Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

» Uj törvényjavaslatot alkotott az országgyűlés őszi ülésszaka tFolytatás az 1. oldalról) javaslatot együttesen tár­gyalja meg. Ezután dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter emel­kedett szólásra. Korom Mihá y expozéja Bevezetőben dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy1 a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a mi­nisztériumok felsorolását tar­talmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Be­nyújtásukkal a Miniszterta­nács alaptörvényünk előírá­sainak tesz eleget. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP X. Kongresszusának határozatai, a szocialista épí­tőmunka feladatainak sike­res megvalósítása érdekében, kötelességünkké tették az ál­lami vezető testületek műkö­désének hatékonyabbá té­telét. Az elmúlt években je­lentős intézkedéseket tettünk az államélet, a szocialista de­mokrácia fejlesztésére, A mostani törvényjavas­latok célja is az, hogy elősegítsék az állami, kormányzati munka erő­sítését. Ezután a miniszteri fele­lősség rendszeréről, az egy­séges szocialista államhata­lomról, az állam vezetésére létrehozott szervezetek kö­zötti munkamegosztásról, a minisztertanácsi tagság, és az államtitkári tisztség ke­letkezéséről és megszűnéséről beszélt. Hangsúlyozta a mi­niszteri felelősség tartalmát, részletesen foglalkozott az államtitkári intézménnyel, megemlítette, hogy fokcízato- sar. a többi minisztériumok­ban is javasolják majd ál­lamtitkárok kinevezését. Befejezésül dr. Korom Mi­hály arról szólt, hogy alkot­mányunk az országgyűlés hatáskörébe utalja a kor­mányzás szervezetének meghatározását. Ezzel függ össze az az alkotmányos ren­delkezés, amely szerint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rög­zíteni. — A minisztériumok fel­sorolását 1949. és 57. között az alkotmány tartalmazta — mondta dr. Korom Mihály. — Ez azzal jár, hogy minden átszervezés egyben az alkot­mány módosítását kívánta meg. Ennek elkerülése in­dokolta,' hogy a kérdést az alkotmány külön törvényre utalta. Most teszünk eleget az alkotmány erre vonatko­zó rendelkezésének. A törvényjavaslatból ki­tűnik, hogy a kormány a jelenlegi helyzet rögzíté­sét kéri az országgyűlés­től. (A törvényjavaslat a Ma­gyar Népköztársaság minisz­tériumait a következőkép­pen sorolja fel: Belkereske­delmi Minisztérium, Belügy­minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um, Honvédelmi Minisztéri­um, Igazságügyi Minisztéri­um, Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, Könnyűipari Mi­nisztérium, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Kül­kereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Művelődés­ügyi Minisztérium, Nehézipa­ri Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminisz­térium). Dr. Korom Mihály a Mi­nisztertanács nevében ezután kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli kiegészítéssel indo­kolt törvényjavaslatokat fo­gadja el és emelje törvény­erőre. A beszámolót követő vita lezárása után határozathoza­tal következett. Az ország- gyűlés előbb a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság módosító javaslatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa tagjai es az állam­titkárok jogállásáról, fele­lősségéről szóló törvényja­vaslatot fogadta el általá­nosságban és részleteiben is egyhangúlag. Ugyancsak el­fogadta az országgyűlés a beterjesztett eredeti szöve­gezésben általánosságban és részleteiben a Magyar Nép­Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a ma­gyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszá­zad során a szocialista terv- gazdálkodásnak. a párt- és állami irányításnak, a társa­dalmi élet tudományos meg­ismerésének nélkülözhetet­len eszközévé vált. Beszá­molt arról, hogy lényegesen kibővült a statisztikai meg­figyelés köre. Olyan terüle­teket is bevontunk a rend­szeres vizsgálatba, amelyről korábban csak hézagos szá­mítások álltak rendelkezé­sünkre. Emlékeztetett arra, hegy az 1952-es törvény "megal­kotása óta kiépült és műkö­dik a társadalmi, gazdasági folyamatok megfigyelésének köztársaság minisztériumai­nak felsorolásáról szóló tör­vényjavaslatot. Napirend szerint követke­zett a statisztikáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Ba lint József államtitkár. a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke emelkedett szó­lásra. széles körű statisztikai rend­szere. Az utóbbi években nőtt a statisztika intenzitá­sa, élesebb és pontosabb ke­llet tükröz a valóságról. Je­lentős befolyással volt a statisztika ' fejlődésére gaz­daságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi, túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és átfogóbb jellegű elemzések kerültek. Néhány vonatkozásban, az új vizsgálati módszerek. így például a gazdasági tevé­kenységek hatékonyságának mérésére alkalmas statiszti­kai eszközök még nem tel­jesen kiforrottak. Bálint József ezután a jó statisztika feladatait részle­tezte és hangsúlyozta. Kö­vetelményként említette, hogy az adatszolgáltatás min­dig valódi, az adatköz­lés és tájékoztatás gyors, az adatgyűjtés és fel­dolgozás pedig mindig gazdaságos legyen. Szükséges ezenkívül, hogy a KSH-ban és az azon kívül dolgozó statisztikusok is nagy szakmai hozzáértéssel, tudásukat állandóan tovább­fejlesztve végezzék munká­jukat. Ezután — több más mel­lett — kiemelte, hogy az adatszolgáltatás elrendelé­sének jogkörével nem ren­delkező szervek csak az ön­kéntesség alapján gyűjthet­nek adatokat, amikre köte­lesek felhívni az adatköz­lők figyelmét. Végezetül hangsúlyozta, hogy a jelenlegi törvényja­vaslat kitér arra. hogy az állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szerveze­tek egyedi statisztikai ada­tait csak különleges feltéte­lek mellett lehet közzéten­ni. A magánszemélyek kö­rülményeire vonatkozó ada­tot pedig . kizárólag csak statisztikai célra szabad fel­használni. Bálint József expozéja atán szót kapott többek kö­zött Sas Kálmán, Heves megye országgyűlési képvi­selője. Bálint József beszéde Sas Kálmán felszólalása Bevezetőben Sas Kálmán Heves megyei képviselő ki­emelte a statisztikáról szóló törvényjavaslat jelentősegét, rámutatva arra. a tényre, hogy ma már egyre nagyobb a párt- és az állami szer­veknek, a középirányító szer­veknek, de maguknak az adatszolgáltató szerveknek is az információigénye. Az új törvény — mondotta a képviselő — jogi alapot ad a statisztikai munkához, és lehetővé teszi az egységes statisztikai. rendszer meg­teremtését. Mint kerettör­vény, célját a végrehajtási utasításokon keresztül éri el, melyek egységes értelme­zését, betartását es betarta­tását minden területen szi­gorúan meg kell követelni. A továbbiakban a képvi­selő a statisztikában tapasz­talható korábbi negatív je­lenségekről beszélt. Elmon­dotta, hogy a Központi Sta­tisztikai Hivatal, a minisz­tériumok és a főhatóságok adatgyűjtései sokszor eltérő értelmezési, fogalmi és osz­tályozás i rendszert alkal­maztak. — Még mindig gyakori — hangsúlyozta felszólalásában Sas Kálmán — az indoko­latlan párhuzamosság az adatgyűjtésekben. Heves me­gyében például jelenleg há­rom szerv is készít munka­erőmérleget, s a főhatósá­goktól kapott eltérő utasítá­hetik. és fűződjön ehhez jogkövetkezmény. A rendelettervezet egyik paragrafusában ez áll: „A Központi Statisztikai Hivatal az önkéntes adatszolgáltatá­son alapuló statisztikai te­vékenységet felülvizsgálhat­ja, — Csak felülvizsgálhatja? — tette fel a kérdést Sas Kálmán. — Szükség lenne bizonyos szigorításokra, to­vábbi biztosítékokra is, ame­lyek megakadályozzák a sta­tisztika egységes rendszerét sértő tevékenységeket. Befejezésül a képviselő ezeket mondotta; — A megjelenő statiszti­kai törvény és a Miniszter­tanács rendelete az eddigi­eknél is jobb alapokat te­remthet népgazdaságunk, vagy egy-egy terület fejlő­dését, gondjait jól tükröző elemzések elkészítéséhez) Ügy érzem, hogy ha sikerül 9 törvényjavaslat szellemé­nek megfelelően az egysé­ges állami statisztikai rend­szert megszilárdítani, jobb adatok gólnak majd rendel­kezésre a gyakorlati és el­méleti szakemberek száma­ra. másrészt több idejük és energiájuk lesz a gyorsan változó élet egyes feladatai­nak még sikeresebb megol­dásához. Mindezek után a törvényjavaslatot elfogadom es elfogadásra ajánlom. A statisztikai törvényja­vaslat vitájában több képvi­selő nem jelentkezett szólás­ra, ezért az elnöklő Apró Antal Bálint József állam­titkárnak, a KSH elnökének adott szót', aki egyetértett a vita során elhangzott módo­sító javaslatokkal, s hasz-* nosnak ítélte meg a végre­hajtási utasítással kapcsolat­ban elhangzott módosító in­dítványokat is. Apró Antal bejelentette, hogy napirend szerint az or­szággyűlés külügyi bizottsága előterjeszti nyilatkozatter­vezetét a chilei katonai junta terrorjáról. Az elnök Nagy Miklósnak, a 'külügyi bizott­ság előadójának adta meg a szót. Nagy Miklós egyebek kö­zött hangoztatta: egész dol­gozó népünket megdöbben­tette a chilei ellenforradalmi katonai puccs híre. Megdöb­benésünket a felháborodás és a chilei nép. a chilei ha­zafiak iránt, érzett mélységes szolidaritás követte, amikor értesültünk Allende elnök meggyilkolásáról, a Népi Egység kormányának erősza­kos megdöntéséről, a chilei nép legjobbjai ellen kibonta­kozó terrorról. Az országgyűlés külügj i bizottsága az ülésszak ide jén megtartotta ülését és ja - vasolja,, hogy a magyar or szággyűlés ítélje el a Chilé­ben dúló fasiszta terrort, til­takozzék ellene és követelje megszüntetését. A külügyi bizottság egyhangúlag elfo­gadta azt a nyilatkozatterve - zetet, amelyet a bizottság ne- riében Nagy Miklós javas­latként az országgyűlés elé terjesztett, kérve annak elfo­gadását. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének nyilatkozata a chilei katonai junta terrorjáról A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép nevében tiltakozó szavát emeli fel a dühöngő chilei ellenforradalom véres terror­ja ellen. Az imperialista körökkel, a nemzetközi monopóliu­mokkal szorosan összefonó­dott jobboldali katonai jun­ta tragédiába taszította az országot, ellenforradalmi lá­zadásával rászabadítva a fe­hérterrort. a népellenes ka­tonai junta felrúgta az al­kotmányos rendet, megsem­misítette a demokratikus sza­badságjogokat. erőszakosan megdöntötte a törvényesen megválasztott kormányt, ön­kényesen feloszlatta a par­lamentet és a szenátust. Ma a junta irtó hadjáratá­nak áldozatai azok a chilei hazafiak, munkások és pa­rasztok. törvényesen megvá­lasztott szenátorok, képvise­lők, helyhatósági tanácsta­gok. továbbá kormányférfi­ak, akik népük nemzeti ér­dekeiért. a nép felemelkedé­sén munkálkodva, követke­zetesen tiszteletben tartották az alkotmányos előírásokat. szabadságjogokat, a kegyet­len leszámolás első áldozata Salvador Allende elnök, a ehilei nép nagy fia. szabad­sághőse. Az ellenforradalom sok tízezer hazafinak, hála­dó és demokratikus érzelmű chilei dolgozónak, a nép leg­jobbjainak életét veszélyezte­ti. Halálos veszélyben van Luis Corvalan szenátor. Chilében ma egyetlen igaz. hazafi, demokratikus, haladó ember élete sincs biztonság­ban! A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése szolida­ritását fejezi ki a chilei nép­pel. Együtt a világon mind szélesebb méreteket öltő moz­galommal, felháborodottan tiltakozik az alkotmányos jogok lábbal tiprása, a jun­ta fékevesztett terrorja, a chilei hazafiak legjobbjainak kegyetlen meghurcolása, be­börtönzése és meggyilkolása ellen. Követeli az elemi em­beri szabadságjogok tiszte­letben tartását, az ellenfor­radalmi terror megszünteté­sét, lAlis Corvalan szenátor és minden bebörtönzött és üldözött chilei hazafi életé­nek és szabadságának bizto­sítását. Tudjuk és hisszük, hogy az ellenforradalom csak idő­legesen állíthatja meg a fej­lődést, a történelem menetét nem fordíthatja vissza. A forradalmi harcokban meg- edzett ehilei dolgozók küz­delme, melyet 3 j;üág JU'u- den haladó embere támo­gat, meghozza Chile népének is a szabadságot, a törvé­nyességet, megteremti a tár­sadalmi haladás szabad fel­tételeit. ★ Az országgyűlés a ehilei katonai junta terrorjának el­ítéléséről szóló nyilatkozatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal beje­lentette, hogy az országgyű­lés befejezte munkáját, va­lamennyi képviselőnek jó munkát kívánt és az üléssza­kot bezárta. sok miatt a három mérleg között több ezres nagyság- rendű eltérés van. bár szám­szerűleg az adatok mindhá­rom szerv értelmezése sze­rint pontosak... Felszólalásában Sas Kál­mán fontosnak tartotta, hogy a főbb kérdésekben mind a tervezés, mind a statisztika azonos terminológiát alkal­mazzon, így nem kell majd a különböző szintű tanácsi osztályoknak és a községi tanácsoknak a korábban már begyűjtött és feldolgozott adatok mellett újabb adat­gyűjtéseket végrehajtaniuk. Képviselőnk rámutatott ar­ra Is, hogy az adatszolgál­tatókat a párhuzamos, szak­szerűtlen és feleslegesnek tűnő adatkérések felületes­ségre szoktatják. A továb­biakban a törvénytervezet és a Minisztertanács rendelet- tervezetének néhány szaka­szára hívta fel a figyelmet Sas Kálmán. __ A törvényjavaslat 5. p aragrafusához a rendelet- tervezet nem fűz kiegészí­tést, megjegyzést — mon- c tta —, azért az eddigi példákból és gyakorlatból okulva félő, hogy az úgyne­vezett igazgatási statisztika keretében nem csökken a párhuzamosság. Hangsúlyoz­za ki a Minisztertanácsren­delete azt is, hogy csak az állami statisztika rendszeré­nek keretében rendelkezés­re nem álló adatokat gyüjt­(Munkatársunk telefon-je­lentése).: Amióta az országgyűlésben a nők is helyet foglalnak, sok mindenben változott a Parlament atmoszférája. Er­re most, az őszi ülésszakon kellett rájönnöm. Vadkerti Miklósáéval és Pusztai Lászlónéval 'beszélgettünk arról, hogy az ülésszakot akár télinek, tavaszinak, nyárinak, vagy őszinek neve­zik, idebent a légkör válto­zatlan, szinte „semleges”. — Nem érzem az őszt... — jegyeztem meg. Sajnálkozva néztek rám, aztán jött az ala­pos, szakszerű magyarázat. — Nézze meg a képvise­lőnőket — biztattak. — Lét rövid ujjú ruhát? Ugye sen­kin, mint például nyáron? S a ruhák színei is sokkal mérsékeltebbek. A téli ülés­szakra pedig a női képvise­lők öltözete teljesen „megko­molyodik”. Tehát: csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés immáron bizo­nyítottan Őszi ülésszaka! * Fodor Istvánná, kezében egy borítékkal, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert keresi. Nem sértünk meg levéltitkot, ha eláruljuk, miről is van szó. A nyáron még csak lehe- bö&é&röl dó butáié Ígéretről beszéltünk, amikor a péter- vásári mezőgazdasági szakis­kola tornatermi igényéről volt szó. Pedig nagyon kellene! Nos. azóta intézkedett a mi­niszter méghozzá kézzelfog­hatóan: ötmillió forintos tá­mogatással az ötödik ötéves terv második évében a me­gye egyik legkorszerűbb tor­naterme épül fel itt, Fodor Istvánná a pétervásári köz­ségi tanács köszönőlevelét kézbesítette dr. Dimény Imre miniszternek. Tiliczky József az apciak problémájával keresi dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari minisztert. A Qualitáltól igen sokan utaznak a fővárosban levő „fióküzembe” dolgozni. A szállításuk nincs kellőképpen megoldva: mindössze két busz áll rendelkezésre — magyarázza a képviselő, — de a vállalat ve­zetői is dilemmában van­nak, hiszen szerte az ország­ban igen sok a partnerüzem, amelyekkel rendszeresen kell a kapcsolatot tartani a jó kooperáció érdekében. Bár­milyen furcsa, de eancic a nagy vállalatnak alig van személygépkocsija erre a célra. .. Ehhez kérjük a mi­niszter segítségét. ★ A szünetben Hever Lajos, a megyei képviselők csoport- vezetője Szurdi István belke­reskedelmi miniszterrel tár­gyalt. , Megállapodtak, hogy még az idén napirendre tűzi a csoport Heves megye ide­genforgalmának helyzetét. A miniszter ügy is, mint megyei képviselő és úgy is, mint a témát gondozó tárca vezető­je, szintén időszerűnek tar­totta ezt a napirendet. A szünetben Hever Lajos, amennyire az idő engedte, rögtönzött élménybeszámolót is tartott dániai útjáról: ott járt egy hétig a magyar par- lameti küldöttség tagjaként. — A nyugati sajtó nem ér­te el célját — mondta —, hogy a dánok előtt torz képet nyújtson a szocialista orszá­gokról. Egész utunk során éreztük, hogy tisztelnek ben­nünket, eredményeinkért, erőfeszítéseinkért. Egy jel­lemző példa: a dánok büsz- kéto arra. may, a kapitalista — ............................................... . ..... á llamok közül elsőkent 1932- ben ők alakítottak ki keres­kedelmi kapcsolatot a Szov­jetunióval. ★ A beszélgetések során szó esett természetesen a statisz­tikai törvénytervezetről is. — Nagyon sok és sokléle adatot kertiek, sőt követeltek tőlünk is — jegyezte meg Szabó Imre képviselő, a det- ki tsz elnöke. — És néha olyan szempontok szerint, amelyek miatt bizony égnek állhatott a hajunk. Mint adatszolgáltatók, mi is örü­lünk az egységesítésnek és az egyszerűsítésnek. — Akkor mi már előrébb járunk — szólt közbe Gyön­gyösi József, aki „civilben” általános iskolai igazgató —. mostanában egy évben már csak egyszer kell az oktatás­sal' kapcsolatos kérdésekről statisztikát készítenünk és továbbítanunk. Azelőtt min­den negyedévben ezen gür­cölhettünk. Persze, nem mon­dom, akad meg „mellékes” adatkérés, ami sajnos plusz munkát ad, de reméljük, az új törvény már ezen is segít. Vége az újabb szünetnek is. A képviselőtársak biztató pillantásokat küldenek Sas Kálmán felé: az ő felszólalá­sa foglalja majd rövidesen össze valamennyiük vélemé­nyét és igényét az új tör­vényről. _ Kátai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents