Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

L Egy srác fehér iovon " Ügy látszik, manapság pg\ re jobban tért hódit az álmo­dozás. Legutóbb Szabó 1st ván fii rajéban egy isdi bei húz lakói álmodták vissza múltbéli életük eg.-egy da­rabját, mtg most a legújabb magyar filmben egy srác ái modo/ik. igen. 'em hím, ami voll, ink.bb arról, am- a jövőről él képzeletében. Ki ez a srác aki a techni­ka korszakuhan is teliér lóm álmodik? És mit jelen1 Pa lásthy György filmjében a száguldó paripa? Ha a címben szereplő fe­hér lovat szó szerint vesszük, akkor bizony megmosolyog­juk a srác álmait, hiszen egy mai fiatal vagyain«; leltárá­ban nem a négylábúak, ha­nem a négykerekűéi, foglal­ják el a fő helyet Mai pedig ez a srác — akit egyébként Szabó Gyurinak hívnak és egy nagy gyár villanyszere­lője — nagyon is mai, sőt, azt is mondhatnám, modern és praktikus gondolkozása fiatal, oiyan legény, aki, mert, tud dolgozni előbb- utóbb megvalósítja céljait. E néhány sorból is meg­sejtheti az olvasó, hogy a filmben szereplő fehér ló Gyuri szabadságvágyának, függetlenségének jelképe. De hát mi elől menekül a film Magyar Him ifjú bőse ? Válaszképpen hadd idézzem a bevezető képsoro­kat. „Álmodat ve add fel!" — így szól a dal. miközben Gyurit látjuk, aki felszaba­dultan vágtat fehér lován, majd hirtelen kötél tekere- dik a. derekára és két férfi lerántja a paripáról. Aztán természetesen felébred es a szokásos reggeli marakodás­sal megkezdődik a. Szabó család hétköznapja. Ezektől a jelenetektől a mindenna­pok kuporgató világától igyekszik Gyuri szabadulni, de minduntalan viszahúzzák a körülmények. A srác tehát szimpatikus hős. olyan fia­tal, aki nem kívánja folytat­ni a család — apja és báty­ja — kisszerű életmódját, az a munkástípus. aki állandó­an többre ég jobbra törek­szik. Palásthv György filmje határozottan szimpatikus al­kotás. Először is a téma és mondanivalója miatt. A film —, amely tulajdonképpen azt 1 Tévémozaik Érdekes, irodalomtörténe­ti szenzációt jelentő ősbemu­tatóra készül a televízió. Já­nosi Antal, a rövidesen for­gatásra kerülő színes tévé- film dramaturgja, Sarkadi Imre hagyatékában talált egy ismeretlen drámatöredéket. Siklós Olga egységbe foglal­ta a művet, A film címe: Hannibál. Tartalma: dióhéj­ban: A nagy hadvezér utol­só veresége előtt rádöbben a háború értelmetlenségére; a csatavesztés után Moa, a szép pásztorleány mellett talál szerelmet, vigasztalást. Han­nibál: Gábor Mikló«. Az ötezemközt-sorozatban — úgy hírlik — többek kö­zött Kocsis Zoltán, Papp László és Tabi László is szembenéz majd Vitray Ta­más ég a kamera „három szemével’'. ★ A televízió Színészmúzeu­mában — Jávor Pál és Ró­zsahegyi Kálmán után — Rajnai Gábor (november 8­Megalakult a Magyar Földrajzi Társaság észak-magyarországi osztálya A Magyar Földrajzi Tár- ; sasiig, amely jelentős nem-1 zetközi konferenciákkal egy-< bekötve, a múlt évben Un-! nepelte 100 éves fennállását,; új vidéki osztályokat ala-! kitott. Az Eger központtal; létrehozott észnk-magyaror-1 szági osztály október 30-án; (kedden) délután 5 órakor a! tanárképző főiskola földraj­zi tanszékén tartja első úlé-1 séf a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulattal közös; rendezésben. A nagy érdek-1 lődéssel várt ülésen ár. Ma­rosi Sándor kandidátus, az I Akadémiai • Földrajtudomá-; nyi Kutatóintézet igazgató- í helyettese tart előadást: „A; magyar földrajztudomány új j útjai és szerepe a népgazda­ságban” címmel. QJfWWM 1873. október 30., kedd án) Gózon Gyula és Bérky Lili (karácsonykor); jövőre pedig Bajor Gizi. Kabos Gyula, Rátkai Márton, Csor- tos Gyula és Gombaszögi El­la művészpályája is megele­venedik. i Alfonzé — mint ismere­tes — nemrég nyugdíjba vo­nult. De. színészmódra még többet dolgozik, mint azelőtt. Szerepel többek között a Keménykalap, krumpliorr cí­mű négyórás gyermekpro­dukcióban: egy fagy táltost játszik, aki mindenbe bele­üti az orrát. A szilveszteri tévéműsorban valószínűleg a sportőrület - paródiáját játssza el... S egy közel- múlti Alíonzo-sztori: az Ál- latkerben forgatott —. nagy­mamaruhában. Hozzálép egy idősebb hölgy, hogy megnéz­ze a gyermekkocsiban fekvő kisunokat. Döbbenten látja, hogy benne csecsemőfőkötős .dán dog szunyókál. Sikolyog, elfutó öregasszony —, Alfon­zénak nincs ideje magyaráz­kodásra: ott marad, mint akinek a lánya kutyát szült. Még szerencse, hogy, nem maszkírozta fiatalabbra ma­gát, a nagymamára így csak a fele szégyen jutott... Nagynéném írta, hogy egy szabónál dolgozik. Ugyan­abban a házban, ahol lak­nak. Meghálálom az üzletet és a hatóit. Ki van írva: Kas Imre, úriszabó. Átmegyek a másik oldal­ra és sétálok. ■ Látom, hogy az üzlet galériás, s fönt ég a villany. Egyszercsak észreveszem Jolit. Egy székről állhatott fel. mert eddig nem láttam. Gyorsan arrébb megyek. Nagyon, izgatott vagyok. Odamegyek az üzlet elé. de nincs bátorságom bemenni. Elsétálok a sarokig meg vissza. Talán két óra is eltelik, amikor llőli kilép az ajtón. Piros ruhában van, nagy fehér virágokkal. Egy csomagot tart a ke­zében és bemégy a házba. — Te kisfiú — mondom egy gyereknek — tegyél meg nekem valamit. — És el­mondom neki, amit akarok. — Miért nem tetszik fel­menni? — kérdi. — Mert lakik ott valaki, aki haragszik rám. De ne­ked sem leéli bemenned, csak csengess be Mekönnyebbülök. Adok neki négy forintot. kutatja, hogyan éljünk, vagy méginkább, hogyan érdemes elhi —, egy munkáscsalód hétköznapjaiba és ezzel pár­huzamosan egy nagy üzem életébe enged bepillantást, miközben aktuális társadal­mi kérdéseket fogalmaz meg. A/ életmód különböző lehe­tőségeit képviselik a film hősei, s az ábrázolt sorsok között ott feszülnek a gene­rációs problémák is. A film másik szimpatikus vonása, — a hangvétele. Az utóbbi idők néhány komor es komolykodó produkciója után úgy tűnik, Palásthy most elhatározta, behozza a közönséget a moziba. Mi ta­gadás, Az Egy srác fehér lo- von könnyedén és sok-sok humorral beszél nagyon ko­moly dolgokról es gondokról —, ezzel is igazolva, hogy nem szükségszerű száműzni a derűt a magyar filmek­ből. Csak sajnálni lehet, hogy éppen e szimpatikus vonás tájékán felejtett mértéket az író és rendező, aki volta­képpen egy és ugyanazon személy. Mert igaz ugyan, hogy szórakoztat a film, de az is igaz,hogy nem tartalékol a nézőben hosszabb távra szóló élményt. A moziban neve­tünk, de ki jövet már meg­kérdőjelezzük az egyes jele­neteket, s éppen azokat, amelyek a bohózati elemek mértéktelen felhasználásá­val igyekeztek próbára tenni nevetőizmainkat. A rádiós Szabó család groteszk felvil­lantása még ötletesnek mond­ható, de a reggeli veszekedé­sek burleszk ízű felnagyítá­sával, vagy a rácson való „áttörési kísérlet” humorá­val a rendező bizoryy túl sok engedményt tett a közönség­nek. S ami még ennél is na­gyobb hiba, hogy az e fajta hígítás rontotta a történet, valamint a különböző maga­tartásformákat hordozó jelle­mek hitelét. Így lett felemás alkotás ez. a film, amelyben a nagysze­rű és életteli üzemi jelene­tek kárpótolják a nézőt a magánéletet elnagyoltan és túlharsogva bemutató kép­sorokért. A srác jellemét a tehetsé­ges Oszter Sándor formál­ja meg, határozott vonások­kal érzékeltetve a kitörés várható eredményeit is. A bátyja szerepében Koncz Gábor nyújt jó alakítást, míg az apa halványan megírt fi­guráját Rajz János kelti életre. Bodnár Erika, Goór Nagy Mária, Csákányi László, Harsányi Gábor és Avar István játékát kell még kiemelni az együttesből. Tetszett Lendvaí Kamilló zenéje és Forgács Ottó mo­dern, ritmust kifejező opera­tőri munkája, amely különö­sen a tágas üzemi környezet­ben remekelt. Márkusz László Márton Klára: ŐSZI TŰR A A HEGYEKBEN (MTI-íoto — Fényes Tamás felv. — KS) T A Gyönavszöv támogatásával Ihú,sági szövetkezetei alakítanak % a gyöngyösi ipari tanulók (Baranyi Imre tudósítónk­tól): Az ifjúsági törvény fontos részét képezi az a cikkely, amelyben a fiatalok jobb szociális és kulturális ellátá­sát szorgalmazzák. Ennek a határozatnak a szellemében kezdtek munkához a 214. számú, gyöngyösi Ipari Szak­munkásképző Intézet vezetői és tanulói, hogy megalakít­sák a gondosabb ellátási biztosító ifjúsági szövetke­zetét. Az intézmény mintegy 1340 tanulója1 szólt az ötlet mellett, s az induláshoz szükséges 50 forintos rész­jegyet is megvásárolták az önkéntes jelentkezők. Tervükhöz megnyerték a Gyöngyszöv Vezetőit is, akik vállalták, hogy egy ki­sebb üzlet és büfé berende­zését és felszerelését adják az ifjúsági szövetkezet tag­ságának. Folyamatosan ellát­ják majd áruval — egyebek között iskolatejjel. üdítők­kel, szendvicsekkel és pék­áruval. valamint az iskolai munkához szükséges eszkö­zökkel — a fiatalok boltját. A tanulók társadalmi munkában készítették elő a helyiségeket: vas-, kőmű­ves-, fa- és festőmunkát vé­geztek. Ezután közösen dön­töttek arról, hogy a szövet­kezet felosztható nyereségét a rászoruló tanulók támoga­tására, kirándulásokra, Sport­es kulturális programok meg­rendezésére fordítják. Menekülés Megnézi, és vigyorogva szálad. Számolom a perceket. Most felért, most becsengetett. Most átadja a levelet. Joli ebben a pillanatban olvas­hatja: — Hallod, Karcsi — szól a férjéhez. Itt a Juli- ka... — Most kilép az aj­tón. Szalad lefele... De csak a kisfiú jelenik meg a kapuban. — Odaad­tam — kiáltja a másik ol­daltól. Nem tudok tőle többet kérdezni, mert már messze jár. Nemsokára Karcsit látom meg. Sötétkék ruhában van. Körülnéz, aztán, ahogy ész­revesz. átjön hozzám. — Szervusz — mondja —, Hát le most rosszkor jöttél. Joli elutazott Beláthatod, hogy így... — Sajnálkozva ingatja a fejét: — Haza kell menned ... Gyere, kikísér­lek az állomásra. Van pén­zed jegyre? A torkomat a sirás fojto­gatja. Csak bólintok, hogy igen. — Mert mondd meg, ha nincs. Megyünk a villamoson. Karcsi fogja a kallantyút,. Időnként lekucorog és a há­zakat nézegeti, mintha ke­resne valakit. — Hogy vagy? —.kérde­zem tőle. — Szerencséd, hogy ma szabadnapos vagyok — mondja. Az állomáson megkérde­zi, hogy mikor indul a vo­nat. Én pedig eltűnök a jegyváltók tömegében. Egy idő után kilépek a sorból. Karcsi nem vesz , észre semmit. Amikor hozzáérek, úgy csinálok, mintha akkor raktam volna el a jegyem. — Hát akkor készen va­gyunk — mondom neki. Megfogja a vállam: .—> Ne búslakodj. Gyere, fizetek ne­ked egy málna*. A „HASONMÁS” Ez a cí­me annak ' a tévé-ülmnek, amelyet Dosztojevszkij re­gényéből készített Nemere László rendező. A regényt nem ismerem. így a filmet nem is értettem — illetőleg nehezen eltettem. A televí- ziokrilikas olvassa el a re­gé nvt, érdeklődjön utána, tudjon róla, lia már egy­szer arra vesz fáradságot, hogy a belőle — az alapján —, az ötletéből írt televízi­ós játékot kívánja méltatni. A helyzet azonban az, hogy az átlag irodalmi műveltsé­gű ember szamára nem is­mert ez a Dosztojevszkij-re- gény. s különben is, aligha lehetne elvárni, hogy mi­előtt bárki leül a képernyő ele egy-egy regényből írt televíziós film megtekinté­sére, előzőleg mindig olvas­sa el a regényt. A kritik is — tehát most okkal és jog­gal. önmagát „átlagolta”. Különben is: egy televí­ziós film. amely nem a re­gény bemutatását' vállalja, hanem egy regényből ne­szül, ónálló mércét, az ön­maga mércéjét igényli. A „Hasonmás”-t ner£ ér­tettem. Benedek Marcell Dosztojevszkij hőseivel kap­csolatosan írt megkapó gon­dolata, miszerint „A meg­levő világ titkai közül az emberi lélek titkát érezzük a legbonyolultabbnak” — ebben a televíziós filmben sajnos, csak úgy igaz, hogy a íiim titkát éreztem a legbonyölultabbnak. A sej­Később felszóltunk a fül - ^ kébe. Jó helye.a van. Az^ ablakhoz ülök. — Köszönöm — mondom ^ neki. — El kell mennem —< mondja —. ~nem tudom ki-j várni a másfél órát. Leszáll és all még egy 2 darabig az ablak alatt. Le-J húzom az üveget. Felint: — Hát akkor szer-$ vusz. Majd írjál. Figyelem, ahogy eltűnik^ egy csapóajtón. > Ábrákat rajzolok az ablak-j üvegre. Aztán kinyitom a nap­lóm. Benne van titkosírással apám címe. Csak én tudom j elolvasni. Szól a hangszóró: — Sze-Í mélyvonat indul Füzes felé,\ negyvenöt perc múlva ... Meg fésül ködöm a vonat-^ ablakban és leszállók. Az állomás homlokzatán^ megnézem a nagyórát. Négy| óra lesz tíz perc múlva. Elindulok egy kis szűkj mellékutcán. Valaki szembe-^ jön velőm. — Kerem — kezdem — lenne szíves megmondani, í hogy merre? — Mit merre? , — Hogu merre menjek. (V égé.) telem, amely e televíziós já­ték lényegét érinti, neveze­tesén, hogy önmagunkat ős önmagunk terveit; igen \ gyakran belölünk élő „ha- scmmásalnk” valósítják meg, oi.\ 'nők, akik azzá lettek és tudtak lenni azzá. amilye­nekké tm csak szövettünk volna — nos. ez a sejtelem ad neminemű eligazítást a film titkainak megértéséhez. Egy sejtelem azonban csak egy gyanakvásra elegendő — a megértő azonosuláshoz azonban ez vajmi kevés. így miután a film lényegét er lényeges mondanivalóját nem sikerült megsejtenem, kötelességemnek érzem, hogy se a rendezői munkáról, se az operatőriről szót ne ejt­sek és Hauman Péter fősze­replésének méltatásáról is ezúttal eltekintsek. A SZÜZEK VAROSA kel­lemes, kedves, igényes és si­keres bemutatkozása volt a televízió zenés színházának. A muzsika modern és még­is (?) fülbemászó, az alap­ötlet — Mark Twain novel­lájának a Lóvátett város­nak. felhasználásával —, az ál-erényesség gúnyolása, a prüdéria leleplezése ma sem éppen feleslegesnek tűnő harci tett. Kiemelkedően jó volt a kórus és a tánckar és ha kissé szerénynek is tűnt, de „témát kifejtő” volt No- s vák Ferenc koreográfiája. Kalmár András rendezése, ha helyenkint tempójában meg-meg is torpant — eb­ben ludas volt az időmkint tanácstalanul ácsorgó kame­ra is — mégsem nélkülözte a könnyedséget, a színész­vezetés biztonságát. Az két­ségtelen, hogy A szüzek va­rosának szereplőgárdája nem volt még egységes a stílus- formálásban, ám, hogy ez kevésbé volt fel- és kitűnő, abban jelentős része van a zeneszerző és a karmester, Vincze Ottó muzikalitásá­nak. Gyurkó Géza Sikeres vendégjáték Franciaországban Hazaérkezett Franciaor­szágból a Huszonötödik szín- ház társulata. A magyar mű­vészek október 21. és 24. kö­zött négy alkalommal mutat­ták be a bordeauxi fesztivál közönsége előtt Gyurkó Lász­ló Szerelmem Elektra, című drámáját Szigeti Károly rendezésében. A seregszem­lén, amelyen amerikai, olasz együttesek is részt vettek, a Huszonötödik színház előadá­sának főbb szerepeit Berek Kati. tglódi István, Jobba Gabi. Jordán Tamás és má­sok alakítottak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents