Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
H.m £.30 9.11 10.05 10.30 31.37 12.20 l?.3o 13.45 J 4.01) 11.16 31.47 35.10 15.24 16.05 16.15 16.39 17.05 17.30 i:.i5 18.30 19.25 21.18 21.33 22.30 22.40 23. JA 0.10 KOSSUTH Filmzene. Harsai! a kürtszó! liameau; pygmaij ou. Opera. Iskola rádió. iiomauuUus zene. Nagy Lajos: Az óra. Ki nyer ma? Mclódiakoktel. Törvénykönyv. \ Népdalok. Ifjúsági rádiójáték. Éneklő ifjúság. Liszt-dalok. Rádióiskoia. Közelebb Európához. Brahms: Változatok egy Haydn-tcuiára. Előadás Csokonairól. VIII. Népi zene. A mexikói indián kultúráról. Hallgassuk együtt! A S/nbó család. Töl isön egy órát keovenceivel. Rádiókom pozóció Ays/.tofanész müveiből. Operetldalok. Haydn: D-dur (Londoni) szimfónia. Lis/.t: A munka himnusza. Mi dolsrunk a világon? Könnyűzene. Harfajnúvek. PETŐFI Tea MAGYAR 8.0» IskoLa-tw. 17.28 Hírek. 17.38 Zsebtévé. 18.10 Ki minek a mestere? 19.15 Es« mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A fűtő. Tv-groteszk. 20.50 Játék a betűkkel. 21.15 Iszlám. VH. rész. 22.15 Tv-hiradó. POZSONYI 9.3» A távoli ugráö, operáció-. 16.35 Teleasport. 18.30 Közép-Ázsiában. Dók.-film. BO.OO Az árnyak délben tűnnek eL Szovjet filmsorozat, 3. rész. [ mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33 Fél 4 és fél 6 órakor Nincs idő Színei magyar film. Este 8 órakor: A kalóz menyasszonya Színes frarcia íum vígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-tm Délután 3 órakor Filmklub Este fél 6 és fél 8 órakor A szerelem anatómiája Színes lengyel film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Chalo földje GYÖNGYÖSI S/APí\nsAG Harmadik nekifutás HATVANT VOlU.- t S.LT.AG A vörös tulipánok völgye HATVANT KOSSUTH A gátlástalanság lovagja HEVES A titokzatos rendszám FÜZESABONY Válás amerikai módrk ftztnhlzj Égerben, este 7 árakor: A HOTYAl TAS '(Déryné-bérlet) + ORVOSÉ •* Az Adria kapuja II. A kikötő 8.05 Zenekari muzsika, $.03 Nepdalesokor. 9.53 Könyvek, tájak, emberek, f 12.00 MunkásdaJ-bcrautatö a Madách Színházban. II. 12.36 Barokk operaariák. 13.03 Szervezetünk sugárvédelme. 13.18 Beringok. 13.30 IskoJaradió. Kettőtől — hatig . Zenés délután. 18.10 Becstől Becsig. 18.40 Egy kiállítás képeL 19.05 Népi zene. 19.35 Hangverseny-közvetítés a* Erkel Szlnhából. 21.30 A. Biok versei. 22.25 Nóták. 83.15 Operarészletek, Szolnoki Rádió ■ Alföldi krémka. Szolnoki úttorökórasok énekelnek. Tallózás üzemi lapokban. . Visszatérni az életbe . „ Könnyűzene. Teleobjektív. Szerkesztik a hallgatók, Közben: | Esti Jegyzet. A rijekai városi tanács székházénak folyosóján hatalmas térkép szemlélteti, hogy a kikötőváros és Budapest között szinte nyílegyenes az üt. A térképen a vas- uta . a közutat és a leendő j olajvezetéket is feltüntették. A város közigazgatási és gazdasági vezetői nagy jelentőseget tulajdonítanak a Magyarországgal elmélyülő kapcsolatoknak. Mintegy, hogy az áruforgalomról vagy az idegenforgalom növekedésé-, röl van szó, mindenki azt magyarázza, hogy rengeteg a még kiaknázatlan lehetőség. Mit. várnak tőlünk rokonszenves jugoszláv barátaink, azok a gazdasági és közigazgatási szakemberek, akikkel alkalmam volt találkozni? Az utca embere is szívesen látja a magyart, a felelős vezetők azonban — a két nép barátságán tül — jól felfogott kölcsönös érdekekre is hivatkoznak. Azt várják, hogy Magvarorszag a jövőben sokkal több terméket hoz be és visz ki a gyékényes —rijekai vonalon át, mint eddig tette. Rijeka és Budapest között mindössze 600 kilométer a távolság. A kis távolság tehát amellett szól, hogy Magyarország fokozza tranzit-áruforgalmát Rijekán át. Persze, tisztában vannak az akadályokkal is. Csökkenteni kellene a szállítási és egyéb költségeket, korszerűsíteni kellene a közutat és a vasütvonalat, növelni kellene a rijekai kikötő befogadóképeségét, fokozni feiszereltsé- gét. Mit szólhat mindehhez az ember? Felkeresi a kikötőben dolgozó magyar szakembereket és megkérdezi a véleményüket. A kép, amit kap, nem egyértelmű. Sok még a gond, az együttműködés még javításra szorul. Néha nincs elég vasúti vagon, a tengeren túlról érkezett nagy mennyiségű takarmány emiatt ott pihen a silókban. Máskor a munka ritmusában mutatkozik zavar. S Rijeka különben is rossz helyzetben van; nincs hova terjeszkednie! A kikötői igazgatóságon meghallgatják ezeket az észrevételeket, majd elém teszik a terveket és mutatják, hogy a következő években milyen jelentős beruházásokra kerül sor. A szárazföld irányában valóban képtelenek terjeszkedni, de a tenger elég nagy, hát attól rabolnak el újabb területeket. Hatalmas raktárak építési terveit mutatják, elmagyarázzák, miként terjeszkedik majd tovább a kikötő, hogyan teszik lehetővé, hogy egyre több hajó állhasson a parthoz, rakodás céljából. S ami ma már az igazán modern és nagy kikötőkben megépült, az is szerepel a tervekben: a Konténer Terminál. Azaz a hatalmas konténerek rakodására is felkészítik a kikötőt, modern konténerállomást hoznak létre, gépekkel, raktárakkal. Ezzel ugrásszerűen megnőhet az áruforgalom volumene. A modern konténer- szállítás megszervezése, a tárgyi feltételek megteremtése azonban nagyon sokba kerül. Ehhez hitelt kell szerezniük, a munkát el kell végezni, s ezernyi más dologról kell gondoskodni. S mivel a kikötő maga tartja el önmagát, ez nem is olyan kis dolog. (Folytatjuk) Kónya Lajos Befug) öli szabó, belépődíjjal Az emberi test befagyasztása, évtizedekre történő konzerválása — nem uj téma. SoKféle alkalommal, sokféle változatban bukkant fel mar eddig is. De, hogy valaki e kísérlet céljára ilyen gondtalanul jelentkezzek, az mégis az újdonság erejével hat. Barcelonában jelentette be nemrég egy orvoskongresszuson az olasz Petruccio professzor — aki egyébként az emberi élet ,,retortában” való előállításának kutatásáról lett ismert —, hogy levelet kapott Guido Mancin! ötvenéves római szabótól, aki húszévi befagyasztásra felajánlotta testét a professzornak. Közölte vele azt is, hogy felmenti minden felelősség alól, ha a kísérlet esetleg nem sikerülne, vagyis, ha teste a fagyasztás után ,,nem olvadna ki”, azaz — nem éledne fel. „Az én koromban — irta levelében a római szabó — mar nem sokat teketóriázhatok. Elvégre ifi, mennyit élhetek még? Egy-két évtizedet, esetleg csak néhány esztendőt. Átgondoltan!: mennyivel érdekesebb lesz, ha most „befagyasztanak”, es 1993- ban folytatom majd az eleiemet. Ez valóban pompás kaland lesz! Mennyi újdonság vár majd rám! Az orvostudományban, a technikában, általában a civilizációban ! Mindenképpen megéri, hogy most elaludjak!” A római szabó egyetlen feltételt kötött csak ki: fagyasztott állapotban egy múzeumban, üvegládában kíván pihenni, és aki meg akarja nézni, az fizessen valamilyen szerény belépődíjat a javára. IHÉ a hazai sajtion 1973 10. András (da: Asszonyok <1 Mátra alján •i Képes Újság. 1973. október 20. Az utóbbi években pártunk Központi Bizottságának nőpolitikái határozata nyomán országszerte sokat foglalkoznak a dolgozó asszonyok és lányok munkájának megköny- nyítésével, megfelelő munkaalkalmak biztosításával A Képes Újság munkatársa a falun élő nők mai életét kutatva felkereste a detki termelőszövetkezetet. A csaknem 70 millió forint értékű közös vagyonnal rendelkező termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a nőtagjaik állandó foglalkoztatása érdekében szerződést kötöttek a Kőbányai Sörgyárral sörpalackozásra. A közös gazdaság szorgalmas asszonyai és leányai a palackozóban állandó munkaalkalmat találnak, nem kell nekik máshol kereseti lehetőséget keresniük. A helybeli nők 6onsát könnyíti meg a falu városi rangú üzletháza, a tejbolt A jelenleg épülő 200 személyes üzemi konyha, amelyet a termelőszövetkezet építőbrigádja készít, pedig az állandó főzéssel járó gondoktól szabadítja meg majd az asszonyokat. Gede Márton: Újpesti napok Egerben — Heves megyei napok Újpesten Tanácsok Lapja. 1973. október S. A Heves megyei és a budapesti IV. kerület (Újpest) pártbizottsága, tanácsa és társadalmi szervei között az elmúlt időszakban többirányú, számos területen tartós és eredményes kapcsolat jött létre. Alapja a kölcsönösség elve volt. A főváros megalakulásának 100. évfordulója, a centenárium előkészítése és lebonyolítása lehetőséget teremtett ezen kapcsolat kiszélesítésére, rendszeressé tételére. Megyénk és Újpest között ez év áprilisa óta állandósultak a kapcsolatok. A cikk írója ezekről a kapcsolatokról és a jövő tervekről szólva számolt be a Tanácsok Lapjában. Eddig a Heves megyeiek főleg népművelési jellegű programokat kértek az újpestiektől. Sor kerül veterántalálkozókra is A tervek kozott említi az azóta már lezajlott egri újpesti napokat, ahol sor került az újpesti és a Heves megyei szocialista brigádok találkozójára. Foglalkozik a november 12-tól tartandó Heves megyei napok újpesti rendezvénysorozattal. A cikk megjelenése óta már ez is elkezdődött. Hartman István: A Heves megyei MER vizsgálata az egri járási városi NEB-nél iVépi Ellenőrzés. 1973. október. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésén hozott határozat kimondta, hogy minden területen fokozni kell az ellenőrzés színvonalát, szigorát és hatékonyságát A határozat végrehajtása megköveteli a vizsgálatok módszereinek tökéletesítését. A megyei NEB elhatározta, hogy a jövőben nagy gondot fordít a járási- városi NEB-ek ellenőrzési módszereinek vizsgálatára. Az első vizsgálat az egri járási-városi NEB-nél zajlott le. Ennek tapasztalatairól 6zamolt be a NEB megyei elnökhelyettese. A vizsgálat során három fő kérdéssel foglalkoztak: a vizsgálatok előkészítésével, a helyszíni vizsgálatok és vizsgálati anyagok színvonalával és az ellenőrzések tapasztalatai hasznosításával. A kiküldött bizottság megállapította, hogy az egri járási-városi NEB eredményesen, állandóan nö-i vek vő színvonalon, a népi ellenőrzésről szóló törvényben és ügyrendben meghatározott módon oldja meg feladatait. Vizsgálatai segítik a járási párt- és tanácsszervek, valamint a felsőbb szintű NEB- ek munkáját Pápa Miklós: Maradjon továbbra is védett a Kékestető Magyar Nemzet. 1973. október 26. A cikk szerzője a iap hasábjain korábban megjelent írások mondanivalójához csatlakozva sürgeti a Kékestető fokozottabb természetvédelmét. Több adattal bizoÜGYELET j * Egérben'' 19 órától szerda reggel 7. •>■■■:: a Bajcsy-ZsiUűsük.' U: V : üdülőben. (Telefon: 11-'9.) He.'Kiélés gyermekei: résiére is. Györgyösön: 19 órától szerda reggel 7 .óráig, a Jókat ufr;, fi szánt ataui reodelöbén. (Telefon: 117-27 •> Heggel a takarítónő beszólt a kolhozelnök irodájába: — Iván Antoiwvics, tegnap telefonáltak a járási központból, kérték, hogy küldjük be Szolovjov sofőr jellemzését. — Milyen jellemzést? — kérdezte az elnök. — Hogyhogy milyet — csodálkozott az asszony. — Amilyet szoktak. Olyan általánosat ... — Általánosat. általánosat! — pattogott az elnök. — Azt kérdeztem, hogy milyent, negatívat, vagy pozitívat. És hová, melyik szervhez? — Nem tudom — mondta zavartan a takarítónő. — Elég rosszul lehetett hallani. Csak annyit értettem., hogy el akarják tőlünk vinni. Valamit a gépállomásról is beszéltek. — Értem — mondta az elnök. — Szóval, kiemelik. Hí’-ja csak be Kukucskin műhelyt önoköl! — Figye'j csal: — kezdte, alighogy Kukucskrn átlepte a küszöböt- — Szolovjovot kiemelik A. 1 ncpállomasra kérik. Jellemzést kell adni róla. Mdjuiol érlelődik, pozitívat . .. — Szó se lehet róla — vá- gott közbe Kukucskin. — Még hogy pozitívat! Hiszen megrögzött alkoholista. Már éppen azon gondolkozom, hogy leveszem a kocsiról. . — Előbb gondolkozz, aztán beszélj — szakította télbe az elnök. ~ liu egyszer M. J EFIMOV: A jellemzés kérik, akkor ott szükség van ra. Az elvtársak fent jobban tudják. Ülj le és írd. Majd én segítek. Legalább lesz egy jó emberünk a gépállomáson. — Azt se érdemli meg, hogy a kezem felemeljem érte — ellenkezett Kukucskin. — Még hogy jó jellemzést írjak róla! Hiszen te is tudod, miféle ember! — Ez már nem a mi dolgunk — nyugtatta meg az elnök. — Kár ugrálnod. De ha nem, hát nem. Te csak mondd a tényeket, majd én megírom. Az elnök elővett egy ív papirt és leírta az első szokványos frázist: „A kolhozban végzett munkája alapján Szlovjov elvtársat jó munkaerőként ismertül: meg. aki kiválóan látja el a sofőrt teendőket.’’ — És micsoda szokásai vannak! — kesergett Kukucskin. — Ha teissza magát, okvetlenül a kulturház- ban köt ki. A múltkor is botrányt rendezett, amikor ifjúsági tála volt a kulturált magaviseletről. Egy másik alkalommal, az új házasok tanfolyamán, majdnem megverte az előadót. Úgy kellett lefogni. — Disznóéin — mormolta Ivan Autonomes, es folytatta az írást: „Rendszeresen látogatja a kultúrház előadásait és vitaműsorait, törődik kulturális színvonalának emelésével.” — Már odáig süllyedt, hogy ha vodkát nem talál, a spirituszt is megissza ... — Micsoda gazember! — mondta az elnök és leírta a következő mondatot: „Bátor, találékony, mindig eléri a kitűzött célt.” Kukucskin bánatosan kibámult az ablakon és felsóhajtott: — Az a baj, hogy egyedül sose iszik. Másokat is itat... Az elnök szintén felsóhajtott és folytatta az írást: „Jó közösségi ember, társai szeretik, van érzéke a ne-’ velőmunkához." — Tegnapelőtt — folytatta a műhelyfőnök — megint berúgott. Hajnalig bolyongott a faluban és ocsmány dalokat ordibált... — Bíróság elé kellene állítani — mondta dühösen az elnök, de a tolla szinte már magától írta: „A műkedvelő együttes aktív tagja, gyakran fellép a kolhozisták előtt, szabad idejét is szívesen feláldozza a közösségért ...” » — Na. kész! — sóhajtott fel elégedettén. —- Micsoda aranyéin bér, mi, Kukucskin? 5 Direkt sajnálok megválni> tőle. De legalább lesz egyé jó emberünk a gépállomá-i son. Jól jön az majd ne-) künk. Váratlanul kinyílt az iro-5 da ajtaja és kezét sapkája-) hoz emelve belépett egy? rendőr. | — Elnök elvtárs, telefo-i náltunk tegnap Szolovjove sofőr jellemzése ügyében $ Ugyanis tegnap tökrészegenl nagy verekedést rendezett al gépállomáson. Most benti van az örszobán. < — Ho-hogyne — mondtak az elnök és visszarogyott a< székre. — Várjon egy pil-i lanatig, rögtön készen le-< szünk. < Tiszta lapot vett elő és> egy gyors mozdulattal a pa-i pírkosarba dobta a kész? jellemzést. í í Ford.: Z. Hetin# Margit 1973, aovsmbsr 39„ ka&ü nyitja, hogy a Kekes már » múlt század második felében az érdeklődés központjában állt. A Mátrában hamarább bontaKözott ki szervezett turistaélet, mint a fővárosban. Vadászok és turisták fogtak össze a szép hegyvidék feltárására A vadászból lett kitűnő turista, Hanák Kolos már 1887-ben megalakította a Magyarországi Kárpát Egyesült Mátra-osztályát. A Mátra-osztály kezdeményezte Kékestető és környéke feltárását. Mátraíüredtől 7 kilométeres sétautat építettek a Kénesre. A Kékesen már 18«9-ben kilátótornyot építettek. A szerző szerint a már régóta nagy vonzalomnak örvendő Kékestető megérdemelné a fokozott védelmet, s meg kellene ott szüntetni a kőkitermelést. Tabák Anna: Milliarde!» Heves megye iparfejlesztesére Népszava.. 1973. október 2b. A Népszava munkatársa rövid írásban megyénk eddig megvalósult és a jövőben megvalósuló fontosabb beruházásairól ad számot. A megyében folyó beruházások méretét jellemzi, hogy az elmúlt két évben 10 milliárd forintot fordítottak beruházásra. Elkészült a Gagarin Hőerőmű. Befejeződött a Tégla- és Cserépipar: Vállalat egri 1. számú üzemének rekonstrukciója. Halad az apci Qualitál Könnyűfémön- tőde. valamint a VILAT1 egri gyárának fejlesztése, s még sorolhanánk tovább • példákat A következő években is nagyszerű létesítmények felépülése, átadása várható. 1974-ben megkezdődik a bélapátfalvi cementgyár rekonstrukciója. Megépül a mátrai regionális vízmű Egerben megkezdik egy 400 ágyas kórház építését. 1975-ig a megye hat új mozit kap. zöldségfélék termelése és áralakulása Heves megyében Területi Statisztika. 1973. S. szara, Megyénkben a zöldségtermelésnek jelentős múltja van. A közleményben a zöld- segtermeles jelenlegi helyzetéről és a zoldségárak alakulásáról olvashatunk. A kormány intézkedéseinek hatására 1972-ben növekedett a zöldségfélék vetésterülete. A termelőszövetkezetekben ez a növekedés nyolc százalékos volt Főleg a dinnye' es a zöldpaprika területe emelkedett. Nőtt a primőr áruk termőterülete is. Növekedett a zöldségfélék termésátlaga, A kedvező tériyezők ellenére a zoldségarak viszont emelkedtek. Ennek több oka van. Szerepet játszik ebben a mezőgazdasági munkaerő drágulása. Kevés egyes helyeken a munkaerő, ezért az drága. Nem kielégítő a zöldségfélék jövedelmezősége. A nettójövedelem nincs arányban a ráfordításokkal. Növeli a fogyasztói árakat, hogy a termékek egyre több állomáson át jutnak el a fogyasztóhoz. Mind a termelési, mind az értékesítési költségek emelkedtek, ami a fogyasztói árak emelkedését vonta maga után. A fogyasztói árak emelkedése különösen a kisfizetésűeket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat, és általában a városi munkásságot érintette hátrányosan. Szecskó Károly
