Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

Jó kezdet után eredményes folytatás a tanácsi építőipari vállalatnál Vietnami szakmunkások és műszaki vezetik búcsúztatása Egerben A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat negyedik ötéves tervének összeállítása arra az időszakra esett, ami­kor a gazdasági vezetésben és a párt csúcsvezetődében egyaránt személycserék kö­vetkeztek be. Az új vezetésnek tehát fel kellett mérnie a helyzetet, az erőt, .amellyel rendelkeztek, és ezek a fel­mérések azt bizonyították: csak magasabb fokú szerve­zettséggel, a munkaszervezés korszerűsítésével, a technikai bázis színvonalának növelé­sével — és lényeges létszám- növelés nélkül — van lehe­tőség a feladatok magasabb szintű végrehajtásához. Nagy jelentőséget tulajdonított a vállalat párt- és gazdasági vezetése a szocialista munka- verseny-mozgalomban rejlő tartalékok feltárásának és hasznosításának is. Munkájukban támasziax!- tak a megyei pártértekezlet határozatára, amely kimond­ja: „... s termelő szerveze­tek folyamatos elemző és el­lenőrző tevékenységgel igye­kezzenek feltárni területü­kön a fejlődés új lehetősé­geit. és a Központi Bi­zottság 1971. december 1-4 határozatára, amely az üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésére és a szocialista ver­senymozgalom továbbfejlesz­tésére adott hasznos útmuta­tást. Megerősítve azt, hogy a szocialista munkaverseny fej­lesztése és a munka- és üzemszervezés korszerűsítése szorosan kapcsolódik egy­máshoz, együtt jó és haté­Ma, holnap és holnapután ötezer egri lakásán kopog­tatnak az egri Gárdonyi Gé­za Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulói, hogy el­juttassák azokat a kérdőíve­ket, amelyeket a Hazafias Népfront Eger városi elnök­sége állított össze azért, hogy reprezentatív felmérés keretében tájékozódjon ar­ról, hogy Egér város lakói közül ki pút tart az V. öt­éves terv során a legfonto­sabb, a legsürgősebben meg­oldandó közérdekű feladat­nak. Ki-ki közölheti véle­ményét, hangsúlyozva, hogy kell-e sportcsarnok, na­zösen pedig a megyei, és városi tanácsok 30 éven alu­li tagjaival folytattunk esz­mecserét a tanácstagi mun­káról. Ezenkívül minden já­rásban, városban, sőt, a köz­ségek többségében is sor ke­rült hasonló fórumok meg­szervezésére. A tanácsi bi­zottságok és a népfrontbi­zottságok közötti kapcsolat is tovább erősödött az, elmúlt években. A népfrontbizottsá­gok a tanácsok különböző szintű bizottságaiba több száz nem tanácstag szakem­bert javasoltak. A helyi ta­nácsok ideiglenes, al- és cél­bizottságaiban több mint 800 népfrontaktíva tevékenyke­dik. Rendkívül hasznosnak tartjuk a megyei tanácsta­gok járási, városi, városi— város környéki, községi, va­lamint a helyi tanácstagok székhely és társközségi cso­portjainak működését. A helyi tanácsok és nép­frontbizottságok az elmúlt években egyre inkább felis­merték a falugyűlések je­lentőségét is. Az egészség­ügyi zárlat ellenére 85 köz­ségben falugyűlést, a 3 va­rosban pedig 12 lakossági gyűlést szerveztek a nép­frontbizottság a múlt év őszén, örvendetes jelensée az is, hogy a városok új lakó'e- lepein 1 és peremrészein a la­kosság aktivitása és közéleti tevékenysége fokozódik. A tanacsválasztások ideje alatt — és ez a dolgok ter­mészetéből is fakad •— a ta­nácsok és a népfrontbizott­ságok együttműködése to­vább szélesedett és erősödött. A tanácsi ciklus lezárásában, s jelölt» ét> a ieipio^.úléseii kony eszközök a célok ered­ményesebb megvalósításához. Számos ülésen foglalkozott ezzel a pártcsúcsvezetőség, pártcsoport-értekezleteken, taggyűléseken, munkabizott­sági, szakszervezeti és KISZ- szervezeti üléseken tárgyal­tait — a kommunisták, a dol­gozók részleteiben is megis­merték a határozatot. Ui techno ógiák alkalmazására tért át a gazdaságvezetés, új módszerek, tö'obműszakos munkaszervezés, magasabb fokú gépesítés, a második szakma elsajátítására indí­tott tanfolyam, a komplexbri­gádok létrehozása biztosítot­ta — sok egyéb mellett —, hogy 1972-ben a volumen felfutás 63,7 százalékát a ter­melékenység növekedéséből biztosították. A közös gon­dolkodásra, tereniakarásra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1971-től ez év október 1-ig 109 újítás született és ke­rült alkalmazásra. A Központi Bizottság hatá­rozatának megjelenése elő­segítette, hogy a szocialista munkaversenyt tartalmában, minőségileg tovább fejlődjön a vállalatnál A szocialista munkavenseny-mozgalmat már 1972-ben szorosan kap­csolták a szocialista brigád­mozgalomhoz, a termelésirá­nyítóknak — főmérnöktől a művezetőkig — .munkakör* kötelességként írták élő a szocialista munkaverseny gyobb ütemű lakásépítés avagy új Megyei Művelődé­si Központ. A felmérés célja a szocia­lista demokratizmus mind szélesebb körű érvényesíté­se. A gondosan kitöltött kér­dőíveket számítógép segítsé­gével összesítik, s így kap­nak képet arról, hogy a la­kosság többsége milyennek szeretné városát. A feldolgo­zott anyagot nemcsak meg­tárgyalja a Hazafias Nép­front Eger városi elnöksé­ge, hanem a tapasztalatokat kiadvány formájában közzé is teszi. előkészítésében eredménye­sen együtt dolgoztak. Együtt tevékenykedtek a választási elnökségekben, a választási operatív bizottságokban, s közösen alakították és mű­ködtették a választási aktíva­hálózatot is. A választások egyik fontos jellemző vonása volt, hogy erősödött annak népfront jellege és szélese­dett a szocialista demokra­tizmus. A választásokat úgy kell felfognunk, mint a fo­lyamatos helyi politika egy kiemelkedő szakaszát. Kedvező tapasztalatok van­nak az egységes közművelő­dési tervek összeállításában, végrehajtásában, az iskola és a családi ház -kapcsoiatanaK: alakításában is, bár a szü­lői munkaközösségi munká­ban a népfrontkezdeménye­zések nem mindig járnak kellő eredménnyel. Biztató jelei mutatkoznak a közös munkálkodásnak a megye helytörténeti, munkásmoz­galmi hagyományainak fel­tárásában és ápolásában. A Hazafias Népfront Eger Vá rosi Bizottsága által a „Honismereti füzetek” soro­zatban megjelentetett színvo­nalas publikációk az ország­határon túl is elismertek. Az együttműködés hatékony módszerei alakultak ki a hagyományos kulturális ren dezvénysorozatok (Egri nyár Palócnap, Gyöngyösi szüret Tiszai napok) politikai, »tar­talmi feladatainak koordiná­lásában. A tanács és a nép­front megyei testületéinek felhívására széles körű moz­galom indult és bontakozott ki az idős emberek szociális hciyácientiv javitasara, (ore­szervezését, a műszaka felté­telek biztosítását. Ez is elő­segítette, hogy amíg 1972-berx a munkások 61,9, addig eb­ben az évben 67,9 százaléka áll versenyben a különböző szocialista, szocialista címert küzdő, ifjúsági és. munkabri­gádokban. De ott van a munkaversenyben az alkal­mazottak 23 és a nők 33,2 szá­zaléka is. Az üzem- és munkaszei vezés korszerűsítése, a szocialista munkaverseny fejlődése tük­röződik a vállalat eredmé- ményeiben. Teljes termelési tervük az 1968. évi 175 mil­lióról ez évben 369 millióra növekedett, az egy állományi létszámra jutó termelés 56 ezer forinttal nőtt ez idő alatt, a vállalata nyereség pe­dig ez évben — várhatóan — 19 millióval lesz több az 1968. évinél. És idekívánko­zik még egy adat, ami a leg­többet mond: 1973-ban az egy munkásállományi főre jutó bér 7655 forinttal több mint 1968-ban volt. íme az üzem- és munka­szervezés korszerűsítése és a szocialista munkaverseny fej­lődése így válik hasznára kö­zösségnek és egyénnek egy­aránt! Joggal állapította meg a megyei párt-végrehajtóbi­zottság legutóbbi ülésén, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tevékeny­sége az elmúlt években je­lentősen hozzájárult megyénk gyarapodásához. Az építő­ipari munka színvonalának fejlődése ipari-mezőgazdasági épületekben, szociális, kul­turális letesítmenyekban és sok-sok új lakásban jelentke­zik megyénk térképén. A tes­tület felhívta a figyelmet: keressek továbbra is az új, és használják ki jól a meglevő lehetőségeket, erősítsék az előrehaladást, a munka és a hatékonyság meglevő voná­sait és ami ugyancsak fontos, az elért eredmények ne Tiki­jának, ne válhassanak az el­bizakodottság forrásává. Jó kezdet után eredményes folytatás jellemzi a tanácsi építőipar munkáját, amelyet ne tekintsen befejezettnek a vállalat párt- és gazdaságve­zetése, kollektívája. ÍP. j.) lis otthon bővítés, társadalmi gondozás stb.), a nővédelmi hálózat (Eger, Heves, Hat­van) kiépítésére és az ösz- ezehangolt felvilágosító mun­ka fokozására. Az elmúlt években a Ha­zafias Népfront Országos Titkársága és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala több esetben közös irányelveket adott ki (a tanácstagok tá­jékoztatására, a lakóbizott- eágok újjáválasztására’ stb.), amelyeket a megyében jól hasznosítanak *a tanácsi és népfrontszervek. összefog­lalva megállapítható: az együttműködési megállapo­dásokban jól érvényesülnek a központi irányelvek, a közös munkálkodás hagyo­mányos módszerei és a me­gye •sajátosságait tükröző új formák, lehetőségek. Az együttműködés tapasztala­tai tükrözik a tanácsok és a népfrontbizottságok elvi ala­pokon nyugvó, sokszínű, tar­talmában egyre gazdagodó te­vékenységet. Az eddigi ered menyek, a lakosságnak a választásak során megnöve­kedett közéleti érdeklődése, a tanácsok munkája iránti várakozása, segítőkészsége, lehetővé és szükségessé te­szik az együttműködés to­vábbfejlesztését. Ebben a helyzetben a tanácsok és a iiépfrontbizottságok újabb feladatok megoldására képe­sek. A közös munkálkodás segíti a lakóhelyek fejleszté­sét, fokozza a cselekvő köz- éíetiséget, és elősegíti, hogy a népfront valóban a taná­csok tömegbázisává váljék. Az együttműködés íejlesate­(Tudósítőnktőös Két éven át kilenc viet­nami hazafi sajátította el az egri Finomszerelvénygyár- ban a vasas szakma gyakor­lati ismereteik A kétéves szakmai gyakorlat most vé­get ért, s ez alkalomból me­leg, baráti hangulatú ün­nepségen búcsúztatták el őket, távozásuk előtt. Elkö­szöntek- tőlük volt munka­társaik, azok a dolgozók, akikkel itt-tartózkodásuk so­rán baráti kapcsolatok szö­vődtek. Búcsúünnepséget rendeztek a távozó vietnami hazafiak tiszteletére a Finomszerel- vénygyár vezetői is. A ki­lenc fiatalnak, akiket a Fi- nomszerel vénygyár dolgozói­vá fogadtak, s akik az itt eltöltött két esztendő során sét elsősorban az alábbi te­rületeken javasoljuk. A helyi tanácsok szerve­zeti és működési szabályza­tainak felülvizsgálata során mérlegelni kell az együttmű­ködés újabb lehetőségeit. Nagy súlyt kell helyezni az új községi közös tanácsok társközségeiben működő népfrontbizottsagok szerepe­llek növelésére. Szükséges­nek tartjuk, hogy a járási népfrontelnökségek és a já­rási hivatalok együttműkö­dési megállapodásokat kösse­nek. Fontos feladatnak te­kintjük azt, hogy a helyi ta­nácsok és népfrontbizottsá­gok a valóságos helyi igé­nyeknek megfelelően alakít­sák ki a tanácstagok tájékoz­tatásának rendszerét. Külön figyelmet kell fordítani a nő, a fiatal és az új tanács­tagok tájékoztatására. Egyértelmű véleményünk az, hogy az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján ez év őszén, telén — majd ezt kö­vetően minden évben — szervezzenek a helyi táná csők és népfrontbizottságok falugyűléseket, városkörzet! lakossági tanácskozásokat. Ezeken a tanácskozásokon el. sősorban a lakossági javas­latok és az ellátás -szolgál­tatás lakóterületi . helyzetét szükséges megvitatni. Nagy figyelmet kell fordítani a társadalmi munka tervezésé­re, nyilvántartására, mérésé­re, megbecsülésére és az egyes lakóhelytípusok (váro­sok, nagyközségek, közös ta­nácsú községek stb.) közötti ' versenymozgalomra. Célsze - rünek tartjuk a társadalmi munka erkölcsi eiismerése­kiválóan elsajátították okta­tóik és munkatársaik tanítá­sait, Kócza Imre vezérigaz­gató — munkájuk elismeré­seként — Kiváló dolgozó ki­tüntetést nyújtott át. Á kilenc vietnami hazafi tiszteletére - hétfőn délután búcsúíogadást rendezett a Hazafias Népfront megyei el­nöksége, amelyen Perli Jenó, a HNF megyei titkára mon­dott beszédet. A távozó vietnamiak ha­zájukban a bervai üzemhez hasonló gyárban dolgoznak majd, rhint szakmunkások és műszaki vezetők. Képünk az egri Finom- szerelvénygyár szerkesztési osztályán még munka köz­ben mutatja a vietnami ha­zafiak egy csoportját. nek helyi formáit, módjait minél több községben kiala­kítani. Célunk az, hogy 1975-ig az egy főre eső társa­dalmi munka értéke megyei átlagban elérje a 110—120 forintot. Törekedjünk arra, hogy az V. ötéves terv elő­készítő munkálatai 6oran a lakosság minél szélesebb ré­tegeinek véleménye, összege- ződjék a végleges tervekben. Követésre méltó az Eger Vá­rosi Népfrontbizottság kezde­ményezése, amely szerint mintegy 5000 kérdőíven kéri ki a város lakosságának vé­leményét arról, hogy mit tartanak legfontosabbnak a következő években Eger vá­ros fejlesztésében. A tanácsok és népfrontbi­zottságok együttműködése to­vábbfejlődhet a család- és gyermekvédelmi munkában es a környezetvedelemben is. A tanácsok és a népfront- bizottságok együttműködése a most körvonalazott néhány feladatnál természetesen sokkal szélesebb, sokolda­lúbb. A legfontosabb azon­ban az, hogy a helyi taná­csok és népfrontbi/ottságok a sok tennivalót helyesen rangsorolják és végrehajtá­sukra a lakosság széles tö­megeit mozgósítsák. POT1 JENŐ a Hazafias Népfront megyei titkára (Foto: Bocsi Miklósáé) Háromnapos tapasztalatcsere a munka- és üzem­szervezés időszerű kérdéseiről Az ágazati minisztériumok, az érintett kutató intézetek szakembereinek háromnapos, munka- és üzemszervezési tapasztalatcseréje kezdődött meg hétfőn reggel— a Mun­kaügyi Minisztérium rende­zésében —, a MTESZ szék­házéban. A nagy jelentőségű tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Tímár Mátyás. a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. Az eszmecserét Karakas László munkaügyi miniszternek a témára vonatkozó párt- és kormányhatározatok végre­hajtását, és az irányító szer­vek további feladatait elem­ző előadása, vezette be, amely­hez dr. Bakos Zsigmond könnyűipari, Kazareczki Kál­mán, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, dr. Szabó János, az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter első helyettese, va­lamint dr. Trethon Ferenc, a N1M főosztályvezetője tart ezen a munkanapon korrefe­rátumot. A tanácskozás keddi prog­ramját dr. Kiss Ernő, KGM miniszterhelyettes korreferá­tuma nyitja, amelyet az Or­szágos Tervhivatal, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, az érintett szervezési intézetek, továbbá a különböző nagy- vállalatok vezetőinek kiegé­szítő tanulmányai, illetve előadásai követnek. Ked­den tovább folytatódik az előadások sora, az elhang­zottakat vita, filmvetítés kö­veti, s az esemény alkalmá­ból kiállítás is nyílik a fő­témával, továbbá a vezető- képzéssel kapcsolatos hazai és külföldi irodalomból. (MTI) Bányászok o vitakörben (Tátit bajos tudósítónk­tól): A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál októberben kez­dődött meg az őszi-téli szak- szervezeti oktatás. A bányá­szok három vitakörbe cso­portosultak. Az első csoport tagjai társadalmunk idősze­rű kérdéseivel foglalkoznak, a másik közösségben a mun­kahelyi élet szervezésének feladataival ismerkednek, míg a harmadik csoportfog­lalkozásain a világpolitikai kérdések megbeszélése sze­repel. A bányászok összesen het­venhat foglalkozáson vesz­nek majd részt, s az előze­tes tervek szerint jövő má­jusban fejezik be a téma­körök megvitatását. 1953, október 30 , kedd Kérdőív — 5000 egrinek gek napközi otthona, szociá­

Next

/
Thumbnails
Contents