Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Ember és a technika Irta; dr* Romany Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője KORUNKAT, a XX, szá zad második felét, sokféle jelzővel illetik. Ezek a jelzők igen gyakran a tudományos, technikai haladásra, a nagy műszaki találmányokra, il­letve azok eredményedre utalnak. A gépek, a motorok növekvő szerepével kapcso- latban szokás a motorizáció koráról, a lakáskörülmények változásának, a városiasodás­nak nyomán pedig urbanizá­ciós korszakról beszélni. De olvashatunk atomkorszakról, a kibernetika koráról, vagy egyszerűen összefoglaló igénnyel jelölve a tudomá­nyos-technikai forradalom koráról is. Nem vitatható, hogy e minősítéseknek van létjogosultsága még akkor is, ha egyike-másika távolról sem fejezheti ki korunk va­lóságos jellegét, különösen nem a társadalom halad Az kétségtelen, hogy neun volt még egy olyan időszak az emberiség életében, amelyben a maihoz hason ó ütemű és méretű műszaki- technikai változások követ­keztek volna be. Elegendő utalni olyan köznapi dolgok-^ ra, hogy ugyanazok az em­berek, akik a húszas években hallották a Magyar Rádió el­ső bejelentkezését, az ötve­nes évek második felében láthatták a televízió rendsze­res adásainak megkezdései, s akik megfigyelhették az el­ső repülőgépeik bizonytalan felemelkedését, most utaz­hatnak a repülő szállodák­nak nevezhető, kontinense­ket átszelő óriási gépeken- A termelési folyamatok feltéte­leinek alakulásában is joggal tekinthetőik óriásoknak a vál­tozások. Alig 50 évvel az el­ső traktorok . megjelenése után nemcsalt a 4 ökrös szán­tás lett a múlté, hanem a ké­zi aratók után sorakozó bú- » zakeresztek is ritkaságnak számítanak És a példákat vég nélkül sorolhatnánk szükebb és tágabb környeze­tünkben, minden terme.esi ágazatban, a közlekedésben, hírközlésben és az élet más területein. KIFOGYHATATLAN ez a lista, amely teljesség esetén is csak azt bizonyítana, hogy a technikai haladás soha íiem tapasztalt ütemű a mi ko­runkban. S még egyet bízó- nyit ez 3 fokozodó tecimikai, műszaki előretörés: az ember szerepének állandó növeke­dését, amivel számolni keli, s tervszerűen készülni társa­dalmi méretekben és kisebo közösségekben éppúgy, mint egyénenként. A technika! eszközök mennyiségének, műszaki színvonalának novekedese csökkenti, illetve csökkent­heti a lsözreműködö emberek számat egy-cgy termelési fo- lvamatban, vagy létesítmény üzemben tartásában, de az ember szerepét, a létrehozó, az irányító, az ellenőrző munka szerepét, jelentőseget óriási mértékben növeli. Az ország talán legkorszerűbb gazdaságának, a Bábolnát Állami Gazdaságnak az igaz­gatója a következő egyszerű példával jellemezte ezt a változást: amíg igaerovel, vagy kis teljesítményű gép­pel szántottak, s adott eset­ben felére csökkent — vala­milyen egyéni ok miatt — egy dolgozó teljesítménye, akkor fél, vagy egy kataszte­ri hold szántás maradt el, hasonló esetben jelenleg 20— :i0 kataszteri hold lehet az elmaradás, mert gépek telje­sítőképessége többszöröse a réginek, s egy ember, egesz határrészek, hektárok szazai megműveléséről gondosko­dik. S a mezőgazdaságnál maradva, ha a gazdaasszony megfeledkezett a csibe kelte­tésében valamiről, akkor egyidőben 20 tojás ment tönkre, ha a keltetőüzemben fordul elő ilyen feledékeny­ig, akkor 100 ezer tojás vész el Újabb példákat azt tiszem feles’eges sorolni, hiszen az élet minden percé­ben érzékelhetjük a technika mellett szolgálatot teljesítő emberek munkájának fontos- s tudjuk, hogy felelős­egük a közösség es önma­guk iránt milyen jelentős. Valójában persze csak ak­kor döbben erre rá minden­ki, ha u megszokott rendben valami zavar keletkezik. Ha az erőmű vezérlő pultjánál valamilyen lényeges mozdu­lat kimarad, ha a folyóba valamivel több szennyező- anyag kerül a gyárból, mint a megengedett, a szabályo­zott, akkor városok, vagy or­szágrészek érzik, s figyelnek fel arra: egymásra vagyunk utalva, jobban mint bármi­kor. A