Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

I Az idő: .a húszas évek eleje, a fehérterror viszony­lagos konszolidálódásának és az infláció kezdetének idő­szaka. Hely. a főváros és valahol az Alföld egy falu­ja, Tükrös. Szereplők: a széteső és fel-felújuló értel­miségi középosztály képvi­selői. A Németh László Ir­galom (óné regényéből ké­szült televíziós film erköl­csi profiéciát hirdető alak­jai, elsősorban Kertész Ág­nes története befejeződött a képernyőn. Hintsek György irta és rendezte ezt a hat- részes filmet, aki már film­re rendezte Németh László Iszony című regényét, aki megrendezte a televízióban Németh László, szerzői estjét, es akiről ezek alapján is bízvást el lehet és el kell mondani, hogy otthonos ven­dége annak a világnak, amelyben Németh László hirdeti meg erkölcsi igazsá­gait a kor gonoszságával szemben. A televízió vállalkozása — természetesen egyben a televíziós film írójának és rendezőjének vállalkozása — külön is figyelemre méltó, hiszen jószerint ez az első próbálkozás, hogy a régi, el­sősorban görög klasszikusok mellett és után, mai irodal­munk legjelesebbjeinek val­lomásai is a képernyőre ke­rüljenek. Minden kritikai megjegyzés e hatrészes te­levíziós film kapcsán, csak­is e megállapítás fényében és annak előrebocsátása után lehet mértékadó. Már az első kérdés is csak ennek tudatában és előrebo­csátásával tehető fel: sike­rült-e Németh László vilá­gát. ahol a külső valóság in­kább csak kelléknek tűnik, s a lényeg a belső monoló­gokra épül — még a párbe­szédekben is egymásnak fe­légető monológokról van in­kább szó —, sikerülhet-e ezt a világot a televízió szaka­datlan történést kívánó „szín­padára” teremteni? Más szó­val: e próbálkozás nyomán televíziós film született-e, avagy helyette művészi kva- ' kasokat felsorakoztató, de lényegét tekintve mégis az ismeretterjesztést szolgáló olyan alkotást láttunk, amely elismerésre méltó ugyan, de nőm a film művészete? Ügy tűnik, hogy Híntsch György kezén felemás alko­tás született: részeiben drá­mai ihletésű, szépséges pil­lanatokat felvillantó, emberi sorsokat megrajzoló film, és — hiába a narrátor, a me­sélő summázása a lényeges Írói gondolatokat illetően — számos dtKciózó részletet sorjázó „dokumentum", ahoi a jellemek, sorsok heiyfettaz erkölcs: tanulságok gondos megfogalmazásúra vall Ne­meth Lászlóról a hősei he­lyett, Az az erkölcsi ellenál­lás a Horthy renddel szem­ben, amely Németh László hőseinek lényét es világát jelentir, kevésbé hatott a mű­vészet valóságának ős hite­lességének erejével a képer­nyőn, mint a regényben. Kétségtelen, hogy Kér lősz Agnes története — Nemeth I .ciszio régi görög sorstragé- dlákat: idéző világában a nő jelenti mindig a központi alakot — az önmagára ■ és korára döbbenese. az apja példájából merített hite és e példa tanulságai is. érdeke­seid izgalmasak, elgondol­kodtatóak a televíziós fil­men is- De a belső történé­sek alig, vagy nehezen áb­rázolható volta miatt e fej­lődés állomásai kevésbé mér­hetőek és ha igen, nincs megragadó hitelük. Általá­ban! Mert jó néhány olyan pillanata van azért ennek a hatrészes filmnek, amely a film nyelvén mondja el ma­gas hőfokon ugyanazt, amit Németh László az írolt szó erejével formált realisztikus erővel igazsággá. Agnes sza­kítása például Vetésivel,' lé­nyegében világos, egyértel­mű kifejezése volt a fiatal orvosnő rádöbbenésének: Ve­tési az irgalmatlanok vilá­gát jelenti számára, azokét, kik érzéketlen kegyetlenség­gel tudnak átgázolni az ir­galomra szorulókon. És Hal­mi Feri éppen az irgalmazni akarókat jelejjti, azokat, akik ugyan maguk is rászorulnak az irgalomra, de akiknél^ van erejük, tudatuk és szán­dékuk irgalmat cselekedni, tenni is valamit. Nyíltan gondolkodni legalább. Soká­ig felejthetetlen az a pilla­nat is, amikor a „megtért” Kertész Ákos, újratalált ré­gi otthonában, hazatérő lá­nyára tekint: keserű bele­nyugvás, önmagát értő böl­csesség, megértést könyörgő remény sugárzik a korán megöregedett és saját sorsá­ból kitömi képtelen tanár szeméből. ... és ezek azok a pilla­natok és a szereplők azok, Fénylett az alacsony ember feje. mint az olaj. A napfény is kalimpá- lodzva nyargalt végig rajta, es nyakaszegetten surrant le róla, neki a kocsi fakult ponyvájának. Integetett a kicsi ember, és vetve kiáltott Somogyi Pé- ‘ r felé: — Engem vár az elvtárs? Péter böffentett: — Nem! — Hát? — A fürdőgatyás Piuszt... Nevetett a könyves ember. és Péter intésére felei helődött a kocsira. Az ülésen fészket csinált magának és a táskájá­nak. Péter a fény felé pislan- tott, de csak annyit, mintha hunyorítana egy keveset. Eszébe villant a múlt eszten­dő, amikor nagyon embere­sen lepoeskondiazta a téesz udvarát. Széjjelrúaott a ga- nédomb. A szalmakazlat ki­kezdte az idő a dereka vá­lyús, messzire látszik, hogy dúdvásodik. A: ekéket olyan falással marja a rozsda, hogy kihallatszik a köves útig. Az emoerek alig álbak vele szó­ba. Ténfemgtek. Egy bagón' könyvet sem adott el. Akkor felhős volt a kicsi emberke De az régen volt. Most néz zen majd széjjel. Most nem mondhat semmi rosszat. Segített is neki a felszállás­nál, és míg a tavaszi kabátját hajtogatta fél, a lovak meg­rántották a kocsit, nem na­gyon, csak egy kicsit. Ügy —————— ■;---:------ 1 © Jmjsőg nm. november 6« kedd CSOÓR ISTVÁN: huppant le az ülésre, mint a gyerekek játék közben. Any- nyit nyögött csak: — Hunnye! Megfogta a ruganyos ülés sima fogóját és felguggoít. — A termosz!. .. — Hó! A lovakat visszarántotta Péter: — Mi baj? — A termosz! — Mi van vele? Mutatott a táskájára és az ülésre, amire ránuppant: — Igencsak összetört... — Mi volt benne? — Tea. — Akkor nem kár . .. — Rummal! — Akkor kár!... A táska erős szíjpántját csatolgatta, és a nyitott szá­jából előhúzta az üveget. Nem zörgött, csak lötyögött, nem csepegett örömmel pá­nttá vissza, és indultak to­vább. A könyves ember néz­te a tavasz lényéit. A nyak­kendő bőgjél megengedte, és odatartotta a nyakát a nap­nak, mintha ketté akarná nyisszantani vele. Egy ideig szótlanul ültek. A könyves ember duráltn rrrv'át neki, mert nem v egymás melle.t, it tét s -irat fa, hiszen a ha per­cent benn. :ú.' — Hallom, új elnökük van. Igaz? — A — fiz „Irgalom" akik voltaképpen mégis messze az irodalmi ismeret- terjesztés színvonala fölé emelik ezt a filmet. Széles Anna olyan otthonos Né­meth László világában, mint­ha hősnőjét róla mintázta vol na az iro. Férfi bölcsesség­gel megáldott, leányba /ül­tőit anyja ő környezetének és világának, aki erkölcsi magatartását kész szembe- szegézni a világban fennál­ló fosszál. Egyszerű, sallahg- mentes játéka, szép szöveg- mondása lényeges eleme volt az Irgalom aligha vitatható sikerének. Men sáros László csendes, szép, emberi titko­kat felkutató játéka egy fér­fidet ívelésének és kudar­cának kesernyés, rezignált portréja. Törőcsilc Mari nagy érdeme, hogy a regény egy­értelműbben ellenszenves ..Mamukáiál”' egy sajnálni való asszony! sors ugyan nem elismerésre méltó, de megérthető hiteles rajzává tette. Harsányt Gábor ön­maga testével, és gondolko­dása radikalizmusával küsz­ködő Halmi Ferije egyszerre volt szikrázó és megalázott, férfi és fiú. Igaz, kétségtelenül Igaz: Németh László világa, erköl­csi ítéietrendszere nem min- d riben azonos a miénkkel. Igaz, hogy — mint ebben a filmben is — az „általános rossz elleni nemes és er­kölcsös küzdelem előtt min­dig fejet hajtunk, de mint az eltelt évek és a „ma” napjai igazolják, a világot nem megváltani, megváltoz­tatni kell. Németh László hősei tudják, hogy az a vi­lág rossz és kibírhatatlan, sőt megértik még azt is, hogy egy ilyen világban ter­mészetes a forradalmi gon­dolat is. De a megváltáson tű] ez az értelmiségi közép- osztály. legjobb akarata, leg­szebb szándékai miatt ob­jektiven sem juthatott el. Mindezt nem Hintsch Györ­gyön kérjük számon, aki Né­meth László világát és re­gényét kívánta filmre vin­ni. Ezt csak e világ jobb és mélyebb megismerése miatt jegyeztük meg és nem az író okítása, hanem a néző jobb tájékoztatása okából. Németh- László világa, el­lentmondásaival együtt is, korunk egy nagy alkotójának megkapóan szép é6 tanulsá­gos világa. Gyurkő Géza — Milyen ember? Hunyorított Somogyi Péter szeme, villant is egy keveset, de csak annyit, mint amikor a tapló szikrát kap a kovától* — Olyan istenes... — Na! Templomos? — Pap volt annak előtte ... — És most is tartja a re­gulát? — Ügy-ahogy Gondolkozott a könyves ember, és előrenézett az úton. Messzebbről fehéren emel­kedtek ki a dombhátról a központ épületei, úgy ter- pes/.keutek. mint a gőgös óri­ások. A megnőtt fák körül­ölelték. és a gyenge szélben úgy legyezték, mintha csak legyet hajtanának a házak orráról. A levegő teknőjében varnvúcsorda lakmározott, és jóllakott hanggal kiabáltak a kocsi felé: — Kalács! Kalács! A var nyákról Somogyi Pé­ter felé fordult, és kérdezett újra: — Templomba is jár? — Gyónni is szokott... — Ni csak ni.*. Ni csak ni... Rázta a fejét á kis ember, és úgy csodálkozott, mint a kővisfáról feléjük tekintő fa­kopáncs; Kicsit félrefordítot­ta a fejét, és mintha csak a madárnak mondaná: — Hogy köszönnek neki? — Ahogy szoktak, dicsér­telek . Életmentő ágyak Átadták Egerben a megye első intenzív osztályát Nem volt nagy ünnepség, nem mondtak hangzatos be­szédeket, mégis mindenki érezte, jelentős állomáshoz érkezett a megye egészség­ügye. amikor hétfőn délelőtt átadták rendeltetésének az egri megyei kórház új inten­zív osztályát. Az új osztály átadásánál jelen voltaic a megye és a varos vezetői, olt volt dr. Sí­pos István, Barta Alajos és Virág Karoly a megyei párt- bizottság titkárai, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság el­ső titkára, Szalag István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök­helyettese, dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára, dr. Varga János, az Egri Vá­rosi Tanács elnöke, dr. Szabó Ferenc főorvos, a megyei ta­nács vb osztályvezetője, dr. Macsinka Árpád főorvos, a kórházi pártalapszer vezet .titkára, valamint a kórház vezető orvosai Az új intenzív osztály je­lentőségét dr. Csapó István, az egri megyei kórház igaz­gató-főorvosa méltatta. Töb­bek között elmondotta, hogy az I-es számú belgyógyászat keretében működő intenzív osztály — amely első a me­gyében —, tartalmilag is kez­dete annak a minőségi vál­tozásnak, amelyet követ majd a hatvani és a gyöngyösi in­tenzív osztályok létrehozása. Az intenzív osztály felada­táról szólva az igazgató-lő- orvos elmondotta, hogy az ilyen típusú betegellátásra akkor van szükség, amikora hagyományos gyógy eljárások már elégtelenek az életet közvetlenül fenyegető veszé­lyek kivédésére, az életfon­tosságú funkciók — mint például a légzés, keringés, anyagcsere, kiválasztás, hő- szabályozás —, zavarainak elhárítására. Ezeket az élet­mentő feladatokat legered­ményesebben a külön erre a célra létesített kórházi egy­ségekben a megfelelően ki­képzett személyzettel és az összpontosított műszerekkel, gépekkel lehet, elvégezni. Ezután dr. Czirner József osztályvezető-főorvos bemu­tatta a vendégeknek a 3 60(1000 forintos költséggel létesített nyolcágyas intenzív osztályt, ahol a legkülönfé-; lébb gépek és műszerek segí­tik majd az orvosok munká­ját, Ezek között is egyik leg­fontosabb a Centrálpult el­nevezésű bonyolult műszer, amely összeköttetésben van az • osztály betegeivel, s pil­lanatok alatt szolgáltatja az EKG, pulzus, a légzés, va­lamint a hőmérséklet pontos adatait. Életet menthet a Cardalarm készülék is, amely nemcsak regisztrálja a beteg ritmuszavarait, hanem riaszt is egyben és azonnal adja az EKG-t. Ugyancsak életet menthet a lélegeztető készülék is. amely szükség esetén hos/.- szabb időre is rákapcsolható a betegre. Központi oxigén­ellátás, modem röntgenké­szülék. s más egyéb beren­dezések egészítik ki az új Intenzív osztály műszereit, amelyeknek összértéke meg­haladja a másfél millió fo­rintot. Tévémozaik Személy A4. csupa olyan személyből, akinek egy ke­rékkel kevesebbje van, s egy grófleány, aki nem tud be­szélni, csak énekelni... Így kezdődik a Jókai Mór mű­véből írt zenés bohóság, s hányféle mulatságos helyzet adódik még! „A bolondok grófja” a IV-es stúdióban készül, Vámos László rende­zésében, Kalocsay Miklós, V — Így szereti? — Nagyon ... Annak nyert ügye van, aki így közelít fe­lé... Az iroda kétszámyú ajtójá­ig még töprengett a könyves ember, de ahogy leszállt a kocsiról, és a tornác kőoszlo­pai között ment az iroda felé, legyintett. Így kerek a világ. Somogyi Péter nem töpren­gett. Az istrángot leakasztot­ta a hámfáról, és öles lépé­sekkel a táskás ember után ment. Akkor érkezett az ajtó­hoz, amikor a könyves kő szőni, A firhang mögül látta az elnököt, a könyvelőt és az agronómust. amint csodálko­zó tekintettel fordultak felé: — Dicsértessék! Megropogtatta a szót, ha lúd, hát legyen kövér. Az elnök állt fel elébb. Két nagy szemét olyan nagyra kerekítette, amin befért az egész világ. Nem kellett a könyves em­bernek magyarázni. Elébe ment két rövid lépéssel: — Az istent abba a nagy dromedárba ... A nagy öblű táskáját két kézre fogta, és úgy vágta az üres as/iaira, hogy benne a termes, jajdúlva csapódó't szét. A tea megindult, és las­sú folyással futott szét a lej­tőn, onnan pedig a földre. Erre már nevetett az elnök is, a főkönyvelő és kívül az ajtón Somogyi Péter is. Péter nem hangos-”’ csak úgy ma­gának !'• visz­ketett :nt a tavasz úgy ölei: a neve­tős embert, mint az anya a szopós gyerekét. „ ÍVégej Egri Márta, Tordy Géza. Kör­mendi János, Márton And­rás, Suka Sándor, Lázár Kati és mások közreműködésével. ★ Dr. Eke Károlynak épp a minap hallottuk valóban szenzációs rádióriportját —, egy agyműtétről, A televízió­ban is láttak nemrég műso­rai. a kétrészes Antropológia című, nem kevésbé komoly filmet. Ez utóbbi forgatás közben történt: a neves pro­fesszor kis fülkében hipnoti­zálta médiumát, s hogy sem­mi se zavarja a film ked­véért folytatott kísérletet, még a kamera is csak nyí­láson át kukucskált be a szobácskába. A hírneves or­Magyar film. Egy éve, 1972 őszén mutatták be a mozik a nemrég elhunyt, há­romszoros Kossuth-díjas rendező, Keleti Márton film­jét. A film Ságvári Endré­nek, a kommunista munkás- mozgalom fiatalon mártírha­lált halt kiváló alakjának állít emléket. November 4-e Ságvári Endre születésnapja — 60 éves lenne. Amikor életét kioltották a csendőr­nyomozók golyói — 31 éves -volt. Ságvári Endre igen ha­mar utat talált a kommu­nista mozgalomhoz, s a párt egyik vezetőjeként az ifjú­sági mozgalom élére állt. Már 1942-ben illegalitásba kényszerült, ám ez nem aka­dályozta meg az antifasiszta egység létrehozásáért folyta­tott munkájában. 1944-ben ő szerkesztette a Békepárt név alatt működő kommunista •párt lapját, a Béke és Sza­badságot. Sajnos, nem soká­ig — 1944. július 27-én ille­gális találkozóra ment a Budakeszi úti Nagy-cukrász­dába. A kopók már vártak vos zavartalanul mormol­hatta hát monoton paran­csait. El is aludt a kísérleti alany, mint azt a képernyőn többször láthattuk később. S nemcsak a médium aludt; amikor a hipnotizőr a fel­vételt követően kilepett fül­kéjéből, megdöbbenve látta, hogy az egész stáb, a vilá­gosítótól a rendezőig mély álomba szenderült. Már-már a hipnózis új, eladdig is­meretlen hatásait kezdte ta­nulmányozni, amikor az „álomjelenet” értelmi szer­zőjének, Eke Károlynak kar­mesteri intésére az összes álmédium hirtelen felébredt. Mert, azt talán mondanunk sem kell, tréfa volt az egész. rá. Ságvári Endre többször elmodta társainak — nem fog élve rendőrkézre, kerülni. A rátörő rendőröket tűzzel fogadta. Hármat terített, le közülük, amikor őt is elérte a gyilkos golyó. A párt ille­gálisan nyomtatott és ter­jesztett harci röplapban bú­csúzott hős fiától. A film ezeket az utolsó heteket ele­veníti fel, a történelmi ese­ményeket: az úri osztály csődjét, az utolsó lehetőség elszalasztását, ami még meg­menthette volna az országot, s a munkásmozgalom har­cát a fasizmus ellen — a békéért. Ságvári Endre alak­ját, akinek az illegalitásban 32 nevet kellett használnia, hogy nyomára ne bukkanja­nak, Huszti Péter formálja meg a filmen. Az ellenfele­ket Latinovits Zoltán. Besse­nyei Ferenc és Bánffy György. A többi szerepekben Töró- csik Marit, Bodnár Erilcát, Pécsi Sándort, Tahi Tóth Lászlót és Mensáros Lászlót lathatjuk. Mai tv-ajánlatunk: 20.30: Harminckét nevein volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents