Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

am KOSSUTH 6.'ü Lányok, asszonyok, ö.iy Önkritikus kritikus ön? i*>. J5 Zenekari hangverseny. lü.í>d ^közgazdaság egyszerűen. 11.39 D. Ojsztrah feiv. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.3U Magyarán szólva . . . 12.45 Melódiakoktél. 14.00 Úrhatnám szolgáltatók. 14.10 Dzsesszi’elv. 14.25 Új Zenei Újság. 16.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Régi magyar dalok. 15.20 Dánia—Magyarország labda­rúgó-mérkőzés. 17.20 Csak fiataloknak! 18.05 Szimfonikus zene. 19.30 Edith Piaf életregénye. III. 20.11 Derűre is derű. 20.41 Népdalok. 21.10 Egy rádiós naplójából. 22.20 Beat. . 23.05 Operarészletek. 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Nótacsokor. 9.03 Áriák. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Két Suppé-nyitány. 12.20 Romantikus zene. 13.03 Kitágult törzsasztal. 13.30 Az élő népdal. 13.40 Orvosok a mikrofonnál. 14.00 Napraforgó. 15.00 A XX. század gondolatai. 15.15 Fúvószenc. 15.23 Nagy mesterek — világhírű előadók. 17.05 L/Otti: B-dúr mise. 17.27 Falurádió. 18.10 Szellem» árverés. 19.35 P„ Fournier gordonka­estje. Közvetítés a Zene­akadémiáról. Kb. 21.35 Nóták. 22.30 Berlioz: Faust elkárhozása. Részlet. 23.15 Tánczene. Szolnoki Rádió Hét végi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János. MAGYAR 8.20 Iskola-tv. 9.50 TéXá. 10.20 Egy hölgy arcképe. 111. Tervek. 11.05 Ifjúsági Telemagazín. 11.55 Nő — három szerepben. 12.05 Mindenki közlekedik . . . 15.25 Dánia—Magyarország labda­rúgó-mérkőzés. 17.20 Salto Mortale. HI. Brüsszel. 18.20 BMH — A citerakészitö. 18.50 Látomás a valóságról. 19.15 Cicavízió. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Magyarázom magunkat .. VIII. 20.10 Irma. te édest Magyarul beszélő amerikai film. <18 éven felüli.) 22.30 Kicsoda? — Micsoda? 23.15 Tv-hlradó. — 2. POZSONYI 10.00 Az utolsó szó. Bűnügyi sorozat. 16.25 Slovan Bratislava—VSS Kosice jégkorong- mérkőzés. 19.00 és 21.35 Híradó, sport. 20.00 Apa, már Itt az ideje. Tv-játék. 22.50 A gyilkos a házban van Magyar bűnügyi film. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor Andrej Rubljov Kétrészes szovjet film a nagy orosz Ikonfestőről. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Pisztoly párba j Színes angol westernfilm. FILMMÚZEUM A megyei úttörőházban t’él 6 és este 8 órakor A papucshős ÜTTÖRÖMOZI Fél 4 órakor, az úttörőházban Majd én megmutatom GYÖNGYÖSI PUSKIN Lázadás a buszon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor ' A Koppányi aga testamentuma Fél 6 és fél 8 órakor A munkásosztály a Paradicsomba megy HATVANI VÖRÖS CSILLAG A betörés HATVANI KOSSUTH Mr. Tlbbs nyomoz FÜZESABONY Zahar Berkut PETERVAsAra Melody Egerben: este < órakor: SYBILL (Érvényesek az 1973. június »» .«Higgyek. é& bérietek.} 1#*-' A gyalogosok kötelességei a közúti közlekedésben A gyalogosoknak nemcsak jogai, — mint arra az előbbi cikkben rámutattam, — ha­nem kötelességei is vannak a közúti közlekedésben. Köteles az úttesten kesede­lem nélkül áthaladni és az áthaladás során tartózkodni minden olyan váratlan maga­tartástól, amely a jármű ve­zetőjét megzavarhatja, vagy megtévesztheti. Igen sok gya­logos — saját hibájából — lelte halálát az úttesten, mert fék távolságon kívül vagy be­lül megindult az út ellenke­ző oldalára, közben meg­ijedt a forgalomtól és igye­kezett vissza az elindulási helyére. A gyalogos hol köteles az úttesten áthaladni? Ha a közelben kijelölt gyalogátkelőhely — zebra — van, a gyalogos ott köteles áthaladni. Ha a közelben júncs kijelölt gyalogátkelő­hely, akkor az útkeresztező­désnél a járda meghosszab­bított vonalában. Abban az esetben, ha sem kijelölt gya­logátkelőhely, sem útkeresz­teződés a közelben nincs, úgy más helyen is áthaladhat a gyalogos, amikor meggyő­ződött arról, hogy nincs olyan forgalom, amelyet ő zavar­na, illetve amely az ő életét és testi épségét veszélyezteti. A lelépés pillanatában előbb a balról jövő, majd az út felező vonalánál a jobbról jövő jármű — esetleges — közeledéséről ismét meg kell győződni. Az áthaladásnál az úttest tengelyére merőle­gesen kell áthaladni. nem pedig átlósan, ahogy azt ál­talában szokták tenni a gya­logosok. Az úttestre való lépéskor figyelemmel kell lenni a jár­művek sebességére, illetve arra, hogy pl. a személygép­kocsi 15-szörös sebességgel (gyalogos 4 km/óra, személy­gépkocsi 60 km/óra) halad­hat. Ha tehát a gyalogosnak — az egyik oldalról a másik oldalra — 10 métert kell megtennie, addig a személy- gépkocsi 150 méter utat tesz meg. A világítással közlekedő jármű sebességét és távolsá­gát nagyon nehéz megbecsül­ni, tehát ilyen esetben még körültekintőbben kell az át­haladást megkezdeni. Abban az esetben, ha a gyalogos akár koránál fogva, akár látási zavarai, vagy egyéb körülmények miatt nem tudja helyesen megbe­csülni a jármű távolságát és sebességét, a baleset elhárí­tása érdekében az úttestre való lelépés előtt jelezze „karjának felemelésével” át­haladási szándékát és csak abban az esetben kezdje meg az áthaladást, ha á jármű vezetője megállott, hogy őt átengedje. A fokozott óva­tosság ilyen esetben sem ma­radhat el, mert sajnos né­hány esetben előfordult, hogy az álló járművet — szabálytalanul — kikerülő másik jármű ütötte el a kis­sé figyelmetlen idős gyalo­gost. dr. Sápi János közlekedési ügyész Válattxol a% illetéke» Már van tej Adácson A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi gyáregységének célgjelzéses levélpapírját Herczeg Gábor üzemigazgató írta alá. Ezen a következőket közli: ’ „Szeptember 23-án Adácsi mozaik címmel jelent még egy cikk, amelyben azt ol­vashattuk, hogy kevés a tej reggelenként az üzletekben. Medve Jánossal, az ÁFÉSZ elnökével azonnal felvettük a kapcsolatot. Meg­tudtuk, hogy a fogyasztás a kannás tejből eléggé változó, s emiatt ritka esetben elő­fordult, hogy nem volt elég tej, de több esetben viszont az is megtörtént, hogy a tej eladatlan maradt. Zacskós tejet korábban nem tudtunk Adácsnak szál­lítani, mert ehhez, nem ren­delkeztünk megfelelő kapa­citással. Azóta a testvér- üzemünkben. Pásztón besze­reltünk egy töltőgépet, és így október 1-től már Adácson is árusítjuk a zacskós tejet Végül azt is megemlítjük, hogy a gyöngyösi tejüzem a közeli időkben még egy töl­tőgépet kap. s ettől kezdve a két géppel már hosszú idők­re ki tudunk elégíteni min­den igényt zacskós tejből. Ezért több községben is- ren­dezünk kóstolással egybekö­tött árubemutatót készítmé­nyeinkből.” Gyurkó Gézát A libanoni cédrusoktól az Akabai-öbölig Beit-el-Dine, Bechir cmír egykori palotája. Beit-el-Dine tanulsága A fej, a széttárt karok kö­zött magasból tekint el, — és tova a végtelennek tűnő vi­zekre. A fej, Beit-el-Dine, a karok azok a hegyek, ame­lyek a lassan öblösödő völ­gyet ölelve körül először vad meredéllyel, majd mind lan- kásabban ereszkednek a tengerpart sziklás homok­jáig. Beit-el-Dine, kastély, vár, erődítmény, történelem, múzeum és tanulság, de ta­núság is egyben. A közel ezer méter magasan, a völgy felett, vörös-fehér kö­vekből faragott pompás ter­vezésű Beit-el-Dine történe-. te nem vész el a múlt száza- ’ dók „mélységesen mély kút­jának” titkos sötétségében. A XIX. század elején épült vár­kastély, amely építészeti stí­lusával uralkodni látszik a nemrég és a most épült nya­ralók egész során is, egy hi- zonyos Bechir emír — ezen a néven a második — palo­tája volt, aki nem is annyira nagyzási hóbortból, mint inkább elrabolt szeretője vé­delme, s a megölt férj hoz­zátartozóinak bosszúszomja elől költözött ide> fel, ahol akkor még csak a madár járt az ormok felett. A majd kétszáz éves sze­relmi történet és az emír nagyvonalú, valóban megka- póan szép palotája aligha ér­demelne mégis néhány mon­datnál többet ebben a mű­emlékekben oly gazdag és legendás históriákban meg éppen bővelkedő országról szólva, ha Beit-el-Dine nem lenne érdekes és aktuális po­litikai jelkép is. A merész szerpentineken, a mellettük sorjázó, kábító illatú ciprusligeteken keresz­tül feljebb, egyre feljebb ka­paszkodó autóbusz utasai csak egy arab stílusú, és kétségkívül csodálatos fek­vésű palotát látnak és még a múzeummá átalakított ter­meli, a belső pompa és gaz­dagság sem beszél a lényeg­ről, — nevezeteden, hogy az 1840-ig itt élt emír nyilvá­nosan is keresztény lett. Hogy ebben mi volt a politi­kai tett egy mohamedán tö­rődi birodalom keretein be­lül? — úgy vélem, nem is kell ezt különösebben hang­súlyozni. A kezdetben in­kább nagyravágyó, mintsem politikus Bechir emír a nyu­gati kereskedelem területén kutatta a lehetőségeket hol­mi önállóságra, aztán mind merészebb lett őmaga, s mind erőteljesebb lett a bel­ső bizalom Is iránta, mígnem rá kellett döbbenie arra, hogy a nép vezetőjének te­kinti a törökellenes» függet­lenségi mozgalomban. És Bechir emír vállalta ezt a harcot, oly egyértelműen kinyilvánítva, hogy elhagy­ván mohamedán hitét, ke­resztény lett. A kereszténység abban az időben a progresz- szivitás jele és eszköze volt itt, ezen a tájon a mohame­dán államvallású török biro­dalommal szemben. Manap­ság Beit-el-Dine nemcsak Libanon történetének egy érdekes rekvizítuma, de a mai politikai élet polarizáló­dásának szimbóluma is egy­ben. Akiknek az emír a pél­daképe, s a kereszténység a , WúVWVi*' VNA»\VWVVVV\VAAAAi'AA<VVV Az írógép + ORVOS! I ÜGYELET I Egerben: szombat délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután .16 órától 17.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24- 73.) Rendelési időn kívül az ál- 1 alános orvosi ügyeletén (Bajcsy- Zsilinszky utca). Hétfőn 19 óró- lol kedd reggel 7 óráig, a Baj­csy-Zsilinszky utcában. Fogor­vosi ügyelet 9—13 óráig, a Tech­nika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Ar orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig., a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyeremekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet ve •tár- nap" 10—12 óráig a rendelőinté­zet gyermekszakrendelósén. (Te­lefon : 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 őrá­Nagyon régen, van annak már 250 éve is, élt Angliá­ban egy Mill nevű kovács­mester és annak ügyes kezű fia, Henrik. Mill Henrik, a fiú, addig forgatta a tüzes vasat és alakítgatta ki. belő­le kalapácsával a gyönyörű dísztárgyakat, míg egy napon óriási gondolat sugárzott a fejébe: fel kellene találni egy olyan masinát, ami írni tud. S ez a mi Henrik fiúnk olyan volt, hogy amit kigon­dolt, azt végre is hajtotta. Így történt aztán, hogy amikor felnőtt, elkészítette író ma­sináját és elment vele a ki­rályi kastélyba, hogy bemu­tassa a királynénak. Erősen megzörgette a kaput,, jött is a brigadéros, de amint meg­hallotta. hogy egy butaság végett keresi a fiú a király­nőt, nyomban elzavarta. De Anna királynő (mert igy hívták az uralkodónőt) éppen az ablakban könyökölve né­zegette a tájat, s meglátta, hogy egy iparos forma fiú zö­rög a kapunál, intett a briga- dérosnak, hogy azonnal bo­csássa be. Mill Henrik délcegen lép­delt fel a lépcsőn találmá­nyával. Egyenesen a királynő elé vezették. — Mi járatban vagy fiú? — kérdezte a királynő. Henrik a sok beszéd helyett elővette masináját, papírt rakott bele és szép nyomta­tott betűket írt rá egymás után. S a királynő legna­gyobb csodálatára a papiro­son tis/i" és olvasható volt az írás. N- 'ban hivatta is a királynő a szakembereit. Élőbb a tömi nisztertői kér­deztél , ...........i .. — Ez a fiú nagy találmány mutatott be nekünk. Mi r véleményed ? A főminiszter csak vakar gáttá a szakállát, csóválta a fejét. Nem tetszett neki va­lamiért a találmány. Erre Henrik újabb tiszta papirost tett a masinába ' és szép nyomtatott betűkkel ezt írta rá: „Vitae Regina Anna!”, vagyis: „Éljen Anna király­nő!” A nemjóját, — gondolta a főminiszter, ha géppel lehet írni, ebből nem lehet jó, mert altkor a pennaforgatók me­hetnek kapálni. A gépesítés átok az emberiségre, elveszi a kenyeret. De mást kell mondania a királynőnek, mint amit gondol: — Felséges királynőm, — hajlongott a főminiszter, — nem javaslom a gépet, mert akkor fontos királyi okmá­nyokat lehetne vele hamisí­tani. — Akarom az írástanító miniszter véleményét halla­ni ! — szólt és- legyintett a királynő. De az írástanító miniszter sem javasolta. Ügy magyarázta, hogy ha elfo­gadnák az írómasinát, altkor a gyerekeket nem kellene ta­nítani az iskolákban írásra, mert az irómasina mindent leírna helyettük, igy aztán bezárhatnák az iskolákat és a nép elbutulna. Anna királynő biztatóan mosolygott Henrikre, közben felszólította az iparosítási minisztert, mondja el ő is a véleményét. — Semmi szín alatt nem javaslom, felség** királynőm. — mondta az. .— Rengeteg embertől vennénk el a ke­nyeret, ha nem kellene <ü'ar» tanunk a kézíráshoz nélkü­lözhetetlen lúdtollakat és papírt, meg festőténtát. — Elmondtátok hát a véle­ményeteket? — kérdezte a királynő. Aztán határozottan megparancsolta a föpecsétör- nek, hogy amit most papírra diktál, azt tüstént okiratként kezelje, vas kazettába zárja, a kazettát viasszal pecsételje le és üsse rá a királyi pecsét­nyomót. S ekkor a fiatal fel­találó, Mill Henrik felé for­dult, megkérte, tegyen ma­sinájába papírt és írja: „Mill Henrik mester előt­tünk bemutatta irómasináját, amely szépen, egyenletesen ír és működik. készítését ezennel engedélyezem, sőt elrendelem. Kelt Londonban, a Themse-folyó partján, 1714. május 12-én". Igaz, tíz percig is eltartott, amíg Henrik ezt leírta az ak­kor még kezdetleges íróma­sinájával, ami mostanra már nélkülözhetetlen irodai esz­közzé fejlődött. Az írást és Henrik Mill első írógépét ma. több mint 250 év eltelte u'í " !s őrzik Londonban, a hír; British Múzeumban. Németből Jorditotta: j Dénes Géza politikai vallásuk. lényegé­ben ma is egy erőteljesen nyugati irányzatú politikai pártot képviselnek Libanon belpolitikai eleiében. A másik párt, amely az! a Kemal Janblatot tekinti példaképének, akit egyébként „aeélszivűnek” is mondanak, s aki áz arab népek függet­lenségéért tett megszámlál­hatatlan erőfeszítései elis* méréséképpen Lenin-díjat is kapott, nos, szóval a másik párt, a jobbára mohamedá­nokat tömörilő haladó arab mozgalom, az arab egy­ség, a nemzeti független­ség irányában keresi az elő­relépés útjait. Még földrajzilag, sőt tör­ténetileg is érdekes e két, jelentőségében legnagyobb politikái irányzat: Beit-el­Dine-től nem messze, a hegycsúcs, másik oldalán él Kemal Janblat, akinek csa­ládja az elmúlt évszázado­kon keresztül nem volt vala­mi jó viszonyban Bechir emír környezetével. Az év­százados és egykori családi gyűlölködést természetesen elmosta már a történelem, s minden bizonnyal ezekben a nehéz napokban a fejlődés különböző útjait oly külön­böző módon kutató politikai irányzatok, beleértve például az örmények négy partját is, közösen lépnek fel Libanon íüggetlensege és az arab né­pek egysége érdekében.. A történelem Beit-el-Dine tanulságát nagyon egyszerű képletben fogalmazza meg: az ugyanaz, nem mindig ugyanaz. Két évszázada ke­reszténynek lenni es haladó­nak, az egyet jelentett. Az elmúlt évek a mai nem­zetközi politikai életben itt Legalábbis erőteljesen meg­kérdőjelezték ezt. És a kér­dőjelet nemcsak 1967. tette fel, hanem hosszú évek. sőt már évtizedek óta és napjaink­ban is, az újabb izraeli ag­ressziót megelőzően is fel­tették a kérdőjelet naponta is a palesztin menekültek, — a vallási hovatartozástól füg­getlenül. Szinte Bejrut, szivé­ben például ezer- és tízezer­számra élnek a pompás, ele- / gáns és modern szépségű ha­zak tövében száznyi, ezernyi, fából, lemezekből tákolt, egymást támogató odúkban a palesztin menekültek. Már a harmadik, sőt a ne­gyedik generáció növekszik ezekben a menekülttáborok­ban, — de elevenen él. fris­sen táplálják is bennük ré­gi és‘elfoglalt hazájuk emlé­két. Ez az „itt se, ott se” ál­lapot, s ez az érthetően ma­kacs elszántság nehézzé, so­kak számára egyszerűen el­képzelhetetlenné, vagy lehe­tetlenné teszi a beilleszke­dést a libanoni társadalom­ba például. Am bár Libanon­ban csak élnek és valódi ha­zájuknak azt nem tekintik a palesztin menekültek, mégis elsőnek fogtak fegyvert a délről jött támadás hírére. Ügy érzik, hogy az arab világ az ő nagy és megvédendő hazájuk. Igaz, a csodás Beit-el-Di- ne-ből nem látni le idáig, a menekültek nyomora elvész a távolság ködében. De há! Bechir emír korából és szem­léletével ma már nemcsak észrevenni nehéz ezeket a gondokat, de megérteni lenne talán a legnehezebb. (Következik: Évezredes ifjúság.) Hwwistä 1971 október 13- szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents