Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

/ izer hektárról - háromezer vagon répa A Minisztertanács tárgyalta z A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete Az MSZMP Központi Bi- sottsága 1970. februárjában a nők helyzetének, társadal­munkban betöltött szerepé­nek mélyreható elemzésével a figyelem középpontjába ál­lította ezt a rendkívül font- tos kérdést. A Miniszterta­nács az évben hozott 1013. sz. határozatával a vállala­tok, üzemek, gazdaságok, in­tézmények feladatává tette a nők munkahelyi, szociális és életkörülményeinek javítá­sát. Az állásfoglalások és ha­tározatok gyakorlati végre­hajtását a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság tavaly az iparban vizsgálta meg. Mo6t a Minisztertanács élé terjesztette a kilenc megyé­ben, 280 termelőszövetkezet­nél és 20 állami gazdaságnál szerzett tapasztalatait, mely­ben ötvenezer., nő helyzetét, élet- és munkakörülményeit összegezi. A vizsgálat megállapítja: a termelőszövetkezetekben létrehozták a nők érdekvé­delmével foglalkozó nőbizott­ságokat, az alapszabályok, a kollektív szerződések új, a nők helyzetet segítő progra­mokkal gazdagodtak. A tsz- ek többsége a nők számára kedvezőbb feltételeket állapít meg a tsz által nyújtott szo­ciális juttatások eléréséhez, az állami gazdaságokban évente értékelik a nők hely­zetét, rendszeresen ellenőr­zik az intézkedések végre­hajtását, általában megálla­pítható, hogy a terhes nők, kisgyermekes és családos anyák részére különböző ked­vezményeket és könnyítése­ket nyújtanak. Mindezekre szükség is van a mezőgazdaságban, hi­szen ott a munkavállalás ne­hezíti a szűkös kommunális és szolgáltatási ellátottság, a háztartási munka gépesített­ségének alacsony szintje és a még sok helyütt megta­lálható szemléleti kötöttség. A nők nagyobb része ma a kézimunka-igényes növény- termesztésben dolgozik, a mezőgazdaság nagyfokú gé­pesítésével, technikai fejlesz­tésével azonban ez a terület mindinkább összeszűkül. Mind sürgetőbb gorid tehát új, a korábbinál korszerűbb munkalehetőségeket terem­teni a nőknek. Ilyen lehető­ség az ipartelepítés, a koope­ráció és az élelmiszer-gazda­ság szakosítása, például a szakosított állattenyésztés. Itt viszont akadály a szak- képzettség hiánya, a rendsze­res napi elfoglaltság, a csa­ládi kötöttség. Különösen a nők szakmai képzésében és szemléletalakításában várnak jelentős feladatok az illeté­kesekre. A mezőgazdaságoan dolgozó nők 80 százaléka 30 évnél idősebb és éppen ők azok, akik a kívánatosnál ke­vésbé igénylik a szakképzést. A 30 even aluli nők élénkeb­ben érdeklődnek a tanulás iránt, de csak 2d százalékuk kíván mezőgazdasági szak­munkásképesítést szerezni. A növénytermesztő és állatte­nyésztő szakmát tanuló lá­nyok aránya az utóbbi há­rom évben 36,2 százalékról 31,3 százalékra csökkent. A mezőgazdasági termelés technikai fejlesztésével pár­huzamosan javulnak a mun­kahelyi, egészségügyi, szó ciális körülmények is, a je­lenlegi helyzet azonban még korántsem kielégítő. A nők bérezése, részvétele a vezetésben, a falusi szol gáltatás, a gyermekintézmé­nyek, a nők művelődése, szó­rakozása — mindezt tartal­mazza A nőik helyzete a me­zőgazdasági nagyüzemekben címszó alatt összfoglalt té­makör. Az eredmények mér­hetők, a gondok érzékelhe­tők, a feladatok megfogal­mazhatók — miként meg is fogalmazódtak — országos szinten ' és konkrétan, egy- egy gazdaságra, munkahely­re vonatkozóan is. Deregán Gábor Huszonöt éves törvény a nők egyenjogúságáról Gondűzo társulás Az idei répából nyert jó minőségű cukrot a selypi gyár asszonyai kilós papírzacskókba töltik. (Foto: Puskás Anikó) r „Mindazokban a társadalmi rendszerekben, amelyek lé­nyegüknél fogva a nők való­ságos felszabadítására törek- ^ szenek, a nők egyenlő jogai­nak deklarálását, a nők szo­ciális védelmét biztosító ren­delkezések és intézkedések kísérik.” Ezek a szavak az országgyűlés vitájában hang­zottak el. Azon a vitán, ame­lyet a nőkre nézve hátrányos helyzet megszüntetéséről szó­ló törvényjavaslat kapcsán folytattak , éppen huszon­öt évvel ezelőtt, 1948. no­vember 34-én. A felszabadulástól a javas­lat törvényre emeléséig szá­mos Intézkedés, rendelet szü­letett, amely a nők egyenjo­gúsítását hirdette. Elég csak a magyar nők elótt megnyílt új pályákra utalni. Megnyíl­tak a nók elótt az egyetemek korábban bezárt fakultásai. 6 az olyan törvények is, mint a földreform, a választójog, vagy az egyenlő munkáért egyenlő bért alkalmazásának elve —, sem tett különbséget a nők és férfiak között. Mégis, maradt az életnek, a közjogban és a magánjog­ban néhány olyan területe, amelyen a nők nem része­sültek a férfiakkal egyenlő elbírálásban. Ezek megszün­tetését, a minden téren ér­vényes egyenjogúság elisme­rését szorgalmazta az új ja­vaslat. Vitában, ellenérvek han­goztatása mellett fogadta el az országgyűlés a törvény- javaslatot. Egyik-másik kép­viselő a nők nőiességét fél­tette a szabad pályaválasz­tástól. Volt, aki még azt is megkérdőjelezte, szüksége van-e a nőnek egyáltalán hivatásra, tanulásra, munka- vállalásra. A kételkedőket meggyőzték, s meggyőzte őket az idő. S érdemes idéz­ni azt a ma is aktuális meg­jegyzést, hogy „a nő csak akkor gyakorolhat egyenlő jogokat a férfival, ha a kor­mányzat azonos lehetősége­ket nyújt a munka, a pihenés és a művelődés terén, ha korszerű intézkedésekkel gondoskodik az anya és gyer­mek állandó védelméről, ha biztosítja terhesség esetén a fizetett szabadságot és mesz- szemenően védi a társadalom fontos egységének, a család­nak az érdekeit.” Jóbtfru Magda, aki a javas­latot a nők egyenjogúsításá­ról beterjesztette, így érté­kelte az eseményt: „Ez a törvényjavaslat be­tetőzése mindazoknak a tör­vényeknek, rendeleteknek, amelyek a felszabadulás óta születtek meg a nők egyenjo­gúsítása érdekében.” (k, m.) REPAVAL megpakolt, pót­kocsis traktorok, kisebb és nagyobb teherautók érkez­nek nap mint nap a Mátra- vidéki Cukorgyárak hatvani és selypi gyárába. Az udva­ron valóságos hegyek emel­kednek. Bár a földeit már megyeszerte elcsendesültek, a gondosan összegyűjtött ré­pából még mindig akad mit szállítani. A cukorgyár körzetében az idén összesen 50 ezer va­gon répa szállításara kötőt* tek szerződést a közös gaz­daságokkal. Az eddig beér­kezett termés már csak alig néhány vagonnal kevesebb a megrendeltnél. De nem csupán országo­san változott a helyzet, ha­nem megyénkben is, a Máít- ravidéki Cukorgyárak irá­nyításával az idei tavasszal tizenegy megyei gazdaság alakított egyszerű társulást cukorrépa-termesztesre. Sza­kítottak a hagyományos, sok kézi munkaerőt igénylő ag­rotechnikával — amely be­bizonyosodott, hogy ráfize­téses — és a köszörű, gépe­sített, zártrendszerű techno­lógiát vezették be. A po­roszlói November 7. Tsz ve­zetésével Sarud, Kisköre, Kömlő, Tenk, Tiszanána, Nagyjiiged, Zárónk, Egerfar■■ mos szövetkezetei és a He­vesi Állami Gazdaság való­sította meg a gépesített cu­korrépa-termesztést. Emlék eredményeként alig több mint ezer hektárról 3000 va­gon répát takarítottak • be, és küldtek az idei kampány­hoz a cukorgyáraknak. A társulás tehát bebizo­nyította létjogosultságát . .és jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy Heves megyében is elmozdult a korábbi „holt-- pontról” a cukorrépa-ter­mesztés. £ grafikon görbéje az 1971-es alacsony szinthez képest tehát felfelé ível. Bár az idén nagy volt az aszály, az üzemek mégis hektáranként 320 mázsa ré­pát takarítottak be. A tár­sulásban fejlő erő bizonysá­gaként növekedett a vetéste­rület, nőtt az átlagtermelés es tökéletesedett a termelési technológia. JÓLESŐ érzés volt látni kora tavasztól, egészen ősz elejéig, hogy a répaföldeK» búza- és a kukoricatábláii- hoz hasonlóan „megújultak". Egycsírájú vetőmag kerüli * földekbe, amely kizárta az egy elés nehéz, kézi munká­ját. A talajt előzetesen ké­miai módszerekkel vizsgál­ták es tápanyagtérkép alap­ján műtrágyázott földekbe vetették a magvakat, figye­lés helyett a legkorszerűbb növényvédő szereket •hasz­nálták és most ősszel fran cia, nyugatnémet, NDK és magyar gyártmányú autó mata kombájnokkal takarí­tották be a termést. A ta­pasztalatok szerint a Kleine egysoros nyugatnémet kom bájn bizonyult a legjobb­nak. A műszaki, technikai fej­lesztést igazoija, hogy a tár­sulásban részt vett szövetke zetekben 41 oetögép, 13 kul- tivátor és 23 betakarító kom bájn dolgozott. Nem volt fennakadás, nem álltak a gépeli meghibásodás miatt ' sem, mert a szekszárdi ME­ZŐGÉP Vállalat állandó szervizszolgálatot tartott a betakarítás alatt Hatvanban A répán kívül jelentős cukorgyári melléktermék is maradt A legértékesebb száraz szeletből jó minőségű szarvasmarhatápot készíte­nek a Mátravidéki Cukor gyárak tavasszal létesített hatvani Urebetin- ü zeméban A szarvasmarha-programba tehát ezzel kapcsolódtak be és a hizlalótápon kívül nem-' rég megkezdték a tejelőgép gyártását is. Az Urebetin- üzemben az igényeknek megfelelően, a jövő évi eu- korkampányig 1200 vagon táptakarmányt gyártanak. ' A cukorgyár a társulás megszervezésében úttörő munkát vállalt Heves me­gyében, és hozzájárult a .zártrendszerű cukorrépa-ter­mesztés bevezetéséhez. Á már említett 11 gazdaság jö- ,.YŐre várhatóan . bekapcsoló­dik a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet által „bevezetésre terülő-még'.gaz­daságosabb cukorrépa-ter­mesztési rendszerbe. Az 1000 .hektáros nagyüzemi terüle­tet mintegy 100 hektárral növelik, s a már megvásá­rolt komplex gépsorok-. mel­lett jövőre amerikai gépek is munkába állnak. . • EZ MÉG INKÁBB segít-, heti megyénkben, a cukor­répa-termesztés tökéletesíté-' sét, a terméshozamok növe­lését. Egyben enyhíthet „édes” gondjainkon. (mentusz) Gondok, bajok Horton Kevés az. újítás h kereskedelemben 9 Megyei tanácskozás Egerben Csütörtökön délelőtt Eget*- az újítás mindössze öt vál- ben, a szakszervezeti szék- lalatnái és két szövetkezet­Mar az első mondat ' érzé­kenyem érintette Süki Ist­vánt, a Hord Községi Ta inács végrehajtó bizottságá­nak titkárát. — Azt mondják, könnyű Hortnak, mert itt mindent megad a két nagy patrónus, a MEZŐGÉP és a tsz.. Élénken tiltakozott az el­sietett sommázás ellea. — Annyi a gondunk, ha­ljunk, hogy jelsorolni sem lehet, és még azt mondják!... Tény, hogy az itteni vezetők megértik a község lakóinak jogos igényeit, és minden le­hetőt megtesznek azok ki­elégítésére. De hát itt sem pottyan semmi az ölünkbe. ★ Fogy vagy nem változik a község lélekszáma? Ez is olyan kérdés, amit sokan vitatnak. Az egyik álláspont szerint a statisztikai adatok a mérvadóak. Ezek alapján a lakosság száma egyre csökken. A másik álláspont viszont az okozati összefüg­géseket állítja előtérbe. Né­hány évvel ezelőtt az ecsé- di külfejtés miatt sokan le­telepedtek a faluban. Ahogy a külfejtés megszűnt, az újonnan jöttek is felszedték a motyójukat. De a dinnyések mozgását is figyelembe kell venni. Az iskola és az óvoda nem azt mutatja, hogy lassan el­fogynak a hortiak. Sőt! Igaz, az sem mindegy, milyen évszakban számolja megva- tafcj a gyerekeket. Nyáron az óvoda szinte elnéptelenedik, mert akkor a nagyobb gye­rekek ellátják a kisebbeket otthon. ★ Két általános orvosi kör­zet és egy fogorvosi szak- rendelés. De két védőnő is őrködik a hortiak egészsé­gén. Ha ettől valaki többet akarna most, ugyancsak fel­szisszennének bárhol. Mégis...! Az már eldöntött dolog, hogy rövidesen megkezdi a működését a gázpalackozó, majd követi ezt nem sokkal később az olajtároló állo­más. Néhány száz munkás tevekenykedik ebben a két üzemben annak idején. Nem is kétséges, eljön az idő rövidesen, hogy egy üzemorvosi állásra is szük­ség lesz Horton. ­★ Eljárt már az idő nagyon a régi iskola fölött. Próbál­tak azzal sok mindent csi­nálni. Toldozták, toldozták, fiatalították, de nincs az az életelixír, ami újjávarázsol­ná. Kicsi is a gyerekek szá­mához képest. _ Fogalmunk sincs, hon­nan lesz új iskolánk — vallja be nagyon őszintén a vb-ütkár —>0 de lennie kell. Az újabb óvodai csoport megteremtése aránylag kony- nyebben ment. A községnek is volt egy kis pénze, aztán a két üzem: a tsz és a gép­javító hozzáadta a többit. Társadalmi munka is került bőségesen. Ma olyan a 25 személyes új óvoda, hogy bárki megnézheti. Csak ösz- sze kellett fogni. ■ár A viz csöveken jut el a község utcáiba. Még akad itt S* munka: néhány utcá­ba ’ kell vinni a vizet. Egyszerre megváltozott az emberek életformája. A für­dőszobák rendre kialakul­nak, még a régebbi házak­ban is. Az új házak néme­lyike pedig szinte kis palo­ta. Emelet hivalkodik a töb­bi ház sorában. Családi ház ez, nem szövetkezeti. Olyan is látható köztük, amelynek külsejét a Dunántúlról ho­zott fehér kővel borították be. Csak a fuvardíja ennek a kőnek több ezer forintra rúg. Telik rá. A paradicsom szépen fizetett az idén is. A tsz-ben jól keresnek az em­berek. Járda még nincs minden utcában, ahogy a jó útbur­kolat is hiányzik még egy­két helyen. «Most azon folyik a vita, éivigyék-e valamiféle köz­ponti alapba azokat a forin­tokat, amiket útépítésre szántak a felsőbb szervek a község tervei alapján. Ha nem marad meg ez a pénz a mostani tervidőszak­ban a községben, akkor hiá­ba tájékoztatták annak ide­jén úgy a választópolgáro­kat, hogy itt meg ott épül új út. Megépül-e így? Egyre kevesebb család megy el dinnyésnek Hort­rol. Azért js, mert nem is olyan biztos az a jövede­lem. Az egyik évben jól fi­zet a dinnye, a másikban alig ad néhány forintot. Van, aki bevallja, van, aki tagadja. De inkább mind­egyike szépíti. A tsz a biztos, a MEZŐ­GÉP és a két bedolgozó­részleg. Ha megépül a gáz­palackozó és az olajlefejtő, ismét újabb munkaalkalom kerül. Nem kell már senki­nek máshová járnia. ★ Lassan csak kiderült, hogy a látszat most is csalt. Sok szép dolgot csináltak már meg Horton, de még maradt tennivaló is. Az eddigi összefogás majd csak könnyít nekik ezután ... RtiViOttiV (G. Molnár F4 l házban tanácskoztak a me­gye kereskedelmi vállalatai­nak és a szövetkezetek elnö­kei, szakszervezeti titkárai. Részt vett a tanácskozáson dr. Szilvasán Pál, a KPV- DSZ országos elnökségének tagja, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője, Szabó István, az SZMT titkára. Több mint száz kereske­delmi vezető elótt Bagyi Im­re, a megyei tanács kereske­delmi osztályvezetője tartott vitaindító beszámolót a Ke­reskedelmi Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetéhez tartozó megyei vállalatok, szövetkezetek újítóraozgalmának helyzeté­ről. Elmondotta, hogy a me­gyében igen kevés az újítás, pedig az agyre fejlődő ke­reskedelmi munka számos te­rületén több megoldásra vá­ró feladat van. Az elmúlt öt év alatt me­gyénkben , 123 újító 242 újí­tást nyújtott be, melyből 117 került elfogadásra. Az újí­tással, ésszerűsítéssel évente több mint egymillió forint megtakarítást értek el. Az újítóknak 220 ezer forint újí­tási áljai fiaettek ki, Sagnoe nél történt. A mozgalom előbbre moz­dítása érdekében szükséges az újítási szabályzat korsze­rűsítése, az újítók nagyobb anyagi és erkölcsi megbe­csülése, munkájuk elismeré­se. Az előadáshoz korreferá­tumot tartott Zachar Gábor MESZOV-elnökhelyettes, aki a megye szövetkezeti mozgal­mának újítási helyzetéről és a megoldásra váró feladatok­ról beszélt. Ugyancsak a té­mával kapcsolatban tartott előadást Kovács Gyula, a KPVDS2 szervező titkára is. A tanácskozás felszólalói elmondották véleményüket, tapasztalataikat az eddigi munkáról, majd megválasz­tották az öttagú küldő itsé- get, amely megyénket képvi­seli az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozásán. Szabó Lajos 1*73. november U., szoaafe^ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents