Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-13 / 240. szám
Y’CDOMANTS' fis ÍStasiIliM WOOMASr*' Es TECHNIKA::: TUDOMÁNY? SS TECHNIKATUDOMÁNY fis technika::: tudomány fis technika::: 2 Régészeti £ leletek £ a Szúrható £ völgyből je o c c te tw s c B 3 Sn / •e E O c s f*«! X L. * a *• (a z «• s Szovjet Üzbegisztánban már több mint öt éve folynak az ásatásuk Dalverzin- tepe városka közelében, a Szurhan-völgyben. Az archeológusok most egy elfata- zott részben kerámiakorsok- ban felbecsülhetetlen értékű leletre bukkantak. Az edényből közel száz, időszámításunk II. századából származó ékszer — nyakláncok, karkötők, gyűrűk, fülbevalók, aranypénzek —, került elő. A nyakékeket rubinnal díszítették az egykori mesterek. Az egyik, finom aranyszálakból szőtt ékszert Herakles feje díszíti. A tárgyak megformálásában felfedezhetők a kor művészeinek ötletes megoldásai, jó ízlése. V. Zahidov üzbég akadémikus szerint a lelet értéke mintegy I millió rubel, archeológiái jelentősége pedig szinte felmérhetetlen. A régészek ugyanott feltártak egy fazekasok által lakott települést is, ahol a kusani korból származó értékes tárgyakat, szobrokat és szobortöredékeket találtak. Az ásatások jelentős mértékben gazdagítják a kusani- baktriji kultúráról eddij szerzett ismereteket. A4 UNESCO-nak a közép-ázsiai civilizációk tanulmányozását előíró tervében az egyik legfontosabb feladat a kusani kultúra tanulmányozása. »z KX I'iatalHfíérceg fejszobra a fazekasok feltárt településéről. Gyantával fékezik meg a futóhomokot A Buharából az Ural- hegységbe és Közép-Azsiá- ból a Szovjetunió központi területeire vezető gázvezetékek mentén ötszáz hektárnyi területen szokatlan módot alkalmaznak a buckákat képező futóhomok megkötésére. Volgográdi tudósok javaslatára a homok felszínére éghető palából készült gyantát, ncrozint juttatnak, amely tartós és rugalmas kérget alkot, amelynek nem árt a magas hőmérséklet sem. Az így megkötött homok nem akadályozza a sivatagi cserjék növekedését. í Európa első í szembankja g z —1 ü fi 3 o a a a x í < ■ o a a ín Pihenjünk okosan / Illatszer citromból Kazahsztáni vegyészek kutatásai alapján a hasznos nyersanyagok közé lehet átsorolni a korábban hulladéknak tekintet babérszárat. A babérlevélből kinyert és a folyamat közben keletkező hulladékból előállított illóolaj teljesen azonosnak bizonyult. így a racionálisabban használhatóvá tett nyersanyagból, a levélből és a szárból előállítható az élelmiszeriparban széleskörűen használt aromás illóolaj. Alma-atai ügyészek megtaláltak néhány más növényi hulladék hasznosításának a módját is. Megállapították például, hogy a dohány szára, amelyet eddig semmire sem használtak és rendszerint elégettek, olcsó táptalajként alkalmas fehérjéket, vitaminokat és fermenteket termelő mikroorganizmusok számára. Értékesnek találták a citrom meddő virágját is. Ez olyan bonyolult összetételű illóolajat tartalmaz, amelynek 37 különféle ritka összetevője van A szakemberek illatszerek készítésére való felhasználását javasolják. Nemrég helyezték üzembe a Würzburgi Egyetemi Klinikán Európa első szem- bankját. Ezzel első ízben nyílik lehetőség az NSZK-ban arra, hogy meghalt személy szaruhártyáját a rendszerint hosszadalmas várakozási idő nélkül átültethessék egy vak páciens szemébe. A kivett szemet parányi, jéggel körülvett és tápfolyadékkal telített üvegben szállítják Würzburgba. A fagyasztott és ily módon tartósított szaruhártyákat éveken keresztül el lehet raktározni. Az intézet tartaléka természetesen az ország minden egyes szemklinikájának rendelkezésére áll. A szembank alapításának előfeltételét a bajor Lions-Klub teremtette meg, amelynek tagjai elkötelezték magukat arra, hogy sürgős esetekben saját autójukkal bonyolítják le a szemek szállítását. A (természet kutatói már régen megfigyelték, hogy például a szúnyograjok szinte másodpercnyi pontossággal a nap egy bizonyos szakaszában útrakelnek, majd ismét pontos időben lenyugszanak. A kalitkába zárt és szabadon élő madaraknál, halaknál és emlősöknél is megfigyelhető, hogy az ébrenlét és az alvus, a mozgás és a pihenés a nap különböző szakaszaiban ritmikusan váltják egymást. Ezt a jelenséget bioritmusnak nevezték eh v Ritmus és alvás De ez a bioritmus, amely a földi élővilágnak a Naphoz, illetve a Holdhoz való alkalmazkodásából alakult ki, nemcsak a növény- és állatvilágra, hanem az emberre is érvényes. Ebből következik, hogy a pihenés első feltétele az évmilliós fejlődés eredményeként kialakult bioritmus betartása. Ez azt jelenti, hogy a mindennapos pihenés elengedhetetlen követelménye a megszokott alvás. A felnőtt ember napi alvásszükséglete kb. nyolc óra. Ennek (természetesen a legoptimálisabb ideje az éjszaka, bár az újabb, megbízható vizsgálatok szerint az éjszakai műszakban dolgozók nappal is kellő mértékben felüdülhetnék. Az alvásra mindenkinek szüksége Van. Egyszer-két- szer meg lehet lopni az éjszakai alvást élénkítőszerrel vagy anélkül, de tartósan és rendszeresen nem kurtíthatjuk meg a kötelező alvásidőt, 6em doppingolószerrel sem más módon, az egészség károsítása nélkül. Mitől fáradunk el? A napi munka során szervezetünket a fáradságérzés fékje óvja a kimerüléstől, a túlerőltetésiől. A fáradságérzés kedvtelenségben, pihenésvágyban nyilvánul meg. Megkülönböztetik az izomidegrendszeri eredetű fáradságot, bár természetesen a kettő összefügg. A dolgozó izomban egy idő után bomlástermékek szaporodnak fel, amelyek nehezítik a további összehúzódást, és később lehetetlenné is teszik. Ha elegendő időt hagyunk a pihenésre, a bomlástermékek kiküszöbölődnek a szervezetből, és az izom ismét működőképes lesz. Kevéssé -ismert az ideg- rendszeri eredetű fáradtság biológiai alapja, bár a legújabb vizsgálatok ugyancsak az agyban felszaporodó kémiai- anyagokra vezetik visz- sza. Francia kutatók a fáradt, álmos kísérleti kutyák agyából vett vérrel el tudták altatni a frissen ébredt, pihent* kutyákat. Aktív és passzív pihenés Az ésszerű pihenés szempontjából . különbséget kell tennünk a fizikai és a szellemi dolgozók között. Nyilvánvaló, hogy a nehéz testi munkás akkor pihen igazan, ha a munka után kényelmesen leheveredik, rádióit hallgat, tv-t néz, olvas vagy esét- leg szundít egyet. Ezt nevezNaptpleszlióti A napkitörések és napfoltul tevékeny ségek tanulmányozására az utóbbi években egyre nagyobb súlyt, helyez a csillagászat. Részben azért, mert az űrutazásokkal kapcsolatban ismerni kell a napkitörések várható következményeit, részben pedig pontos felderítésre várnak a naptevékenységeknek a Föld élővilágára gyakorolt hatásai. A megfigyeléseket a Föld körüli pályán keringő objektumokról és földi — speciálisan erre a célra épített — kutalóállomások- ról végzik. Ez utóbbiak sorában az egyik legkorszerűbb az tJj- Mexikó államban (USA) 2804 méteres tengerszint feletti magasságban, az Alamogordo hegységben létrehozott napkutatási intézet. A napkorongra szegezödő teleszkóp m méter hosszú, amihői 42 méter a képen látható föld feletti toronyban, 69 méter a föld alatti függőleges aknában helyezkedik el. A teleszkóp különlegessége, hogy belseje légüres. Erre a teleszkópban megjelenített kép stabilitásának fokozása érdekében van szűk ség. Az optikai rendszer óriási — 11 tonna tömegű —• higany „csepp re” támaszkodik, hogy rázkódás nálkül követhesse a Nap mozgását. A teleszkópokat magába foglaló tornyot kívülről hővisszaverő fehér festékkel vonták be, falaiba vizet cirkuláltató csőrendszert építettek, a belső hőmérséklet szabá- lyozhatósága érdekében. A ballonrepülés fejlődése 1783. június 5-én szállt fel a levegőbe első ízben a Montgolfier fivérek által tervezett, meleg levegővel töltött ballon. Ezzel megkezdődött a ballonrepülések korszaka. Még 1783. augusztusában Charles professzor a párizsi Mars-mezőn kipróbálta az akkor nemrég felfedezett hidrogénnel töltött ballont. Az akkori szóhasználat a meleg levegővel töltött es hidrogénnel légbe szálló ballonok mindegyikét feltalálójukról nevezte el. Néhány, állatokat szállító ballon próbaútja után, ugyanezen év novemberében emelkedett a levegőbe az első ember is. 1785-ben szállott át a Csatorna felett ember ballon segítségével, de mindezek a kísérletek a szél ingadozásának voltak kitéve. Az első kormányozható, merev, vagy félmerev testű ballonokat hazánk fia, Schwarz Dávid gondolta ki és tervezte, az ő kísérleteit folytatta és tökéletesítette Zeppelin. A repülőgépek feltalálása után, .azoknak egyre nagyobb tökéletesedésével ' a ballonok lassan idejüket múlták. De még a XX. században is, főleg védekező és megfigyelő célra majdnem minden hadsereg használt kötött ballonokat. Az első postaszállítás 1808- ban Koppenhága ostroma alkalmával történt ballonnal. Ettől a kezdeményezéstől hosszú út vezetett századunk 30-as évei körül a Zeppelinek által Európa és Dél- Amerika között rendszeresen lebonyolított postákig. Ezek dokumentumai a légiposta bélyeggyűjtők féltett kincsei közé tartoznak. Érdekes az a postaszolgálat is, amelyet ugyancsak ballonokkal bonyolítottak le az 1870—71. évi francia—német háború alatt Párizs 133 napi ostroma idején, amikor a megszállott és körülzárt Párizsból 69 alkalommal szálltak fél ballonok postával s ezek 106 személyt is szállítottak. Ma már a posta területén a ballonrep ülésnek csak egész kivételes esetekben van jelentősege. Egyéb célokra azonban a ballonokat és kormányozható léghajókat még manapság is gazdaságosan felhasználják. Forró italok — másodpercek alatt A képen látható angol gyártmányú automata ötféle forró italt szolgál ki a megfelelő gomb megnyomásától számított néhány másodperc alatt: kávét, teát, kakaót, csokoládét, és erőlevest. A készülék megfelelő tartályaiban az italok vízben oldó» dó poraiból készített sűrítmények találhatók, hütött állapotban Orisseségiilv megőrzése érdiekében). A gombnyomásos „parancsra" először forró víz csurog a pohárba, majd megfelelő adag a ki vaut sűrítményből. E kis méretű, asztalra, pultra helyezhető automata-típust öu- ltiszolgáló éttermek, és szállodák számára alakították ki a tervezők. Ahol* nincs állandóan üzemben —- például szállodai szobákban — csak bekapcsolás után 8—3 perccel szolgáltatja ki a forró italt a gép. Folyamatosan üzemeltetve óránként mintegy 400 poharat tölt be a forte* italokkal. TCDOMANY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY fis TECHNIKA.,; TUDOMÁNY ES TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ES TECHNIKA,;; TUDOMÁNY fiS TECHNIKA,.. ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ES rfc« MIMIKA z ük passzív pihenésnek. De számára is hasznos és pihentető például az úszás, a séta, a barkácsolás, tehát az olyan tevékenység, amely kiegyenlíti a munkában kifáradt izomcsoportok egyoldalú igénybevételét. A- szellemi munkát végzők viszont, alúk izomzatúkat alig használják munkájuk közben, csak azzal elégíthetik ki év- milliós fejlődéstörténetük során nélkülözhetetlenné vált mozgásigényüket, ha szabad idejükben tornásznak, úsznak, sportolnak, kertészkednek vagy más fizikai megerőltetéssel járó munkát végeznek. Ezt nevezzük akjtív pihenésnek. Egy tudós úgy fogalmazta ezt meg', hogy az ember csak akkor elégíti ki napi mozgásigényét, ha .napjában legalább egyszer verejtékezik a fizikai munkától, s egy kicsit liheg is a fáradtságtól. Vannak esettek, amikor a legcélravezetőbb az aktív és passzív pihenés megfelelő kombinálása. Hosszú hétvége Újabban sokat vizsgálják azt is, hogy a napi nyolcórás munkaidőt is célszerű rövid pihenőkkel megszakítani, főleg, ha a murivá jellege egyhangú. Az 5—10 perces szünetekben nagy felfrissülést jelentenek a lazító tornagya- korlEttok. Az ésszerű pihenéssel kapcsolatban új problémát jelent az egyre több helyen megvalósított hosszú hétvége, a szabad szombat. Ennek az okos eltöltése már nemcsak egészségügyi probléma, a szociológusok vizsgálják, miként kell a keítnapos hétvégét úgy eltölteni, hogy az mindenképpen hasznos legyen. Bizonyos, és ezt már számos tapasztalat alátámasztja, hogy csökken a munkateljesítmény és romlik a közérzett a munka újrakezdésekor, illetve hamarabb következik be az elfáradás, ha a dolgozó a két pihenőnapot különkereset érdekében munkával tölti. A szakemberek egyet értenek abban, hogy a sportnak, a Idákért művelésnek, a turisztikának fontos helyet kell betöltenie a hétvégek ésszerű eltöltésében. H. J.
