Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-31 / 255. szám

POLITIKAI MUNKA A POLGÁRI VÉDELEMBEN GYAKORLAT KÖZBEN KIRE TERJED KI A PV. SZAKSZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG? A MŰSZAKI- MENTŐ SZAKSZOLGÁLAT KIKÉPZÉSÉRŐL PARANCSNOKI MUNKA A GYÖNGYÖSI VÁROSI POLGÁRI VÉDELEMNÉL AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS SZÁLLÍTÓ EGYSÉGEK PARANCSNOKAINAK KÉPZÉSE AZ ÜZEMI DOLGOZÓK FELKÉSZÍTÉSE RENDKÍVÜLI VISZONYOKRA ÉLELMISZER-VÉDELEM - ÉLETVÉDELEM TOTÓ HÍREK Kedves Olvasók! A mai nappal, s ezután negyedévenként a Nép­újság mellékleteként megjelenik a Polgári Vé­delem. Az utóbbi években a szervezetek kiképzése, a lakosság és üzemi dolgozók felkészítése polgári védel­mi feladatokra nagy mértékben fejlődött. Ennek ér­dekében különböző módszereket igyekeztünk alkal­mazni, ezek körét kívánjuk bővíteni a híradó meg­jelenésével. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy most, amikor világviszonylatban a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének irányzata kerül előtérbe, szükség van-e a polgári védelemre, szükséges-e az ál­lampolgárokat a védelmi feladatokra felkészíteni. A szocialista országok következetes békepolitiká­ja, egysége és katonai-gazdasági ereje ugyan vissza­tartja az imperializmust attól, hogy újabb háborút robbantson ki Európában, de a dolgozó népünk mun­kája eredményének megvédésére való felkészülés megköveteli a korszerű honvédelem, ezen belül a mai korszak követelményeinek is megfelelő polgári védel­mi szervezetet, ennek állandó fejlesztését. Szükséges, hogy a lakosság ismerje meg a külön­böző típusú tömegpusztító fegyvereket, azok hatását, az általuk okozható károk nagyságát és az ellenük való védekezés módjait, eszközeit. A pusztító fegy­verek hatása jelentősen csökkenthető, ha a társada­lom megérti a veszély nagyságát, a valóságnak meg­felelően látja a védekezés lehetőségeit. Mit szolgál a védekezés megismertetése és az arra való felkészülés? Elsősorban családunk és önmagunk védelmét, de szolgálja a velünk együtt dolgozók életének és javai­nak védelmét is. Azt szolgálja a korszerű felkészülés, hogy á lehe­tőség szerint csökkentsék adott esetben azokat az emberi és anyagi károkat, amelyek bekövetkezhetné­nek a tömegpusztító fegyverek — imperialista — al­kalmazása esetén. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy megismerjük a veszélyeket és az ellenük való védekezés lehetősé­geit. Ezéi’t az élet- és vagyonvédelmet nem lehet le­szűkíteni a polgári védelem területén dolgozó kato­nákra. Ebből mindenkinek részt kell vállalnia a mun­kahelyen és lakóhelyen egyaránt. Ezért e híradó hasábjain is szeretnénk segítséget nyújtani azoknak, akik nem tudnak részt venni a szervezett polgári védelmi oktatásban. S zolgálja hasznosan a híradó a megye lakossá­gának polgári védelmi felkészülését, legyen eszköz a lakosság védekezési ismeretének bővítésé­ben, a védekezési készség fejlesztésében. FEKETE GYŐR ENDRE a Heves megyei Tanács elnöke VVWWWW'/VWWWW Fegyverbarátaink életéből Nap mint nap harci feladatot látnak cl határőreink, akik szilárdan védelmezik, őrzik államhatárainkat, hogy azon illetéktelen se ki, se be ne tudjon hatolni. Eredményes feladatteljesítésüknek is köszönhető, hogy népünk nyu­godt légkörben dolgozhat, teljesítheti nagy feladatát: építheti a szocializmust. őrségben. A határvonal közelében, biztos fedezékből a határ nyugalmára ügyelnek az éles szemű, zöld paroli- nos katonák. Kérdés és felelet Melyek a tömegpusztító eszköszök? Azok a nagy hatású, mes­terséges maghasadási és magegyesítési atommagreak­ciók energiakészletének fel- használásán alapuló mag­fegyverek, radiológiai, bioló­giai és vegyi harcanyagok, il­letve harceszközök, amelyek közvetlen és közvetett ha­tásaikban a tömegpusztítás kritériumát kimerítik, az­az gyakorlatilag azonos idő­ben igen nagy kiterjedésű te­rületen, az élő erők és anya­gi javak tömeges pusztulását, tartós szennyeződését és fertő­zését okozzák. A tömegpusz­tító eszközök közül a legha­tásosabbak a nukleáris fegy­verek. a) Atomfegyver Az atommag-átalakulások során felszabaduló energia felhasználásán alapuló fegy­ver. A tömegpusztító fegy­verek egyik (jelenleg legfon­tosabbnak tekintett) fajtája. Az atomfegyverben lejátszó­dó reakció alapján lehet egy-, két- és háromfázisú. Ide soroljuk a különböző tí­pusú atombombákat, atom­lövedékeket, aknákat és raké­tákat. A hidrogénbomba — kétfázisú — könnyű atom­magok fúzióján alapuló re­akciót használják fel, mint energiaforrást. Töltete a hid­rogén izotópjainak, a deuté­riumnak és tricumnak a ke­veréke. Indításhoz atomtöl­tet szükséges, mivel a termo­nukleáris reakció rendkívül magas hőmérsékletet igényel. A termonukleáris reakció fo­lyamán hatalmas energia- mennyiség szabadul fel. b) Biológiai fegyver A tömegpusztító eszközök egyik fajtája, amely az em­berek, állatok és mezőgazda- sági növények megsemmisí­tésére szolgál. Pusztító hatá­sának alapját a baktérium­anyagok, a kórokozók mikro­bák, baktériumok és az álta­luk termelt toxinok képezik. A biológiai eszközök alkal­mazására az ellenség időzí­tett és ütődésre működő lé­gibombákat, aeorosolfejlesz­tőket, légi permetező tartá­lyokat, tüzérségi lövedékeket és aknákat, kis, közepes és nagy hatósugarú rakétákat, fertőzött rovarokat, atkákat és rágcsálókat tartalmazó tartályokat, a diverziős mód­szerekre szolgáló különleges berendezéseket használhat Helyette gyakran használják a szűkebb tartalmú, régéből eredetű „bakteriológiai fegy­ver” elnevezést. c) Vegyifegyver Olyan tömegpusztító fegy­ver, amely mérgező harc­anyagot tartalmaz. Ide sorol­juk a vegyibombákat, tüzér­ségi vegyilövedékeket, légi- kiöntő berendezéseket stb. Vegyi harcanyagok cso­portjába soroljuk a mérgező harcanyagokon kívül a gyúj­tó-, köd- és füstképző anya­gokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents