Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

Mai tv-a’ánlalunk: 20.00 Különös vadászat A kétrészes tévéfilm eiső részének vei.lése (A maso- lik részt szombaton 20.10-kor kerül adásra.)' A két ismert újságíró — Pinter István és Szabó László — azonos cí­mű regénye a hatvanas évgk derekán jelent meg, úgynogy elég idő telt el ahhoz, hogy azok is izgulhassanak ezen a kémhisrórlám, akik akkori­ban olvasták a könyvet. A történetet Sípos • Tamás írta filmre és Kígyós Sándor ren­dezte. Kém filmről lévén szó — a kaland tétje sem lehet valami apró-cseprő dolog: a magyar származású ügynö­köt gazdái nem kevesebbért küldik Magyarországra, mint a katonai rakéták hajtóanya­ga összetételének megszerzé­sére. Ezt pedig minden hata­lom a feltve őrzött hadititkok közé sorolja, á ez nem csoda, a hajtóanyag ismerete ön­magában is elegendő a raké­ták hatósugara felméréséhez, egyszóval a katonai poten­ciál egyik legfontosabb ré­sze feltérképezéséhez. Az ügynök egy fontos be­osztású tiszt húga környeze­tébe igyekszik beférkőzni, hogy ily módon majd eljus­son a tiszthez is. . . A többi persze az adásig titok: az a párharc, amit az ügynök és az elhárítok vívnak, akkor lehet csak izgalmas, ha vá­ratlan és meglepő. A főszerepeket Horváth Sándor. Lukács Sándor. Su- nyovszky Szilvia es Dózsa László alakítják. Évekkel ezelőtt közel öt­millió forintot költött a vá­ros két nagy üzeme — a cukorgyár és a konzervgyár —• a volt Hatvány-kastély átalakítására, berendezésé­re. Falai között kapott he­lyet a könyvtár, földszint­jén tartanak konferenciákat, társadalmi eseményeket, itt kapott otthont az üzemi dol­gozók gyermekei részére lét­rehívott óvoda, az emeleti traktust pedig a közművelő­dés szolgálatába állították. Jól felszerelt, szép műve­lődési intézmény. Talán a legszebb a szakszervezetek által fenntartott hasonló épü­letek között. De vajon él­nek-e itt a lehetőségekkel? Sikerült-e tartalommal meg­tölteni az intézményt? A Heves megyei Művelő­dési Központ és a helyi ta­nács művelődésügyi osztálya ezekre a kérdésekre kere­sett választ egy közelmúli- ban lezajlott vizsgálódás ke­retében. S annak tapasztala­tait később együtt vitatták. meg a két üzem pártszerve­zeti, gazdasági és szakszer­vezeti vezetőivel. A vizsgá­lódás eredménye nem lehe­tett más, mint amit egy esz­tendővel ezelőtt riportunk­ban összegeztünk. Vagyis: szakmai irányítás, a szemé­lyi feltételek biztosítása nél­kül nem lehet hatékonyan szolgálni a munkásművelő- dést, nem lehet kielégíteni közel háromezer dolgozó sok­rétű igényét! A szép épület, a gazdag felszerelés, a könyvektől roskadozó meg­annyi szekrény: holt tőke. ha nincs hozzáértő, idővel bőven rendelkező ember, aki kamatoztatná. A vizsgálat vezetői elég­gé élesen fogalmaztak beszá­molójukban. Észrevételeiket csak megerősítette 'a városi pártbizottság osztályvezető­jének hasonló álláspontja. S a két üzem vezetőinek be­csületére válik, hogy nem próbálták kozmetikázni a múltat, hanem bátran, önkri­tikusan néztek szembe a té­A barna téboly Antológia a fasizmus hajszálgyökereiről Minden évszázadnak meg­voltak a maga szörnyűségei, gyötrelmei, ám a felsőfokot, a legszörnyűbbet, a leggyöt- relmesebbet a huszadik szá­zad mondhatja magáénak; a fasizmust. Betemette volna a történelem, kár emlékez­ni emlékeztetni rá? A mű­vészet újra meg újra szem­betalálkozik ezzel a témá­val, nemcsak azért. mert százmilliók idegein — s tes- :én! — hagyott kitörölhetet­len nyomot, hanem azért is. mert új alakokat, álar­cokat öltve hol itt, hol ott bukkan fel. Ezért hasznos állalkozás a Zrínyi Katonai Kiadóé, hogy — Kajetán Endre szerkesztésében — kijtetbe gyűjtve tizennyolc Írást nyújt át. tizennyolc művet, amelyek elsősorban nem a fasizmus egészét, ha­lálgyárait, gyilkoló mecha­nizmusait ábrázolják, hanem n barna inget ölló embert, a ijszalgyökereket vizsgál­ják. Hajszálgyökerek? Igen. Mert „Nem-akarásból ágy látszik, lelkileg élni nem lehet; valamit nem akarni megtenni, tartósan nem je­lenthet élettartalmai..." — olvashatjuk a kötet kétség­telenül legrangosabb reme­kében, Thomas Mann „Ma­rio és a uarázsló”-jában. Ezek a „nem akarók”, tehát a parancsnak örvendezök — az akarás lelki erőfeszíté­sét az engedelmeskedés ké­nyelmességéért könnyen át­engedők — alkották és al­kotják a barna téboly tápta­OJw t/m. október 5„ »éntek Iáját. S hogy itt típusról kell beszélnünk — félelmetesen gyakpri típusról —, azt Heinrich Mann „Lemondás’’- ából éppúgy kiolvashatjuk, mint Ranko Marinkovics „Kezefc”-jéből. Hasznos vállalkozás. ír­tuk föntebb, de ez önma­gában még nem minősíti a kötetet. Bátran állíthatjuk, hogy rangos vállalkozás is. mert a szerzők, a művek nagy hitelességgel, meggyő­ző erővel, az igazi humánum melletti elkötelezettséggel fogják vallatóra az embert: ki miként kerül a jók vagy a gonoszak oldalara. A szer­zők — akik sorában a már említetteken túl ott találhat­juk egyebek között Sánta Ferencet, Romain Garyt, Mi­hail Sololiovot, Marcello Venturit, Louis Goytisolo- Gayt — értelmi és érzelmi indítékok láncát vetik alá, megmutatva, a fasizmus kór­okozója milyen könnyedén legyűri a gondolkodni reste­ket, a torzlelkűeket, a min­denbe belenyugvókat. Ám elénk állítja azokat is — s nemcsak Solohov az ..Emberi sors’'-ban, hanem például Sánta Ferenc is a „Nácik”- ban, — akik nem a hatal­masok, hanem az emberseg parancsainak engedelmes­kednek, akik egyéni sorsa tragikusan végződhetett, de akik közös sorsa, harca győ­zelmet hozott. Szép írások kerültek ebbe a kötetbe, s éppen szépsé­gük, művészi hitelük az, ami megfogja. gondolkodásra kényszeríti az olvasót. Arra, hogy iro.lohr i élményét a valóságra veiitve őrizze e valóságot a barna tébolytól, e téboly mai megszállottjai­ét. í—»I nyekkel ezen a tanácskozá­son. önkritikusan? Ez kevés. Az előrelépés őszinte szándé­kával, az ügyhöz illő ko­molysággal ! i Hogy miben rejlik min­den bajok, gondok gyökere az üzemi kultúrháznái ? Az átgondolt, szervezett prog­ramban. A szakmai irányí­tásban. Vagyis egy képzett népművelő hiányában. Ezt pótolni sürgető kötelesség, ezért kiáltani elsőrendű fel­adat. Nem akadt, aki ellene voksolt volna. De ami még több: alig telt ej pár nap, s kapjuk az értesítést, hogy a két nagy üzem szakszervezeti bizott­sága egyöntetűen a kultúr- ház személyi problémáinak megoldása mellett foglalt ál­lást. Ügy döntöttek, hogy a következő évtől kezdve füg­getlenített igazgatót alkalmaz a könyvtári és népművelői feladatok végzésére, s ugyan­akkor vállalja az anyagi ál­dozatot. ami a tartalmas kul­turális élet kibontakoztatásá­val jár. Kétszer ad. aki gyorsan ad! így van ez most is. Ezért regisztráljuk örömmel a legújabb hatvani válto­zást. (moldvay) Hagyománnyá vált már az egri Finomszerelvénygyár- ban. hogy „Ki mit gyűjt, ki mit csinál?” címmel, éven­te megrendezik a vállalat dolgozóinak kedvtelésből végzett munkái bemutatóját. Hobby-kiállítás ez a javá­ból. ahol a gyufaszálból épí- tet Eif fel-torony tói és a hol­land szélmalomtól, a bélyeg­unikumokon, a fekete-fehér fotókon és színes fényképe­ken ' keresztül, a subapárná­kon át, ceruzarajzok és házi festmények sorakoznak, de olyan mennyiségben, hogy a kiállítás helyéül az eddigi la­kótelepi klubszoba kicsinek bizonyult, s az ügyes barká­csolások és más munkák ez alkalommal a kultúfház nagytermében kerülnek az érdeklődök élé. Van itt sportkluboktól gyűjtött -zászlók tablója, de látható gobelin is, amit férfi készített. Az ötletes kézimun­MűvószHi díjasaink Egri Szimfonikus Zsne.ap Sokféleképpen magyaráz­zák, hogy miért és hogyan szülte magának az .ember a zenét, s ha már agyonma­gyarázzák, nem is érdemes a zenére odafigyelni... A nyugodtabbja megelégszik a létezés 'tényével, az instru­mentumokból varázsolt han­gok örömteremtésével. Elé­gedett, ha kívánságát-köve- telését teljesítik: a hangok­ból szőtt harmónia terentsen belső harmóniát bennünk s ■ egymás között. Egy jól si­került hangversenyen még soha nem tapasztaltam, hogy undorral néznének egymás­ra az emberek. Zenekari próbán, ha a karmester pia- nissimot (igen halkan) kiál­tott fortissimo (igen hango­san) és mérgesen, a jól sike­■ rült hangzat után sem a kar­mester, sem a „leszidott” ze­nész nem orrolt egymásra. Elégedetten mosolyogtak ösz- sze. kölcsönös megértéssel, s ebben a megértésben az az egyszerű tény játszott közre, hogy balról a karmester, jobbról a muzsikust. széles mellére ölelte a — zene. . Nagy munka, amíg egy műből készet. előadhatót. tapsra parancsolót csiszol a zenekar. É's nagy munka ál­talában — megteremteni egy zenekart Megteremteni. mi- tartani, ismertetni, vág.. - tudomásul vétetni. Valaki egyszer azt mondta: a művé­szetnek nemcsak a gyönyör­ködtetés a célja, hanem az is, Sajtótájékoztató a televízió IV. negyedévi műsoráról A következő hónapok új műsorairól, sorozatairól, sportközvetítéseiről tájékoz­tatta csütörtökön Sándor György, a Magyar Televízió műsorigazgatója az újságíró­kat a televízióban. Elmond­ta, hogy négyrészes sorozat foglalkozik a tanyák, kérdésé­vel, helyzetével, jövőjével. Egy másik sorozat „Az alko­holról józanon” címmel szo­ciológiai módszerrel vizsgál­ja az alkoholfogyasztás ala­kulását, gazdasági, szociális, egészségügyi vonatkozásait. Az antropológia tudományá­nak sajátos módszereivel fog­lalkozik egy kétrészes film. Az idei budapesti művésze­ti hetek, ezen belül a zenei hetek keretében a Magyar Televízió ..Az első kottafej­től a bemutatóig” című adás­sal képviselteti magát. Ez az adás Szokolay Sánlor Sám­son című operájának bemu­tatójáról készült. A Zenés tv- színház második évadjában kerül a néző elé Mark Twain —Vidor Miklós—Vincze Ot­tó „Szüzek városa” című sza­tirikus zenés játéka. A főbb szereplők: Harsányi Gábor, Piros Ildikó, Szabó Éva, Ka­Gyári alkotók ka a családban követőre is talált, ezt igazolja a kilenc éves Kollár Bea munkája. Petrán Istvánná gyűjtő­szenvedélyét dicséri a tizen­öt országból összegyűjtött eredeti italkülönlegessegek- ből álló kreáció. A honi pa­lacktól az egzotikus mexikói ritkaságig, egy egész három­ajtós üvegszekrényt töltenek meg a miniüvegek. Szemügyre veszi az érdek­lődő a bervai kolónián ki­állított látnivalókat, s nem mehet el szó nélkül a köz- gazdasági főosztály szocialis­ta brigádja által a gyári böl­csődének készített falisző­nyegek. Fónad József nemzet­közi diplomát szerzett autó gyorsasági modelljei. vagy Vermes Imre rézveretei és zal László. Jelentős zenei ese­ménynek ígérkezik Dobná nyi „A tenor” című vígope­rájának bemutatója Horváth Ádárri rendezésében Kónya Sándorra], a Metropolitan tagjával a főszerpben. Pergo- lesi „Űrhatnám szolgáló” cí­mű vígoperáját Házy Erzsé­bet és Dene József, illetve Vörös Eszter és Sinkó Lász­ló kelti életre. A Magyar Televízió a Mű­velődésügyi Minisztérium­mal, a Népművelési Intézet­tel és a Hazafias Népfronttal együtt október — és 1974 áp­rilis között nemzetközi nép­zenei versenyt rendez Arany páva címmel. A versenyben való részvételre felkérték Ausztria, Belgium. Bulgáriái Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, a Német Szövetségi Köztársa­ság. Svájc, Románia, Olasz­ország és a Szovjetunió tele­vízióit. A vetélkedő négy kategóriában folyik majd, külön mérik össze erejüket a népdalénekes szólisták. az éneklő csoportok. a népi hangszeres szólisták és a né­pi zenekarok. A versenyt a-------------------------------------------------S m adarakat ábrázoló faragá­sai mellett, de ugyanilyen tiszteletet ébreszt Kelemen János piktúrája, vagy az üzemrendész Abóczki János, aki lakóhelyének népművé­szetét ápolva, felnémeti hangszereket készített. Ismerősei közül sokan most tudták meg, hogy Kobolák Józsi bácsi a szerkesztésről, szabad idejében Michelan- gelo-fejet mintázott... A kiállítás legnagyobb munkái azok a művek, ame­lyek nemcsak ábrázolni, ha­itim megjeleníteni és képe­sek. Kormos Vilmos önálló látást tükröző tusrajzai. Ko­vács Mária kisplasztikái, vagy Takács Éva festményei, alkotóik figyelemre méltó adottságait árulja el. A kiállítás vasárnapig mindennap 14-től 18 óráig tart nyitva. (Simon, i.) magyar elődöntőkkel október 12-én kezdődik. Az elődön­tőkben bemutatkozó produk­ciók közül választja ki a zsű­ri azt a nyolc produkciót, amely a nemzetközi közép­döntőben képviseli a magyar népművészetet. A budapesti művészeti he-i tek alkalmából a „Népi kis­mesterségek' címmel induló négyrészes sorozat, amely a népi kismesterségek világát fedezi fel. s ugyanakkor be­pillantást nyújt a fnagyaror- szági munkáshagyományók, a munkásfolklór legrégibb rétegeibe is. Az ifjúság és a gyerekek számára új zenei sorozat in­dul „Dúdolok” címmel. „Vi­téz László és a többiek” cím­mel újab Vitéz László-törté- netek kerülnek a tavalyi sike­res bemutató után a képer­nyőre. A felvételek a duna­újvárosi vidám parkban és a szendehelyi vásárban ké­szültek. Öveges professzor legkelvesebb kísérleteit mu; tatja be új sorozatában. A KISZ központi bizottsága és az MRT közös vetélkedőt in­dít a számítástechnika alkal­maztatásának lehetőségeiről, „Ki minek mestere?” cím­mel. A legkisebbekhez szól „A palacsintás király” című színes-zenés vidám mesefilm. A televízió sorra közvetíti a következő hetekben a lab­darúgó-bajnoki mérkőzéseket és a magyar válogatott mér­kőzéseit. Októberben a női tor­na Európa-bajnokság, novem­berben a modern-gimnafezti- kai világbajnokság. • decem­berben pedig a modem-gim­nasztika Intervíziós Kupa se­regszemléje szerepel a prog­ramban. Tárgyalások folynak a Képes Sport Teremlabda­rúgó Kupa közvetítéséről, amelyre előreláthatólag de­cemberben kerül sor. A mű­sort kosárlabda-, kézilabda-, röplabda-bajnoki mérkőzé­sek, kupatalálkozók, vala­mint az asztalitenisz-bajnok­ság mérkőzéseinek közvetíté­se színezi. (MTI) hogy megtanítsa az embere­ket, mire legyen szükségük. Saját eszközeivel ezt tette tíz esztendő leforgása alatt az Egri Szimfonikus Zene­kar, s hogy nem sikertele nül, azt ékesen bizonyítja mai híre-neve. Kulturált: életünk e szorgalmas és elhi­vatott csapata méltán kapta meg a Heves megyei Tanács Művészeti Díjának első foko­zatát. Rövidebb. vagy — még ró videbb élettartamú próbáik.) zások után 1963-ban alakult meg, alig húsz fővel a zene­kar. s ez az együttes mái nem bizonyult koraszülött nek, pedig nem mindegy, bába lelkesedett érte, s a későbbiek során sem mindé gyik „hivatásos keresztár,- vette komolyan. Viszont a többség bízott benne, lelke­sítette, s a többségen első­sorban a zenerajongókat ér­iem, azt az egyre szélesedő tábort, amelyik természe­tesnek, szükségesnek, nagyszerűnek tartja, hogy van ilyen együttesünk, életrevaló, repertoárgazdag szimfonikus zenekarunk. Ez a tény elsősorban Farkas István karnagy komoly, szí­vós munkájának és az im­már hatvan fős együttes lel­kesedésének, szorgalmának, elhivatottságának köszönhe- iő. Nemegyszer fordult elő, hogy többen valamely nyá- i hangverseny miatt az iülésről is lemondtak! Kik a zenekar tagjai? Ze­netanárok, lelkes amatőrök, tehetséges zeneiskolai növen­dékek; idősek és fiatalok, akik között hosszú évek óta szép barátságot szőttek a lángok. A tíz esztendő alatt nbb mint kétszáz hangver­senyen tapsolt nekik a kö­zönség, s nemcsak Egerben, nemcsak a megye más he­lyein, hanem külföldön is. A filharmóniai sorozatban való részvétel mellett saját bérleti estjeik is voltak, ott találtuk őket az Egri nyár programjában, s részt kér­tek nagy ünnepeink, évfor­dulós rendezvényeink mű­sorából is. A szolnoki és a veszprémi fesztiválok egyik ünnepelt együttese, amellyel szívesen dolgoztak együtt hazánk nagy nevű művé­szei is, mint Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész, Sulyok Ta­más és Kovács Gyula világ­hírű karnagyok, s híres ope­raénekeseink is, szép szám­mal. Ma már elmondhatjuk, hogy a megye kulturális éle­tének nélkülözhetetlen test­része az Egri Szimfonikus Zenekar. Ezt bizonyítja az eddig kapott — és bizonyára ezután sem szűnő — támoga­tás, s ezt bizonyítja a leg­utóbbi, szép kitünteti. kátai Gábor Hatva ni változás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents