Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
Erősek é. gyengék Nő-e a különbség a szövetkezetek között? A 31000. KORÁBBAN IS, de mostanában különösen sok szó esik arról, hogy a mezőgazdasági termelősaöv étkezőtek között egyre erőteljesebb a differenciálódási folyamat. Sokan úgy fogalmaznak, hogy •c erős szövetkezetek még erősebbé, a gyengék pedig még gyengébbekké válnak az idő előrehaladásával. S a megállapítás után rögtön megfogalmazódik a kérdés is, jó-e ez, s ha igen, kinek jó? Nyilvánvaló az is, hogy a probléma elsősorban a gyengébb anyagi lábon álló szövetkezetekben merül fel, nem pedig ott, ahol a közös és a tagság bevétele is erőteljesen növekszik évről évre. A kérdésre nem egyszerű választ adni, s nyilván elsősorban nem is egy újságcikk feladata, hogy széles körű elemzést végezzen s ennek alapján megnyugtató válaszokat adjon. Azt azonban feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a differenciálódási folyamatot nem lehet és nem is szabad egyértelműen negatív folyamatnak Ítélni és nevezni. Mert például, ha két hasonló természeti és közgazdasági adottságú termelőszövetkezetet figyelembe véve azt mondhatjuk él, hogy az egyiknél előrelátóbb és megalapozottabb gazdálkodás folyik, ennek következtében több a bevétele s a tagok jövedelme, a másiknál pedig szerényebb eredményeket tudnak csak felmutatni, akkor semmiképpen sem marasztalhatjuk el a jobbat. Sőt, az is biztos, hogyha ez a folyamat tartós, akkor a jobban gazdálkodó szövetkezet bizony jelentős előnyre tehet szert. Ha viszont tovább folytatjuk a gondolatsort, akkor azt is el lehet mondani, hogy a gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezet tagjaiban előbb-utóbb felmerül a kérdés; hasonlóak az adottságok s miképpen fordulhat elő, hogy ök mégsem tudnak olyan eredményt elérni, mint a másik szövetkezet. S ebben az esetben a szövetkezet vezetőinek választaniuk kell, '••agy megpróbálják gyorsítani 9 fejlődés ütemét, vagy Pedig át keil adniuk a helyüket az arra érdemesebbeknek. A differenciálódás tehát bizonyos körülmények között egészséges versenyt szül, késztet a, hatékonyabb gazdálkodásra, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a tartalékok feltárására. S miután elvileg, de gyakorlatilag is lehetetlen, hogy minden gazdaság azonos szintet érjen ej, a differenciálódás a verseny állandó és kimeríthetetlen forrása. Ugyanakkor viszont azt is hozzá szükséges tennünk, hogy a szabályozó rendszer ,,állandó készenlétben” van, tehát nem lehet, hogy amíg az egyik gazdaságban abszolút módon halmozódnak a pénzeszközök, addig a másik teljesen elszegényedik. Nyilvánvaló, hogy ahol több termelődik, onnan az elvonás is nagyobb, ahol pedig kevesebb képződik, onnan az elvonás is kisebb. MAS A PROBLÉMA az úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknél. Rosszabb természeti és közgazdasági viszonyok között nyilvánvalóan nem le hét olyan eredményt elérni, mint ahol a feltételek sokkal kedvezőbbek. E termelőszövetkezetek éppen ezért más elbírálás alá esnek, mint a többiek, megkülönböztetett állami támogatásiban részesülnek. Sajnos azonban — a tapasztalatok ezt bizonyítják — a megkülönböztetett támogatás ellenére is elmarad fejlődésük üteme a többiekétől, s évről évre súlyos gondokkal küzdenek. Megyénkben különösen az egri járás északi részén levő szövetkezetek vannak nehéz helyzetben. Még a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek között is nehéz a „versenyképességüket” biztosítani. Fejlesztési alapjuk — bár talán nekik kellene a legjobban —• rendkívül kevés, még a legszükségesebb beruházásokra sem futja. S ha még hozzátesszük azt is, hogy a csekély fejlesztési alapnak is mintegy 60 százaléka a különböző hitelekre megy, akkor világosan kitűnik, hogy éppen csak fenn tudják magukat tartani. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a gyöngyösi körzetben levő öt- kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek mintegy 15 millió forint biztonsági alapja van, addig az északi körzet 14' szövetkezete mindössze 2.6 milliót mondhat magáénak. Sokszor felvetődött már. hogy a szabályozó rendszer nem eléggé differenciál a jobb és a kedvezőtlenebb adottságú gazdaságok között. A természeti, közgazdasági viszonyok közötti különbséget még inkább ki kellene domborítani, hogy meg lehessen gyoi-fítani a rosszabb adottságú- szövetkezetek fejlődését. A DIFfEREXCIÄLÖDASRA — eppen a hatékonyabb gazdálkodás miatt — az észszerű keretek között szükség van, azonban arra is feltétlenül ügyelni szükséges, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek előtt is nyitva legyen a fejlődés útja. Kaposi Levente Talán éppen ez a lappéldány, amelyet * a kedves olvasónk most a kezében tart, a 31 pOU-ik, Egy hónap alatt a párt- szervezetek, a tömegszervezetek aktivistái, a posta dolgozói mintegy kétezer uj előfizetőt, és reméljük tartó6, hű barátot szereztek lapunknak. A párt megyei végrehajtó bizottsága 1973. augusztus 28-i határozatában — amelyet a Népújság megjelenése 25. évfordulójának előkészületeire és ünnepi programjára hozott — feladatul tűzte azt is, hogy december 1-ig hatezerre] növekedjen a Népújság előfizetőinek a száma. Megállapította azt is a határozat, hogy a példányszám fejlesztése reális, ezt közös munkával meg lehet valósítani, s az előkészítő, a szervező munka akkor éri el igazi célját, ha az új előfizetők rendszeres olvasóivá válnak a megyei párt- bizottság és a megyei tanács lapjának. Ennek segítségét, támogatását írja elő a határozat, s ezt kérte Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke, a megye kommunistáihoz, tanácstagjaihoz írt levelében. Ezt írták többek között: „Kérjük a megye kommunistáit, tanácstagjait, az aktivistákat, s mindazokat, akiknek a kommunista sajtó fejlesztése szívügyük, akik a Népújság olvasótáborának növelésével a párt- és kormányhatározatainak szélesebb körű nyilvánosságot kívánnak biztosítani, mindazokat, akik a helyi politikában fel tudják használni megyei lapunkat, hogy terjesszék a. Népújságot”. A 2000 új előfizető már azt bizonyítja, hogy jó néhány helyen „mozgásba jött a gépezet”, a kommunisták, az aktivisták meggyőző szavai után 31 000 családhoz juttatjuk el az ország és a világ hírei mellett szűkebb hazánk, Heves megye mindennapjairól, a hétköznapok és az ünnepek örömeiről, gondjairól, terveinkről, céljainkról, tennivalóinkról szóló beszámolóinkat. Szeretettel üdvözöljük hát új előfizetőinket, új olvasóinkat. Kívánjuk, hogy lapunk megnyerje tetszését és kapcsolatunk, a szerkesztőség és az olvasó kapcsolata baráti, tartós legyen! Köszönet a pártszervezeteknek, aktivistáknak, akik például Verge léten 18, Bátorbon, Márkázott, Visontán 13—13, Abaséron 20, Csányban 34, Horton 30, Besenyőtelken 40, Füzesabonyban 51, Kápolnán 33, Mezö- szemerén 36, Poroszlón 34, Sarudon 22, Szi- halmon 19, Hevesen 89, Tamaőrsön 14 családot nyertek meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának olvasására. Köszönet a posta dolgozóinak, akik Andor- naktályán 23, Tarnaleleszen 16. Vécsen 17, Csányban 11, Heréden 14, Füzesabonyban 19, Poroszlón 15 új előfizetőt szereztek lapunknak. Hatvanban 237, Gyöngyösön 101. Egerben pedig 246 új olvasót köszönthetünk. A munka tehát elkezdődött es van, ahol már szép sikereket hozott. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy vannak helységek, ahol sem a pártszervezet, sem a posta nem látott még munkához, keveset, vagy alig tettek valamit a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának terjesztéséért. érésünk természetesen csak egy lehet: segítsen minden pártszervezet, tömegszervezet — és tömegmozgalmí aktivista, a posta minden dolgozója, hogy minél több család asztalán legyen ott december 1-től a 25. évfordulójára készülő Népújság. IC Bemutatkozás, sikerrel Beszélgetés az újpesti napok rendezvénysorozatáról Mint szombati lapszámunkban már hírül adtuk, pénteken este — az egri Daman Kató Megyei Ctlöroha/.ban — tartották az újpesti napok záróünnepségét. A rendezvényen — többek között —■ megjelent Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Mezősi János, a IV. kerületi tanács elnöke. Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság első titkára és Varjú Vilmos, Éger Város Tanácsának vb-titkára. Scheidl Róbert, az MSZMP IV. kerületi bizottságának titkára, zárszavában méltatta a megye és Eger város pártós álami vezetőinek segítségéi az újpesti napok előkészítésében és lebonyolításában. Hangsúlyozta azt is. hogy ez a rendezvénysorozat is hozzájárult a már kialakított baráti kapcsolatok bővítéséhez, mélyítéséhez. Ezután az újpesti Egyesült Izzó nagy múltú Kodály Kórusa, valamint az Egri Szimfonikus Zenekar adott nagy sikerű, közös műsort. Iparosaik a vidék a Habselyem ái K- «ttárugyár kazin t - lkai üzemét, aho? évente min g., nyolcmillió darab női és gyermek í hír nemű készül. Foto; Erezi K. Gyula felvétele) Közel egy hétre Eger város tagadta a megyénkkel i stvérkapcsolatban levő Újpest népes kulturális delegációját. melynek vezetői és tagjai elsősorban azért jöttek el, hogy beszámoljanak eredményeikről, gondjaikról, hogy ízelítőt adjanak a munkáslakta kerület mindennapi életéből, jövöjéból, hogy érzékeltessék azokat a sikereket, amelyeket kulturális téren produkáltak. Ezt dokumentálták a foto- és képzőművészeti kiállítások és a baráti találkozók egyaránt. Az ünnepélyes zárás után. a tapasztalatok összegezésére kértük fel a vendégek és vendéglátók képviselőit: Scheidl Róbertot, az MSZMP IV. kerületi bizottságának titkárát, valamint Szalay Istvánt, a megyei tanács általános elnökhelyettesét SCHEIDL RÓBERT: — Ügy érzem, hogy sikerült megvalósítani azt, amit szerettünk volna, egyszóval: bemutatkozni barátaink előtt, ezzel is elősegítve azt, hogy a már kialakult kapcsolat tartalmasabbá, szélesebbé, mélyebbé váljon. Ezért állítottunk össze olyan programot, amely viszonylag sokrétű, hiszen nemcsak dokumentálta kulturális törekvéseinket, próbálkozásaink eredményeit, hanem bepillantást; is nyújtott kerületűik életébe, nap mint nap jelentkező gondjainkba, s természetesen arra is lehetőseget adott, hogy az egriek találkozzanak az újpestiekkel. Rendkívül jól esett az a figyelmesség, amellyel a megye és a város párt- és állami vezetői fogadtak bennünket, s kellemes meglepetés volt a bemutatkozás körültekintő előkészítése is. Azt hiszem, legnagyobb sikere az egri és az újpesti szocialista brigádvezetök találkozójának volt. Itt valóban nyílt, alkotó légkör uralkodott, s olyan vita alakult, amely mindkét fél képviselőit hasznosítható tapasztalatokkal gyarapította, nem egy jó ötletet adva a művelődési vállalások tartalmasabbá formálásához, ösz- szegezve, csak azt mondhatom, hogy ez a bemutatkozás a kezdet volt, az első olyan lépés, amelyet több követ majd, hiszen az együttműködésnek mind gazdasági, mind kulturális téren nagyon sok lehetősége van. Egyeztetjük elképzeléseinket a munkaerő-gazdálkodás során. Arra is alkalom adódik, hogy segítsünk megoldani a Heves megyében még jelentős egészségügyi szakember- hiányt, hiszen nálunk jól felszerelt egészségügyi szak- középiskola működik. Ez csak ízelítő az együttműködést, a kölcsönös segítség nyújtást szolgáló elképzelésekből. Egy azonban tény: s ezt bizonyították az újpesti napok: hogy reális alapra építünk SZALAY ISTVÁN: — Valóban jól sikerült ez a bemutatkozás. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy újpesti barátaink változatos, színes programmal jelentkeztek, s közérdeklődésre szá- mottartó, színvonalas produkciók sorát láthattuk, nézhettük. Tehetséges, fiatal képzőművészek, fotósok alkotásai kerültek Egerbe, olyan művek, amelyekre valóban érdemes felfigyelni, hiszen még rangosabb folytatást ígérnek. Kétségtelen, hogy mindkét partner javát szolgálták a foto- és a képzőművészeti körök baráti találkozói, hiszen * fiatalok nemcsak egymás munkáit ismerhették meg, hanem a művészetről vallott felfogásukat is egyeztethették. Legtöbben az újpesti és egri szocialista brigádvezetők tanácskozását dicsérték, természetesen nem véletlenül, mert itt valóban alkotó eszmecsere jött létre, méghozzá nem szép szavakba öntve a keveset, hanem keresetlenül, konkrétan megfogalmazva a lényeget, s keresve a kiutat. Amiről itt szó volt, az nem hangzott el hiába, hiszen a gyakorlat, a mindennapok során mindkét fél felhasználhatja egymás ötleteit, javaslatait. -Rendkívül szín vív nalas volt a záróprogram is. Az újpesti Egyesült Izzó Kodály Kórusának bemutatkozása az egri Hámán Kató Megyei Úttörőházban, a változatos, gonddal kidolgozott műsor nem hiába vonzott nagy számú érdeklődőt. Pedagóguscsoport is érkezett az újpesti kulturális d?)egáció- val: meglátogatták Ege. óvodáit, általános és Középiskoláit, beszélgettek tanárainkkal. Hasznos volt ez is, akárcsak a többi program, mert a későbbiek során lehet rá építeni, a kialakult barátság szálait tovább erősíteni. Ez annál is inkább fontos, hiszen hamarosan Újpesten találkozunk barátainkkal: november 12—18-ig Heves megye mutatkozik be a munkúslakta kerület iakói- V Szeretni..!:, ha ez a ta k ás ugyanúgy sikerülne mint az egri... (pécsi) A KISZ-'<üldött- értekezetekről jelentjük: Tanácskoztak a MÁV gyöngyösi Kitéri)- gyártó üzemének ifjúkommiinistái (Kovács János tudósítónktól): A MÁV gyöngyösi Kitérőgyártó üzemében dolgozo 129 KISZ-fiatal képviselői értékelték a napokban az elmúlt két év munkáját, a KISZ Vili. kongresszusának, valamint az üzemi KlSZ-értekez- let határozatainak megvalósítását. Az ifjúmunkások tanácskozását Mocsáry László, az üzem főkönyvelője — ak; a KISZ küldött gyűlés elnöki tisztjét töltötte be — nyitotta meg. Köszöntötte a küldötteket és az elnökségben helyet foglaló vendégeket: Németh IÁszlót, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkárát, Papp Lajost, a gyöngyösi városi pártbizottság osztályvezetőjét, Boross Vincét, az. üzemi pártvezetőség titkárát, és Patócs Lászlót, a gyöngyösi városi KISZ-bi- zottság titkárát. Az elnöki megnyitó után Medve Lajos az üzemi KISZ-csúcs vezetőség itkára tartott vitaindító előadási, amellyel kiegészítette a "kü- dötteknek írásban kihűl 'ott beszámolót. Ez.t k"v*t 5en többen kértek szót. Az ifjúsági szervezetek nevelő- és gazdasági munkájáról, a tagság létszámának növe: - 'föl, a szabadidő kulturált eltöl- éséről esett a legtöbb szó. Beszéltek a felszólalók az ifjúsági klub munkájáról, a sportköri tevékenység fellendítéséről, valamint a Szakma ifjú mestere mozgalom fejlesztéséről is, A tanácskozás további részében került sor az új vezetőség megválasztására. A fiatalok döntése értelmében az üzemi csúcsvezetőség titkára ismét Medve Lajos lett. Hmm 1973. november L, vasárnap
