Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

« ■£ 2 Z < s O a a-» 5 •5 * £ £ < ss c c£ / i, 4b á £ < 5 Bélyegautomata Gondot okoz sol> posta­igazgatóságnak az, hogy a bé- (yegciadö automatákban tevő bélyegtekercsek nedves, vagy meleg időben összéragadhak. és a gép nem működik. Az angol postaigazgatóság most olyan, nem mérgező, szilikon bevonatta! kísérletezett — a bélyegek képes telén —, amely megakadalyozza az összeragadásf, a kísérlet si­keres volt és használatát be­vezetik, egyelőre a bélyeg­eladó automaták egy részé­nél. A mosómedve, mint nem kívánatos elem A mosómedve premje ked­velt a kereskedelemben, ezért 1934-ben Európában megtelepítettek, Számuk a két világháború főzött Né­metországban egyre emelke­dett. Napjainkban az NSZK- bán 40 000 mosómedvét tar­tanak nyilván. A kezdeti vé­delem után jelenleg, mint nem kívánatos vadfaj, korlá­tozás nélkül vadászható. Az NSZK-ban 1969-ben mind­össze 3461 mosomedvet sike­rült puskavégre kapni. Eb­ben az országban egyébkent a mosómedvc a borz élőhe­ly el,.tyglalltt el. igy a borzok sZáitla ShSudkafl «légcsőkként. Az aprovadaltomanyra amu- sóniedve igen nagy veszélyt jelent. A szárnyasok fészek­aljának elfogyasztása mel­lett a nyúlfiőkákat, sót, a fiatal őzgidákat is széttépi, A Kara-kum nagy oázisa A türkméniai öntözőrend­szer hossza ebben az évben eléri a 20 ezer kilométert. A közép-ázsiai köztársaság te­rületének nagy része sivata­gos, ahol most épül a világ- egyik legnagyobb csatornája. ■Jelenleg 850 kilométer bosz- szon öntözi a szomjazó föl­deket. 1975-ben már közel 1 mil­lió hektár terület elárasztá­sos öntözése válik lehetővé. Ezzel a legfontosabb mező­gazdasági termékük, a gya­pot termelése megkétszerező­dik. A csatorna építése álla­mi beruházás, a termővé váló földeket a kolhozgazdaságok kapják, mégpedig térítés nél­kül. örökös használatra. tudomány es technika.:: Jelezett az £tua Az Etnát mér régóta figyelő kutatók ez év májusában hírül adták, hogy hamarosan várható a ma is működő olasz tűzhányó újabb kitörése. A hőmérséklet- változások alapján megjósolták, hogy a tűzhányó északkeleti krá­tere „lep üzembe”. A tűzhányó legutoljára még iy71-ben tört ki, de lényegében 1911 óta állandó­an aktív. A kutatók előrejelzé­sei helyesnek bizonyultak, az Etna ismét kitört. TUDOMÁNY ES TECHNIK \ ES TECHNIKA . =*. 3 Mozgása megméretett - és kevésnek találtatott A SZERVEZET vegykony­hájának a háztartásában ősi szabály, hogy a „kalóriabe­vitel egyenlő a kalóriaki- adáskal”. A kalóriabevitel viszonylag egyszerű téma: a táplálékkal /felvett kalóriát jelenti. A kalóriakiadás már viszonylag bonyolultabb probléma. A szervezet, már csak a?.zal, hogy el, műkö­dik, kalóriát használ fel. A test általában melegebb, mint a környezet, és így ál­landóan hőt veszít, amely pótlásra szorul. Még akkor is, amikor a szervezel lát­szólag nyugalomban van, bent kemény munka folyik: dobog a szív, a mellizmok és a rekeszizmok gondoskod­nak a légzésről, az emésztő­szerv a néhány órája felvett ételt dolgozza fel, a csont­velő uj vörösvérsejteket ter­mel, működik a máj és a vese. Ezeknek a szerveknek a működéséhez, energiára van szükség. De ahhoz is szükséges a fűtőanyag, hogy az ember járkáljon, szaladjon, dolgoz­zon vagy éppen játsszon. Minél többet dolgozunk, mozgunk, annál nagyobb lesz a kalóriaszükségletünk. Ak­kor is több kalória kell, ha nagyra nőtt az ember, mert a nagyobb szervek működ­tetéséhez és a nagyobb test­súly mozgatásához több energia szükséges. Egy átlagos nő, akinek az életében nem túl kevés, és nem is túl sok a fizikai munka — tehát például egy tisztviselő, vagy háziasszony — puszta létezéséhez kb. 1500 kalóriát fogyaszt. Ezen­kívül még kb. 1000 kalóriá­ra van szüksége a járkálás- hoz, bevásárláshoz, egyéb munkákhoz. Ha két gyere­ket is el kell látnia, továb­bá padlót súrol és ruhát mos, akkor többet fogyaszt — talán még 1500, sőt 2000 kalóriát. Ebből az követke­zik, hogy egy nőnek össze­sen 2500 vagy 3000 kalóriá­ra is szüksége lehet, hu sok fizikai munkát végez. Ha ezekhez a mindenna­pi tevékenységekhez hozzá­vesszük niég a sportot is, kiderül, hogy egyórai úszás kb. 500 plusz kalóriát igé­nyel. A futás óránként 4001) kalóriát, a kerékpározás pe­dig 250 kalóriát fogyaszthat óránként, i VILÁGOS TEHÁT, hogy ha a napi kalóriabevétel 20 kalóriával kisebb a kiadás­nál, évente 1—1,5 kg-ot kell fogyni. Ha tehát rá tudja szánni magát, hogy minden nap lendületesen ússzon IC percig vagy kerékpározzon 20 percig, vagy elég gyors ütemben gyalogoljon egy fél órát, napi 100 plusz ka­lóriát fog elfogyasztani. És feltéve, hogy nem eszik többet, öt kilót, vagy többet is fogyhat egy év alatt, mondjuk havonta egy fél ki­lót. A legtöbb ember számára azonban nem kecsegtető az a kilátás, hogy havonta fél kilót fogyjon, mert ennél tízszer többet szeretne fogy­ni. Vagyis napi 1000 kalóri- ■ás deficitet kellene vállal­niuk. Ez azonban már na­gyon komoly mozgást igé­nyel. Fél kiló zsír leadásá­hoz naponta élénk ütemben 20 órát — mondjuk 100 ki­lométert — kell gyalogolni. Ugyanehhez 7 óra úszás, vagy 14 óra kerékpározás szükséges. Vagy másként fo­galmazva: egy sajtos szend­vics ledolgozásához egy óra hosszat kell tollaslabdázni. Egy kiadós „munkaebéd” le­dolgozásához- már 8 órai tollaslabda szükséges. De a legtöbb elhízott em­ber elég lassan szedte fel fölös kilóit. Évi 1—1,5 kiló tíz év alatt csak 10—15 kilót tesz ki. Nem akarunk ugyan­ennyi' időt fordítani a fo­gyásra, de. miért ne szán­nánk rá mondjuk egy évet? Vagyis visszajutottunk a rendszeres testmozgáshoz: sokkal könnyebb, mint hir­telen vállalni valami rend­kívüli megerőltetést. Milyen az összefüggés a testmozgás es az étvágy kö­zött? Az agyúnkban levő ét­vágyközpont szabályozza a bevétel-kiadás egyenlegét. Mi történik tehát, ha valaki a testmozgás fokozásával akar lefogyni? Tollaslabdázik egy kicsit, ledolgoz egy sajtos szendvicset és utána olyan éhes lesz, hogy valószínűleg két szendvicset, fog bekebe­lezni. Megszoktuk ugyanis, hogy fizikailag egyre kevesbe le­gyünk aktívak. Gyaloglás helyett autóbuszon utazunk, munkahelyünkön többet ülünk, mint amennyit ál­lunk, és egyre több segéd­eszközt használunk, amelyek csökkentik a kézi munkát. A háziasszonynak is megvan a mosógépé, vagy a porszí­vója, és egyre több kész­ételt vásárol. Es mihez kez­dünk a megnövekedett sza­bad idővelü Ülünk a rádió mellett, nézzük a televíziói vagy olvasunk. A FIZIKAI tétlenség vi­szont kétségtelenül súlygya­rapodást ' eredményezhet. Rendkívül érdekes ezzel kap­csolatban az agyi éhségcent­rum működése. A szervezet a több vagy kevesebb fizikai munkamennyiséget összehan­golja a több vagy kevesebb tápiálókfelvétellfel. De igen sok embernél, aki nagyon keveset mozog, ez az össze­függés felborul. Az étvágy- központ tehát jól működik a végzett munka minden ka­tegóriájában, a közepestől a nagyon nehézig. De felmond­ja a szolgálatot, lia a vég­zett munka mennyisége ki­sebb a közepesnél. Ilyenkor az ember hajlamos lesz ar­ra, hogy többet egyen, mint az energiaszükséglete. És ilyenkor nincs kegyelem: az ember hízni kezd. Szigorú és kerlélhetétlen törvény, hogy ha több a kalóriabevétel, mint a kaló­riaszükséglet, el kell hízni. Sokan megmenekülnek ettől, mert étvágyközpontjuk jól működik. De még az ő köz­pontjuk is rosszul működne, ha nagyon csekély lenne az energialeadásuk. AZÉRT ÉL közöttünk egy­re több elhízott ember, mert sökan válnak egyre kévéssé tevékennyé. T. M. ' ,y.Y, FF"*"'/1: 4* európai űrkutatás Spaeelali terve Hét európai ország tanulmányozza a Spacelab-tervet, amelyet az amerikaiakkal közösen hajtanak végre. A Spa- celab egy többszemélyes űr-laboratórium, ahol tudomá­nyos kiita‘ ík, technikusok dolgozhatnának. A laboratórium személyzéte nem igényelne olyan hosszú felkészítést, mint amelyben az űrhajósok részesülnek. A Spacelab-ot az :merikai űrs'klő szállítaná a világűrbe. A Spaeelnb sze­mélyzete 17 űr speciális helyiségében „lakra” és csak kutató munkáját végezné a Spacelab belsejében. A kutaták külö '.éle biológia1 orvosi tezhr.ri'giai stb méréseket végeznének a laborat riumban a súlytalanság állapotában, 8—30 napos időközökben. Ennek a rendszer - nek* az automata űr-laboratóriumokkal szemben az az előnye, hogy a műszereket a helyszínen maga az ember ke- *«2 és értékeik ' , TUDOMÁNY M XECflNiKA íüDŰMAM M IBCfiNlBA Hangelnyelő üveg L^TL“TZl gondot okoz a XX. század emberének. A munkahelyeken éppúgy egyre erősödő formában van jelen, mint az utcá- kon, sőt még a lakásokban is. Talán az utóbbi a legve­szélyesebb, hiszen még a pihenés óráiban sem engedi, hogy a zajhatások kényszerű elviselése után kipihenje magát az ember. Nyugatnémet kutatók most olyan ablaküveget kísér­leteztek . ki, ami hőszigetelő, nem párosodik és a felére tompítja a zajt. A különleges ablaküveg réteges szerke­zetű, összesen 37 milliméter vastag, ennek ellenére bár­mely ablakkeretbe beilleszthető. A közúti közlekedés zajözöneben is kipróbálták az újfajta üvegből készült fül­két, és bebizonyosodott, hogy a nagy forgalma utcák — trombitaszóval is „megtoldott” —, 80 fonos hangerejű za­ját 40 fonra csökkenti. Az már viszont más kérdés, hogy a Í0 fonos hangerő mellett lehet-e aludni Földön kívüli civilizációk alkotásai a világűrben ? Az erdekes probléma mar K. E. Ciolkovszkijü, a híres rakétatudóst is behatóan, fog­lalkoztatta. Meggyőződése volt, hogy a világűrben el­képzelhetők olyan objektu­mok, amelyeket a FöMön kí­vüli magas civilizációju lé­nyek alkottak. Elképzelése szerint ezek a lények egy központi csillag körül nagy méretű burokrendszert hoz­tak létre. A központi esillaq a burokrendszer energiafor­rását képezi. Hasonló következtetésekre jutott a hatvanas évek ele­jén F. Dyson, az ismert ame­rikai asztrofizikus is. Dyson szerint bizonyos Naphoz ha­sonló kozmikus objektumok viselkedése nem magyaráz­ható még az ismert asztroíi- zikar törvényszerűségek kel. Ezek az objektumok elősze­H4P hói vitorlás ha jó Angliában óceánográfiai, hie- leorológiai, s más tudományos -roolémak felderítésére személy­zet nélküli robot vito rláshajot fejlesztettek ki. A robothajó j nállóan keresi meg úticélját i tengeren, ahol a tartózkodási lelye lesz az adatgyűjtés ide­iére (és a katonai célú megfi­gyelések ' teljesítésére). A SKAMV elnevezésű, bójahoz jasonlitó robot elektronikus na­vigációs berendezéssel, kis szá­mítógéppel. automatizált vitor­la- és kormányrendszerrel fel­szerelve. személyzet nélkül addig tartózkodik a megadott helyen, amíg. rádióparancsot nem kap .helyének megváltoztatására Mi­vel igen nagy pontossággal tart­ja meg kijelölt tartózkodási he­lyét. hajók, tengeralattjárók vagy repülőgépek navigációs rendszerében helymeghatározási támpontként is szolgálhat. Mint­hogy a hajóbóját a szél hajt­ja, zajtalanul és minden más hajtóenergia felhasználása nél­kül közlekedhet a tengeren. Az irányítást, illetőleg a paran­csokat a hajó egy központi na­vigációs rendszertől igy pél­dául mesterséges holdtól —, kapja, s az általa begyűjtött je­ket, utiátokat is oda továbbít­.4 SKAMP ..vitorlái" mú- rp.yagbul k\. ■■■■lek. félk z alak­ban hajlítva es müar.ya, u bal kitöltve. A szerkesztés során természetesen tekintettel voltak arra is, hogy a legnagyobb vi­haroknak, orkánoknak is ellen­álljon. Teherbírása — viszony­lag kis mérete ellenére —. meg­lehetősen nagy. Súlya 816 kg, átmérője 2,7 méter. retettel. bocsátanak ki infra­vörös sugárzást.. A rendszei mechanizmusa Dyson szerint csak úgy képzelhető el. hit feltesszük, hogy az objektum agy mesterséges eredetű bu rok. amely egy Naphoz ha- spnlo csillag körül Jeering, annak sugárzását felfogja és infravörös sugárzássá alakít­ja át. G I. Pakrovszkij szovjet tudós megvizsgálta az égi mechanika törvényei alapján egy központi csillag körül feltételezett burokre/ndszer fizikai viselkedését. Azt ta­pasztalta, hogy a rendszer által kibocsátott sugárzási kép (spektrum) speciális tu­lajdonságokkal rendelkezik. A burkolaton keresztül a központi csillag sugárzásának legfeljebb csak igen kis há­nyada jut. ki a térbe, inig a sugárzás döntő része a bu­rok külső részeinek hó- vagy infravörös sugárzásából szár­mazik. Pakrovszkij hangsúlyozza, hogy a Földön kívüli civili­zációk utáni kutatás egyik eszköze: tanulmányozni azok­nak a csillagoknak a sugár­zási spektrumát, amelyek in­tenzív infravörös sugárzást bocsátanak ki. Benzinkút számítógéppel Elsőként a világon a ki­szolgálást is számítógépre bízta' egy amerikai olajválla­lat. Kalifornia legforgalma­sabb autóútja mellett, La- vondale-ben a 18 töltőheiy- lyel működő benzinkút kész- pénzfizetés ellenében, de hi­telcsekkre is automatikusan kiszolgálj^ az autósokat. A helyszínen az IBM rystem/7 irányítja a gyors és pontos kiszolgálást —. öaszekötte- tf.-hen az At’sr Ibin levő IBM 3:0-es szán*.'tóközpont­tal. A kezdeti sikerek arra indították a vállalatot, hogy a teljps gépi kiszolgálást újabb benzinkutakra is ki­terjessze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents