Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
KAIRO, TEL AVIV: KÖZLEMÉNY Hagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1973. november 28-i üléséről Több mint tíz perces késedelmet okozott az egyiptomi—izraeli tárgyalófelek csütörtöki találkozójának megkezdésében a Kairó—Szuez útvonal 101-es kilométerkövénél felállított ENSZ-satortól alig 3 kilométerre lezajlott lövöldözés. Szemtanúk közlése szerint egy izraeli megfigyelő pontról géppuska- és aknavetőtüzét nyitottak az Ataka-hegység irányába. A fegyverropogás 35 percig tartott. Egyes feltételezések szerint az izraeliek így akartak jobb pozíciót szerezni maguknak a hegység felé vezető úton. Más hírek szerint az egyiptomi fél viszonozta a tüzet. Nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy az egész akció az izraeli tv-nézők számára készült, a lövöldözés kirobbanásakor ugyanis az izraeli televízió egyik stábja megjelent á helyszínen és felvételeket készített az eseményekről. KUMAMOTO: A legfrisebb jelentések szerint már 66 halálos áldozata van a japan Kumamoto egyik hétemeletes áruházában pusztított csütörtöki tűznek. A tűz, amely az épület 3. emeletén tört ki, villámgyorsan terjedt tovább és mintegy 20 perc alatt az egész épületet elborította. A sebesültek száma 70 fölött van. HANOI: Az Egyesült Államok egy kemrepülőgépe szerdán Nghe An tartomány fölött két alkalommal hatolt be a Vietnami Demokratikus Köztársaság légterébe — közölte csütörtökön a VDK külügyminisztérium a. SANTIAGO: Az Őrbe hírügynökség jeli lése szerint Luis Corva- . int, a törvényen kívül he- 1 /ezett Chilei Kommunista Párt főtitkárát a minap a santiagói katonai akadémiáról, ahol eddig fogva tartot- i <k, ,lóbb fogolytársával együtt a Chile déli részén >vő Dawson börtönszigetre szállították át. Corvalánt, mint ismeretes, a szeptemberben lezajlott szélsőjobboldali katonai államcsíny után tartóztatták lé, s államellenes összeesküvés és felforga- I tás vádjával pert készítenek [ elő ellene. I (Folytatás az I. oldalról) bár évközben átmeneti ellátási nehézségek voltak hús- készítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből 2. A Központi Bizottság el. fogadta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költ ségvetés fó előirányzatait: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5 százalék a nemzeti jövedelem belföldi felhasználasámk növekedése 5százalék az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6 százalék az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék a mezőgazdasági termelés növekedése 2—2,5 százalék az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése j—5,5 százalék a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék a szocialista szektor beruházása 117—118 md Ft. a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9 százalék lakásépítés g5 ezer ebből: állami lakás 36 ezer A beruházások között 1971-ben kezdődjék meg az Adriai Kőolajvezeték, a Paksi Atomerőmű X. ütemének, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárának, a Kiskun- halasi új kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Magyar Viscosagyár új II. üzemének, az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy teljesítményű Kossuth adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusabban fejlődjön a villamc«energia-ipar, a vegyipar és az élelmiszer- ipar termelése. 3. A Központi Bizottság as életszínvonal növelése érdekében 1974-ben — a automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakosság összes fogyasztása pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihatással központi intézkedéssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb körben mos helyi államigazgatási szervek dolgozóinak. — a gazdasági és igazgatást helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színhazak és szinház- jellegü intézmények dolgozóinak bérét A béremelés mértékét, a végrehajtás időpontját a Minisztertanács a SZOT bevonásával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüggő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, babakelengye. anyák gyermekápolási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974-től történő növelésére mintegy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénabeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hozzátartozók családi segélyét 1974. január 1-től fel kell emelni 1974-ben a dolgozók újabb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12000 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását összesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépitésével kel! elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 160U-al kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei korházak bővítésének és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbe- tegellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendelőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedést- 1974-ben nem ha ladhatja' meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek köréi A kereskedelmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra, hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. 4. Az 1974. í i népgazdasági terv teljesttese megköveteli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző mun Ica további javítását. Ennek érdekében a pártszervezetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékony növelésében, a kapacitások ésszerű kihasználásában, a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai-, pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KlSÍi-szervezeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi és gazdasági életének kialakításában. Tudományos haladás a Bolgár M köztársaság könnyűiparában BULGARIA ötödik ötéves tervének (1966—1970) kialakításakor arra törekedtek, hogy a könnyűipari tömegcikkek termelése növekedjék. Ezért nagymértékben 1. konstruálták és kibővítették a meglevő üzemeket 1966—1970 között 6800 új szövőgépet állította be a pamut-, gyapjú- és selyem- j. irtásba; a pamutipar 146 ezer, a gyapjúipar 70 ezer új orsóval gyarapodott és 60 millió négyzetméter szövet kikészítésére alkalmas új berendezéseket állítottak üzembe. Mindezzel természetesen korántsem teljes a felsorolás. A kötszövő iparban új kapacitásokat hoztak létre évi 18 millió pamuttrikó-, 6 millió gyapjútrikó-készítmény, 11 millió pár harisnya gyártására; a bőr-, cipő- és szőrmeipar kapacitása oly módon bővült, hogy többletként 80 millió négyzetdeciméter felsőbőr, 6 millió pár cipő, 600 000 táska és 4 millió szőrme feldolgozása vált lehetővé. ... A könnyűipar azonban nem elégedett meg a kapacitás- bővítéssel és az igazatok modern berendezésekkel való falszerelesevel; uj technológiákat is sikerült bevezetni. Sy,j. nuvcuioer ju„ gemeu A textiliparban például bevezették a folyamatos gyártást és félfolyamatos technológiákat alkalmaznak a fehérítésnél, festésnél és kikészítésnél. Bevezették az orso nélküli fonógépeket és a hajó nélküli szövőgépeket. A szőrmefeldolgozásban is új technológiákat alkalmaznak, melyek révén a munkafolyamatok gyorsabbá és rövidebbé válnak. A jamboli, burgaszi és vidini műrost- gyárakban 1970 végén 34 ezer tonna vegyiszál készítésére alkalmas kapacitást adtak át rendeltetésének. Ennek köszönhető, hogy a feldolgozott műszálak részesedését a textiliparban az 1965. évi 1 százalékról (amely szinte teljes egészében importból származott) 1970-re 13 százalékra fokozták; az összes műszálfelhasználás a tervidőszak végére 36 százalékra növekedett. A bőr- és cipőiparban is jelentősen megnőtt a műbőr és pótanyagok felhasználása. AZ ELKÖVETKEZŐ években folytatódik a könnyűiparban korábban megkezdett gyors rekoristrukció és felújítás. Az ötödik ötéves terv (1971 —1 feladatai megvalósi- t* ara a könnyűipar körül-. "90 millió V- ót kap, Lite' akiház, a :r- íik le- . mint a megelőző öt .Küldőben. Az összeg nagyobb részét a meglevő kapacitások bővítésére, rekonstrukciójára és modernizálására használják fel. 1975-ig 250 000 orso komplex korszerűsítésére kerül sor a pamutfonodákban, és 100 ezer orsóteljesítménynek megfelelő orsómentes kapacitást állítanak be. A pa- mutszövőiparban a meglevő üzemek új gépekkel való felszerelését és modernizálását tervezik. 1975-ig az automata szövőgépek aránya 93,3 százalékra emelkedik. A textilipar egészében a hajó nélküli szövőgépek részesedése 12,5 százalékra növekszik. A textiliparban bevezetik a futószalagszerű munkát a szortírozásnál, keverésnél, zsírtalanításnál, portalanításnál és fésülésnél. A kikészítést és festést új technológiák bevezetésével, gépesítéssel és folyamatok automatizálásával fejlesztik. Számos műszaki újdonságot kap a kötszövőipar is. A textíliákhoz hasonló trikó- anyagból készülő felsőruházati cikkeket egy Bulgáriában kidolgozott új technológia szerint gyártják; női fehérneműket készílenek elasztomerekből ; a kötszövött felsőruházati cikkek gyártásában bevezetik a „szendics”- technológiát (réteges anyagok gyártása); bevezeti a műbőrkészítmények gyártását és új technológiát dolgoztak ki padlóborítások számára stb. A konfekcióipar új mód szerekkel rögzíti majd a férfi felsőruházati cikkek bélésanyagait. Az üvegiparban nagy kapacitású üvegfújó-berende- zéseket, ampulla- és csőautomatákat állítanak be, továbbá futószalagokat menetes üvegek és nagy kapacitású automatákat a kozmetikai ipar és az egészségügyi üvegcikkei gyártására. A porcelán- es fajanszgyártásban szintén íolyamátosítják az egészségügyi cikkek gyártását, automata gépsorokat állítanak be a fajanszlapok díszítésére stb. A bőripar újdonsága a bárány- és juhbőrök kidolgozása enzimkészítményekkel. Ezt az új technológiát is a folyó ötéves terv során alkalmazzák majd széleskörűen. A cipőgyárak fokozzák a vulkanizált cipők arányát. A tervfeladatok közé tartozik új nyers- és alapanyagok bevezetése és felhasználása is. Különösen áll ez a textiliparra, ahol a vegyi szálak részesedése 1975-re eléri az összes felhasznált alapanyagok 50 százalékát. MINDEZEK eredményeképpen a pamutszövetek gyártása körülbelül 20 százalékkal, a gyapjúszöveteké 38 százalékkal, a selyemszöveteké 70 százalékkal növekszik; a gyapjú kötszövött áruk termelése megduplázódik, a pamut kötszövött áruké 55 százalékkal emelkedik. A konfekcióipar kapacitása évente 8—9 százalékkal növekedik. Az üveg-, porcelán- és fajanszipar termelése több mint kétszeresére emelkedik, ezen belül a csempegyártás megháromszorozódik az üvegedénygyártás közel 70 százalékkal, a síküveggyártás pedig 55 százalékká! bővül . A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi • tevékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem- és munkaszervezést a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás területen dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes es színvonalas termelő munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a part gazdasagpolitika- jának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk tér étén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredményes megoldását. III. A Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitikáját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait es az alábbiakat állapította meg: 1. A káderpolitilca összhangban van a pán politi- Icai fővonalával. célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság. a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző területeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él, aktív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kollektíva véleményének semmibevevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelős- ségrevonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátér- mettség hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell állítani. 2. A szocialista építés egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetei kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fontos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészsége, fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társadalmunkban — párt tisztséget kivéve — bármely , beosztást pártonkívüli is be tölthessen, aki a szocializmus építésének programjái elfogadja és annak megváló ' sítasáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetőn túlnyomó többségé fontos feladatúnak, munkája szerves részének tekinti. Az. ál-... lami személyz-'1 i munkában . ■ tovább kell erő ü az egyszemélyi felelős.- t. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával, biza-'-o lom és nyíltság 1 ékörével elvszerű kritikával el kell . érni, hogy a szocialista demokrácia fejlődéséből következően erősödjenek a káder- munka demok-a-ikus vonásai. Ez segíti a szubjektiviz- ,, jnus háttérbe szorítását és . káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését.. 3. A Központi Bizottság 3 kddermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervszerű kaderután pótlásról. Fontos politikai. hatalmi- • kérdésnek kel) tekintem. _ hogy tehetséges munkások, -v. termelőszövetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti,. megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak. Az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokul végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató és nevelő munka szín- , vonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása - j ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezetőposztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a oozi- eióféltesból eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni ókét. A társadalmi érdek és a " vezetés folyamatossága & megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KISZ szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehe tőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, • a tudomány és az egészségügy területén célszerű 3 bevált pályázati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosi tani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói érdek- képviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. 4. A Központi Bizottság elfogadta és határozatta emelte a párt Icáderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint - főbb feladatairól beterjesztett jelentést. A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse la a személyzeti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. ' vjresszus út-. mutatását: ,./l vártmunká továbbfejlesztéseitek és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka... javítása." * A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatér* vét.