TECHNIKAI HALADÄ8 korszerű eszközeinek széles körű térhódítása, nemhogy csökkentené, hanem éppen • növeli az emberek közötti kapcsolatok szerepét. Igaz, áttételes ez a kölcsönös kap­csolat, a társadalmi munka- megosztás szerint alakul, változik. de szükségszerű. Annál teljesebb lehet a köl­csönös bizalom e tekintetben is a társadalom egészében, minél teljesebb a társadalom tagjainak a felelősségtudata és a felkészültsége arra a feladatra, amelyet az adott poszton ellátnak. Megnyugta­tó, hogy ennék mind több örvendetes jelét tapasztal­hatja mindenki. Népünk iól el azokkal a bővülő lehető­ségekkel, amelyeket szocia­lista társadalmunk biztosít, s' az erre hivatott szervek is mind jobban eleget tesznek ebből származó feladataik­nak. _________l_________’ J ó voR ennek egyik bizony­ságát látni az idén renSt nemzetközi mezőgazdái Repkialütas alkalmából is. bokan_azt gondolták, hegy a kiállítás csak a szűk szak­mai közvéleményt vonzza a “ezőgnzdasá- eihaHteotffl, megszokott Iat\ enycsság hiányzott a programból. Nem volt lovas- bemutato, nem vonultak fel Tiagy keszuitseggéi a ven­déglátó egysegek sem. Még- is a kiállítás 10 napja alatt 130 ezer érd elvi ődő tanulmá­nyozta a holnap mezőgazda­ságának technikáját, firtatva működésüket és sürgetve gj ártásukat, vagy beszerzé­süket. Ugyanilyen vagy ha­sonló törekvést láthatunk más alkalmakkor is, de ezt tapasztalhatjuk a tanulásra, továbbképzésre jelentkezők számúnak alakulásában, vagy abban is, hogy hazánkban je­lenleg mintegy 8 millió pél­dányban jelennek meg mű­szaki, technikai tárgyú fo­lyóiratok, újságok. AZ tJ TECHNIKA felé fogékonysággal ordui a fiatal generáció, s nt se feledjük: az emberiség Jele a második világháború utón született és Magy aror­szág lakosságának is 44 szá­zaléka 30 évnél fiatalabb. Ez a nemzedék már beleszüle­tett abba a környezetbe, amely az idősebbektől al­kalmazkodási, kíván. Termé­szetesnek veszi azt is, hogy az üzemeknek kinevezett ve­zetőik, s nem nagytőkés tu- -ajdonosaik vannak éppúgy hogy a ^ gombját elfordítva, másik földrészén zajló esemény képeit követ­heti. A tudományos-technikai haladás az elet egész terüle­tere hatást gyakorol. Nőnek azonban a veszélyek is, az emberi környezetre, a mező­gazdaságra, a tohenika alko­tójára, amelyek elhárítására fel lehet és fel ie kell készül­ni. Es mindebben az ember szerepét kell hangsúlyozni, a tudás és a tudás hasznosítá­sának fontosságára kell utal­ni. Ha úgy tesszük fél a kér­dést, hogy elegendő-e a fél- készültségünk azokra a fel­adatokra, a holnap techniká­jának értő alkalmazására es befogadására, akkor nem tu­dunk megnyugtató, általános érvényű igennel válaszolni Nem,..mert számos visszahú­zó örökség terhel bennünket, mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván erőfeszí­téseket, hanem a szemlélet, a gondolkodás korunk követel­ményeinek megfelelő átala­kítása SS-, TÖBB FIGYELMET szük­séges fordítani a termelési ágazatokra általában és a termelési tevékenységet be­fogadó, azoknak helyt adó te­lepüléseinkre, tudatos, szer­vezett előkészítésére és a gazdasági cselekvésre. Ma még előfordul, hogy adott esetben nagyobb közfigyel­met kelt egy kezdő író oe- mutatkozása, mint egy már nemzetközi sikert aratott új termelési módszer elterjedé­se és kidolgozójának bemu­tatása. S ami még különö­sebb: jóllehet, óriását lép­tünk előre az iskoláztatás­ban, de hazánkban jelenleg is százezrek vannak. akik nem végezték el az általános iskola 8 osztályát, hiányos alapműveltséggel randelkez nek. Mégis joggal mondhatjuk: az ember uralkodni képes és uralkodni tud a technika fő lőtt, meg tudja oldani azt : feladatot, hogy ne a dolgok uralkodjanak felette. Mind­erre azonban tudatosan ké­szülnie kell. S nem egyedül s technikai ismeretek meg­szerzése által. Elengedhetet­len természetesen, hogy a szakmunkásképzéstől a mér­nöki képesítésig ennek érde­kében cselekedjünk. Es itt mindkét említett képesítésen hangsúly van. A legjobb mémöiki elképzelés is papí­ron marad, ha nincs felké­szült munkásgárda és a jól felkészült munkásgarda és eszközállomány sem haszno­sítható kellően, ha nincsenek megfelelő tervek, ha a szűk- seges Irányítás és szervező munka hiányos. De nem ke­vésbe fontos az, hogy ki-ki necsak a gép melletti köz­vetlen feladatot iamerje. ha­nem lássa helyét, érzékelje fontosságát a folyamatok láncolatában, a műhelyben, a gyáregységben, az üzem egészében. S EHHEZ MAR nemcsak technikai, hanem politikai is­mereteik is szükségesek, ame­lyek megszerzéséhez a párt­ós társadalmi szervezetek nyújthatnak legjelentősebb- segítséget. 'i ;íIi!> A Magyar Hajo- és Darugyár váci gyáregysége els&­M UUU sorban motorkérekpár-oldalkocsikal és különböző ren­deltetésű konténereket gyárt. A. szocialista brigádok kezdeményezésére a kereseti oldal- kocsikbol idén ezer darabot készítenek terven felül. (MTI-foto — KS) 1974. évi prognózis: A termelés gyorsulására, élénk külkereskedelemre számítanak a vállalatok A Gazdasagkutato Intézet, megkérdezte a legjelentő­sebb vállalatokat és szövet­kezeteket, hogy az idén és jövőre milyen gazdasági eredményekre számítanak, várhatóan hogyan zárul az 1973-as év, illetve 1971-ben hogyan alakul a termelésük, a vállalati létszám, hogyan változnak készleteik, áraik, hogyan. alakulnak értékesíté­si lehetőségeik. A válaszokból. kitűnik, hogy az iparvállalatok 1974- re is a termelés dinamikus fejlődésével számolnak. Kü­lönösen a nehézvegyiparban, az alumíniumkohászatban, a híradástechnikai és vákuum­technikái iparban és a köt- szövőiparban jók a lehetősé­gek a termelés nagyobb mérvű növelésére, összes­ségében az ipari ter­melés átlagos 6,6 százalékos növekedésével számolnak, a szóródás azonban meglehe­tősen jelentős. Az ipar struk­turális változásaira is utal, hogy amíg a megkérdezett vállalatoknak mintegy 20 százaléka várhatóan az átlag­nál jóval nagyobb mérték­ben növeli termelését, 33 százalékukban a növekedés kis mértékű lesz, sőt a vál­lalatok 3,8 százalékánál a termelés csökkenésével szá­molnak. A beruházási kedv és lehetőségek élénkülésével függ össze, hogy egész sor vállalat a beruházási javak gyártásának fokozására ké­Milyen lett a dohánytermés... ? A minap regi, megsárgult térkép került a kezembe. Valamikor az J 800-as évek közepén készült, amely a dohány elterjedésének euró­pai útját mutatja. A piros­sal jelzett nyilak Magyaror­szágra is utalnak. A feljegy­zések szerint az etsö nyers dohányt Bornemissza Pál er­délyi püspök hozta be az országba, míg az első szárí­tott dohány 1576-ban, a tö­rök követ ajándékaként ke­rült hozzánk. Hazunkban, a dohányter­mesztés előbb a i^eli ország­részekben honosodott meg. Később, a XVIII. szazadban Heves megyében is elterjedt. Különösen a Tanra menti községekben.: Aldebrön, kei - debrőn, Verpeieten, Kápol­nán, Tófaluban. Kompokon vált népszerűvé, ahol ma már több évtizedes hagyó manyra tekmt vissza a kerti dohánytermesztés. A régi gazdáknak ‘köszön­hető például a hevesi tái- íajta elterjesztese, amely ma is e vidék egyik ékessé­ge. A múlt hagyományait azonban mégsem folytattok kellő lendülettel a nagyüze­mek, ezért a híres hevesi dohánytermesztés az elmúlt néhány esztendőben kissé háttérbe szorult. Köztu­dott, hogy ez a növény rend­kívül munkaigényes, és na­gyon sok kézi erőt igényel. Ez viszont évről évre csök­ken a közös gazdasagokban. A kézi munkaerő csökkené­sével viszont nem tartott lé­pég a fSBMiiés- A dohány­termesztés hagyományos ag* «»technikája — kivéve a pa­lántázás gépesítését — meg­maradt a mának, holott így nem gazdaságos, Az idén a kezdeti meg­torpanás után mégis örven­detes előrelépés tapasztalha­tó megyénk, dohanytermesz- , tesőben. Ha lassú ütemben is, de fellendülőben] van a termelés. A Túrná menti közös gazdaságokban ősszel közel 700 hektárról takarí­tották be a termést, és több mint 18 000 mázsa tört do­hányt szállították a kápolna; beváltóba. A hevesi, a sza­bolcsi és a Burley nagy le­velű fajták kedvező ered­ményt adtak. A nagy szá­razság ellenére a tavalyinál 4600 mázsával többet takarí­tottak be az üzemek. A Tárná menti szövetke­zetek az idén új fajtát is bevezettek: a kálói dohányt, amely a korábbiaknál is jobb. minőségűnek bizonyult. Jövedelmezősége miatt jö­vőre is érdemes vele fog­lalkozniuk a gazdaságoknak. Újdonság volt az is, hogy a verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezet dohányf oldj ein Kanadából importált do­hánytermesztő gépsor dol­gozik, amely forradalmasí­totta az agrotechnikát.' A gép fertőtlenítette a talajt, ültette a doh.inypalántákat, kapálta, és permetezte a megerősödött növényeket, vé­gül pedig letörte a beérett dohányleveleket. A gépsor kipróbálásában úttörő feladatot vállaltak a verpelétiek., Természetesen más gazdasagok is'érdeklőd­tek iránta. Jövőn, már a he­vesi Rákócziban] az aldeb- rői, a káli és a lumubodi termelőszövetkezetben is géppel termesztik « dohányt, amely olcsóbb es gazdaságo­sabb. A Dohányipari Tröszt által importált gépsorokat ' i974-ben a korábbinál 20 'ezer forinttal olcsóbban hoz­zák forgalomba és a ter­melőszövetkezetek kétéves részletfizetésre ‘ is megvásá­rolhatják ezeket. Érdemes tehát élniük a lehetőséggel. A terrneléstechnológia tö keletesítese mellett az idén korszerűsítették a dohány- szállítást is. Kápolnán, a beváltó udvarán üzembe he­lyezték az új automata ve­zérlésű szárítótornyot. Ebben a toronyban a hagyomá­nyostól eltérően a dohány­leveleket nem lécekre, ha­nem tűsor-keretre tűzik, amely időben meggyorsítja a szárítást, és lényegesen ke­vesebb kézi munkát igényel. Heves megyében elégedet­tek az idei termés mennyi­ségével és minőségével. Az őij dohányt zsákokba varrva hamarosan Szolnokra szállít­ják, ahol fermentálják, majd onnan visszakerülve, Kápol­nán a beváltéban ráktároz- zák. Ezekből a raktárakból kerül azután évente több mint száz vagon nyersanyag az egri, a sátoraljaújhelyi, a debreceni és a pécsi dohány­gyárba. ahol különböző ci­garettákat és szivarokat ké­szítenek belőle. (nrsntiuzj szül fel. Az ipari vállalatok­nak mintegy 70 százaléka számol azzal, hogy beruhá­zási célokra az ideinél és a tavalyinál több árut tud majd értékesíteni. E termé­kek gyártása a számítások szerűit jövőre 4,3 százalék­kal fokozódik. Változik a különböző ipar­agokban elhelyezkedő dol­gozók aránya is. A bányá­szatban (a kőolaj- és föld' gázkitermelés kivételével): valamint a kohászaiban és néhány textilipari agazatban a vállalatok zöme létszám- csökkenésre számít, viszont a jelenleginél nagyobb lét­számot kíván alkalmazni a híradás- és vákuumtechni­kai ipar, a műszeripar és a vegyipar. Az értékesítési lehetősege­ket az ipar és a kereskede-’ lem nagyjából egyformád ítéli meg. Úgy vélekednek, hogy a .hazai kereskedelem­ben főként a vegyes ipar­cikkek forgalma nő, kisebb mértékben emelkedik a ru­házati cikkek eladása. Ezen belül azonban a kötszövő- ipari termékek forgalmának ' lényeges emelkedésével le­hel számolni, a cipők forgal­ma t>edig csak kisebb mér­tékben emelkedik. Az exportban nem várható számottevő változás, vagyis kivitelünk tovább növek­szik. bar annuk mértékéről némileg eltér az ipar és a , külkereskedelem előrejeJ zé­se. A gépipari es az ipari fogyasztási cikkek exportjá­nak növekedését az ipar op­timistábban Ítéli meg, mint a külkereskedelem. A me­zőgazdasági és az élelmi­szeripari export jelentős gyorsulásának kilátásaiban azonban megegyeznek a' vé­lemények. A .vállalatok termelésüket az anyag- es készarukeszle- tek mérsékelt növelésével kívánják fokozni, sőt a meg­kérdezett üzemek 50 száza­léka egyáltalán nem akarja növelni anyagkészletét. Ami az arak várható ala­kulását illeti, a vállalatok­nak csupán 0,3 százaléka tart szükségesnek számottevő ár­emelést, a nagy többség vé­leménye szerint termékeik belkereskedelmi ára nem változik, 1,3 százalékuk pe­dig árcsökkenéssel számol. (MTI) MMmm® 1973, november 10,, szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents