta és tájékoztatta megyénk KISZ-fiataljainak életéről, eredményeiről és feladataikról, A vendégek a tájékoztató után megtekintették Eger város nevezetessegeit, majd « délutáni órákban a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetbe látogattak. (Foto: Puskás Anikó) Előrelátás és gépellátás U ála agrárpolitikánknak, *■ a búza ma már ha- xánkban nem ,,politikai nö­vény”, termesztése nem igé­nyel társadalmi segítséget; nem kell országos kampá­nyokat szervezni azért, hogy minél több gazdaságban ves­senek Bezoszlá.ia búzát. Búzaföldjeinken az idén hektáronként átlag 34,7 má­zsa termett, ami pillanatnyi­lag a világranglista elején biztosit szamunkra helyet. Csupán egy-két szocialista és néhány kapitalista állam előz meg bennünket termésátla­gok tekintetében. Tavalyról idénre kelve négy mázsával fokoztuk a hektáronkénti ho­zamot. (Nem teszem hozzá, hogy ,,az aszály ellenére”, mert ez az esztendő a búzára nem volt rossz.) Ebből az alkalomból ke­rültem ismét kapcsolatba a búzatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szakembereket, hogy érde­mes-e, lehet-e még ezeket a Ihozamokat fokozni? Nemcsak tdr. Kasza Béla minisztériu­mi főosztályvezető-helyettes, de a többiek is a leghatáro­zottabban igennel válaszol­jak. Speciális helyzetben va­gyunk ugyanis, számos pon­ton tárhatunk fel tartaléko­kat. A közel 35 mázsás hektá­ronkénti búzatermésünk húsz és 55 mázsa közötti hoza­mok átlagából adódik. Egy­forma persze nem lesz soha. Borsodból 50 esztendő múl­va se várhatunk annyi búzát, mint Fejér megyéből. _ De mozdulni azért lehet. Hoí vannak a tartalékok? Kezdjük talán a Bezosztá- •jával. Ez á szovjet fajta megfizethetetlen szolgálato­kat tett nekünk. Hozzásegí­tett, hogy több évtizedes egy helyben topogás után az él­vonalba lendüljünk. Azon­ban eljárt felette az idő, a minisztérium már 1970-ben új, jobb fajtákat ajánlott. A Bezosztája el is vesztette he­gemóniáját, nagy területen termelik ma már az ugyan­csak szovjet Auróra, Kavfeáz, Jubilejnaja fajtákat és ezek többre képesek. (Sajnos a magyar fajták csak kicsi te­rületen lelhetők fel, mert alig versenyképesek.) A leg­jobb gazdaságok ügyesen vá­logatnak a fajták között, bogy széthúzzák az érési időt, I Az oktatásügy ismerősei t jól tudják; a szakmunkás- képzésnek, 1950 és 1965 ko- i zott három olyan fordulatot i* kellett elviselnie, hogy mai ; — egyébként rendkívül mér­sékelt és problematikus — \ eredményeit valóságos cso­rdának kell tartani. Kromo- j.'lógikus sorrendben és táv- ij’írati stílusban; í 1950—1954: három év he­lyett két. illetve egy évre csökkentik a tanulmányi időt. Az akkor érvényes gazdasá­gi tervekhez igazodva első­sorban a vas-, a bánya-, az építő- és a faiparban. Kide­rül hogy a gyorsított kép­zésben résztvevő fiatalok enyhén szólva, nem felelnek meg a követelményeknek. 1955: ismét három év a tanulmányi idő, s mert idő­közben a „va6 és acél orszá­ga leszünk” jelszó módosul, a szakmunkásképzésben úgy­nevezett strukturális átszer­vezést hajtanak végre. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például a vasipari ta­nulókat olykor még a tan­év közben is „átirányítják” a könnyűipari szakmákra. Ugyanakkor az amúgy is túlzsúfolt iskolák helyzete több száz tanterem és tan­munkahely megszüntetésével tovább romlik. I95ti- a mélypont. Alig 9000 fiatal végzett az inté­zetekben az 1953. évi 30 ezerrel szemben. 1957—1960: némi javulás, majd 1962-ben — a középis­kolai képzés általánossá té­telének jegyében — hihetet­len gyorsasággal megjelen­nek a szakközépiskolák. S ha lehet, még gyorsabban bebizonyosodik, hogy a kö- aepfokú képzés reális útja nem az, hogy minden fiatal megosszák a kockázatot, ki­használják talajuk adottsá­gait. Lenne válogatnivalójuk a gyengébb gazdaságoknak is. Másik „titok” a műtrágya. Ma 233 kilót használunk hek­táronként, hatóanyagban szá­molva. Tíz-tizenöt évvel ez­előtt még nyerssúlyban se használtunk ennyit. Az igazi titok azonban talán nem is i ez, hanem, hogy a legjobb gazdaságokban laboratóriu­mi vizsgálatok alapján állít­ják össze az adagokat. A se­reghajtók sajnos jiem hasz­nálnak sok műtrágyát, nem is nagyon jut rá pénzük, de amit kiszórnak, azt is csak úgy találomra. Kémia A gyomirtó és ta­laj fertőtlenítő szerek arze­nálja áll már az agronómus rendelkezésére. Nem min­denki él a lehetőségekkel. Technika. A kép vegyes. Annyi traktorunk, ekénk és vetőgépünk van már, hogy jó talajmunkát végezzünk, a legkedvezőbb pillanatban te­gyük talajba a magot. Saj­nos az aratás, ami régebben egy hónap volt, még mindig 16—18 napig tart, mert a mai termésátlagokhoz nincsenek megfelelő teljesítőképességű kombájnjaink. Tíz-tizenkét nap lenne az eszményi, mert akkor az időjáráshoz is al­kalmazkodni tudnánk. Né­hány éven belül talán meg­oldjuk. A már kicsépelt ma­got esetleg szárítani, de min-> denképpen tárolni kell. Szá­rítónk sajnos inkább csak gazdagabb vidékeken van. a magtárkapacitás pedig min­denütt kevés. Sok mindent tehetünk te­hát azért, hogy több búza te­remjen (fajta, műtrágya stb.) és még többet azért., hogy amt megtermett, az meg is maradjon (növényvedelem, betakarítás, szárítás, tárolás stb.) Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok már ma is csaknem teljes mértékben kihasználják. A mostohább adottságú, vagy gyengébb szakértőkkel rendelkező gaz­daságoktól az úgynevezett optimumot nem kívánhatjuk. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet fordítanak a lehetőségek felhasználására és főleg a tökéletesebb ősz­valamilyen középiskolában tanuljon, hanem inkább az, hogy a fiatalok többsége szakmunkástanuló legyen. Megkezdődik tehát a sietve létrehozott szakközépiskolák visszafejlesztése s ezzel pár­huzamosan a hagyományos szakoktatás korszerűsítése. 1969: újabb — most már alaposabban átgondoltnak látszó — reform, amely át­rendezi a tanítható szakmák nomenklatúráját és az okta­tás tartalmi részének újabb céljait, módszereit jelöli meg. S hogy a szakmunkás- képzés korszerűsítése ne csak elhatározás maradjon, a nép- gazdasági terv az 1970—1975 közötti időszakra csaknem másfél milliárd forintot biz­tosít erre a célra, s ezt az összeget még ki kell egészí- /teni a vállalatok, intézmé­nyek és a tanácsok több mint 200 millió forintjával. Hol tart ma a négy évvel ezelőtt elhatározott prog­ram, milyen eredményeket hozott sok száz millió fo­rint elköltése? — erről' szá­molt be a Munkaügyi Mi­nisztérium a kormány leg­utóbbi ülésén, megjelá\3 egyben a szakmunkásképzés korszerűsítésének további feltételeit is. Jelenleg * szakmunkástanulók 23 száza­léka már a reform szerinti oktatási dokumentációk alap­ján sajftátják el szakmájuk tudnivalóit. A korábbi 285 szehangolásra, akkor már a jövőben sem kell húsz má­zsás termésekről beszélnünk. Mert a harminc mázsa búzát hektáronként a Nagykunság­ban is meg lehet termelni azon a technikai színvona­lon. ahová már felkapasz­kodtunk. A kukorica termesztésében csodákat művelő zárt rend­szereket végeredményben a búzaföldekre is át lehet tele­píteni. Olcsóbb és gyorsabb megoldás azonban, ha a zárt rendszerek tudományos logi­káját és szigorú fegyelmét ál­talánosítjuk a búzatermesz­tésben. Szakemberek óvatos becslése szerint az átlag alatt termelő gazdaságok felzár­kóztatásával néhány év alatt — persze nem ingyen — hektáronként akár öt mázsá­val is fokozhatjuk az orszá­gos átlagokat. És a felső sávban? Ott. ahol már most Í6 55 mázsa búza terem, van-e még lehe­tőség? Van, mert nálunk na­gyobb mezőgazdaság is léte­zik a világon, ahol az orszá­gos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kate­gória. Ha egy gazdaság 50 helyett 70 mázsát akar ter­melni hektáronként. akkor újra végig kell zongorázni az egész skálát. Olyan fajtákat találni, amely többre képes, ehhez kiszámítani a műtrá­gyaadagot, megkeresni, meg­vásárolni azt a gépet, amely ezt a hatalmas mennyiséget időben le is tudja hozni a földről. N yílván napirendre ke­rül előbb-utóbb ez a fajta útkeresés is. Egyelőre azonban ügy tűnik, járha­tóbb út a most még alacso­nyabb hozamok felemelése. És ez nem „politikai kérdés”, mert a gazdaságoknak érde­mes búzát termeszteniük. Saját érdekében cselekszik az a gazdaság, amely kihasz­nálja az adottságokat. Azt, hogy ráfizetéssel termeljen búzát, senkitől nem kívánja az állam, és bár ebben a cikkben óhatatlanul politizál­tunk, nem kívánunk ilyesmi­re buzdítani mi sem, senkit. Földeákt Béla helyett 183 szakmái oktat­nak az intézetekben és a*z elméleti órák aránya a ko­rábbi 28 százalékról 40 szá­zalékra emelkedett. A né­hány számba sűríthető vál­tozás mögött rengeteg mun­ka húzódik meg. hiszen mindez új oktatási célok megjelölését. új tan tervek, új tankönyvek készítését je­lenti, a pedagógusgárda ki­bővítését. az iskolák felsze­relésének korszerűsítését, hogy csak néhányat említ­sünk az elmúlt évek sok­sok tennivalója közül. S hogy mindez nem volt ered­ménytelen, azt jelzi többek között az is. hogy megnőtt a szakmunkásképző intéze­tekbe járó fiatalok tovább­tanulási kedve és lehetősé­ge A program befejezéséhez azonban még több milliárd forint szükséges. Fel kell építeni 1078 tantermet, több mint, 10 ezer tanműhelyi munkahelyet, csaknem 25 ezer kollégiumi férőhelyet és 141 tornatermet, továbbá el kell készíteni 166 szakma új, korszerű oktatási dokumen­tációját Mindezek megva­lósítása után lehe* csak el­érni, hogy az egy „.literem­re jutó tanulók - ma a je­lenlegi 95 he.... .">t> legyen, hogy iskolai 'nnmúhelyek- ben oktathassák például már az első évesek 53 százalé­kát a mosdani 21 százalék GAZDASÁGI életünk ered­ményes működésének alapja az áru, a pénz és a piac szer­ves egysége. Ahhoz, hogy jól kereskedjünk, többféle árut kell termelni és azokat el kell adni a piacon. A piactereintós, a piacku­tatás ma már tudomány, amely elméleti ismeretek egész sorát követeli meg azoktól az emberektől, illetve embercsoportoktól, akik ez­zel foglalkoznak. Hogy egy termék mennyire kapós, mennyire kedvelt a fogyasz­tók körében, azt a piackuta­tók pontosan meghatározzál; felméréseik, adataik alapján. A tudományos-technikai forradalom .korában élünk, amelynek vívmányai az ipar­hoz hasonlóan a mezőgazda­ságba is behatoltak. A mű­anyagok, a gépek, a nagy ha­tású vegyszerek nélkül ma már korszerű termelés el helyett, s hogy megkétszerez­hessék a kollégiumokban el­helyezhető diákok számát. A program átgondoltságá­ra vall többek között, hogy a szakmunkásiskolákat a szakközépiskolákkal össz­hangban akarják fejleszteni, ily módon is elősegítve az egész iskolarendszer egysé­gének megteremtését. A fejlesztési program nagy szerepet szón a vállalatok­nak. Jelenleg 991 vállalat több mint 34 ezer munkahe­lyen oktat fiatalokat, ám a vállalati tanműhelyek túl­zottan szétaprózódtak s fel­szereltségük sem éppen kor­szerű. Nyilván segít a hely­zeten, hogy a kormány allal létrenozott Szakmunkáskép­zési Alapból már az idén is 254 millió forintot fordíthat­nak a vállalati tanműhelyek fejlesztésére. Az eddigi intézkedések és eredmények valamint a fej­lesztési program most meg ismert részletei azt bizo­nyítják. hogy a szakképzés irányítói felismerték es kö­vetkezetesen érvényesíteni akarják a bevezetőben is­mertetett eseménysor leg­fontosabb tanulságát: az okr tatásban soha néni szábaó csak a jelennek dolgozni, ha­nem mindig távolabbra kell látni. vertes Csaba sem képzelhető. Az igények természetszerűen növekednek is ezek iránt. De vajon a megnövekedett kereslettel szemben van-e megfelelő kí­nálat? Avagy a gépeket, ké­miai anyagokat ismerik-e es használják-e eléggé az üze­mek? Mindezeket az alapkérdé­seket szem előtt tartva a korszerűbb piackutatást igyekszik megvalósítani sok más vállalathoz hasonlóan a Heves megyei Agroker Vál­lalat is, ahol nemrég mar­ketingcsoportot hoztak létre. Céljuk az, hogy a, megnöve­kedett fogyasztói igényeket tudományos módszerekkel felmérjék és az információk alapján az igényeket megfe­lelő gép-t műtrágya- és nö- vényvédöszer-választékkal ki­elégítsék. Szükségessé teszi ezt a vállalat és a vevők kö­zött az elmúlt évek során ki­alakult egészséges üzleti kapcsolat elmélyítése a jö­vőben is. KORÁBBAN a rendelke­zésre álló eszközöket, gépe­ket, kémiai anyagokat meg­határozott keretszámok alap­ján osztották el a megrende­lő üzemek között. Tavasszal és ősszel felkeresték a ter­melőszövetkezeteket és az ál­lami gazdaságokat, ahol kö­telezettség nélkül felmérték igényüket. Ezeket azután az üzemek többnyire módosítot­ták. amely a vállalat számá­ra többször is értékesítési ne­hézségeket okozott. A nemreg megalapított marketingcsoport — amely - ben közgazdász, agrár- es gépészmérnök is tevékenyke­dik — a piackutató munkát igyekszik tökéletesíteni. Ál­'Megkezdődött az üzletek­ben az év végi edességsze- zon. A Magyar Édesipari Váliaiat üzemeiből karácso­nyig 3720 tonna szaloncukor kerül forgalomba. A keres­letnek megfelelően az idén is több lesz a csokoládé be­vonatú és a desszert-fajták­ból, mint a mar hagyomá­nyos konzum-cukorból. Az édesipar egyébként újdonsá­got is forgalomba hoz, ka­rácsonyi cukorka néven. A málna ízű, töltött, csokoládé bevonatú cukorka csomago­lása a desszert szaloncuko­réhoz hasonlít. Eddig 150 tonnát gyártottak ebből az újfajta termékből, <je a ke­reskedelem további rendelé­sére a következő hetekben .íjabb tételeket szállítanak majd az üzletekbe* Győrött és Szerencsen ké­szül a mintegy 40 féle figu- ra: a mikulás, a csizma, a landó kapcsolatban varrnak a mezőgazdasági üzemekkel, és információkat gyűjtenek azok gép-, növényvédőszer - és műtrágyaigényeiről. Ezen­kívül információkkal közre­működnek az új technika elterjesztésében is. Ez utób­binak különösen nagy a je­lentősége, hiszen megyénk­ben is egyre inkább kibonta­kozik az iparszerű, zárt rend ­szerű mezőgazdasági terme­lés, különösen a kukorica- és a cukorrépa-termesztésben. Jövőre pedig már a zárt rendszerű szőlőtermesztésben is úttörőként lép elő Heves megye az országban. ^ Ezekhez viszont speciális gépek, gyomirtó és növény­védő szerek kellenek, ame­lyek beszerzéséhez a vállalat marketingszakemberei pon­tos információitat nyújtanak Felméri!; az üzemek igé­nyeit és ezek alapján száll: - tasi szerződéseket kötnek evő- és munkagépekre, illet­ve kémiai anyagokra. Ez a szerződés mind a vállalat mind az üzem számára biz­tosíték arra, hogy valóban az igényeknek megfelelően rendeljenek gépeket, eszkö­zöket, és ezzel ne legyen fö­lösleg, amelyet a vállalat nem tud értékesíteni. így a jövőben nem kell raktározási gondokkal küzdenie. A SZERZŐDÉSES üzletkö­tés az előrelátó tervezés alapja, amely a kereslet-kí­nálat követelményeit messze­menően figyelembe veszi. El­ismerésre méltó a Heves me­gyei AGROKER Vállalat ilyen irányú törekvése más vállalatoknak is eladó-vevő közötti eredményes partner, kapcsolat megteremtéséhr- (mzntusz) bakancs, és a fenyőfán Í6zek Ezekből is többet lehet kap­ni, mint tavaly: csokoládé- figurákból 583 tonnát, füg­gelékekből pedig 241 tonnát gyártották. A választék azo­nos lesz a múlt évivel, de több 20—30 dekás csizmát és 10—20 dekás bakancsot szállítanak a kiskereskede­lemnek. Ezek többségét már az új hazaj, több színnyo­mású alufóliával csomagol­ták be. A szaloncukor, a külön­böző figurák és díszek árai a tavalyihoz képest változat­lanok, az újfajta karácsonyi cukorka kilogrammja 56 fo­rintba kerül majd. 1953, november 11., vasánvij* A Minisztertanács tárgyalta Milyen eredményeket hozott a szakmunkásképzés? Édesfiégszeson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents