Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

\

A vállalati gazdálkodás fokmérőié: a hatékonyság •

Megalakult a Heves mégyei Közlekedésbiztonsági Tanács

MINT MAR beszámoltunk róla, dr. Wücsek Jenő, a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója „A szocialista vállalat helye és szerepe a gazdasági növekedésben” címmel előadást tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiáján. Előadásában részletesen szólt a vállalati munka jelentőségéről, az intenzív fejlődés követelményeiről, feltételeiről, a közgazdasági szabályozók szerepéről, szabályozó rendszerünk egyes elemeinek várható módosításáról, a gazdasági növekedés ■ stb. hatékonyságáról, a hatékonyság javításának vállalati tartalékairól, a vállalati vezetés, a munka- és üzemszervezés legfontosabb feladatairól.

A gazdasági növekedés — megyénk üzemeinek, vállalatainak az elmúlt évben elért sikerei is bizonyítják — a gazdasági reform bevezetése óta meggyorsult, az extenzív fejlesztés helyett Heves megyében is az intenzív fejlesztés került előtérbe. A gyárkapun kívüli munkaerő- források lényegében megyénkben is kimerültek, így most már kizárólag az üzemeken belüli tartalékokkal számolhatnak vállalataink. És ahogyan az előadó is hangsúlyozta: az intenzív fejlődés elképzelhetetlen ... a munka termelékenységének, hatékonyságának növelése nélkül. Ezért az egyik legfontosabb vállalati feladat: a belső tartalékok feltárása, az üzem. és munkaszervezés szélesítése, korszerűsítése, * a termelés gazdaságosságának fokozása, a műszaki, a technológiai fejlődés ütemének gyorsítása, a munka intenzitásának növelése, a munka- szervezési hiányosságok felszámolása. A termelékenység növelése valamennyi dolgozónak érdeke, hiszen a gazdaságosabb eredmények teszik lehetővé a munkabérek, a keresetek rendszeres emelését is.

NÉPGAZDASÁGUNK tervszerű fejlődésének ugyancsak alapvető követelménye, feltétele: a rugalmas vállalat- vezetés, vállalati munka is. Ma már vállalataink lehetőségei a folyamatos termelésben, a tervezésben, az értékesítésben lényegesen szélesebb körűek, hiszen a szocialista vállalatok önállósága a reform bevezetésével jeHá valaki bemegy Ludason az Űj Élet Tsz központjának a kapuján, az tűnik át szemébe mindenekelőtt, hogy micsoda rend vari itt. Még egy kis virágos ágyás, park kialakítására is gondoltak a szövetkezetiek.

A háttérben mindenütt gazdasági épületek, előttük gépek sora. Aztán egy ezüs* f.ös csillogásé, henger alakú •oitmény látható, kiemelked- e a környezetből. Félig kész állapotban. Ez lesz a szá- rítóberenuc zés, tudjuk meg később.

8 S 9 a

A ludasiak kevesen vannak., összesen sincs hatvan dologra fogható ember, a tsz- ben. A határuk sem óriási: 800 hektár. Mosolyogva emlegetik manapság, ■■hogy az alakulás idején • azt hangoztatták, mennyivel masabb lesz a nagyüzemben. És igazat is mondtak. A sok aprócska birtokhoz képest a 800 hektár egyben: óriási

változás. De ma már kicsike üzemecskének számít ez. Az igazán jó lehetőségeket a 2 —3000 hektáros gazdaságok rejtik magukban.

Itt a szántóföldi növény- -m .‘és a legfőbb .eendő •Viatot is csak annyit tarta *tak, amennyi enhez mérten • '••‘ítendő.

'"agy , -ián az ilvei egysi ;’3 r'’ ' . W:'. h agy a

■ m . i ■ sc a m .

■ c-ví' - >í közöt:: . rf. '.íi .okán k ■ igya

e* i. , ■ a ■ de csa nzir ingy ne keljen haza .ülden. senkit Nem produktív munkára fogják ezekben az időkben az embereket.

íui viszont valaki azt kérdéssé, mennyit ér egy munlentősen növekedett. Ez azt követeli a vállalatoktól, hogy a vállalati vezetés rugalmasan alkalmazkodjék az újabb és a változó feladatokhoz, a népgazdaság érdekei figyelembevételével — központi fejlesztési programok, a termelés importszükséglete, a növekvő exportkövetelmé- nyék, a nemzetközi munka- megosztás, a KGST-országokkal való együttműködésből adódó feladatok — olyan vállalati stratégiára van szükség, amely ösztönzően hat a munka intenzitásának növelésére, a korszerű technológiák bevezetésére, a termelés gazdaságosságának fokozására, a belső munkahelyi rend és fegyelem megszilárdítására, amely elősegíti a szocialista az üzemi demokrácia érvényesülését, kamatoztatja a dolgozók aktivitását, a szocialista kollektívák erkölcsi, fizikai erejét, s elősegíti továbbá a végzett munkára alapozott differenciált anyagi, erkölcsi megbecsülés kialakítását is.

Megyénk üzemeiben, vállalatainál is — elsősorban a vezetők között — igen sok vélemény hangzott el az utóbbi időben szabályozó rendszerünkről. Mint ismeretes: a közgazdasági szabályozók kettős szerepet töltenek be: befolyásolják a vállalati döntéseket és szabályozzák a piacot is. Az előrelátás, a vállalati gazdálkodás biztonsága amellett szól, hogy a szabályozók stabilak legyenek és ritkán kerüljön sor módosításokra.

Mint ismeretes, a Központi Bizottság 1972. november 14 —15-i állásfoglalása értelmében xaz^ötödik ötéves terv indulása előtt — valószínű 1975^ január 1-ével — sor kerül a szabályozó rendszer egyes elemeinek kiigazítására. Konkrétan milyen változások is várhatóak? Egyes kommunális vállalatcsoportokat — miután' ezek fejlődését nem lehet nyereségüktől függővé tenni, mivel lakossági igényeket elégítenek ki — kivonnak a nyereségérdekeltségi rendszerből. „Lazítás” várható a bérek és a nyereség közötti eddig igen szoros összefüggésen is. Fokozottabban figyelembe veszik az ágazati sajátosságokat, sor kerülhet a lekötött eszközöket és a munkabéreket terhelő költségek arányainak módosítására. A vállalatok nagyobb döntési szabadságot kapnak a rendelkezésükre álló, a nyereségadó levonása utáni — nyereség felhasználásában. Előtérbe kerül a perspektivikus szemléletet erősítő érdekeltségi rendszer és a beruházásokhoz nyújtott állami juttatások ingyenességének a megszüntetése is.

A TERVEZETT’ intézkedések minden bizonnyal javítják a szabályozók hatékonyságát, és kedvezően befolyásolják a vállalatok, a dolgozók és a vezetők érdekeltségét — mondotta beszédében az előadó — amellett jobb összhangot teremtenek az ötödik ötéves terv céljai és a megvalósítást szolgálói eszközök között.

Céljaink, feladataink megvalósításában, a vállalati gazdálkodás javításában a gazdasági/* vezetésen kívül igen nagy felelősség hárul az üzemekben, a vállalatoknál dolgozó kommunistákra, a pártszervekre, a pártalap- szervezetekre is. A politikai munka eszközeivel hatékonyabban kell segíteniük az üzemekben dolgozó kommunistáknak a gazdaságosság fokozására hozott vállalati döntések megvalósítását, a megvalósítás segítését. Az üzemi demokrácia fokát, szín. vonalát sem elsősorban a szervezeti, a formai megoldások jellemzik — bár ezeknek is jelentőségük van —, hanem az érdemi, a tartalmi megvalósulás. A vállalati munkaverseny is szorosan összefügg az üzemi demokrácia érvényesülésével, hiszen csak ott lehet jól, rugalmasan, hatékonyan szervezni a versenyt, ahol a feladatokat a dolgozók ismerik és magukénak érzik.

HAZANKBÄV, megyénkben az utóbbi években az iparban és a mezőgazdaságban is emelkedefe a munkatermelékenység, javult a hatékonyság. Az eredmények biztatóak, ugyanakkor a nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítják: több területen

elmaradtunk a nemzetközi fejlődéstől. Arra van tehát szükség, hogy a technika, technológia korszerűsítésével valamennyi iparágban gyorsítsuk és stabilizáljuk a fejlődés dinamikusságát

(Folytatás az J. oldalról)

'társadalmi szerveknek és egyesületeknek a segítségét és támogatását is, amelyeket az újjászervezett tanács tagjai képviselnek.

A továbbiakban a megye közlekedésbiztonságának jelenlegi helyzetéről adott áttekintést. — Az elmúlt 12 év alatt a megye gépjárműveinek száma megháromszorozódott, ezen belül a forya- lomra legjellemzőbb személy- és teherautók száma közei ötszörösére emelkedett. Több mint 2,5 ezer lovas kocsi, mintegy kétezer traktor és vontató, közel 20 ezer motorkerékpár vesz részt a közúti forgalomban. A kerékpárok száma évi öt-hat ezerrel, növekszik. Az Miit ős idegenforgalom és a közúti tranzitfuvarozás mennyisége Is állandóan emelkedik. Nyilvánvaló, hogy a forgalomban részt vevő jármüvek szamának ugrásszerű növekedése önmagában is azt jelenti, nagyobb a balesetek bekövetkezésének valószínűsége, , mint korábban. A közúti közlekedés három alapvető összetevőjét — a jármű, a pálya és az ember kapcsolatát — elemezve az összhang hiánya nehezíti leginkább a helyzetet. Aköz- I utakon modem, jó műszaki adottságokkal rendelkező gépkocsik mellett sajnos, még jelentős számban, találhatók elavult, korszerűtlenségük, elhasználtságuk miatt veszélyes járművek. A felújított, korszerűsített utakat gyakran rossz állapotban levő keskeny utak keresztezik. Legszembetűnőbb azonban a közlekedésben részt vevő emberek 'szabályismeretében, közlekedésük fegyelmében tapasztalható különbség. Elég sok még az olyan járművezető és gyalogos, akiknél a szabályok ismerete es alkalmazása helyett az erőszakos, kíméletlen, önző magatartás, az írott ’ és íratlan, magatartási normák durva megszegése tapasztalható. Hangsúlyozta, éppen ezért, hogy a belügyi szervek és az újjászervezett tanács elsődleges feladata a közlekedő ember segítése, oktatása, felvilágosítása. F.zzel egyidejűleg azonban a sza- bátysértökltel, a szocialista társadalmi együttélés elemi normáit durván megsértőkA szót ki keli mondani

Sói sforduló előtt állnak a ludasiak

kanap a ludast tsz-ben, meglepődve hallaná a választ: 110 forintot. Lám, mégiscsak gazdagok a ludasiak.

■ ■na

— Mi is számba vettük, de az emberek is szóvá tettéle, hogy tennünk kellene valamit — mondja Rácz litván tsz-elnök. — Nem volt nehéz kiszámítanunk, hogy egyedül nem bírunk majd a fejlődés követelte feladatokkal megbirkózni.

— Mi a megoldás?

. — Ha már á községi tanácsok összeolvadtak, akkor a gazdaságoknak is egyben kell lenniük. Egyesülnünk kell a detkiekkel.

— Ilyen egyszerű lenne az egész?

— Nem mindenki tapsolt

a gyönyörűségtől, amikor először vetődött fel a gondolat. A megszokás, az ismeretlen újtól való idegenkedés, a bizonytalankodás nem hagyható figyelmen kívül ilyen esetben.' Míg azt is mondták, miért nem hoznak fent va’ami határozatot az egy as ülésről 7 Magyaráztuk-ni azonnal: ez is a tsz dean o' -áciáhóz tartozik, ne tank kell ' ni - dánunk a ;zót, mert a mi sors ika‘ nem bízhatjuk másokra.

. Iá Ü *

Már ismerkednek egymással a két tSS-beliek. A detki- ek átjöttek Ludasra, a ludasiak átmentek’ Detkre. Hadd szokjanak. Az illetékes fórumok is tárgyalták már a kérdést, és mindegyikük támogatta a gondolatot, az egyesülés szándékát.

De h^t megvan ennék az útja-módja is, a formális tennivalók sora is. A legfőbb a két közgyűlés. Kűlön-külön mind a kettőnek ki kell mondania az igent,, majd a két tagság közös közgyűlésének is állást kell foglalnia.

Sok idő nincs is a render zésre, mert szeretnék az egészet még az év végéig letudni, hogy 1974. január 1-től az új rend szerint végezhessek a munkát. L '

Az időpont megválasztása is nagyon szerencsés, hiszen az év végi leltárak elkészítését úgyis el kellene végezniük. *

X zárszámadó közgyűléseket azonban külon-külön tartják meg.

s s ■ a

— Ilyenkor mindig az szokott lenni a kérdés: mi lesz velem?

— Mi ettől nem félünk —

válaszolta az elnök. — Már tudjuk, hogy kinek milyen beosztása lesz. Azt hangsúlyoztuk, hogy az eddigi jövedelmek nein csökkenhetnek az egyesülés után De ilyen veszély nem is fenyeget senkit, mivel *Detken jól fizet a tsz. Ott a miénknél alacsonyabb beosztásban is olyan jövedelmet lehet kapni, amennyi jár az itteni, magasabb funkció után* _

— De az emberi érzékenységgel is számolni kell. Nem mindegy az, ha valakit főkönyvelőnek hívnák most, holnaptól kezdve pedig csoportvezetőnek.

— Gondolom, az ilyenfajta érzékenység már hiúság. A tények azonban makacs dolgok. Az an/agi valóság pedig sok mindenben megnyugvást ad. Mi nem vagyunk olyan hiú emberek, hogy ebből ügyet csinálnánk. A holnap biztonsága is ezt követeli meg tőlünk, hogy ezt tegyük. Ludas önmagában nem maradhatna meg ebben a gyorsan fejlődő Világban. Eddig bírtuk, tovább már csák együtt tudjuk csinálni a detkiekkeL

a i i ■

Nem árt néhány nagyon jellemző adatot előhozni Ludasról.

Amikor a tsz megalakult, összesen i.80 nyilatkozatot írtak alá. De már akkor is csak 120-an voltak azok, akik még dolgozni tudtak. Azóta , is kopik, fogy a község lakossága. A fiatalok elmennek. Sok a kétlaki.

Csupán két olyan családéi a faluban, ahol a megélhetés egyedüli forrósa a tsz. A többi családban legalább egy olyan személy található, aki az iparban vagy a vasútnál kapja meg a fizetését.

Ezek a számok sok mindent megmagyaráznak és kifejeznek. De a legfőbb / következtetésre is alkalmat adnak: újra lépniük kell a hidasiaknak, ki kell mondaniuk a szót, amivel távoli jövőjük biztonságát is megteremti*.

& Molnár Fereac

kel szemben szigorú felelősségre vonást alkalmaznak. Hangsúlyozta azt is, hogy a közúti forgalomban részt vevő gépjárművezetők többsége lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzi munkáját. Elismerését fejezte ki mindazoknak a járművezetőknek . és gyalogosoknak, akik udvarias, türelmes és előzékeny magatartással segítik a közlekedés biztonságát.

A megyei gépjárműpark, a forgalom és a gépjárművezetők száma az utóbbi években átlagosan évi 15 százalékkal emelkedett. 1972-ben a közös erőfeszítések eredményeként már 12,9 százalékos csökkenést értünk el a balesetek számánál az előző évhez képest. Nem kevesebbet jelent ez, mint annak az elvnek a valóra váltását, hogö a forgalom növekedése ellenére csökkenthető a balesetek száma, javítható a forgalombiztonság.

Az újjáalakult tanács feladatairól szólva arijól tett említést, hogy rövidesen megjelenik és előreláthatólag 1975. január 1-ig hatályba lép az új KRESZ. Tekintve, hogy ez a jelenlegitől eltérő rendelkezéseket is tartalmaz, 1974-ben a közlekedésbiztonsági tanács egyik fő feladata az új KRESZ ismertetése lesz. Nem kisetíb feladat az ifién kezdődött „Látni és látszani" mozgalom széles körű továbbfejlesztése. Befejezésül kijelentette: a közutak rendjét, az állampolgárok életét, testi épségét veszélyeztetőkkel szemben — az állami, társadalmi szervek, a munkahelyi és lakókörnyezeti kollektívák részvételével — olyan közszellemet kell kialakítani, amely nem hagyja szó nélkül a felelőtlen és szabályszegő magatartásokat.

A beszámolót több hozzászólás követte. Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának igazgatója mindenekelőtt köszönetét mondott az elmúlt években

dicséret illeti az eddig eredményesen tevékenykedő aktivistákat — mondotta felszólalásában Barta Alajos, a megyei pártbizottság tít- kára. — Ugyanakkor támogatásunkról biztosítjuk az ú-j testület tagjait igen fontos munkájukban, amely emberek és tárgyi értékeink megőrzését szolgálják. A továbbiakban a baleset-meg előzés megyei sajátosságaim hívta fel a figyelmet, és kérte a tanácsot, hogy észrevételeivel mindenkor keresse meg az arra illetékeseket, hogy az anyagi eszközök odaítélésekor azok a legcélszerűbb, legfontosabb területekre kerüljenek.

A tanácskozás második felében Vékony István rendőr alezredes, a megyei főkapitányság vezetőhelyettese

azokról a szervezeti intézkedésekről tájékoztatott, amelyek megelőzték a tanácskozást. örömmel számolt be arról, hogy a jfelkeresett szervek vezetői elfogadták az együttműködésre, a közlekedésbiztonsági munkában való részvételre szóló felkérést. Százharmincöten vesznek részt az új közlekedés- biztonsági tanács munkájában. A megyei elnök Pálinkás Ferenc r. ezredes, Heves megye rendőr-főkapitánya. Elnökhelyettes Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazgatóság igazgatója. Ügyvezető elnök Vékony István r. alezredes, megyei rendőrfőkapitány-helyettes. Titkár: Környei László r. alezredes, a főkapitányság közlekedési osztályának vezetője. A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tárnics elnökségének tagjai: dr. Kovács Sándor, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetője, Szabó József, az SZMT titkára, Péli Béláné, a megyei KISZ-bizottság titkára, dr. Csehné dr. Varga Gabriella megyéi főügyészhelyettes, Bacsó János, a Hazafias Népfront politikai munkatársa, dr. Petrási Endre, az Egri Megyei Bíróság

ősz van, csúsznak az utpk. Vigyázzunk1 (MTI-foto szűkös anyagi körülmények között, nem mindig egységesen tisztázott elvi irányítással működő, a feladatokat kereső és megoldó baleset- elhárítási tanács minden tagjának és aktivistájának eddigi munkájáért. A fejlődés és a fejlődéssel járó megoldatlan feladatok úgy hozták, hogy a még jól dolgozó társadalmi testület sem tudott megfelelni a követelményeknek. A motorizáció, a körúti közlekedés fejlődésével, egyre inkább be. kel- 1 lett látni, hogy indokolatlan negatív hatások jelentkez- I tek. Ezek megoldását állami I feladattá keliett tenni, amit t társadalmi úton kell megol- t dani. A legfontosabb teendő: elviseltetni a társadalommal a motorizációt és felkészíteni a társadalmat a motorizáció alkalmazására. Az emberek sajátjává tenni ezt a korszerű eszközt, jelenséget

I — A megye társadalma n érdekében, oégzetí m Mikáé m,

Ruzsonyi Gábor — KS)

elnökhelyettese, Tóth György, az MHSZ \ megyei elnöke, Papp János, a Népújság fő- szerkesztője, Juhász Tamás, a TIT megyei titkára, Demeter György, a KPM Autóközlekedési Tanintézet vezetője, és Horváth Béla, az ÁB megyei igazgatója, öt szak- bizottság alakult: az ifjúság- nevelési szakbizottság — vezetője Kruppa László —, felnőttoktatási szakbizottság — vezetője dr. Nádas János —, propaganda-szakbizottság — vezetője Pilisy Elemér —, technikai szak- bizottság — vezetője 7'essieti László — és az értékelő, elemző szakbizottság — vezetője — Rózsa Gyula.

A tanácskozás 'Feket^ Győr Endre zárszavával’éri véget.

3A73. ok &bet SS«, géniek