Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
Kire terjed ki a pvszakszolgálati kötelezettség? A honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény 71. §. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek köréből képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok ellátására alkalmas személyeket polgári védelmi szakszolgá- gálatra lehet kijelölni. A törvény szerint tehát a polgári védelmi szakszolgálatra való kijelölésnek két előfeltétele van: egyrészt a polgári védelmi kötelezettség alá tartozás, másrészt — további előfeltételként — a különleges feladatok (szakfeladatok) ellátására való képesség fennállása. Másképpen ez azt jelenti, hogy azt, aki a polgári védelmi kötelezettség alól bármely okból mentesítenek, szakszolgálatra sem lehet kijelölni. Ugyanakkor a kijelölésnek további előfeltétele a kijelölni szándékolt személyt illetően, bizonyos szakmai képzettség, illetve fizikai alkalmasság, amely révén a kötelezettség alatt álló személy alkalmassá tehető a szakszolgálatra háruló különleges polgári védelmi feladatok ellátására. A polgári védelmi szak- szolgálatra kijelölés szempontjából megkívánt előfeltételek (képzettség, képesség) tekintetében a hatályos jogszabályok további részletes meghatározást nem tartalmaznak. Az ilyen részletes szabályozná a polgári védelem keretében jelentkező, szakképzettséget igénylő feladatok áttekinthetetlensége miatt kimerítő jelleggel nem is látszik elérhetőnek, célszerűnek. Gyakorlatilag — a jelenlegi helyzet alapján — ilyen előfeltételként jöhet számításba főleg a mérnöki, technikusi, szakmunkási, orvosi, más egészségügyi stb. képzettség, a képességet illetően pedig főleg megfelelő fizikai adottsága szolgálat jellegéből következő feladatok ellátására. Pl.: alkalmasság a vegyivédelmi felszerelés viselésére, a hordágyas sebesültszállításra, a romeltakarításra. A polgári védelmi szak- szolgálat keretében jelentkező fokozottabb követelmények kielégítésének biztosítása — az igénybe vehető személyek köre ezenkívül — tovább szűkül a mentesség eseteinek a szakszolgálat szempontjából megállapított szélesítésével. A szakszolgálatra ugyanis a törvény rendelkezése értelmében — nem jelölhetők ki: a) az 55 éven felüli nők; b) a 60 éven felüli férfiak; c) azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák; d) azok, akiket fontos államérdekből a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben — a honvédelmi miniszterrel — szakszolgálat alól mentesít. A mentesség eseteiből kitünően a polgári védelmi szakszolgálatra igénybe vett személyek felső korhatára mind a férfiak, mind a nők esetében 5 évvel alacsonyabb a polgári védelmi kötelezettek (önvédelmi beosztottak, polgári védelmi kiképzésben való részvételre kötelezett lakosság, illetve dolgozók) körénél. E tekintetben tehát a felső korhatár egybeesik az általános nyugdíjkorhatárral (a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra való jogosultság általános korhatárával.) A szakszolgálattal összefüggésben a törvény lehetővé teszi azonban azoknak a személyeknek a szakszolgálatra való kijelölését, akik az 55., illetve a 60. életévüket már betöltötték, abban az esetben, ha a kijelölésnek az alapját a munkaviszony, a hivatás, a foglalkozás stb. határozza meg. PL: a hivatását folytató orvos 60. életéve után is kijelölhető a szakszolgálat teljesítésére, a tanácsi ipari stb. szakigazgatási szerv vezetője — ha a nyugdíjkorhatár elérése után beosztásában tovább dolgozik — továbbra is a szakvonalának megfelelő szolgálat vezetője (parancsnoka) marad. A kötelezettség felső korhatára azonban ezeknél a személyeknél nem terjedhet túl az általános polgári védelmi kötelezettség felső korhatárán (férfiaknál 65, nőknél 60 életév.) A törvény a szakszolgálati kötelezettség tekintetében további mentességet biztosít a gyermekes anyák részére. Amíg ugyanis az általános polgárvédelmi kötelezettség alól csak az az anya mentes, aki három 14 éven aluli gyermekét gondozza, addig a szakszolgálat alól mentes már az az anya is, akinek egy tizennégyéven aluli gyermeke van. A mentességnek természetesen ebben az esetben is feltétele, hogy gyermekét az anya maga gondozza. Dr. Szalai László ■ . .1 •; • »'* ' t *.: • Politikai munka ■V ö»í. • - . ’ a polgári védelemben Szocialista hazánk állampolgárainak jelentős része polgári védelmi kötelezettség alatt áll. E kötelezettség, törvényeink előírása szerint, kiterjed a férfiakra a 14. életévük betöltésétől 65. életévük betöltéséig, a nőknél 14. évtől 60. évük betöltéséig. Az alapvető polgári védelmi feladatok eredményes megvalósítása nemcsak kiváló és magas szintű parancsnoki tevékenységet tételez fel, hanem állandó jellegű, magas színvonalú és hatékony politikai munkát is. Melyek az alapvető polgári védelmi feladatok? — Az ország lakosságának egyéni és kollektív védelmére való felkészítése, életvédelmi létesítmények létrehozása, a lakosság védőanyagokkal való ellátása, a vezető szervek és a lakosság kitelepítése és a csapásokat követően, ezek védelme. — Az anyagi javak (élelmiszer, víz, növényzet, gyógyszer, ruházat, munka- és szállítóeszközök stb.) és a különleges értékű vagyontárgyak nagy hatású támadófegyverek közvetlen és közvetett hatása elleni védelme. — Az ország lakosságának gyors, megbízható riasztása, tájékoztatása. — Az ellenség csapásai következtében keletkezett kárterületeken a mentési, mentesítési és ezzel összefüggő, egyéb feladatokhoz (ideiglenes helyreállítás, hajléktalanok elhelyezése, ellátása stb.) szükséges szakszolgálatok szervezése, ezek felszerelése és békében történő kiképzése. A politikai munka fő iránya és feladata az, hogy a személyi állomány, a lakosság megértse a polgári védelem szükségességét, értse és érezze annak ossz társadalmi jellegét a szocialista társadalom javainak megóvásáért, védelméért folytatott küzdelem fontosságát. A polgári védelem szerveiben végzett politikai munka során mindig számolni kell azzal, hogy a polgári védelmi munka csak az állampolgárok széles körű tömegeinek közreműködésével valósítható meg eredményesen. A tömegek cselekvését, tevékenységének irányát, a szervezőmunka részleteit sem a népgazdaság területén, sem a polgári védelmi munkában nem lehet elképzelni politikai munkások nélkül. Ezért került sor a polgári védelmi erők szervezeti korszerűsítésével egyidejűleg, a parancsnoki munka segítésére a politikai megbízottak beállítására. A politikai megbízottak személyi kiválasztását nagy felelősséggel, az alábbi szempontok figyelembevételével kellett elvégezni: m A politikai megbízottak köztiszteletben álló, politikalilag és szakmailag jól képzettek legyenek. A párt és a kormány határozatait jól ismerjék, és végrehajtásáért ingadozás nélkül, példamutatóan tudjanak dolgozni. Beosztási területükön tudjanak és akarjanak hozzáértő módon szervező, mozgósító, felvilágosító tevékenységet kifejteni. A lehetőségek alapján a politikai megbízott MSZMP-tag legyen. Ahol erre nincs lehetőség, ott a pártszervezet egyetértésével, arra alkalmas, politikailag tisztán látó, a szocialista haza védelmére kész pártonkívüli személyeket lehet beállítani. A politikai megbízottaknak a polgári védelem területén kifejtett tevékenységét fontos pártmunkaként kell kezelni, elismerni, ugyanakkor a politikai munkát nem. lehet elkülöníteni az adott szakszolgálati alakulat, egység, alegység konkrét szakfeladatainak ismeretétől. Amennyire fontos, hogy a személyi állomány világosan ismerje és támogassa mindenkor a párt és a kormány országos célkitűzéseit, általános politikáját, hasonlóképpen fontos, hogy eredményesen elősegítse annak az egységnek az eredményes szakmai működését, amelynek állományába tartozik. A politikai munka legyen hatékony abban, hogy a teljes személyi állomány ismerje azt, hogy a szakszolgálati alakulatok, a polgári védelem mentőtevékenysége a bonyolult, modern háborúban is elengedhetetlenül szükséges. Az egész személyi állománynak éreznie kell, hogy békeidőszakban az alakulatok felkészítése részét képezi a békés építőmunka folyamatának. Azok a műszaki, vegyvédelmi és egészségügyi alakulatok, amelyek a saját munkahelyük, vállalatuk termelőeszközeire, felszereléseire támaszkodva lettek létrehozva, háború esetén erre a technikára számolva látják el feladataikat. Ezért válik fontossá a békekiképzés napi munkájában a szakmai fogások mind tökéletesebb elsajátítása, valamint az irányító és végrehajtó állomány pszichikai felkészítése, a parancsnokok és politikai megbízottak jó munkáján keresztül. A politikai munkában törekedni kell a kedvező pszichikai légkör kialakítására, mert az ellenséges propaganda is igyeksziK azt a maga javára kihasználni. E téren az eszközei változóak, de célja a pánikhangulat erősítése, állandósítása, illetve a félelemérzés fokozása, s ezzel az akarat és teljesítőképesség teljes megbénítása. A szakszolgálati alakulatok politikai megbízottai egy személyben szolgálati helyükön a parancsnok helyettesei is. Ebből eredően alárendeltségük — az irányítás szempontjából — kettős jellegű. Mint parancsnokhelyettesek, szolgálatilag a szakszolgálati alakulat parancsnokának, mint politikai megbízottak, az illetékes kerületi, üzemi pártszerv vagy alapszervezet vezetőségének vannak alárendelve. A politikai megbízottak sok irányú feladataikat csak akkor lesznek képesek eredményesen ellátni, ha szervesed be tudnak illeszkedni a szakszolgálati alakulatok vezető állományának kollektívájába. Törekedniük kell a saját alakulat parancsnoki és alárendelt egység, alegység, törzsek vezető állományának személy szerinti ismeretére, az aktív munkakapcsolat kiépítésére, a kölcsönös és a folyamatos tájékoztatás, kapcsolat kialakítására, fenntartására. A politikai nevelés, a politikai munka kiemelkedő értékű társadalmi tevékenység a poglári védelem általános feladatai között. A növekvő és egyre bonyolultabbá váló szakmai feladatokat, követelményeket sem a béke időszakában, sem a háborús körülmények között nem tudnánk sikeresen megvalósítani a tartalmas, jól szervezett politikai munka mellőzésével. Ezért szükséges, hogy az illetékes pártszervek, alapszervezetek, parancsnokok fordítsanak nagy figyelmet a politikai megbízottak munkájára, az alakulatokban, egységekben, alegységekben folyó politikai tevékenységre. Ferencz János A műszakimentő szakszolgálat kiképzéséről A polgári védelem feladatainak végrehajtása során a műszaki-mentő szakszolgálatnak rendkívül komoly szerepe van. Háború esetén egy települést vagy objektumot ért nukleáris csapás, vagy hagyományos eszközökkel ért támadás után a polgári védelemnek mindennél fontosabb feladatát képezi a keletkezett kárterületen levő sérültek és önmentésre képtelen személyek kimentése és egészségügyi ellátása. E feladatok végrehajtásának alapvető része a műszaki-mentő szakszolgálatra hárul. A mentési, mentesítési feladatok végrehajtása magában foglalja a kárterület felderítését, a szükséges vegyi és sugármentesítést, az óvóhelyek, pincék stb. feltárását, a sérültek kimentését, kiszállítását, a közművek ideiglenes szükségszerű helyreállítását, illetőleg mindazt a tevékenységet, amely a mentés maximális lehetőségét biztosítja. A mentési munkák során a műszaki-mentő tevékenység nagy körültekintést, szervezést igénylő feladat, ami indokolttá teszi azt a megállapítást, hogy a műszakimentő szakszolgálat a polgári védelem egyik alapvető szakszolgálata. A műszaki-mentő szakszolgálat, szakszolgálati alakulatok a feladatoknak csak akkor tud megfelelni, ha minden egyes parancsnok és beosztott alaposan ismeri a feladatait. Ennek érdekében 1972. évben megkezdődött a szakszolgálat kiképzése, amely 1973. évben is folytatódott. Az 1973. évi kiképzés célja a parancsnoki állomány általános és szakmai továbbképzése, valamint a beosztott állomány elméleti, szakmai és gyakorlati kiképzésének megkezdése. A megyei műszaki-mentő szakszolgálat f. évi kiképzését a Heves megyei Tanács VB noszvajl továbbképző iskolájában tartotta me;. A saját törzse, valamint a járási, városi szakszolgálat- parancsnokságok és törzseik állománya, valamint az önálló és kötelékben levő századparancsnokok részére. Fenti kiképzések befejeztével az 1973. évi kiképzések még nem zárultak le. Folyamatban van a műszakimentő alegységek parancsnoki állományának, majd a beosztott állománynak a kiképzése. Ez évben kerül sor az önvédelmi szervezetek műszaki-mentő alegységei parancsnoki törzsének a kiképzésére is. (Cs. A.) Gyakorlat közben Állandó gyakorlással képezik magukat a vasutasok is, hogy adott esetben zökkenő nélkül eleget tehessenek pv- fcladataiknak és biztosítsák az utas- és teherforgalmat. BALRA: Szerelvény sugármentesítését végzik a vegyivédelmi alegység beosztottjai. JOBBRA: Műanyagból készült alagút, amely a vasútállomáson tartózkodó személyek ki- és beszállását biztosítja radioaktív szennyeződés feltételezése mellett.
