Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

DOROTTYA. lm megértük, hogy Csokonai Yiúy Mihály immáron lassan éves komikus eposza áz. iskolai ol­vasmányok és népünk iro­dalmi hagyatéka ínyencsége kedvelőinek világából előlép­ve, a milliók televíziós cse­megéje lett:. S ezzel együtt természetesen a hányatott életű költő — úgy Iá Iszik, hogy nálunk egykoron a köl­tőnek jobbára mind csak há­nyatott sors juték — televí­ziós szerző. Közhely, de igen örvendetes és emiatt gyak­ran hangoztatni is szükséges közhely, hogy népi nemzeti irodalmunk kincsei részben ismertek, de, nem megismer­tek, és részben — természet­szerűleg — még ismeretle­nek is. Azok, akik a kincsek széles körű közreadására vál­lalkoznak, tesznek annyit, mint akik irodalmi életünk múltja ..mélységesen mély” kútjába mélyre hatolva kere­sik addig nem is tudott ér­tékeinket. Könnyű most mondani, vagy leírni, hogy Csokonai víg eposza e műfajában első * magyar irodalomban —. lám a képernyőre önként iá kínálkozó szerzeménye az egykoron Somogyországban is megfordult költőnek. Hogy e verses történet vaskos rea­lizmusa, ízes népi humora, szinte „képekben” megszer­kesztett jelenetei, érzékletes jellemei önkent kínálják ma­gukat egy Csokonai után kétszáz évvel lett és közis­mert műfaj, a televíziós já­ték számára. Igen nehezen tudtam volna önmagámnak elképzelni e furcsa vitézi ver- eezetet a képernyőn látni. Horváth Jenő Csokonai egész világát értő adaptálás­sal, a költő ihletettségű köz­ismert verseinek beépítésé­vel, Hidas Frigyes invenció- zus zenéjével megteremtette az alapot ahhoz, hogy Hor­váth Jenő, mint rendező te­remtse kamerák elé_ a ma emberének a XVIII. század­vég magyar valóságát, Cso­konai költészetének varázsát, nyelvének minden izességét, meseszövésének minden bá­ját. Gazdag leleménnyel, ki nem fogyó ötletekkel, a szö­veggel is ungorkodó cselek­ményelemekkel, — szűz leánykákról beszél Dorottya, s nagyot pök a büdös szivar­tól — és a képi vágások is felgyorsította remek tempó­val vitte ..színre” Dorottya történetét. A címszereplő Gobbi Hildán kívül talán nem is illik külön kiemelni senkit a nemcsak népes, de kitűnően összedolgozó, s az egyéni karakterekben szemé­lyenként- is „hiteles” figurá­kat teremtő színészek közül. Szilágyi Virgil kamerái nem megmutatták Csokonai világát, Iranern valamiféle időgép gyanánt elragadtak a szerző, a rendező és a színév szék ki- és megálmodta vi­lágba. A TELEVÍZIÓ KABAKB- S/IVHAZA igen nagy szor­gossággal keresi önmagát, a humor képi kifejezésének le­hetőségeit, az aktuális politi­zálást és a politizá­lás aktualitását. Nemcsak az objektív tények miatt — más a kamera és más a mik­rofon világa, ahol nem iátok csak hallok, míg az előbbi­nél nemcsak látok, de hal­lok is —, de bizonyos esetle­gessége miatt sem veheti fel egyelőre még a versenyt a rádió kabaréjával, összehor­dottnak tűnik ez a kabaré, nem áll össze kerek egésszé. Ágoston György szerkesztése mintha inkább a szereplőket tartaná fontosnak — persze fontos is! —, mintsem egv- egy adás vezérgondolatát. Más szóval: nem tematiku­sak ezek a műsorok, nincs, vagy nehezen ismerhető fel bennük a központi gondolat, az egy célpontra irányuló szándék. Kétségtelen, hogy Bárdi György már műfaj a televí­zió kabarészínházán belül, nehezen képzelnénk már el a villám tréfák nélkül is a nevetés óráját a képernyő előtt. Ügy véljük, arra van szükség azonban, hogy — és ez csak látszólag tűnik el­lentmondásnak — a műsor megmerevítése nélkül, hatá­rozottabb keretek között job­ban é6 célratörőbben megfo­galmazott alapgondolat öt­vözze össze nevettető és ér­tékes egésszé a televízió ka­baréját. Gyúr kő Géza Őszi esték a kultúrházakban Bár régen nem lehet, már azt állítani, hogy a közsé­gek népe csali a téli hóna­pokban tanul, szórakozik, mégis, igazán csak ezekben a hetekben, hónapokban né­pesednek be a kultúrházak. Amikor már a mezőgazda­ságban minden rendben a helyén van. Az őszí esték programjairól számolták be tudósítóink: Apc Bátran leher állítani, a művelődési otthon program­jából a falu minden kor­osztálya kiválaszthatja a ko­rának, ízlésének megfelelőt. Együtt szórakoznak és utaz­nak. A gyermekklub és a népi tánccsoport Pásztora lá­togat el. a színházat kedve­lő fiatalok Budapestre utaz­nak, ahol színházi bérletük van. Lesz ismeretterjesztő előadás a palóc nép művé­szetéről és nagy érdeklődés előzte meg Békés Itala elő­adóestjét. Sikere volt aQua- litál kiállításának, melyet saját termékeiből rendezett a művelődési házban, s a vállalat, műszaki igazgatója, Országos vizsgálat a nő szerepéről a családban Vitányi Pál ismertette a gyár életét. A társastancklub tagjai november utolsó hetében a budai táncklub tagjait lát­ják vendégül. A kisgyerme­kes anyák részére ismeret­terjesztő előadást rendez­nek. s hetenként áldozhat­nak hobbyjuknak a fotósok, a barkácsolók. Rózsaszent­márton A kultúrház őszi prog­ramja! n az eddigieknél is nagyobb teret kapott az is­meretterjesztés. tró—olvasó találkozót rendezett" a könyv­tár. A petőfibányai gépüzem dolgozói is itt jönnek ösz- sze meghallgatni az idősze­rű politikai kérdésekről szó­ló előadásokat. Az iskolai napközi otthon életét színe­sítik a könyvtárban tett lá­togatások. A „Szülőknek ne­velésről” szóló előadások ke­retében vendégül látják a gyöngyösi Berze Nagy Gim­názium igazgatóját, dr. Fü- lop Lajost. Itt találkoznak esténként a nőklub és a vöröskeresztes klub tagjai is. A Magyar Nők Országos Tanácsa országos méretű vizsgálatokat végez, majd reprezentatív tanulmányt ké­szít az asszonyok, az anyák családon belüli helyzetének és szerepének alakulásáról, arról, hogyan érvényesül napjainkban a társadalom legkisebb egységében a nő egyenjogúsága. A nagyszabá­sú munkáról a nőtanácsnál tájékoztatták az MTI mun­katársát, — A készülő tanulmány alapján a család belső viszo­nyairól, életéről, a gyerme­kekkel szemben támasztott követelményekről, valamint a család és a társadalom kap­csolatáról igyekszünk hű ké­pét adni — mondották. E feladat azért is nagy fi­gyelmet érdemel, mert ha­zánk felszabadulása után a társadalmunk gazdasági, po­litikai és kulturális rendjé­ben bekövetkezett alapvető változások sokoldalúan befo­lyásolják- a család helyzetét, fejlődését. Felmérő mun­kánkkal egyszersmind szeret­nénk elemzően feltárni a család és a társadalom kö­zött kialakult újszerű kap­csolatok formáit. — A fejlődést tükrözi a nők megváltozott társadalmi szerepe is: jelenleg hazánk­ban a munkaképes korú nők 70 százaléka dolgosaik. Több­ségük családos, gyermekes anya. Ezért különös súlyt helyezünk annak vizsgálatá­ra, hogyan hat a család Se­tére, az asszonyok otthoni egyenjogúságára a munka­vállalás. Az eddigi tapaszta­latok alapján elmondhatjuk, hogy a család fejlődése, a női egyenjogúság fokozatos megvalósulása elsősorban a lányok, asszonyok nagyará­nyú munkavállalásának, gaz­dasági függetlenségének ered­ménye. Jogszabályaink — a családjogi törvény, a Munka Törvénykönyve — messze­menően védik a nőt, az anyát, támogatják a - nők egyenjogúságának gyakorlati megvalósulását. — A tapasztalatok szerint átalakulóban vannak a csa­lád hagyományos feladatai is. A társadalom mind több családi funkció ellátásában siet a családok segítségére, ily módon újszerű együttmű­ködés jön létre a család és az állam, a társadalom kü­lönböző intézményei között. Természetesen a család fej­lődése, változása nem prob­lémamentes, az élő hagyo­mányok. beidegzett szokások, a kialakult kapcsolatok álta­lában lassabban változnak, mint a társadalmi feltételek. A tradíciókat gyakran átörö­kíti, tovább élteti a fiatal ge­neráció is. Fokozza a feszült­séget, hogy a nők munkába állása gyorsabb ütemű volt, mint a „hagyományos” sze­repkörükkel összefüggő fel­adataik társadalmi segítése. Sokat kell tenni a családi munkamegosztás korszerűsí­téséért is. Lőrinci Itt a könyvtárban igazán mozgalmas az élet. Orvos­jogász kerekasztal-beszélge- tést szerveznek hatvani szak­emberekkel, amelynek kere­tében a családtervezésről, a családjogról érdeklődők be­szélgetnek arra hivatottak­kal. Fekete Gyula író a jövő héten lesz a könyvtár vendége. Az óvodások ré­szére már rendszeressé vált a bábelőadás. Szinte min­den napra kínál valami programot a község lakói­nak a helyi könyvtál. Szihalom Bár nehézségekbe ütközik a közművelődési program teljesítése művelődési ház hiányában, azért itt is meg­találták a lehetőséget, hogy művelődési ház híján is ősz- szejöhessenek a szórakozni, tanulni vágyók. A szövetke­zet szakemberei előadásso­rozatot tartanak a növény­termesztés, állattenyésztés szakkérdései iránt érdeklő- dőltnek. Az ÁFÉSZ szintén szakmai továbbképzőket szervez. Az iskolás korosz­tály a bábcsoportban, a honismereti szakkörben, a művészitoma-csoportoan ta­lálja meg szórakozását, A nyugdíjasok klubja az öre­geknek tpremt lehetőséget az őszi esték eltöltésére. A Vö­röskereszt a felvilágosító munkát szolgálja előadásso­rozatával. A nőbizottság a családvédelemről, a lakás- kultúráról, a háztartási gé­pekről tart előadásokat. Az előadások, klubfoglalkozások színhelye itt a pártszékház és a tsz-klub. Napirenden A pedagógusképzés korszerűsítése Az állami oktatás helyze­tével, illetve továbbfejlesz­tésével foglalkozó központi bizottsági határozat aláhúz­ta: a köznevelés döntő té­nyezője a pedagógus. Szá­muk a felszabadulás óta há- ro més félszeresére növeke­dett. A pedagógusellátott­ság szintje a jelentős fejlő­dés ellenére azonban nem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem érte el a kívánatos mértéket, A peda­gógusképzésben, főleg a kö­zépiskolai tanárképzésben nem sikerült megfelelően egyeztetni a szaktárgyi és a pedagógiai követelményeket. A művelődéspolitikai szak­emberek egyetértenek ab­ban: az egész magyar okta­VAAW»AÁAWV^ AÁAtoVVVWVVVWVV A yAVVWS/VWV/VVV AAAA/WűWWAAVAA MORIO KITA: ELŐJÁTÉK Mono Kita, népszerű japán tró, mintegy másfél évtizede tűnt fel hazája írod at mi életében. Ere­deti foglalkozása: orvos. Ma már teljesen az írásnak szenteli éle­tét. Ír regényeket, színdarabokat, de legnagyobb sikereit elbeszé­léseivel aratja.' Ez az elbeszélés a háborút megelőző időről szól. amikor mindenki azt hitte, hogy bé­ke van. ★ — A távolság háromszáz méter — mondta a fiú. — Lőj... — szólt a férfi. Mindketten tüzelni kezd­tek. Hasmánt feküdtek a zöldségeskert felé vezető ös­vényen, " kezükben hosszú bambuszbot. Az ellenség ka­tonái a tölgyfaliget fedezé­kében kerestek menedéket, azokra lőttek. — Dan-dan-dan — kiabál­ta a fiú. — Dan-dan — ismételte a férfi. A bambuszoot, amelyet oly keményen szorított magához. puska volt a fiú számára é« hunyorítva, önfeledten cél­zott. Elképzelte az ellensé­ges golyók süvítését. az ak­nák dörgését, a földre visz- szazúduió göröngyöket, s mert percről percre újra meggyőződött arról, hogy él­ve maradt, bam'bus'/bötjá'ra hajóivá, ismét, tüzelni kéz­Mfi 1973 november 30, dett. Bizonyos pillanatokban a puska gépfegyverré válto­zott képzeletében, es ami­kör csövéből kizúdult a tűz, az ellenséges katonák úgy hulltak, dőltek, akár a bá­buk. A fiú hevesen felugrott, futott öt-hat métert. és a következő pillanatban, mi­vel kevesellte a halottakat, ismét meghúzta a ravaszt. — Ta, ta, ta. ta, ta. Ta, ta. ta. ta ... annyi golyót beléjük, amennyi kell! Csak a nyelvemmel bírjam! ... A férfi még elképzelni sem tudta az ilyesmit, pe­dig mar látott egyet s mást. Meg aztán a vérrel borított harcmező, amelyet olyan bé­késen bearanyozott a napko­rong, szamára egy nyugodt, gondosan ápolt zöldséges­kert volt. Olyan kép, hogy itt gránátok és aknák röp­ködnek, robbannak, nem raj­zolódott elé. Mégis. futott könnyeden pár métert a bambuszrúddal a kezében. — Akna! Feküdj! — ordí­totta a fiú. A férfi szófogadó&n elte­rült a földön. Előrelátható volt, régi, kopott öltönyét vette fel, azért nem kár, ha bepiszkolódik Mivel már átlépte a harmincat, túl fel­nőtt volt ahhoz, hogy a srác­cal együtt hadonásszon és kiabáljon. Napbarnított, rán­cokkal szaggatott arcát, ener­gikusnak mutatta kifejező sasorra, de szemei furcsán- ijedten, mintegy aggódva néztek a fiúi'«. — Parancsnok — mondta hirtelen a fiú. aki a bemé­lyedésben feküdt hihetetle­nül szigorú tekintettel, — Mivan? — Hogy beszélsz? Mi az, — Valóban — mondta bi­zonytalanul a férfi. — Parancsnok! — hadar­ta a fiú. — Az ellenséges tüzérség ránk zúdítja pok­lát. Ha így folytatódik, csa­patainkat a teljes megsem­misülés fenyegeti, — Hogyan? Megsemmisü­lés? — Megsemmisülés — is­mételte a fiú. — Parancs­hogy mi van? Ütközetben vagyunk! — Igen, ütközetben — só­hajtott a férfi és komoran elhúzta a száját. — Nehézüteg! — kiáltott fel a fiú és figyelmesen hallgatózott. — Pontosan: ta­rack. — Lehet, hogy mégis ak­navető? — kérdezte elgon­dolkodva a férfi. — Nem, nem — jelentet­te ki a fiú. — Ez csak 120- m tarack, lehet. nők, azonnal dolgozza ki * hadi tervet! — Tehát — mondta a féríi — mit. tegyünk? — Mi lenne, ha megke­rülnénk őket? — javasolta a fiú. A balszárny telő! meg­kerülnénk az ellenséget . — Megkerülni , . — A fér­fi sóhajtott és szomorú pil­lantást vetett a kertre. Vég­tagjai sajogtak, térdébe is fájdalom hasított: és ha kúszni kell majd? — vil­lant át az ágyán. — Nem — mondta ko-5 moly tekintettel — ezt a> tervet nem javaslom. — Akkor — mondta a? fiú — küldjük rájuk a ha- lálraszántak csapatát. < Haláír aszántak csapata —s sóhajtott a férfi és mély,s aggódó hangon kérdezte: — Ezt hogyan gondolod ? < — Nyílegyenesen az ellen-5 ségnek — magyarázta a fiú. Kezünkben bombával betö-J rönk állásaikba. — Igen ... igen ... mondta a férfi, mintha han-? gosan gondolkodna. — Des hiszen, nincs bombánk... A fiú aggódva nézett kö-5 rül. Szeme szerencsére meg-? akadt egy földből kiálló ge-$ rendadarabon. — íme — mondta energi-í kusan — ez is megteszi. Ha-S sonlít is a bombákra, amik-5 kel hőseinq harcoltak. Nos,5 parancsnok ? A férfi látva, hogy a fa-5 torzó, amit odahozott a fiú,j eikorhad i és penészes, s haj óvatlanéi; fogja meg, még? felsebzi a tenyerét, sietett aj válasszal. • — Nem. a ha Iái rászánták! csapata nem jó. — Miért? — Túl nagy iesz a veszte-$ ség .. — Mit számít nekik a ha- j Iái! Ök kezdettől fogva ke- < szék erre. ' 5 — Mégis, ez nem megy. < — Akkor mit tegyünk” ] (Folytatjuk.) tasi rendszer továbbfejlesz­tésének kulcskérdése a pe­dagógusképzés korszerűsíté­se. A művelődésügyi minisz­ter a tervek szerint a kö­zeljövőben a kormány ele terjeszti a pedagógusképzés továbbfejlesztésével kapcso­latos elképzeléseket. Elő kell készíteni a pályakezdést megkönnyítő intézkedéseket is. Finomításra szóra) pél­dául a pedagógus pályázati rendszer, s javításra várnak a fiatal pedagógusok életkö­rülményei is. A szakemberek véleményé szerint az egységes peda­gógusképzés elsősorban az alapvető célok egyeztetését követeli meg. Az óvónőkép­zőktől az egyetemekig pon­tosan körvonalazott alapel­vekre. az alapelvek világa® meghatározására van szük­ség annak érdekében, hogy milyen szakembereket keli egy-egy adott intézménybe^ útra bocsátani. Felül keli vizsgálni egyebek között a középiskolai tanárképzés je­lenlegi helyzetét, távlati ter­veit, hogy a meglevő ellent­mondásokat megszüntethes­sék. Az egyetemeken főként a pedagógiai, szakismereti, pszichológiai képzésre keß az eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítani. Mai Iv-ajánlatunli: 20.00 A fűtő Hogyan kellett volna job­ban megírni a darabot? Ezt mindenki — barát, rokon, ismerős és kritikus — tudja és el is mondja az írónak közvetlenül, vagy közvetve, valahogy ilyen jelzőkkel: eredetibben, színesebben, mélyebben, átfogóbban.... Az író ilyenkor elhatározza, hogy soha többé nem vesz tollat a kezébe, mert hamás jobban tudja. írja meg ak­kor eredetibben, színeseb­ben, stb ... S a rokonok, ismerőtök, kritikusok hozzá is látnak bemutatni, hogyan is kellett volna. Erről szól Polgár András tv-groteszkje, amely­nek főbb szerepeit Gyenge Árpád. Hacser Józsa, hike László. Nagy Attila, vala­mint Némethy Ferenc játsz- sza. A darabot ma este 20 órai kezdettel mutatja be a te- íevutá

Next

/
Thumbnails
Contents