Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

H'DID KOSSUTH 8.20 Népi zene. 9.DU Ha«san a kürtszó! 3.35 Mozart: A-tiur szonáta. 9.51 Pol-beat. 10.U5 lskolarátlió. 10.30 Áriák. 11.00 Irodalmi évforduló­naptár. 11.25 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.48 Törvénykönyv. 14.03 Mesejáték. 14.49 űriek iö ifjúság. 15.10 Népi muzsika. 15.24 Bádióiskola. 16.05 Ueesényi: SUakespeare- monológok. 16.30 Majakovszkij-versek. 16.48 Stöekigt: Caprice. 17.05 Munkások — 1973. 17.35 Daiok. 17.45 Holnap közvetítjük. 18.05 Ünnepi köszöntőt mond Aczél György, az MSZMP KB titkára. 18.20 Bartók: Szvit. 18.30 A Szabó család. 19.25 Népi muzsika. 29.20 Találkozásaim. 21.1? Áriák. 21.30 Sosztakovics: VII- Ceningrádi szimfónia. 23.46 Népi muzsika. (1.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Két. versenymű. 8.40 Gyalogolni jó. II, 9.03 Könnyűzene. 9.35 Megmérettünk .. . 11.33 Könyvek, tájak, embere*» 12.00 Népdalok. 12.15 Operarészletek. 12.35 Közgazdasági kislexikon, 13.03 Kórusmüvek. 13.30 Szemtől szembe anyanyelvűnkkel. Kettőtől — hatig . .. Zenés délután. 18.10 Operettdalok. 18.32 Régi hangszerek világai; IX. 18.52 Magyar táncokról. 19.20 A szovjet kultúra hete, ^ Zongoraest. 21.00 IVroclavi találkozó. 21.15 Filmzene. 21.30 Riport. 21.45 Zenekari muzsika. 22.20 Könnyűzene. 23.15 Strauss-melódiák. MAGYAR 8.05 tskola-W. 16.00 MNK férfi röplabda», mérkőzés. 18.00 Hírek, 18.05 A munkásdalgyűJtfl-mözga-= lom ünnepi bemutatója a Csepeli Munkásotthonba«. 19.00 Esti mese. 19.15 Ünnepi köszöntőt mond Aczél György, az MSZMP KB titkára. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Míg az energia felszabadul. 30.30 Harminckét nevem volt. Magyar film. 21.45 A műfordító műhelyében, 22.10 Tv-híradó. 22,20 Slágernaptár. j mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Szovjet filmnapok í Várunk9 fiú! Szinkronizált szovjet film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor Szovjet filmnapok! Várunk, fiú! Fél 6 órakor A sziklabarlang titka Színes» szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Szovjet filmnapok! FéJ. 4 és este 7 órakor Csajkovszkij. I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szovj et filmnapok ! Fél 4 órakor: A katona visszatér a frontról Fél (> órakor: A túz meghódítása I—-II. rész • Másfélszeres helyárak! HATVANI VÖRÖS CSILLAG Goya. I—II. HATVANI KOSSUTH öreg rablő nem vén rabló HEVES A siker lovagjai FÜZESABONY János vitéz PÉTERVÁSÁRA Támadás hegedűszóra \ sztnh&x\ Egerben, este 7 órakor Festett pillangók (Déryné bérjet) Egerben: 19 órától szerda ”í'3srtíl 7 óráig., a Bajesy-Zsi- " vszky utcai rendelőben, (Tele­li 11-10.) Rendelés gyermeke1: részére is. Gyöngyösön: 39 órától szerda iw»*gel 7 óráig, a Jókai "utca 41. «Mim alatti rendelőben. (Telefon: Tudósítás az egri ralisig? piacról és egyke?«: «oipü.ii Az otthon és a hazafias nevesés Írásomban gondolatokat igyekszem megfogalmazni arról, hogyan működhet együtt a szülő az iskolával, a gyermekek korszerű magyar­ságának, hazaszeretetének formálásában, ember és haza kapcsolatának megalapozásá­ban. A kettős nevelés ebben a tekintetben is romboló. A szülő és az iskola nem dol­gozhat egymás ellen. A csa­lád könnyen megtalálhatja az együttműködés módját, tájé­kozódhat az iskola nevelési céljáról és módszereiről, ha meg-megnézik a tankönyve­ket,. eljárnak szülői értekez­letekre, iskolai ünnepélyek­re. Ám tudni kell otthon is, az iskolában is, a régi érvek jórészt hatástalanok, a má­ban felnövekvő gyermekhez kell szólni, megtalálni azokat a pedagógiai helyzeteket, amelyekben a szülők és ne­velők szavának, példájának ereje van. A nevelés fontos kérdése, milyen arányban ól együtt a nemzeti és az egyetemes. Például a könyvespolcom. A magyar embert is gazdagítja Tolsztoj, Martin du Gard, Böll, mégis, minden ország- ‘ban a nemzeti irodalom az irodalmi nevelés alapja. A család akkor működik együtt 9z iskolával, ha az otthoni könyvespolcon méltó helyet kap a magyar irodalom. Sze­repeljen külföldi irodalom is, minéi több rangos művel, de ne a magyar rovására. Nem helyes az sem, ha a könyv­vásárlásnál elhanyagoljuk a mai magyar irodalmat. A ki­zárólag klasszikusokból álló könyvgyűjtemény egyoldalú képet ad a magyarságról, még ha csupán haladó irodalomból is álljon. Másrészt azonban klasszikusok nélkül nincs magyarság, nincs igazi nem­zeti érzés. Ugyanezt mond­hatjuk a magyar zenéről is, A Magyar Képzőművésze­ti Főiskola felvételi vizsgát hirdet rendkívüli rajztanár­képző tagozatán mindazok számára, akik kétéves pe­dagógiai gyakorlattal, álta­lános iskolai rajztanári ok­levéllel, illetve a képzőmű­vészeti, ' vagy az iparművé­szeti főiskolán négy érvé­nyes félévvel rendelkeznek. Ugyancsak felvételt hirdet a főiskola a tárgyrestaurátor szak levelező tagozatán Azt szokták mondán >, hogy a házastársak úg : ét­nek egymással, mint kutya a macskdeal. Persze, ez nem minden házasságra érvényes, mert a legtöbbet nem r> — „vegves" társbérletnek le­hetne nevezni, hanem egy­hangú kutyaéletnek. Szóval, sok a csetepaté, aztán jön ha a családban van lemezját­szó, vagy magnó. Az. anyanyelv védelme szakismeretet kíván, ezért el­sősorban az' iskola feladata. Am többet-kevesebbet a szü­lő is tehet érte. Nagyon he­lyes például, lxa sértő szándék nélkül rászólnak a gyermek­re, serdülőre, amikor az a „divatos”, állítólag a fiata­lok különállását jelképező „slang’-ban beszél; „mondd magyarul, hogy én is ért­sem !” Művelt családoknál gyakran veszélyt rejt magá­ban az idegen nyelvek sze­repének túlbecsülése. A ma­gyar nyelvnek joga van hoz­zá. hogy elsősorban ezt ta­nulja meg a gyermek szülei­től. Nemcsak érzelmileg, gya­korlatilag is fontos, hiszen magyarul kell beszélnie az emberekkel, magyarul tanul­ni az iskolában, az anyanyel­vi tudás bÍ2itonsága, minden szellemi haladás feltétele. Természetesen az ellenkező véglet sem helyes, azon a Cí­men, hogy „magyarok va­gyunk”, elzárkózni idegen nyelvek tanulása élők Van azonban más tare is a napi életnek. Az iskolások vásárolnak magyar és külföl­di árukat, megnéznek ma­gyar és külföldi filmeket. Ez természetesen összehasonlí­táshoz vezet. Hivatkozhatunk ilyen esetben csak a nemzeti öntudatra? Igen, de csak ak­kor, ha igazunk van. Ha a hazai termés a gyengébb, be­széljük meg tárgyilagosan, mi a hibája, hogyan kellene javítani, de hivatkozhatunk arra, a mi termékünk a mi használatunkra megfelelőbb. Beszélni kell a szűkebb haza szeretetére való nevelés­iül is. Természetesen ez sem lehet öncélú, összevetve a tapasztalatokat ezen a téren, a szülök egy része jó szán­déka ellenére is hurcol ma­gában nacionalista maradvá­nyokat. Mások viszont bizal­matlanul hallják a haza, a nemzet fogalmát, mert a múltban annyit visszaéltek ezzel. A felnőtt ember azon­ban le kell, hogy győzze mindazok számára, akik két­éves múzeumi tárgyrestau­rátor (kerámia, fém, csont, bőr stb.) gyakorlattal, kö­zépiskolai végzettséggel, szakmai alapfokú tanfolyam­mal, vagy főiskolai végzett­séggel rendelkeznek. A jelentkezési korhatár 45 év. Á felvételi vizsgák ide­je: 1974. január 2, 3, és 4. A jelentkezéseket novem­ber 15-ig kell a főiskola rek­tori hivatalába benyújtani. program szerint a kibékülé­sek korszaka. A többé-kevésbé boldog házasságokban nem az eré­nyek, hanem a hibák ural­kodnak. Mégis van ideális házas­ság: skótnak skóttal való há­zassága. Amikor az egyik, al­kalommal, szóban forgó há­zaspárunkat ismerőseik erő­szakkal szórakozni vonszol­tak, a következő történt. — Ugye, nem vagy éhes, drágám? ■— kérdezte a férj nejétől, s közben gyengéden belekarolt. — Ugyan, hát persze hogy nem... — mondta a fele­ség. — Ilyenkor már nem eszik senki. Az illendőség kedvéért azonban valamit rendelni kellett. Rendeltek is: fél de­ci vodkát és egy szendvi­cset. A férj gyorsan elfo­gyasztó' a a szende' ■:< felét, majd a maraiék- ' : • l" - ’ ; szó nélkül meg. .. . li­lán társalgásban ezut.i rö­vid szünet köveikezeu: •' férj megitta a vodka Jeléi, rossz emlékeit, a jövő érde­kében. Dr. Bán Ervin Budapest A felnőtt- oktatásról Az elmúlt hetekben a fü­zesabonyi járás községeiben is egyre többen jelentkeztek a felnőttoktatásra, élve a megteremtett lehetőséggel. Jelenleg a járás hat községé­ben működnek a felnőttokta­tás különböző tagozatai. 160 órás tanfolyam keretében ké­szülnek fel a felnőttek az ál­talános iskola vizsgáira Fü­zesabonyban, Sarudon és Be­senyőtelken. Kápolnán és Poroszlón esti tagozatra jár­nak. Mezőtárkányban 200 órás magánviizsgára előkészí­tő tanfolyam van. összesen 120 felnőtt készül ilyenfor­mán a nyolc általános elvég­zésére. Sokat segítenek az üzemük is. A Füzesabonyi Ál­lami Gazdaság például 61 dolgozóját iskolázta be. Ké­szükre szombatonként folyik a tanítás. Füzeteket és köny­veket is vásárolt a gazdaság, és gondoskodik a tanulók be­utazásáról. Növekszik a leve­lező hallgatók száma a járás középiskoláiban is. Jelenleg 85 felnőtt tanul a gimná­zium I—III. osztályában. A jelenlegi számok a jövőben gyarapodnak, több közsógT ben tervezik még magán- vizsgákra előkészítő tanfo­lyamok szervezését. Várható, hogy a téli időszak után a járásiban mintegy 250 felnőtt jelentkezik a különböző osz­tályok anyagából vizsgára. Császár István Füzesabony Felmérés a közoktatásról A Hazafias Népfront heve­si járási elnöksége felnierest készített a járásban a közok­tatás helyzetéről, az 1972 jú­niusi párthatározat végrehaj­tását vizsgálva. Megállapítást nyert a felmérés során, hogy a közoktatásban eredmények vannak, sokrétű, konkrét ada­tot szolgáltatott ez a felmé­rés. Előrelépés van a járás üzemeiben és termelőszövet­kezetedben egyaránt. A veze­tők maguk is törekszenek a dolgozók kulturális igényei­nek em (lésére. Hathatósan segítik az általános iskolai ta­nulmányok befejezésiét, majd ezt követően a szakmunkás- képzést. A felmérés tapasztalatai hasznos segítséget nyújtanak a járás művelődéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítá­sához, a legközvetlenebb fel­adatok megjelöléséhez. Tóth Mária Heves a másik felét felesége elé tette. Az ideális feleség úgy értékelte ezt az emberfelet­ti áldozatot, hogy szintén csak a felét itta ki, s a maradékot férje elé tolta: — Drágám, arra kérlek, hogy idd meg ezt a néhány csöp­pet az egészségemre! — De én neked hagytam, szívem. — Tudom, tudom. Képes vagy értem bármilyen áldo­zatra, de hidd el, nekem árt a vodka. Nagyon nagy szí­vességet teszel nekem, ha megiszod. — Akkor rendelek neked egy pohár szódát. A feleség is ugyanolyan nagylelkű és rögtön vissza­utasítja: — Ne. ne! Spórol­nunk kell.. — Spórolni, spórolni.. ■! Mindig csak spórolni! Már nem bírom tovább. Végzek magammal!.. A '■'l-.vSg. látva férje zak­ln‘ l >4 A4 TYlPn^v s . i. hogy m ■ i ’ 1V kér [Ive a teme­VG- ö. r7oü7f deli: érdeklódni kéz­GONDOLNIVAUO, hogy Egerben, a megerősített tö­rök várban az ozmán ura­lom kilencven esztendeje alatt rabszolgapiac is volt. Igaz, hogy Evlia Cselebi, a nagyotmondó, híres török utazó csak a közönséges pi­acról irt tudósítást, megem­lítvén, hogy az egriek fehér cipőkenyere és lengyel tyúk­pörkölt je híres. Egy oka (1,28 kg) pogácsa és vajas kalács ára egy ákcse. Híresek még a tyúk-börek (vagdalt hús­sal töltött tészta) és a ké- nyérlepény Egy oka kövér juhhús ára egy ákcse, egy oka vaj és méz ára nyolc ákcse. Ha Johann Wild nürnbergi polgár 1613-ban nem adja ki raboskodásának történetét, ma sem tudnánk bizonyosat a komolyabb egri piacról, ahol rabokat adtak-vettek s már nem akcse. hanem arany volt az áru ára. De Wild János élt, írt s megírta hároméves rabságá­nak történetét. Szentandrás ostrománál Bocskay párti magyarok fogságába került, akik egy vidéki nemesi kú­riába vitték. A' környéket rövidesen elfoglalta a török, s ő rabszolgasorba került. Adtak érte 30 aranyat. In­nen Egerbe hozták a rab­szolgapiacra, ahol 40 arany­ra emelkedett az ára. Az egri rabszolgapiacon ügy látszik, nagyobb szakérte­lemmel nézték testi alkalma­tosságát, főleg Izmait és fo­gazatát, amelyek az ár ki­alakulásánál döntő tényezők voltak. Űj gazdája Budára vitte — gyalog, s az útban megfagyott a lába. .Ám a budai piac még nagyobb szakértelemmel mérte föl a rabszolgát, mert egy jani­csár tiszt már 60 aranyat adott érte s a budai meleg fürdőkbe küldte gyógykeze­lésre. A janicsár tiszt egy eszéki császári fizetőmester­nek adta ajándékba, az meg egy arab rabszolgakereske­dőnek, akivel végigjárta egész Keletet. Hogy mit látott? MEG BUDÁN tartózko­dott, amikor tatárok érkez­tek a budai rabszolgapiacra kété#u* rabbal. Az asszonyok lóháton, mellettük kosarak függtek, bennük négy-öt el­rabolt magyar gyermek. Fia­tal parasztok, nyakukon lánc­cal egybekovácsolva. Pedig ezeknek a raboknak még is­tenes dolguk volt, mivel „polgári személyeknek” szá­mítottak. Hanem a harcban, fegy­verrel kézre került rabok sorsa elrettentő volt, 1663-ban írta Auer János, a pozsonyi polgármester fia, aki a vesztes párkányi csa­tában esett rabságba: — A pribékek futva vi­szik a nehéz láncokban gör­— És mivel követned el? — Felakasztom magam! — felelte tragikus hangon a férj. — Nem. nem. Ez nem “ mi zsebünknek való ... — Hogyhogy nem? — Van fogalmad, mibe kerül most egy régi. béke­beli selyemzsinór, amelyik nem szakad el?! Honnan ve­szel annyi pénzt? — Akkor kinyitom a gáz­csapot! — Igéén???! Aztán fizet­hetem a gázszámlát! Gondol­kozz, ember! — Vízbe ugróm! — ordí­totta a szerencsétlen férj. — Gondolj az öltönyödre, te, vészmadár! Ha eladnám, jó pénzt kapnék érte, így meg kint hagyod a parton, eli'iszi valaki. Meg aztán a folyóhoz villamossal men­nél — micsoda váratlan, fe­dezetlen kiadás! Tudod mit? Jobb. ha egyelőre lemon­dasz az öngyilkosságról. In­kább idd meg a maradék vodkát. — A felét — sóhajtotta engedelmesen a férj — a másik felét te. — 'lem. nem. szívem, A ma: , kpt hazavisszük a vendégeknek... . lengyelből fordította: Saiga Attila . nyedö rabokul a szubas; (tá­bori csendőr) elé, aki ki­hallgatja őket s kihallgatás után leköpi. Ezután Eszít - gomba viszik a nagyvezír sátra elé kerülnek. A sút r előtt meztelen, fejetlen holt­testek, a fű csupa malsg vér, a feltúrt tngujju hóhé­rok a közkatonákat . a töb­biek szeme láttára vagdal­ják össze, kaszabolják lé, vagy torkukat handzsárral döfik Keresztül, majd ha­nyatt fordítják őket és csor­ba késekkel valósággal le­fűrészelik fejüket. A nagyvezir ( szőnyegből készült sátorában ül,: amely­nek bejáratát arannyal, ezüsttel átszőtt függöny fe­di. Középút! vörös bársony kerevet, rajta hosszú kaf­tánban, keresztbe vetett láb­bal foglal helyet a keleti Hatalmasság, arca barna, gondozott, kezén gyémánt- gyűrű s gúnyos mosollyal hallgatja a rab tisztek vallo­mását. Ezeket nem fejezteti le, mért váltságdíjat, sarcot kaphat értük. A RABOKAT a budai Csonka-toronyban gyűjtik össze. Ez a hely egy egész kis település, a környező házakkal és udvarokkal, ve­zetője van, valóságos önkor­mányzata, külön pecsétje, középen címer helyett a rablánc rajza. Innen megin­dul a szomorú menet — ha­jón, le Belgrad felé. „Szomorúan néztük a szép vidéket és a mellettünk el­haladó hajókat — írja Auer —■ amelyek többnyire fogoly asszonyokkal és gyermekek­kel voltak tele. Utunkat si­ralmas jajgatással kísérték, s mi hasonló sírással vála­szoltunk, majd pedig fel­hangzott egyszer a magya­rok, máskor a németek egy­házi éneke s mint szomorú hattyúdal hatóit át csonton és velőn és szíveket repeszt- netett, sőt még a Dunában úszkáló halakban is részvé­tet kelthetett volna.” A rabszolgák útja, Kons- tantinápolyba vezetett, ahol a rabszolgavasárokon elnyel­te őket — sokukat remény­telenül — az ozmán tenger. A budai Csonka-toronyban egyébként sok egri vitéz ra­boskodott. 1575-ben tizenkét olyan rab ült, akik megal­kudtak kiváltást díjukban, a „sarc”-ban. Az egri kato­náknak nagy becsületük volt, mert igen magas sar­cot vetett ki rájuk a budai basa. Véletlen folytán a ne­vük is megmaradt egykorú kimutatásokban a budai le­véltárban, pedig jobbára csak főlegények, közkatonák vol­tak. így például Wadlövő Bálint közvitéz sarcát négy­ezer forintban, Zarka János közvitézét ugyancsak 4 ezer­ben, Nagyegri Antalét szin­tén. Horvath Györgyét 3 ezerben, Egri Mártonét egy­ezer forintban állapították meg. A rabok kétségbeesett le­veleket írtak császárnak, jó barátnak, katonapajtásnak, rokonnak, hogy összt kére­gessék a magas váltsá jdíja1 és megható esetek fordultai elő. Volt olyan testvér, aki maga vette fel a rabláncot testvére helyett, volt olyan közkatona, aki egész évi megtakarított zsoldját adta bajlársáért, barátja szaba­dulásáért. AZ EGRI * var őrsége többször kicsapott a török vidékekre, „lest vetett” a-: ellenséges csapatokra, s . hol nyert, hol vesztett ezeken a vállalkozásokon. így történt 1587-ben is, amikor még magyar kézen volt az egri vár. Az egriek Hatvan tö­rök őrségét támadták meg, s bár sok törököt levágtak, harmincegyen fogságba es­tek. Eytzing konstantinápo­lyi német követ júliusban jelentette a császárnak, hogy Hatvanból 31 rab érkezett Konstantinápolyba, vala­mennyien egriek. Messze tengereken jártak a török hajók s a messzi tengerek vize magyar rabok könnyétől és verejtékétől lett sósabb. Vajon tudják-e ezt a mai tengerjáró magyar hajók hajósai? Dr. Kapor Elemér Felvételi vizsga a Magyar Képzőművészeti Főiskolán MAGDAUENA SAMOZWANIECi Az ideális házasság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents