Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

(Foto: Puskás Anikó) A TEKMELÖSZÖVETKE ZEII tagoknak joguk, sőt, kötelességük is, hogy a szö­vetkezet közgyűlésein szóvá tegyék észrevételeiket, javas­lataikkal segítsék a gazdaság fejlődését, formálódását. A tagok közül igen sokan — és ez természetes — résztvesz- rtek a különböző választott bizottságok munkájában, nyugodtan mondhatjuk ró­luk, hogy egy-egy terület fe­lelő1; »Hzdai. A közös gazda­ságok tagjai maguk — titko­san — választják a szövetke­zet elnökét, vezetőit s ugyan­csak rajtuk áll, hogy adott esetben egy más tsz-el egye­süljenek-e vagy sem. Mindezt tehetik a tag, vagy, ha úgy tetszik a tulajdonos jogán, a szövetkezeti demokrácia alap­ján. A szövetkezetben dolgozók egy része azonban nem, vagy alig szólhat bele a közös ügyeibe. Ök az alkalmazot­tak. Munkájukat ugyan be­csülettel és szorgalmasan végzik, tevékenységükre múl­hatatlan szüksége van a kö­zös gazdaságoknak is, s még­sem , mondhatnak véleményt arról, hogy hogyan tovább. Pedig nem is kis rétegről van szó. Érdemes megemlíteni, hogy amíg 1967—1972 között az országban a dolgozó tsz- tagok száma 642 ezerről 592 ezerre csökkent, addig az ál­landó alkalmazottak száma Módosították az átadás ha­táridejét, hogy minél teljesebb munkával büszkélkedhesse­nek a Csórrét völgyzáró gát­jának az építői. Így sem lett 1973. novemberéből — de­cember. Egy hónap ide vagy oda, itt már semmit nem szá­mít. A lényeg a nagy mű, a hatalmas agyagtest, ami majdnem olyan, mintha cson­kagúla leime, de a két ellen­tétes oldala háromszög félévé módosult volna. A két hegy­oldalnak támaszkodó óriási „vakondtúrásnak” a mértani alakját nagyon. nehézvolna meghatározni. . De nem is ez a lényeg. CO oo oo oo oo Ködgomolyagok hengered­nek elő a távolabbi erdők al­jából ide, a gáthoz. A hegyol­dalból messzire látni. Előbb az tűnik fel, ami közelebb van. A gát. Még mindig dol­goznak rajta. Óriási méretű, motoros ..puttonyok” hordják ide az agyagot, aztán gyalu teríti azt szét. Arrébb egy markoló, majd egy félrehú­zott szöges, tömörítőhenger. Közvetlenül a gát koroná­iénál egy hatalmas gép ala­kítja ki a lendületes ívű part- maiat a rézsüt. Feriiről fut iáig-az út, ami átvezet a gá- •>u js. Ez a gép félrebillenve túr . a az agyagot maga előtt. inte attól kell tartani, hogy ■bukfencezik a közel har­minc. méteres mélységbe. De a vezetője, a különböző fo­gantyúkat mozgató fiatalem­ber, nagyon nyugodt. Mintha sima asztallapon mozogna a gépével. Ez a monstrum is. mint egy szelíd elefánt: behe- mót kolosszusként is, mint kezes bárány engedelíneske dik a parancsolójának. 30 oo oo oo oo A néhány vékonyka fa di­deregve vacog a párás hideg­ben. Köröttük, világos, élénk színű sebhei veket mart a ta­lajba az ember, hogy letisz­títsa a májdani víztároló medret. Szürke betontorony emel- dik ki a völgyből, tetején zsalukoszorúval. A hozzá ve­zető utat is még be kell fe­jezni. Az oldalát , ennek is deszkák, összedrótozott be­tonvasak hasábjai rajzolják ki. A rézsű jó részét már be­fedték a tömzsi betonkockák­kal. Mintha abrosszal lenne beterítve, valami gisászi la­komához: piszkos-fehér nylon borul rá. Védi a bőr alá is bekúszó ködtől, a zi- mankós hajnalok hidegétől. 1913, november IS., vasárnap US ezerről 124 ezerre emelke­dett. Az utóbbi időben az al­kalmazottak száma valószí­nűleg még tovább emelke­dett, míg az is valószínű, hogy a dolgozó tsz-tagoké csökkent. Nyugodtan elmond­hatjuk tehát, hogy a dolgozók legalább egyötöde alkalma­zottként tevékenykedik a kö­zös .gazdaságokban, hasonló­an, mint megyénkben. Az el­múlt esztendőben az Eger— Gyöngyös vidéki tsz területi szövetség tagszövetkezeteiben például a dolgozó tagok szá­ma megközelítette a 12 ezret, az alkalmazottaké a 3 ezret. Es az alkalmazottak száma növekedése nem átmeneti je­lenség, — itt tendenciáról van szó. Felvetődhet a kérdés, hogy ezek az alkalmazottak miért nem lépnek be tagnak a szö­vetkezetbe? AZ ALKALMAZOTTAK döntő többsége szakmunkás, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember, éppen ezért nem csupán a mezőgaz­daságban helyezkedhetnének el, hanem a népgazdaság más ágazataiban is. S mivel álta­Fení, a hegygerincen is a betonkockát több tíz méteres prizmája jelzi, hogy van itt még tennivaló a hátra levő néhány hétben. Továbbsiklik a kutató te­kintet, a gát másik oldalára. Ott is az emberi kéz nyomát fedezi fel: beton árkok, épü­letek, villanyoszlopok, enyhe ívű utak alakultak ki az el­határozások és a cselekvések, a munka nyomán, oo oo oo oo oo Néhány hét és elérkezik az ünnepélyes pillanat. Az égy- millió köbméter vizet meg­tartó gát és a hozzá tartozó különböző műtárgyak, létesít­mények átadása megtörténik. Ilyenkor hajlamos az em­ber nagy szavakat idézni: ro­mantikus lelkesültséggel em­legetni hatásos jelzőket. A méretek, az arányok meghök­kentő nagyságrendje ingerli a szemlélőt minderre. Aztán mégis ki kell mondania vala­mit. Lehetőleg nagyon csen­desen, nehogy visszatetszést váltson ki .a fanyalgásra haj­lamosakban : — Az ember hegyeket ké­pes megmozgatni, elhordani A hatvani Lenin Termelő­szövetkezet birtokában öt­ven hektárnál több olyan föld van, amely gyakorlati­lag parlagon iver.. Művelé­sét, a szétsz-rtság miatt ma már lehetetlen megoldani. A különböző mezőgazdasági gépek alkalmazása ezeken a területeken gazdaságtalan. — Természetesen nemcsak mi vagyunk ebben a helyzet­ben. Ha országosan összead­na az ember a felhasználat­lan, művelésből kimaradt földeket, azok tetemes terű- letet tennének ki. Márpedig ezt a luxust, nem engedhet jük meg magunknak. Nem­zetgazdasági érdek a parlag­földek hasznosítása. Ez a cél, ez a szellem vezette gazda­ságunk irányítóit, amikor ar­ra az elhatározásra jutottak, hogy hétvégi kiskertek for- ‘májában a köz rendelkezé­sére bocsátják az ötven hek­tárnyi földterületet, amely a bányató és kiserdő közelében fekszik — mondottá beszél­getésünk alkalmával Rabecz Lajos elnök. — Természete­sen kisparcellás megoldásra gondolunk, 150—200 négy­szögöles telkekre, s a váro­si tanács által megállapított térítési díj ellenében. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy Iában az alkalmazotti fizetés magasabb a szövetkezetek­ben, mint a tagok jövedelme, ezért ragaszkodnak a szak­emberek, a szakmunkások az alkalmazotti státushoz. Ez érthető is, hiszen nem lehet­ne igazságosnak' nevezni, hogy egy mezőgazdasagban dolgozó közgazdász keveseb­bet keressen, mint mondjuk az iparban. Túl ezen, a szö­vetkezeti vezetők is rá van­nak kényszerítve, hogy az il­lető szakembernek megadják a magasabb fizetést, hiszen különben aligha jönne a kö­zös gazdaságba. Az alkalmazottakra tehát szükség van a szövetkezetek­ben. Munkájukat jól végzik. Többnyire képzett emberek. Ezért is furcsa, hogy nem szólhatnak bele a közös dol­gokba. Pedig bizonyára tud­nának hasznos, okos tanácso­kat adni. Minthogy persze adnak is — csak úgy „hátúi­ról”, súgva. HOGY MIKÉPPEN lehet­ne rendezni végérvényesen és megnyugtatóan e meglehető­sen bonyolult problémát, erre nem elsősorban az újságíró illetékes választ adni. Tény azonban, hogy meg kell talál­ni a lehetőséget arra, hogy az alkalmazóitok a jól végzett munka jogán jogszerűen is hallathassák hangjukat„ és kialakítani, ha a boldogabb holnapja ezt követeli meg tő­le. Nincs ezen mit szégyellni. oo oo oo oo oo Néhány ember- dolgozik a Csórrét víztárolóján. Vala­mennyi erős gépeket Irányít. Arrébb, egy kocka alakú la­kóépület. Egyik ajtaján be­csenget az újságíró. Király Mihály építésvezető, meglepve hallgatja a kérdést. Nem számított látogatóra, ilyen időben, ilyen..ritka órá­ban. — Módosítottuk az átadási határidőt. Inkább ezt csinál­juk, minthogy hiánypótlásra maradjon több elvégezni való. Majd december első felében érkezik el az átadás hivatalos ideje. Zsíron pirított hagyma íny­csiklandó illata csapódik ki a hűvös, nyirkos levegőbe. A laktató reggeli vagy a már ké­szülő ebéd jele ez. Mintha az emberi élet kon- denzcsíkjaként úszna fel a fák fölé, a didergő hegyolda­lak fölé, át a ködön, Galya­tető irányába. (G. Molnár F.) amennyire gazdasági meg­gondolások vezettek bennün­ket e szándék megvalósításá­ban, amennyire a zöldségprog­ram vonalába igyekszünk ál­tala illeszkedni, annyira hasznosnak tartjuk a tervet az urbanizációs ártalmak le­küzdésére indított mozgalom szempontjából is. ★ A termelőszövetkezet elnö­ke későbbiekben kifejtette, hogy a hétvégi kertek rend­szerének kialakításánál nem a gazdaság dolgozóira gon­doltak, hiszen ők háztájival rendelkeznek. Elsősorban a hatvani gyárak, üzemek, vál­lalatok munkásai körében kí­vánják népszerűsíteni az ak­ciót. Tehát azoknak jutnak a kiskertek, azoknak jut a ta­vak, erdők közeli friss leve­gője, megnyugtató környeze­te, akik egész héten műhe­lyek, irodák falai között töl­tik napjaikat. A fennálló rendelkezések azt is lehető­vé teszik, hogy a 150—200 négyszögöles kiskertek végé­ben szerszámos kamrát, kis pihenőkunyhót emeljen ma­gának minden család. Tehát szinte teljes lesz a „komfort” a telkeken. A gazdaság vezetőinek szá­mítása szerint mintegy 650 „Fáj a fogam, doktor úri” Látogatóban az egri fogászati szakrendelőben Évente közel kilencven ezren, keresik fel ezzel a pa­nasszal az egri Megyei Kór­ház Rendelőintézetének fo­gászati részlegét. A folyta­tás? Többek között ilyen is lehet: A beteg már a sokak szá­mára annyira félelmetes széken ül, pontosabban gör­csösen kapaszkodik mindkét támlájába, s riadtan néz, a fogorvosra, dr. Szabó Máriá­ra. Az asszony tekintete té­tova, arcán az izgalom ró­zsái. Láthatóan örül a várat­lan látogatásnak. Mindjárt kiderül az is, hogy miért. — Kár lenne húzni, myrt kezelhetőnek tűnik a gyö- kércsúcskörüli elváltozás Csak hát a fiatalasszony hú­zódozik — tájékoztat a dok­tornő, s várakozóan, biztat­va tekint betegére. — Annyira fél...? — kér­dem a pácienst — Már odakinn kezdődött, most meg nem tudom mit csináljak. Végtére is a hú­zás egyszeri fájdalom, s a döntésre haladékot ad. — Bezzeg ha a fiatalasz- szony, hamarabb jött volna! — fűzi tovább a beszélgetést dr. Macsinka Árpád, a ren­delőintézet vezető főorvosa. —> Aki jókor kopogtat, aki hamar felfedezi a bajt ele­ve mentesül a hosszas keze­léstől, s természetesen a hú­zás vélt gyötrelmeitől is. Vannak dolgok, amelyeket sosem elég ismételni, többek, közt ilyen az az intelem is, hogy a gondos, a rendszeres fogápolás, orvosi ellenőrzés és segélynyújtás hosszú évekkel meghosszabbítja a fogazat élettartamát. — Azt mondják a szuva­sodás korunk kultúr betegsé­ge. Igaz-e ez, s ha igen, ak­kor miért? — Valóban így van. Foga­zatunk sok százezer, év so­rán elcsökevényesedett. El, mert nem teljesíti eredeti funkcióját. Valamikor — akárcsak ma az állatoknál — eszköz, a táplálék felda­rabolás, a rágás szerszáma volt. Az ember azonban megtanult főzni, s preparált, fizikailag, kémiailag átalakí­tott élelmet fogyaszt. A fog­zománc legalább olyan erős, mint a gránit, ellen is áll minden behatásnak, kivéve hétvégi kiskertet tudnak fel­parcellázni az ötven hektár­nyi parlagföldből. Vagyis ennyi család juthat a köz számára is hasznot jelentő gyümölcs- és zöldségtermő területhez, s ugyanakkor kis mellékjövedelemhez is. A hétvégi kiskertakció ügyében a Lenin Termelőszö­vetkezet már megkereste a városi tanács vezetőit, ahol az elgondolás, igen kedvező fogadtatásra talált. F eher István tanácselnök a terme­lés-ellátás felügyeleti osztályt bízta meg az előmunkálatok irányításával. S ha minden a tervek, elképzelések szerint halad, akkor 1974. kora tava­szán megtörténik a parcellá­zás. A lehetőségekről, a vé­telárról, illetve az egész ügy­let lebonyolításáról természe­tesen időben értesíteni, fog­ják a város lakosságát. ★ Egyébként mindaz, amit a hétvégi kiskertakcióval kap­csolatban eddig elmondot­tunk, kevés a harmadik fél meghallgatása nélkül. Mert tervez a gazdaság, támogatja elgondolását a tanácsi testü­let, de mit szól hozzá a két­kezi dolgozó, az üzemi mun­kás? Érdekli-e a föld, a ter­mészet? Rászánja-e «ynlrpé dozásnak. Mi azonban — méghozzá rendszeresen — épp erről gondoskodunk, hi­szen fogyasztjuk a plusz hetven fokos feketekávét és a közeli mínusz húsz fokos fagylaltot egyaránt. Ennek aztán meg is van az ered­ménye: a zománcon ultra- mikroszkópikus repedések keletkeznek, ezekbe hatol­nak be a bomlasztó savak, üregek formálódnak a fog­szöveten, s gyúlladás jön létre a fogbélben, — Hogyan előzhetjük meg ezt a népbetegséget? — Vissza kell adni, leg­alábbis részben a fogazat eredeti funkcióját, más szó­val többet kell rágni. Jó a rágógumi, hiszen az izmokat edzi, fejleszti. Hasznos sű­rűn fogyasztani gyümölcsöt, sárgarépát, káposztacsimát, ezek ugyanis biztosítják a fogágy, az izmok és az inv erősítését. Természetesen rendkívül sokat jelent a rendszeres, a legalább napi. háromszori, étkezés utáni, fogmosás, mert a szennyező dés eltávolításával meggátol­ja a. karos erjedést és sav- képződést, Ezzel kapcsolat- bán hadd moldjam el, hogy á fogorvos senkinek sem ajánlja a nyerscitrom fo­gyasztást, mert ez kíméletle­nül pusztítja a zománcréte­get. Ha valaki annyira ked­veli vagy C vitamin hiánya van, akkor igyon limonádét, de azt is szívókával, hiszen így kevesebb sav éri a foga­kat. — Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy az ember előbb vagy utóbb, de mégiscsak eljut a'Z orvoshoz a szokvá­óráit fák gondozására, pa­lántázásra? — Természetrajongó, Mát- ra-járó vagyok, felesegem­mel, két kisfiámmal együtt. Igazán örülök a kínálkozó lehetőségnek, különösen, ha a Tuzson tó közelében jut­nék parcellához — mondja érdek1 js’ ősünkre Juhász Gyu­la, az. Építőipari Ktsz- dol­gozója. — Egyetlen dolog iz­gat csupán: mennyiért mérik majd. a föld négyszögölét? Nemrégen vettünk ugyanis szövetkezeti lakást, aminek résztörlesztése elég teher a családnak. De ha nem lesz drága, mindenképpen bene­vezünk. Egy jói gondozott kiskert nemcsak kellemes környezetet biztosít az em­bernek, hanem betermi szin­te az egész évi zöldárut... Befejezésként említsük meg, hogy az 1975-ben ren­dezendő Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítás igazgatósága már most számol a háztáji gazdaságok­kal és hétvégi kiskertekkel. A közelmúlt hetekben külön szakbizottságot alakított, amelynek az lesz a feladata, hogy a mindjobban terjedő mozgalmat súlyának megfe­lelő bemutatkozáshoz, kiál­lítási lehetőséghez juttassa a nagy seregszemlén. (moldvay) nyos panasszal: „Faj a fo­gam doktor úr”. — így igaz, csak nem mindegy, hogy mikor kell kopogtatni. A rendszeres megelőzés, rágás, tisztántar­tás lényegesen növeli a fo­gazat élettartamát. Az is fontos, hogy a bajjal időben jelentkezzen a beteg, mert & jókor készíteti tömés tíz­tizenöt évig megakadályozza a további szuvasodást. — Hol tart ma a fogászat? — Az elmúlt évtizedek során világszerte és hazánk* ban. is sokat fejlődött. Kivá­ló minőségű. hatóanyagú injekcióink teljesen íájda* lommentes húzást biztosítod nak. Az egykorj lábhajtás masinát régen felváltotta á 300 OOQ-es ultrafordulatszá* mú légturbinás fúrógép, le* hetővé téve a rendkívül fi* nőm,/ szinte észrevétlen be* avatkozást. 1950-ben Eger-, az egri, a füzesabonyi, a pé: tervásárai járás fogorvosi ellátásáról mindössze három szakember gondoskodott* azok is mellékállásban. Má * korszerű egri rendéiőíntéze* I mikben tizenhatan dolgod­nak főhivatósban, s tizefí.1 öten működnek körzeti fog örvösként. Jelenleg évemé 250 ezer ember egyszeri ke* zelését biztosítja a megyei hálózat. A IV. ötéves terv végére szeretnénk elérni; hogy mindenki évente leg ­alább egyszer eljusson a fogorvoshoz. Az országszerte rendezett fogászáéi! hóna­pok hatékonyságára, ered­ményes felvilágosító mód­szereire határainkon túl is felfigyeltek. — Mindez kétségkívül biztató, megsem jelentheti a maximumot, hiszen a segít­ségnyújtás végső módja a protetikus beavatkozás nem a legtökeletesebb, legesztéti - kusabb módszer. Vajon mit ígér a fogászát jövője'' — Mintegy húsz éve két nézet képviselői vitáztak egymással. Az egyik tábor indukciós pótlásra esküdött, abban bízva, hogy bizonyos külső ingerhatásokkal meg­oldható lesz a fogak újrater­melése. Mások azt remélik, hogy a fogzománcot meg - védhetik valamilyen savak­nak ellenálló műanyagbevo­nattal. Én is így vélekedtem akkoriban, s most jó érzés elmondani,, hogy az idő, a gyakorlat engem is igazolt, hiszen ma már eredménye­sen folynak ilyen jellegű kí­sérletek mind p Szovjet­unióban, mind az Egyesült Államokban, s előrelátható; lag ez lesz a jövő járható útja. * S CB— -^.rn S mit mond mindehhez a páciens, aki a kritikus per­cekben csak arra gondol; hogy mi történik majd ab­ban e rettegett székben. Betegünk ott kinn a fo­lyosón már döntött: — Csak kihúzatom, egy alkalommal már voltam itt, akkor nem fájt, hátha most is megúszom... S a többiek? Kezdik a szokásos panasszal: „Fáj a a fogam, doktor úr!” Jöhet a megnyugtatóm a biztató szó, a fúrógép vagy a fogó Pécsi István Kaposi Levente Csórrét; műszaki átadás decemberben a túl erős homersékletinga­Hétvégi kiskertek Otven hektárnyi parlagföldet kíván hasznosítani a hatvani Lenin Termelőszövetkezel Jog­fosztottak ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents