Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Hatvan éve történt Hatvanban KOSSUTH 2.30 Lányok, asszonyok. 8.38 A szovjet kultúra hete. Rádiójáték. 10.05 Haydn: Elet a Holdon. Vígopera. 11.12 Zenekari muzsika. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Melódiakoktél. 13.50 Közgazdaság — egyszerűen, 11.06 Kórusmüvek. 14.15 Jegyzet. 1.4.25 l.fj Zenei tijság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óru. 17.30 Cigánydalok. 17.44 Előadás Csokonairól. 111. 17.59 Emlékezés Casalsra. 19.30 Lopj kevesebbet! Komédia közvetítése Miskolcról; 21.46 Népdalok. 22.20 Beat. • 23.05 Operarészletek. 0.10—2.00 Melódiákok tél. PETŐFI 8.05 9.03 9.13 9.45 10.00 12.00 13.03 13.30 14.01) 14.30 14.50 15.22 15.27 16.05 16.32 16.50 18.15 19.35 20.18 20.58 21-43 21.« 23.15 Népi muzsika. Jelképek erdején Operett részletek. Válaszolunk hallgatóinknak. Szombat délelőtt. Napraforgó. Kitágult törzsasztal. Kórusmüvek. Operafelvételek. Vasas—Videoton mévK.-ről. Verbunkosok. Orvosi tanácsok. Falurádió. A hét műsorából. Hol járt? A szovjet kultúra hete. Szellemi árverés. Az ipari jogvédelemről. Előadás ProkofjevróL IL A rock mesterei. IL, Vers. Sosztakovicst Leningrádi szimfónia. Örökzöld dzsessz melódiák. Szolnoki Rádió fíét végi kaleidoszkóp. Szerkeszti s Kutas János. TEJ MAGYAR 9.2# Iskola-tv. 9.50 Téka. 10.20 Nő — három saarepiKW, 10.30 Salto mortal«, V. Velence. 15.08 Természetbarát 15.55 öveges professzor kísérletei, in. 15.20 AraatőrfUmeselE mű*»«. 16.60 Hírek. 17.00 Salto mortale, VH. Stockholm. 18.00 VillásíarkU ieesfoä Dok.-film. 18.25 Tv-eágerllsta. ____ 1 8.55 Tüztánc. Bipoctiöm 19.15 Cicavízió, 19.30 Tv-híradó, 20.00 Magyarázom magunkét. XI. Otthon. 90.10 A porond művészei, 21.50 Tv-híradó. 22.00 Egy íértl és egy no. Magyarul beszélő francia fűm. POZSONYI 10.00 Maria Anna. Lengyel főm. 2. rósz. 15.10 Pipi, a hosszú harisnya. Tv-sorozat. 16.25 Chomutov—Skoda Plzen jégkorongmérkőzés.' 19.00 és 21.35 Híradó. 20.45 Éjféli betörés. Komédia. 22.15 Haduz és Mahulienka, Tv-Játék. mozi j EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor En nem látok,’ te nem beszélsz, t> nem hall Színes, szinkronizált olasz bűnügyi Eilmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és este fél íl órakor Alom luxuskivitelben Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI UTTÖRÖMOZI Fél 4 órakor Osceola EGRI F l LMMÜZEUM A megyei úttörőházban Gyermekkorunk ege GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél- 4 órakor Petőfi ’73 Este háromnegyed 6 és fél 9 órakor Elátkozottak GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ralu hercegnő hozománya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Száguldó a semmibe HATVANT KOSSUTH Megvárom, inig ölsz HEVES •János vitéz FÜZESABONY Andrej Rubljov I—II. ’^'•RVASARA v Nésrv gyilkosság elég lesz kedvesem v tsisihfcg| ' ’arben. este 7 órakor: FESTETT PII I.ANGOK (líatoha-bérlett A budapesti Közlekedési Mázz;um archivaiis gyűjte­ményének értékes darabja a repüléstörténeti adandó ki­állításon lathntó és lapunk ban rrujs'. be,-ív italon: Diakát. A nyomtatván:- hir'd adja. hogy Prodani Guinó ««Ál. ;,«• Prodam Guido lóta Hatvanban, a Zagyva- híd melletti téren repülési bemutatót tart. A plakátból nem derűi ki, hogy mikor jelentették meg. Ellenben, ha fellapozzuk a Hatvani Hírlap, valamint a Hatvan és Vidéke c. újságok 1913. novemberi számait, — a rejtély megoldódott. A két lap arról tudósít, hogy no­vember 16-án, vasárnap tart­ja Prodam a látványos be­mutató repülését. Hatvan és környékének lakossága mégsem gyönyör­ködhetett a meghirdetett re­pülési mutatványokban. A bemutató meghiúsulását nem a pilóta esetleges félelme okozta. Prodam a leghíre­sebb, legbátrabb magyar pi­lóták közé tartozott. Az el­ső hazai pilóta, aki már 191L, évben az Adriai-tenger, va­lamint 800 méter magasság­ban Budapest belső, sűrűn lakott területe fölött repült A repülés e korai szakaszá­ban a műszakilag még nem tökéletes repülőgépek nagy veszélyt jelentettek a pilóták számára. Az új technika győ­zelemre juttatása áldozatok­kal járt. Prodam, aki a tör­ténelmi Magyarország sok városában tartott bemutató repülést, — felszállásai so­rán gépével többször zuhant le, sebesült meg. A Hatvan­ban meghirdetett repülőnap is Prodam gépének meghibá­sodása miatt maradt eL Pe­dig nagy közönségsikerre volt kilátás: a belépődíjakból mintegy 2ü 000 korona gyűlt össze. rtolesiiTRi Emilnek, a hatvani repülő bemutató vál­lalkozójának es szervezőjé­nek valószínű. hogy vissza kellett teríteni a „belépődíja- kai. melynek lassúságát jo- íleu'.ci kifogásolta a Hatvan és Vidéke c. larj december el­ső telében Heg jelent egyik szánva is. Nincs adatunk, hogy a plakáton hirdetett re­püld. lapot végül is egy ké­sőbbi időpontban megtartot­ták-e. Nem látszik valószí­nűnek, mert a téli időjárás beköszöntése' a légi utazást — az akkori gépekkel nem tette lehetővé. Később pedig Prodam, mint i-epülőgépter- vező, verseny gépek építésé­fartelá 4 aajjií npeata' Korabeli plakát neá volt elfoglalva. Majd kö­vetkezett az első világhábo­rú, ahol a neves pilóta gé­pét — több sikeres légigyő­zelem után — ellenséges gé­pek vették körül és légiharc­ban lelőtték. Prodam, mint 100 százalékos hadirokkant került haza olasz fogságból a háború után. Élete végéig mint gyógyszerész tevékeny­kedett. Katonai tiszteletadás mellett temették 1948 júliu­sában Budapesten. A Budapest feletti repülés első magyar hőséről a fővá­rosi tanács utcát nevezett el. A Prodam utca a repülés egyik történelmi fellegvárá­ban, Mátyásföldön, a volt repülőtér szomszédságában hirdeti a magyar aviatika hőskorát és áldozatokat ho­zó úttörőinek emlékót. Rév Pál «• Ivegieclinikiisofc a gyógyszer­gyárban A Kbbaityai Gyógyszer* gyár üvegtechnikai üzemé­ben ke sütik a gyógyszer- gyártáshoz szükségei külön­leges üregkészülékeket — nagyméretű lombikokat, dup­la falú spirálhűtöket és a k ülőn bűző pára cső veket. Képünkön: je.eez ■'■ reve loi’.-bikbi Készít. (MTI-foto: Fehér Jó?se.f felvétele — KS) SÚG Ali ISTVÁN í A tanúk megszólalnak .. H 1. Bemutatkoznak a hóhérok MAGYARORSZAG leg­újabb kor) történetének leg- szornyüségesebb tragédiája hazánk 1944. március 19-i náci német megszállása volt. Az azóta eltelt évtizedek alatt hosszú sorát publikál­ták már e borzalmakkal te­li hetek, hónapok történeté­nek, úgyhogy alapjában köz­ismertek az események — de akad azért még bőven homály, felderítetlen rej­tély. Hitler állami, katonai és rendőri apparátusa „pon­tosan dolgozott”: rendre ter­melte és őrizte meg a fon­tosabbnál fontosabb irato­kat, okmányokat, de részben nem minden levéltári anyag élte túl a háború pusztítá­sát, részben pedig egész sor rendkívül fontos eseményről nem készültek iratok — azokról csak a legbennfente- sebbek tudtak. Éppen ezért kelthet érdek­lődést néhány igen magas rangú Wehrmacht-tisztnek és SS-funkcionáriusnak társaik bírósági, tárgyalásain tett ta­núvallomása, melynek nyo­mán egész sor, mindeddig — még a történészek előtt is — merőben ismeretlen, de rendkívül fontos és érdekes eseményre derül fény. Az elkövetkező néhány folytatásban — minden kom­mentár nélkül! — adjuk köz­re hái’om hírhedt fasiszta tiszt vallomását, akiknek év­tizedekkel az események után, láthatóan megoldódott a nyelve. No, de mutassuk be először is a három kivá­ló tanút: Wilhelm Höttl SS~Hau.pt- sturmführer. Waller Warlimont tüzérsé­gi tábornok, a Wehrmacht Führunys-stab jarnk vezető- helyettese. Hans Friessner, a Wehr­macht vezérezredese. NEM Ml — illetéktelenek — mutatjuk be a hitleri Harmadik Birodalom emi­nens figuráit., hanem teszik ezt saját maguk, úgy, amint azt a, bíróság pulpitusa előtt megtették. A Bad-Reichenhall-i bíró­ság előtt így mutatta be ma­gát dr. Willy Höttl úr, aki már jó ismerőse olvasóink­nak, mert az e lapokon mai- ismertetett Toplitz-tó rejté­lye c. dokumentum írásunk­nak is ő volt az egyik fő­szereplője. — „1915. március 19-én születtem Bécsben. Jelenleg Alt-Ausseeben, a Puchen 36. 6zám alatt lakom. Most in- ternátusom van ott, melynek én vagyok az igazgatója. 1937 október hónapjában a bécsi egyetemen a filozófia doktorává avattak. Ugyanek­kor léptem be az SS kötelé­kébe. Egyik hivatalos kikül­detésem során, Szlovákiában megösmerkedtem Edmund Veesenmayerrel, aki ott a zsidók deportálásának az ügyében tevékenykedett. A második világháború kirob­banását követően a Bizton­sági Szolgálat (Sicherheits­dienst — SD) kötelékében Bécsben volt az állomáshe­lyem, ott teljesítettem szol­gálatot. 1940-ben Haupt- sturmführeri rangban a Bi­rodalmi Biztonságügyi Hiva­tal. (Reichsicherheitsamt) VI. osztályában, a balkáni, illet­ve a déli országok kémke­désének s kém-elhárításának vezetőiéül neveztek ki en­gem. így azután Magyaror­szág is a hatáskörömbe tar­tozott! A Birodalmi Bizton­ságügyi Hivatal élére Rein­hard Hcydrich helyére Ernst Kaltenbrunner került — mi­után Heydrich Prágában egy bombamerénylet során meg­halt. Kaltenbrunner, aki föl - dim és kedves jó ismerősöm volt, megerősített hivatalom­ban. Sőt hatáskörömet Olasz­országra is kiterjesztette. Az én személyes elgondolásom volt azután Ciano olasz kül­\ «V'VV^-/V^^^/V^AAA«‘'kA/V^Av^/VVVAA'^A/'^/^/^AAAvAVA/VV»u^^A»A✓^/V^A/^✓^A/\/^/^^ -WW Téves szerenád + ORVOSI niBYEirr I Egerben: szombaton, délután 2 * órától hétfő reggel 7 óráig, a , Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő- ; ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va- 3 üárnap délelőtt 9 órától 10.30 j óráig. Délután 16 órától 17.30 . óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám J alatti rendelőben. (Telefon: 24- < 73.) Rendelési időn kívül az ál- \ talános orvosi ügyeletén. (Baj- csy-Zsilinszky utca.) Hétfőn 19 \ órától kedd reggel 7 óráig, a • Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fog- ; orvosi ügyelet 9—13 óráig, a ; Technika Hazában, Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca ! 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár- * nap délelőtt í) órától 11 ór*!g, a Puskin utcában. (Telefon: : 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a rende- ; löintézetben. (Telefon: 10-04). , Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár- ! nap 10—12 óráig, a rendelőimé- ; zet gyermekszakrendelésén. (Te- ! lefon: 10-04). N Fogorvosi ügyelet R—10.30 őrá- < ijj, a rendelőin testet b*»i A könnyű vacsorától köny- nyű álmom volt. Röpködtem a légben, kecsesen íveltem át házakat, jegenyéket, tor­nyokat. Alattam a nép tom­bolt, tapsolt, őrjöngött. En­gem ünnepelt. Már éppen egy újabb kanyart művész- kedtem volna az ötveneme- letes bérház fölött, amikor a tömegből valaki felbőgte ma­gát hozzám: — Csak egy kislány van a világon!. Meghökkentem. Elvégre én nem vagyok csak egy kislány, mért ordítja ezt éppen nekem? Megálltam a levegőben, tűnődve lebegtem mint a vércse, vagy a pacsir­ta. Egy hang újra felüvöltött: — Az is az én drága ga­lambom! Na, a többinek se kellett több, ki vékony, ki vastag hangon avatkozott a nótázás­ba. S bár a hangok váltakoz­tak. egyben megegyeztek: mind feltűnően harms volt. Annyira harms, hogy a fal felöl akartam az ágyból ki- ugrani. Ez az összülközés a fallal — felébresztett. Ahá, szerenád. Szeren,:d Marikának, a helyes kis al­bérlőnknek. A szomszédos szobából hallottuk is a mo- toszkálást. Biztosan gyufát keros az aranyos, — kuncog­tunk a feleségemmel. Node nappal sem találja, nemhogy éjjel. Én pedig elméláztam ma­gamban. Milyen boldogság. Amikor még ifjú és éretlen voltam, én is adtam szerená­dot, de csak gavallérosan: hegedűvel-vonyogóval műkö­dő zenekarral. Megálltunk halkan egy mustkátlis ablak alatt, a cigány pengetett, az­tán rázendített: ..Csali egy kislány van a világon. .. A szomszédból erősödött a motoszkálás. Egyszer csak azt hallottuk, hogy kivágó­dik az ablak és nagymama fehércsipkés Icíkötőjében si- vítva-selypítve (fogsorát el­felejtette visszatenni) pergő­tüzei a szerenüdozókra: — Szemtelen csendháborí­tók, nappal henyélek, nem hagyják az éjiéi alvókat pi­henni ! Takarpcjjanak . mert mindjárt a fejükre loccsin- tok valamit! És loccsantott. A hegedű felvisitott. Ká-dúrban, a brá-j csa olyat bőd ült, mind Ver­didé Kavarodás! áriájában? Hofi Géza, a nagybőgő bizto-? san ki pukkant, mert nagyot? durrant (a gazdája ijedtében? az akácfának szaladt vele) neki.) Mi pedig halkan vi-< gadtunk a szobában azon,- hogy a szerenádozók egy ki-? csit, csupán két ablakot —? O.L­Dénes Géza ügymi niszternek, Bénító Mussolini ve jenek az el foga- tása, mely azután agyonlö- vetésével végződött . . íme, Walter Warlimont tá ­bornok úré a szó. — „1894. október 3-án szü­lettem. Életfogytiglani bün­tetésemet McCloy amerikai tábornok 1951 január 31-én IS évi fegyházra változtatta át, de 1957-ben a landsbergi fegyházból elbocsátották. Je­lenleg tábornoki nyugdijam­ból élek!...” ITT EL KELL mondanunk. hogy Warlimont tábornok közvetlen felettese Alfred Jodl vezérezredes volt, aki azonban csak inkább a leg­felsőbb vezetéssel járó érint­kezéseket tartotta fenn. A nácik háborús akcióinak iga­zi irányítója és tervezője Walter Warlimont volt. Cso­dával határos módon kerülte el a halálos ítéletet, mert a 12. számú nürnbergi perben rábizonyosodott a sok, többi között a kommunista pa­rancsnokok kivégzését elren­delő hírhedi ún. „komusszár- narancs ', hadifoglyok, elfo­gott pilóták azonnali kivég­zését elrendelő legfelsőbb katonai parancsok készítése Jodli felakasztották, de War­limont túlélte a „nürnbergi vész”-t. s elképzelheti az ol­vasó, hogy mennyi titok tu* dója. így hát érdekes lehel majd hazánkat érintő vallo­mása. A harmadik tanú: Hans Friessner vezérezredes is ha­zánkban fejtette ki átkos te­vékenységét, így hát kíván csian várjuk, hogy ki s mi is volt ő. — „1392. március , 20-án születtem Chemnitzben Nyu­galmazott vezérezredes va­gyok! A háború végeztével amerikai fogságba kerültem 1947 márciusától hor szabi­idon át vizsgálati fogságban Nürnbergben voltam, sőt oi- róság elé is kerültem. 1941 július 25-én nevezett ki Adolf Hitler a Romániában és Magyarországon harcoló „Heeresgruppe Süd’’ nevű hadseregcsoport főparancsno­kává. Én irányítottam a hát­védharcokat a románok au­gusztus 23-i kiugrása után, és 1944. december 22-ig a magyarországi hadművelete­ket is . . MIUTÁN HAZÁNK német náci megszállásának e há­rom kimagasló személyiségét megismertük, kellő „garan­ciával” tekinthetünk vallo­másuk elé, hiszen az ő ke­zükben futottak össze azok a szálak, melyekkel meg akarták fojtani népünket. (Következik: Elkészül a Barbarossa­terv.) Mimsm@ fti7;i, november 11, •szombat

Next

/
Thumbnails
Contents