Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

ÉiÉli! Kiegyensúlyozott épitúanyagellátás Előzetes gyorsmérleg az idei termelésről f Az év első tíz hónapjában ’ élért eredmények, s az utolsó két hónapra várható terme­lés alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes számvetést készített az építőanyagipar idei mun­kájáról Eszerint az ÉVM- : vállalatok termelése az elő­irányzottnak megfelelően, a tanácsi vállalatoké és a szö­vetkezeteké pedig a tervük­ben meghatározott ütemnél nagyobb arányban nőtt, 6 így az ágazat idei termelése a népgazdasági tervben számí­tottat is meghaladja, s vég­eredményben öt százalékkal több a tavalyinál. Fontos fejlesztési beruhá­zások megvalósításával és a termelő berendezések kihasz­nálásának javításával a ter­vezettnél nagyobb ütemben bővült a cement- és a fi- nomkerámiaipar, a két ipar­ág 13—14 százalékkal növelte termelését. A legfontosabb építőanyagok közül várha­tóan falburkoló csempéből 55, kerámia padlóburkoló lapból 35, cementből, azbeszt- cement nyomó és lefolyócső­ből 14—16, égetett tetőcserép­ből, kavicsból és húzott kő­ből 3—5 százalékkal több ju­tott az építőknek idén, mint az előző évben. Ugyanakkor kemencefelújítás miatt húzott síküvegből 6 százalékkal ke­vesebb készült, de pótlásához jelentős segítséget nyújtott a Szovjetunió. Az építők ide: anyagellátása tehát javult, az előző évinél kiegyensúlyozottabb volt. A legnagyobb építési idényben azonban átmenetileg még mindig gondot jelentett a késedelem nélküli . ellátás előre gyártott betonszerkeze­tekből, az univázból, feszített vasbeton-gerendából, födém­panelből, kerámikus padló­burkoló lapból, azbesztce­ment nyomó- és lefolyócsö­vekből és égetett mészből, Ugyan altkor egyes iparágak­nak az igények, csökkenése okozott nehézséget, mert a számítottnál kevesebb meg­rendelés érkezett falazó­anyagra, égetett cserépre, mozaik- és cementlapra s más termékekre is. A hazai kereslet csökkenésével érin­tett termékekből viszont le­hetőség nyílt nagyobb ex­portra. így a kivitel — vár­hatóan — 4,6 százalékkal nö­vekedett. Ugyanakkor a leg­fontosabb építőanyagok im­portja az idén előreláthatóan hét százalékkal lesz kevesebb az előirányzottnál. Az építőanyagipar! ter­mékeit árszintje a tervezett­nek megfelelően, mindössze 0,6 százalékkal emelkedett. Javult tehát az árak stabili­tása, hiszen az előző évinél jóval kevesebb, mindössze 12 árközleményt jelentettek be, amelynek nagyobb része csu­pán újabb választékról, az árszintet nem érintő arányo­sításról értesítette a felhasz­nálókat A hazai építőanyag­ellátás fejlesztését, a minő­ség és a választék javítását, az árak stabilizálását segítik hoszabb távon is az idei épí­tőanyagipari beruházások. A fejlődés ütemét gyorsítja, hogy az építőanyagipari ál­lóeszközök fejlesztésére eb­ben az évben előirányzott 5 milliárd forint értékű beru­házási munkálatokat előre­láthatóan 16 százalékkal tel­jesítik túl, mérfélszer annyi fejlesztés valósul meg, mint tavaly. (MTI) fliioi a gyár a mecénás... Siroki hétköznapok Sirok Janus-arcu község. Aki Eger felől érkezik, s látja a dombhajlatokhoz bú- vó házakat, falunak véli; aki a Mátravidéki Fémművek la­kótelepén jár, majdhogy vá­rosnak nézheti. Igen, Sírok kétarcú, mint minden olyan település, ahol az i.par meg­vetette a lábát, ahol egykor nagyobb üzem vagy gyár létesült. A termelés hat az embe­rek tudatára, növeli az igé­nyeket, egészséges türelmet­lenségre sarkall. Ezzel bi­zony aligha egyeztethetők a lehetőségek. Fürdőszobák — víz nélkül Ebből az ellentmondásból gondok sora fakad. Ezek kö­zül idézzük most a legag- gasztóbbat. Aki tolmácsolja: Pócs János tanácselnök: — Sajnos, megoldatlan az ivóvízellátás. Igaz, a vízve­zeték-hálózat a község je­lentős hányadát érinti, csak­hogy korszerűtlen, s nem elégíti ki az igényeket. A csöveket a gyárépítés idő­szakában fektették le, akkor valóban megfeleltek a cél­nak, ma már túlhaladt fe­lettük s.z idő. Közel három­millió forint kellene egy új létesítéséhez: Erre azonban a községnek nincs pénze. Emiatt aztán bosszúságban nincs hiány. Erről beszél Varga István kőműves, a termelőszövetkezet építőbri­gádjának tagja. — Egyre-másra épülnek az új, nemegyszer villának is beillő házak. Természetesen egyikből sem maradhat el a fürdőszoba. Jelenleg — de sok helyen van így! — ez a lakás dísze, mert használ­ni víz híján aligha tudják. Nem éppen kényelmes a kútról vödörrel hordani és melegíteni. Nekem szeren­csém van, olyan részen la­kom, ahová eljut a víz. Kollégája, Liktor Miklós A textiltermékek ára; Kétmilliárd forint a könnyűipari nyersanyagok világpiaci drágulásának ellensúlyozására KözSsmert, hogy az ötéből időben különösen gyorsan emelkedett a különféle nyers­anyagok világpiaci ára, •— hogyan hat ez ki a hazai tex­tiltermékek árára? A könnyűipar már tavaly 256 millió forint költségve­tési juttatást használt fel a tőkés piacról származó im­portanyagok drágulásának el­lensúlyozására. Mivel idén a világpiaci áremelkedés még erőteljesebb, a költségvetési juttatást is tovább kellett növelni, így 19?3-ben mint­egy kétmilliárd forintot for­dítanak erre a célra, hogy a világpiaci árak emelkedésé­nek terheit ne kelljen a ha-y zai vásárlókra áthárítani. Ha , például aa idei tőkés piaci árnövekedést érvényesítették volna a belföldi árakban is, akkor a ruházati termékek átlagosan 6—8 százalékkal drágultak volna. A jelentősebb hazai alap­anyagok ára általában ható­ságilag rögzített, a szocialis­ta országokból származókét hosszabb távra kötött állam­közi szerződések határozzák meg. A tőkés import nagy volumene miatt azonban ko­rántsem közömbös, hogy mi­ként változnak a tőkés piac árai. A hazai könnyűipart ezek a változások nagyon is közelről érintik, hiszen nyers­anyag-szükségletének 70 szá­zalékát importból szerzi be. A tőkés piacon 1968—1970 között az árak általában nem változtak, illetve nem egy esetben még csökkentele is. Az emelkedő tendéncía 1971- től azonban már megfigyel­hető, Ez időszakra esett a tő­kés valutaválság ás az in­fláció gyorsulása. Az életszínvonal-politika is megköveteli, hogy a mind erőteljesebb tőkés piaci drá­gulást ne „vessük át" a ma­gunk árrendszerén, és a tő­kés infláció hatása lehetőleg még a szabadáras területe­ken se jusson kifejezésre ^ a vállalatok árképzésében. Ép- oen ezért a tőkés piacról be­szerzett legfontosabb alap­anyagok, a bőr, a gyapot, a gyapjú, á szintetikus anyagok árának emelkedését a hazai vásárlók aligha érzékelhetik. Amennyiben magasabb áron vásárol valamely cikket, ak­kor azzal az újdonságot vagy a nagyobb használati értéket fizeti meg. Ez az „ellensúlyozás” azon­ban korántsem probléma- mentes. így például, ha a tő­kés piaci áremelkedéseke* „lefogják”, akkor a vállala­tok nem minden esetben ér- «Mseitek at->an, hogy deviza- «MGQpoitíbój. 3s legmegfele­lőbb nyersanyagforásokat ku­tassák fék Az iEetékes gaz­dasági vezető szervek ezért kéresiis a módját annak, hogy a mainál jobb ösztönzési rendszert alakítsanak ki a vállalatok számára. A költségvetési juttatás egyébként bizonyos előnyö­ket jelenthet azoknak a vál­lalatoknak, amelyek nemcsak importálnak (nyersanyagot), hanem exportálnak is (kész­terméket) a tőkés piacra. Ezért van szükség arra, hogy a tőkés export úgynevezett konjukturális árnyereségét, illetve annak egy részét az állam elvonja. Fokozottabb a jelentősége ennek azokon a területeken, ahol az állam —■ az említettek szerint •— az importanyagot külön ártá­mogatásban részesíti. A szakemberek szerint elő­reláthatólag 1974-ben sem lehet számolni a tőkés piac árainak stabilizálódásával, a drágulási . tendencia várha­tóan tovább folytatódik. Az áremelkedés 1974-ben sem érvényesíthető árainkban, és így továbbra is költségvetés­ből ellensúlyozzák az import nyers-, illetve alapanyagok drágulásának hatását. (MTI) Pórttaggyűlésekről jelentjük Alapvető követelmény a kommunista magatartás Alig félszáa a párttagok száma, mégis úgy tűnik, hogy az egri városi tanács kom­munistái vállukra veszik a város gondjait is. Legalábbis így érzi a krónikás, aki már nem első alkalommal hall­gatja végig a tanács kommu­nistáinak gyűlését. Ezen a párttaggyűlésen ie többről volt szó, mint egy alapszervezet munkájáról, eredményeiről, gondjairól. Már a beszámoló — amelyet Vajmi Lajos, az alapszerve­zet titkára terjesztett elő — sokoldalúan elemezte az el­múlt időszak munkáját. Szó esett itt a pártirányítás je­lentőségéről éppen úgy, mini az oktatásról, a/ tömegszer- vezetek munkájáról, vagy éppen az egyes osztályok te­vékenységéről. S amilyen széles területen mozgott e be­számoló, úgy és olyan for­mában reagáltak arra a hoz­zászólók. A vita valóban vi­ta volt, a városi tanács tag­gyűlésén, ahol őszintén, fele­lősséggel és jobbító szándék­kal szóltak a munkáról és a tervekről is egyaránt. A. beszámoló megállapítá­saiból és a vitázók vélemé­nyeiből válogatva három té­ma került a jegyzetfüzet lapjaira. Az egyiket így lehetne rö­viden megfogalmazni: kom­munista magartalás. Többen is szóltak erről, igaz, más­más megfogalmazásban, de lényegét tekintve teljesen egyértelműen. Arról beszéltek ezen a tag­gyűlésen, hogy bár minde­nütt, $e a tanácsnál külö­nösen fontos a kommunista magatartás. A tanács dolgo­zói rendszeresen kapcsolat­ban vannak a lakossággal, s döntéseikkel, de az ügyin­tézés módjával és kö­rülményeivel is befolyásolják az emberek hangulatát. Vi­lágosan látják a tanács kom­munistái azt is, hogy az em­berek többsége az országos politikán túl, gyakran a helyi tanácsok munkája, sőt, a ta­nácsi munka stílusa alapján alkot véleményt az egész tár­sadalomról.' Ezt tudnia és ismernie kell mindenkinek, s ezzel a felelősséggel kell intézni az ügyeket. A kommunista magatartás­sal kapcsolatosan hangsú- . lyozták a felszólalók az ok­tatás, a továbbképzés fon­tosságát is. Mint az egyik vitázó elmondotta: a tanács dolgozói nem állhatnak meg a középfokú politikai kép­zettség szintjén, A magatartásnak és a poli­tikai munkának nagy jelen­tőseget tulajdonítottak a ta­nács kommunistái. Megfogal­mazták ezzel kapcsolatban azt az igényüket is, hogy a jövőben rendszeresebben ér­tékeljék a pártmegbízatások teljesítését. Nem jogtalan előnyt várnak a kommunis­ták, de azt igen, hogy a ve­zetők a döntéseknél jobban vegyék figyelembe a politi­kai munkát. A másik téma, amelyik fő szerepet kapott a taggyűlé­sen, az a KISZ munkája volt. A tanácsnál sok fiatal dol­gozik, a pártszervezet lénye­gében jónak tartja a KISZ tevékenységét. Sőt, szép számmal vannak olyanok,' is, akikkel szívesen erősítenék a pártalapszervezetet. Éppen ezért határozta el a taggyű­lés, hogy a fiatalok felvéte­lével kapcsolatban javaslat­tal fordulnak a városi párt- bizottsághoz. A KISZ munkájáról és le­hetőségeiről szólva elmondot­ták azt is, hogy jó lenne megfelelő helyiséget biztosí­tani a fiatalok számára. Mint ahogyan megfogalmaz­ták: az ifjúsági törvény vég­rehajtásai a tanácsnál is szorgalmazni kell. A harmadik téma, amelyik & jegyzetfüzetbe került, a partcsoportok tevékenységé­hez kapcsolódik. Arról volt szó, hogy a jö­vőben jobban kell építeni a pártcsoportokra, mert ezek a kisebb közösségek jó kiindu­lópontot és ugyanakkor fóru­mot is adnak a pártmunká­hoz. Még ma is Gaép szám­mal vannak olyan parttagok, akik szívesebben mondják ed véleményüket szűkebb kör­ben, mint a taggyűlésien: Mégis az ilyen párttagok munkájára, hozzászólásaira i6 számítani kell az alapszer­vezetben. Sok vélemény hangzott még el a városi tanács kommu­nistáinak taggyűlésén, ahol végeredménybe^ pozitívan értékelték az elmúlt év munkáját. A vitából, az el­hangzott javaslatokból ítélve a továbbiakban is lesz mun­kája a vezetőségnek. **.--------------------- m É pül az új orvosi rendelő. (Foto: Puskás Anikó) nem eppen kegyeltje Fortu­nának. — Az ívóvízellátást kelle­ne minél hamarabb bizto­sítani. Erre várok többek között én is. Fektethetnék akár már holnap is az új vezetéket. A türelmetlenség jogos, a megoldásra azonban várni kell, mindaddig, amíg ösz- 6zegyűlnek azok a milliók. I Gyalogtúra a várig A sirakiak méltán büsz­kék a várra, hiszen a község idegenforgalmi nevezetessé­ge. Érdeklődőkben nincs is hiány, hiszen szerte az or­szágból érkeznek a szállás­kérő levelek a községi ta­nácshoz. — A válasz sajnos, min­dig ugyanaz: nincsen se fé­rőhely, se turistaszálló. így hát le kell mondanunk mind­azokról az előnyökről, amit az egyre növekvő idegen- forgalom biztosítana. Kár, hiszen, a falu ideális fekvé­sű: a környezet festői, kö­zel esik Bükkszék, a métra* derecskei strand, nincs mész* száré Párád, s hamar meg­közelíthető Eger is. Ez ma­gyarázza az érdeklődést, ah­hoz azonban, hogy ezt ki­elégítsük, pénz is kellene — tájékoztat Huszár István vfa- titkár. A természetkedvelők azért csak ellátogatnak Sírokba, s legtöbben fél szeretnének jutni a várba. Igen sokan busszal vagy kocsival, csak hát erre nincs lehetőség. Megfelelő út híján marad a hosszas, a megerőltető flya- togtúra, s erre bizóny nem mindenki vállalkozik. Az út­építés akadálya ismét a pénz­hiány, a tervet ugyan elké­szítette a Mátravidéki Fém­művek, csakhogy a kivite­lezésre nincs hárommilliónk _ összegez a tanácselnök, m ajd így folytatja: _ sokan kifogásoltak azt- is, hogy a faluközpont ke­reskedelmi egységei nem ép­pen korszerűek. Nincs presz- szómk, büfénk, a lakótelepi messzire esik a centrumtól. Jövőre előbbrelépünk: egy ícísebb helyiséget alakítunk át erre a célra. Persze saját erőből nem lehet mindent megoldani, holott szeretnénk aa idegenforgalom számára vonzóbbá tenni a községet. Van ugyan pinceborozónk, de a berendezés sem ven­dégcsalogató. nem is beszel­ve a rendezetlen, az elha­nyagolt környezetről. Több­ször reklamáltunk már st parádi ÁFÉSZ-né!, remél­jük, hogy nemhiába, A Fémművek milliói Lakatos Sándor, a helyi termelőszövetkezet elnöke, egykor hét évig állt a köz­ség élén. ö a fejlődést, a Mátravidéki Fémművek se-' gíteését m».i ....-------------, — Az elmúlt tizenöt év során gyarapodott a község. Bővítettük az iskolát, elér­tük azt, hogy nincs egyetlen sáros út sem a községben, s teljesült sokak jogos kíván­sága: megkezdődött a vil­lanyhálózat korszerűsítése. A három trafóállomás lehető­vé teszi majd, hogy minde­nütt zavartalanul nézhessék a tv műsorát, működtessék a háztartási gépeket. Rendkí ­vül sokat jelentett az üzem támogatása. Csak útépítésre közel hatmilliót fordítottad Ezt saját erőnkből aligha tudtuk volna megoldani, A segítségre utal a ta­nácselnök is: —■ (Megkezdtük az orvosi rendelő és lakás. építését .Erre 300 000 formtet kap­tunk a Fémművektöl. Azt is megígértél:, hogy hulladék­anyagból korszerűsítik a buszvárókat. S talán megol­dódik egy régi gond: lesz végre tornatermet pótló tor­nacsarnok. Lebontott . pesti vásárcsarnokok vasszerkeze­téből építi meg a gyár. Eh­hez persze kell a tanács, az iskola segítsége is, de ez már a kisebb gond, ha nem hiányzik a nagyüzem veze­tőinek mecénási készsége. Nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy a Fémművek mil­liói nélkül nem zártanunk ott, ahova eljutottunk. Öröm az isbotábar* Sebők Gyuláné két évvei ezelőtt még a tornaterem hiányáról panaszkodott. Ta­lálkozásunkkor mindjárt az örömhírrel kezdte; — A gyár jóvoltából meg­született az áthidaló megol­dás. Ezentúl tornateremnek használhatjuk a lakótelepen levő sportklubot. Mienk min­den délelőtt, s hétfőn dél­után is. Két testnevelésórát tartunk egyszerre, így nem jelent. túl nagy Időkiesést az odaút és a visszajövetel. Evek óta vártuk ezt,'s az is biztató, íiogy a jóvá még többet igér Ha elkészül a tornacsarnok, s használhat­juk majd, akkor biztosítva tesz a korszerű testedzés, sportolás úgyszólván minden- feltétele: Az igazgatónő elégedett lehet, hiszen előreláthatólag hamarosan megvalósul két korábbi elképzelés is: lesz úttörőszoba, s kap az isko­la egy pedagóguslakást is. íme egy kétarcú község eredményeinek, gondjainak j listája, jelezve azt, hogy q jelen falusi hétköznapjaiban már ott van a városiasabb jövő ígérete. Még akkor is, ha nem fut­ja saját erőből mindenre. Mecénás van, s talán akad több is *.« Pécsi István . »a november S3., oentefe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents