Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
Támogatás és kedvezőtlen termőhely...? Az Eger—Gyöngyös vidéki Tér.. , ^vetkezetek Területi S ségének Elnöksége a közelmúltban tárgyalta a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek helyzetét. Három tájegység A 24 kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaság földrajzilag három különböző tájegységen, természeti erőforrásokban szűkös agrárterület“- helyezkedik el. Az egyes tájegységek földrajzilag összefüggő területek. A Bükk nyugati és a Mátra keleti lejtői által határolt dombvidéken 14 tag szövetkezet harmincötezer hektáron gazdálkodik. Az Egertől nyugatra fekvő dombvidéki környezetben öt szövetkezet 7310 hektáron, míg a Gyöngyöstől északnyugat felé nyúló dombokon öt tagszövetkezet 11141 hektáron tevékenykedik. Mind a három tájegységre jellemző a tagolt, szabdalt domborzat, az éles lejtők, kopár hegyhátak, vízmosásos völgyek, amelyek a közlekedést hátrányosan befolyásolják. Az utak rossz állapota nehezíti a szállítást. Az intenzív gépesítés, az erősebb lejtésű területeken csaknem lehetetlen. Ezeken, a helyeken nagy erőfeszítésekkel, komoly ráfordításokkal termelnek. Nehéz körülmények között gazdálkodnak. Meg kell küzdeni minden többlet-mázsáért. Ennek ellenére o szántóföldek aránya még mindig magas, a lejtők talaja viszont nem kedvez sem a szőlő-, sem a gyümölcstermelésnek. Szűkös természeti erőforrások A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezeteket az állam megkülönböztetett támogatásban részesíti. Három évvel ezelőtt a Pénzügyminisztérium valamint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közős rendelettel módosította az állami támogatás rendszerét. Ez ma már közvetlenül a termeléshez kapcsolódik és az árbevételtől függ a támogatás. A támogatás nagysága. Ez a forma a gyakorlatban bevált, a termelés fokozására, a nép- gazdasági szükségletek kielégítésére ösztönözte a kedvezőtlen adottságú üzemeket is. A szövetséghez tartozó kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben a megkülönböztetett állami támogatás hatására mind a három körzetben jelentősen nőtt az árbevétel, és emelkedett a tagok jövedelme. Ennek ellenére az egri járás északi részén az ártámogatás mértéke mégis csökkent. Ez sajátos jelenség. Az új támogatási forma ezeket az üzemeket hátrányosan érintette, ami abból adódik, hogy a jelenlegi közgazdasági környezet nem tette lehetővé a gyors, termelésszerkeze t- változtatást. A támogatási rendszer viszont nem differenciál az eltérő földminőség és a domborzati viszonyok között. A természeti erőforrásokban szűkös gazdaságok, termelés- szerkezete, bár az átlagosnál rosszabb körülmények között gazdálkodnak, e rendkívül összetett. Szántóföldi növény- termesztéssel, szőlő-, bor-, és gyümölcstermeléssel, szarvas- marha- és juhtartással, kiterjedt erdőgazdálkodással és ipari tevékenységgel foglalkoznak. Ez utóbbiak közül főként a mészégetés, az építőipari szolgáltatás, a gépjavítás, a fa- és műanyag-feldolgozás jelenti a kiegészítő tevékenységet. A kialakult termelésszerkezet nem nélkülözheti az ipari foglalkoztatatást. Ez a sajátos természeti viszonyokból adódik. Ezért érdekes az elvonás és az ártámogatás összehasonlítása néhány szövetkezetnél. Mát- raderecskén például, ahol jelentős ipari, segédüzemek dolgoznak, 2059 ezer forintot vontak el, míg az összes dotáció 875 ezer forint. Még kirívóbb Pétervására n»ldája, ahol az elvonás közel jtmil- lió, ezzel szemben a dotáció csak 2791 ezer forint Az elmúlt időszakban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben valamelyest növekedett a növény- termesztés árbevétele, amelyet pótlólagos ráfordításokkal értek el. Ezzel arányosan emelkedett viszont a műtrágya, a növényvédő szer és a vetőmag felhasználás, valamint a gépesítés színvonala is. Az anyag és a ráfordítási költségeken kívül emelkedtek a gépek és a mezőgazdaság által felhasznált ipari jellegű anyagok árai is, amely nem volt arányban az anyagok és az eszközök hatékonyságával A legnagyobb lemaradás mégis az egri járásban tapasztalható, ahol a legalacsonyabb az eszközellátás és magas az élőmunka-ráfordítás. A hatékonyság növeléséhez pedig a munka technikai felszereltségének fokozására az eszközellátottság tökéletesítésére van szükség. Ésszerűbb szakosítás A kedvezőtlen termőhelyi adottság tehat a föld gyenge minőségében, a korszerűtlen gép és eszközellátottság együttes okaként a termelési színvonal viszonylagos elmaradottságában jelentkezik. Emiatt a szövetkezetekben a termelési' érték, az árbevétel, a jövedelem és a személyes részesedés sem egyenletes. Ez a biztonsági alapképzésben megmutatkozik. Szövetségi szinten tavaly 107 millióra emelkedett a biztonsági tarAz Adria kapuja I. Rijeka és a tenger talék összege. Ebből IS millió volt a kedvezőtlen adottságú tagszövetkezeteké. A tartalék körzetenkéi. is változó. Az északi területen például 14 termelőszövet.*ezet alig több mint két és félmillió forintot tartalékolt, az egri körzetben öt szövetkezet pedig mindössze 1 millió 396 ezer forintot. Az egri járásban 8 gazdaság egyáltalán nem rendelkezik biztonsági tartalékkal, de a többi szövetkezet sem stabil pénzügyileg. Hogyan tovább? A gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben a legnagyobb gondot a talaj védelmére, és termékenységének fokozására kell fordítani. Ez a célkitűzés lényegében már megkezdődött a meliorációval, az ésszerűbb termelésszerkezet kialakításával, a gazdaságtalan, nehezen művelhető szántóföldek lege- lősítésével és erdőtelepítéssé!. A termelés szakosítását a gyöngyösi járásban és az egri körzetben szőlőműveléssel, az egri dombvidéken pedig állattartással valósítják meg. Különösen a szarvasmarha és juhtenyésztés fejlesztése indokolt, amelyet takarmánytermesztéssel egészítenek ki. A mezőgazdasági tevékenység mellett ezek a szövetkezetek továbbra sem nélkülözhetik az ipari segédüzemek működését, főként a könnyűipari, élelmiszeripari, továbbá az erdőgazdasági tevékenységet. j A megkülönböztetett ártámogatás fenntartása azonban a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt a továbbiakban is nélkülözhetetlen, hogy ezek az üzemek a mezőgazdasági termelést fenntarthassák. A szövetség elnökségének állásfoglalása szerint a költségtérítéses árkiegészítés eddigi kategóriája helyett a halmozatlan termelési érték támogatása ösztönzőbb hatást fejtene ki. Így az eddig nem támogatott ágaza tok, mint a szőlő- és gyümölcstermelés valamint az ipari tevékenységek is részesei lehetnének a támogatás nak. Az ideiglenes adómentesség is hatékony támogatási forma lehet az ipari üzemeket fenntartó szövetkezetek ben. A hosszabb megtérülésű idejű és tőkeigényes fejlesztések támogatását a fejlesztési alap kiegészítésével lehetne megoldani, amely a meliorációs beruházásokat is meggyorsítaná. Alentusz Károly Zágráb—Rijeka. Kopár sziklahegyek között kanyarog a vasút, s egy égbenyúló, különös alakú hegycsúcs látványa kérdezősködésre kényszerít. Oroszul próbálkozom a beszéddel és feloldódik önkéntes elszigeteltségem. Kérdezik, orosz vagyok-e, s mikor közlöm nemzeti hovatartozásomat, az idős házaspár magyarra váltja a szót. 0, ők még a monarchia időszakában tanultak meg magyrul és ne hragtidjak érte, ha már kissé rossz a kiejtésük. A fiuk ugyan gyengén beszél, de azért 6 is ért magyarul. Beérünk egy hosszú alagútba és az egy percre megtöri a szót, de aztán már állandó kontaktusban vagyunk, egészen a tengerig. Az idős férfi látja meg először és mutatja a mélyben hallgató, szürke tengert. Szegényebb vagyok egy illúzióval. Valamiféle csodálatosan kék víztükörre számítottam, de az nincs sehol. Jól látszik azonban a bakari olajkikötő, az olajfinomító. Mintha csak Százhalombatta vagy Szőny olajfinomítóinak messzire világító, égő gázcsóváiit látnám. Gondolom, most már itt van Bljeka, hiszen a térképen Baltar közvetlenül az Adria kapujának szomszédságában fekszik. A ' magas szirteken azonban sokáig kanyarog még ' a vonat, mire feltűnik Rijeka gyönyörű, a hegyek oldalába épült, új lakónegyedei. Üdítő látvány a sok új épület. Változatos színek, falkiképzések, ablakok, csupa elevenség. Első pillantásra is nyilvánvaló, hogy az itteniek mesterei az építkezésnek, az új lakóházak és szállodák szerelésének. A kikötő szinte belevesz a házrengetegbe és a tenger olyan álmosan nyaldossa a rakpartot, mint Pesten a Duna. Luka Rijeka, hirdeti a hatalmas felirat a kikötői igazgatóság székházán. Daruk erdeje emelkedik a magasba. Szeretettel simogatom őket a tekintetemmel: tudom, hogy magyai' munkások készítették őket. A hatalmas hajók gyom iából tengernyi áru kerül a partra. Konténerek tucatja: állnak itt: egy-egy darab akkora belőlük, hogy kisebb fajta lakóháznak is beillik. Nyü- / zsög és zsibong a kikötőbe áramló nép, mindenki fény- képien akarja megörökíteni a behemót óceánjáró hajókat, amelyek ott lustálkodnak a part közelében. A város lakói a tengerből élnek. Nemcsak a teher- és személyhajózás, hanem a halászat, a hajógyártással kapcsolatos iparágak és az idegenforgalom is a tengerre tá- mataikódnak. Rijeka a tengernek köszönheti gyors fejlődését. A város az Adria kapuja a jugoszláv szárazföld felé. De az árutömeg, amely a távoli világrészekből ide áramlik, nemcsak Jugoszláviát látja el. Magyarország é* a környező államok is nagy mennyiségű tranzitárut kapnak a rijekai kikötőn keresztül. Ugyanilyen nagy a kifelé áramló árumennyiség is. Gyékényesről Zágrábon át, gyakran mennek a tehervonatok, tele gépekkel és más árucikkekkel, hogy Rijekában a fehérhajók gyomrába kerüljenek. Innen aztán Bejrútig és Bombay-ig vagy New York-ig és Havannáig jutnak el. Kikötőváros: az utcákat betölti a halszag, a halvémdég- lők hívogatóan reklámozzák étkeiket. A kikötőnegyed kocsmáiban olcsó a pálinka. Lármás, barna arcú férfiak támaszkodnak a pultokra, s heves taglejtésekkel vitatkoznak. A tereken és az utcákon reggeltől estig árad a színes forgatag, szinte nem lehet elférni a járdákon. S ez már Opatija hatása is. amely a szomszédban, alig pár kilométerre pompázik. Az emberek átrándulnak Rijekába bevásárolni, enni, inni, mert itt minden olcsóbb, mint a tengeri fürdőhelyen. A turisták közül sokan itt laknak és Innen utaznak naponta Opatl- jába. ahol állítólag tényleg kék a tenger. (Folytatjuk.) Kónya Lajos Visszanyerni a bizalmat... Köztudott, hogy néhány évvel ezelőtt megsokszorozódott a magánautók száma hazánkban. Ezzel egyidőben, óriási nyomás nehezedett az akkor még bizony kezdetleges felszereléssel rendelkező, állami szervizhálózatra. Tulajdonképpen. ez a fejlesztési ütemkihagyás volt az oka annak, hogy az állami szektorhoz tartozó szervizhálózattól, javító- szolgáltató vállalatoktól — köztük a Heves megyei Finommechanikai Vállalattól is — nem azt kapták a megrendelők, amit vártak. Az elhanyagolt épületekben — mint például az egri Széchenyi utcai műhelyé is volt — nem lehetett kialakítani egy korszerű fogadó-, illetve javító- helyiséget. Nehéz volt szakembert szerezni és foglalkoztatni a szűkös öltözőkkel, tisztálkodási lehetőségekkel ellátott vállalatnál, műhelyekben. .. Nem csoda hát, hogy megingott áz autótulajdonosok bizalma, s egyre fogyott azoknak a száma, akik ilyen körülmények láttán nyugodt lelkiismerettel ott merték hagyni a sok tízezer forintos autóikat. A KISIPAR KERÜLT ELŐNYBE... Az elromlott, meghibásodott autót ettől függetlenül, meg Szélmalom epul Kecskemét határában Az épülő malom szerkezetét Tiszastsról szállították Kecskemétre és így ismét életre kel a 150 éves malomszerkezet. Az öreg malmot Dávid Béla 70 éves tiszasasi szélmolnár irányításával szerelik össze. A malomépület idegenforgalmi célokat is szolgál, mi- I vei belsejében eszpresszót és bárhelyiséget is építenek. A szélmalom előreláthatóan még ebben az évben elkészül. CM TI Foto — Karáth Imrei kellett javíttatni. De hol és kivel, tették fel a kérdést egymásnak az autótulajdonosok. És közben szájról szájra járt a hn% hogy ennél és ennél a kisiparosnál vagy javító- részleggel rendelkező kisipari szövetkezetnél érdemes javíttatni. Az állami szervizhálózat, így fokról fokra háttérbe szorult, mert a szolgáltatást igénylő lakosság a kisipar, illetve a szövetkezeti ipár felé fordult. Az elvesiztett bizalom súlyos veszteségekké! járt. S ezt a — így is fogalmazhatunk — bevételi kimaradást, csak egy módon lehetett pótolni: korszerűsítéssel, modernizálással, azaz, a bizalom visszanyerésével. A FINOMMECHANIKA JÖ ÜTŐN JÁR Visszanyerni a bizalmat, — egy, a szolgáltatások fejlesztéséről szóló tanácskozáson fogalmazta meg a terveket, elképzeléseket Jenes Pál, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat igazgatója. Mert a bizalom visszanyeréséhez a szolgáltatási ágazat átgondolt, megfontolt és anyagilag erős alapokon nyugvó fejlesztése szükséges. S ez nem megy tervek nélkül, sem náluk — mondotta —, sem máshol. A napokban arról érdeklődtünk a Finommechanikai Vállalat igazgatójától, hogy ők milyen lépésekkel, tervekkel szeretnék visszanyerni a szolgáltatást igénylő autótulajdonosok bizalmát... ? — Először is, egy sor új javítóműhelyre, korszerű berendezésre, műszaki felszerelésre és szerszámra lenne szükségünk. Emellett pedig a lehető legjobb szakembereket kell megnyernünk a vállalat számára. Végül pedig, jó néhány autós tévhitet, alaptalan előítéletet kell szétoszlatnunk. .. — Mi valósult meg ezek közül napjainkig? — Elkészült és állandóan az autósok rendelkezésére áll az egri új szerviz a Faiskola utcában. Erről a korszerű műhely sorozatról csak any- nvit, hogy az építésre és a felszerelésére fordított 20 millió forint technikailag lehetővé teszi a magas színvonalú javítómunkát. Pillanatnyilag a szakemberellátás gondjaival küzdünk. Bár öt év alatt kétszáz fiatal szakembert képeztünk ki, mégis ] szükségünk lesz több jó szakemberre. A közeljövőben ugyanismég két új szervizt nyitunk meg, egyet Kápolnán egyet pedig Lőrincibea. — Ami a tévhiteiket és az előítéleteket illeti, néhány tisztázandó dolog van. Szervizeinknek nincsenek különösebb alkatrészellátási gondjai, mert az AUTOKER Vállalattal nagyon jó kapcsolatunk van. A másik: nem tisztázott a szolgáltatást igénylők körében, hogy nálunk kötött árak vannak, s így a szervizben dolgozó szakembereink a legtöbbször pontosan meg tudják mondani már előre a javítás költségeit. — Úgy hallottuk, hogy a szervizekben mindig vitát váltott ki, ha a tulajdonos nem lehetett ott a javításnál. Talán ez is közrejátszott abban, hogy elpártoltak egykor aí „ügyfelek”. — Való Igaz, hogy ezt minden alkalommal kifogásolták az autósok. Az a hír terjedt el ugyanis, hogy az autóból bizonyos alkatrészek eltűntek Ez nem igaz, csupán szóbeszéd. De, hogy ezt is megelőzzük, az új szervizekben már nem tiltjuk meg a „ko- csilátogatást”. Ott állhatnak a szerelő mellett. Érdekeltté tenni a dolgozot... Mint említettük, a bizalom visszanyerése nemcsak a műszaki fejlesztésben, a berendezések korszerűsítéséi; múlik, hanem a szervizek dol gozóin is. A Finommechanikai Vállalatnál úgy határoztak, hogy a szakembereket mindinkább érdekeltté teszik a munkában, azért, hogy ne legyen panasz a javítások után. Ügy jár jól tehát a dolgozó anyagilag és erkölcsileg is, ha a javítást jól, gyorsan és garanciával végzi el. Ezéi* is törekednek a vállalat vezetői — s ma már majd minden szolgáltatást végző üzem . irányítói —, hogy a szervizek élére jó szakmai és kereskedelmi érzékkel rendelkezi embert állítsanak. — Felkészültünk tehát a terveinkkel, az egyre növek vő igenyelt kielégítésére — mondotta Jenes Pál. — Fon tosnak tartjuk a lakossági igé nyék kielégítését, ezért tő rekszünk az úgynevezett Full (teljes) szervizhálózat meg szervezésére Heves megyébe* Ha megvalósítják a terve két, márpedig ez a céljuk, at kor nemcsalt a finommá"' ■ ükások nyernek, de az a tulajdonosok is. És néni ■ ev eset. Sxilvás István
