Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Kedd esti külpolitikai összefoglalónk Az egység jegyében FESTŐI KÖRNYEZETBEN, a világhírű bulgáriai üdülőhelyen, Várnában tartották meg az immár nyol­cadik szakszervezeti világkongresszust, amely ezúttal is fontos határozatok elfogadásával fejeződött be. A munkásegység e hatalmas demonstrációjának jó hagyományát folytatva a kongresszus felhívással for­dult a világ dolgozóihoz. Ennek a dokumentumnak talán a legfőbb tanul­sága az, hogy messzehangzóan bizonyítja: a haladó szakszervezeti mozgalom ma már jóval több közvet­len érdekképviseleti szervnél. Vezetői és tagjai már régen tudják, hogy akkor szolgálják igazán a dolgozó milliók érdekeit, ha cselekvőén támogatják a nemzet­közi haladás pozícióinak világméretű megszilárdítá­sára irányuló politikát. A legnemesebb értelemben vett homo politicus, a politizáló ember magatartása húzódott végig vörös fonálként az egész kongresszus munkáján. Ez jellem­zi a világ munkásaihoz és alkalmazottaihoz intézett felhívást is. A mind egyetemesebbé váló nemzetközi enyhülés hangoztatja a dokumentum — a szakszerve­zetek számára is kedvező feltételeket teremt az együtt­működés erősítésére, az egységes akciók megvalósítá­sára. ENNEK AZ ALAPGONDOLATNAK a jegyében szólítja fel a kongresszus — az általa képviselt több mint kétszázmillió dolgozó nevében —, valamennyi szakszervezetet a párbeszédre, az összehangolt küzde­lemre a világ jó részére fojtogató liánként fonódó úgynevezett multinacionális óriás monopóliumok el­len. Hogy ez a harc nemcsak gazdasági, hanem poli­tikai szükségszerűség is, arra számos más példa mellett, vérlázító bizonyíték az amerikai ITT-konszem szere­pe a chilei eseményekben. , A kongresszus síkraszáüt a nukleáris fegyverek eltiltásáért, a közel-keleti és az indokínai tartós ren­dezésért, a neokolonializmus visszaszorításáért, állást foglalt napjaink szinte minden aktuális kérdésében. A kongresszusra 93 ország küldte el delegátusait, köztük számos, nem az SZVSZ-hez tartozó szakszer­vezet, vagy szövetség. Ott voltak az ENSZ égisze alatt működő tagszervek képviselői, akik újra meggyőződ­hettek arról: számíthatnak a szakszervezeti világszö­vetség segítségére minden egyetemes, humanista prog­ram megvalósításában. AHOGY ILYENKOR SZOKÁS, megválasztották azrSZVSZ tisztikarát. A magyar szakszervezeti moz­galom munkájának általános elismeréseként értékel­hető, hogy képviselői — Gáspár Sándor és Timmer József személyében —, helyet foglalnak a világszövet­ség legfőbb vezető testületéiben, a főtanácsban és a végrehajtó irodában. Egyiptom kérésére összeült a BT (Folytatás az 1. oldalról) délelőtt a Szuezi-csatorna nyugati szektorában száraz­földi, légi és tüzérségi össze­csapások voltak — állapítja meg az 56-os számú katonai közlemény, s rámutat, hogy mindez az izraeli fél akciójának következménye, mellyel lehetetlenné teszi a Biztonsági Tanács határoza­tának megvalósítását. A szíriai frontról ugyan­csak hadieseményről számol­nak be a hírügynökségek. Az izraeli egységek hétfőn este további támadásokat hajta­nak végre a Hermon-hegység körzetében elhelyezett szíriai szárazföldi csapatok ellen, arra hivatkozva, hogy ezen a fronton nem érvényes a tűz­szünet, mert Szíria mind ez ideig nem nyilvánította kész­ségét a tűzszünet elfogadásá­ra. A Damaszkuszban kedden kiadott katonai közlemény szerint az izareli légierő hat­van gépből álló köteléke dél­előtt támadást intézet a fő­várostól északra egy üzem- anyagraktár ellen, s eközben polgári célpontokat is bom­bázott. A szíriai légierő gé­pei harcba bocsátkoztak az ellenséggel, s 11 támadó re­pülőgépet megsemmdsí tetteit Tel Avivban szintén, kato­nai közleményben jelentették be, hogy a harcok mindkét fronton tovább folytatódnak, s súlyos légicsaták dúlnak a csatorna mindkét partján. KAIRO Egyiptom kedden kérte a Biztonsági Tanács rendkí­vüli összehívását a tűzszü­netnek Izrael által történt megsértése ügyében — je­lentik a nyugati hírügynök­ségek a MENA-ra hivatkoz­va. Az AFP New York-i gyors­híre szerint a Biztonsági Ta­nács kedden közép-európai idő szerint 31 órakor ült össze az egyiptomi panasz megvitatására. MOSZKVA: Aszkold Birjukov, a TASZSZ hírmagyarázója fog­lalkozik azzal a nyilatkozat­tal, amelyet Kadhafi ezre­des, líbiai államfő adott a he Monde című francia lap­nak. „Kadhafi ezredes nincs megelégedve. Nem tetszik neki, hogy a Biztonsági Ta­nács elfogadta azt a hatá­rozatot, amelynek célja: vé­get vetni e hadműveletek­nek és megteremteni a tar­tós és igazságos békét a Közel-Keleten” — írja Bir­jukov. Most a líbiai állam vezetője úgy tesz, mintha nem tud­ná, hogy a Biztonsági Ta­nács határozata nem az ég­ből pottyant le. Ez a hatá­rozat az arab államok és a Szovjetunió vezetői között, számos, a hadműveletekben közvetlenül érdekeli arab ország vezetői között, végül pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között le­zajlott kontaktusoknak az eredmenye. A szovjet kormány nyilatkozata A szovjet kormány fi­gyelmeztette az izraeli kor­mányt arra, hogy a legsúlyo­sabb következményeket von­ja maga után az agresszív cselekmények folytatása Egyiptom és Szíria ellen. Az alábbiakban közöljük a szovjet kormány nyilatko­zatának teljes szövegét: „Az egész világ megelé­gedéssel és megkönnyebbü­léssel fogadta a Biztonsági Tanács október 22-i határo­zatát a közel-keleti tűzszü­netről és az összes hadmű­veletek megszüntetéséről. Az egyiptomi vezetőség ki­jelentette, hogy kész teljesí­teni a Biztonsági Tanácsnak ezt a határozatát és meg­szüntet minden hadműve­letet az egyiptomi—izraeli fronton. Az izraeli kormány is kijelentette, hogy elfo­gadja a Biztonsági Tanács­nak ezt a határozatát. Tel Avivnak ez a nyilat­kozata azonban a valóság­ban durva hazugságnak bi­zonyult, amelynek leple alatt az izraeli szoldateszka hitszegő támadást intézett az egyiptomi csapatok állá­sai, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság békés la­kott területei ellen. Az iz­raeli kormány ilyen eljárá­sa — a Biztonsági Tanács határozatának arcátlan láb­bal tiprása — kihívás a vi­lág népeivel szemben. A Biztonsági Tanács határoza­tának ezért a durva megsér­téséért az izraeli kormányt terheli a teljes felelősség. A szovjet kormány az egesz szovjet nép felháboro­dott tiltakozását fejezi-ki az izraeli kormány hitszegö ak­ciói ellen és követeli, hogy Izrael haladéktalanul szün­tesse meg a tüzet és min­den hadműveletet az arab államok csapatai ellen és vonja vissza csapatait az ok­tóber 22-i tűzszüneti vonal mögé, a Biztonsági Tanács 1973. október 22-i határoza­tának megfelelően A szovjet kormány figyel­mezteti az izraeli kormányt azokra a legsúlyosabb kö­vetkezményekre, amelyeket maga után von agresszív cse­lekményeinek folytatása az Egyiptomi Arab Köztársaság és a Szíriai Arab Köztársa­ság ellen.” Brezsnyev indiai látogatása előtt Indiában nagy örömmel és várakozással tekintenek Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­ra közelgő látogatása elé. Mint J. D. Sarma, az in­diai országos szakszervezeti kongresszus titkára, a Prav­da delhi tudósítójával foly­tatott beszélgetésében el­mondotta, India mind a gyarmati uralom ellen foly­tatott harc idején, mind pe­dig most, a nemzeti függet­lenség megszilárdításáért folytatott küzdelem során őszinte és hű barátot látott és lát a Szovjetunióban. A majdnem két évtizedes ak­tív szovjet—indiai gazdasági együttműködés lehetővé tet­te az indiai nehézipar alap­jainak lerakását, az állami szektor megszilárdítását. Zsivkov a KNDK-ba utazott SZÓFIA: A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására kedden bolgár párt- és kormányküldöttség utazott hivatalos baráti lá­togatásra a KNDK-ba. A küldöttség vezetője: Todor Zsivkov. a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. A bolgár párt- és kor­mányküldöttség koreai láto­gatása után a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hurál elnökségének és a Mongol Népköztársaság kor­mányának meghívására Ulánbátorban tesz látoga­tást. Chilei újságírók nyiiatkozata A chilei demokratikus új­ságírók nyilatkozatot tettek közzé a L’Unitá keddi szá­mában. A nyilatkozatban be­számolnak arról, hogy a ka­tonai junta a Népi Egység kormányát támogató újság­írók százait börtönözte be és betiltotta az összes haladó kiadványokat, közöttük ter­mészetesen a Chilei Kom­munista Párt lapját, az El Siglot is. A pártlap munka­társainak legnagyobb részét letartóztatták. A TASZSZ hírügynökség Buenos Aires-i tudósítójának egy chilei menekült el­mondta, hogy a puccsisták milyen kegyetlenül gyilkol-. tak meg több mint 400 bá­nyászt a Lota szénmedencé­ben. A put csistákkal szem­ben ellenállást tanúsító bá­nyászokat beterelték az egyik aknába, majd felrobbantot­ták a kijáratot. Cencepcion- ban kegyetlenül leszámoltak mindazokkal a katonákkal, akik nem álltak a puccsisták oldalára, hanem hűek ma­radtak a Népi Egység kor­mányához. MEG A SZÍNHELYBEN is van ! valami szimbolikus: Moszkvából indult ki az el­múlt évtizedek sok, nagy, va­lóra váltott békekezdeménye- zése. Most, amikor ezeket a sorokat írjuk, csaknem bizo­nyosnak látszik: a béke-vi- 1 ígkongresszus, amely októ- i ;r 25-én nyílik meg a szov- fővárosban, a békemozga- >m egész eddigi történeté­nek legnagyobb fóruma lesz. A maguk „nyelvén” a szá­nok is erről szólnak: 130 ó szagban és 98 nemzetközi szervezetben folyt a tanács­ozás előkészítése. Minden el arra mutat azonban, hogy az eddigi tanácskozásokhoz képest nem csupán a nagy­ságrend változott. A részt vevő szervezetek mintegy egyharmada az elmúlt évek­ben kezdte meg tevékenysé­gét, s ez is kifejezi, hogy a békemozgalom minőségileg A új szakaszba lépett. Az október 25-i világfóru- 1 non már nem lesznek ott sokan a „nagy öregek” kö­zül, akik a második világhá­ború után ott voltak az „in­dulásnál”. 1948-ban csak vi­szonylag kevesen értették meg: a háború után oly rö­vid idővel, milyen közel ju­tott az emberiség a szakadék széléhez. Az amerikai impe­rializmus volt az, amely a háborúból megerősödve, ki­kerülve, és saját megdönthe­tetlennek hitt atommonopo- iiumára támaszkodva, ki­eresztette a zsákból a hi­degháború dermesztő szelét Es a világ tudósainak, mű­vészeinek elitje, emlékezve arra, hogy mi történt a má­sodik világháború előtt, meg­fürdette 1 a Wroclaw! „Értei­A moszkvai békefórum előtt képtöv írónkon érkezeti 191S, október saerda miségi kongresszust a béké­ért”. A részvevők neve ott van a történelemben, s nem­csak a békemozgalom törté­netében. Frederick és Irene Joliot-Curie, Pablo Picasso, Lukács György, Martin An­dersen Nexő az emberiség eleven lelkiismeretét testesí­tette meg. NEGYEDSZÁZAD telt el, egy nemzedék nőtt fel azóta. S ha földünk ma nyugod- tabb, békésebb, hely, mint akkor volt, ha az atombom­ba gombafüstje nem vet ár­nyékot a bölcsőkre — mint abban az időben —, akkor ebben, a szocializmus javára megváltozott nemzetközi erő­viszonyok mellett, része van a szerény indulású békemoz­galomnak is. E mozgalom azóta immár maga is részévé vált a megváltozott nemzet­közi erőegyensúlynak. Évti­zedek alatt milliókat von­zott soraiba: e tömegek hangja és cselekvése a nem­zetközi politika küzdőterén gyakorlatilag egybecsendült a szocialista országokéval, akkor is, amikor a leszerelés­ről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről volt szó, s akkor is, amikor a koreai, az algériai, a vietnami impe­rialista intervenció, a háború ellen kellett küzdeni. Min­denki tudja, hogyan végző­dött a vietnami háború, amely még ele ”"o él emlé­kezetünkben — tie közben máris része a sikeres sza­badságharcok történelmének. E mérhetetlen sok vérrel és könnyel terhes háború befe­jezése egyike korunk legfon­tosabb fordulatainak: a léc ámaibb azon sikerek közi5 amelyeknek eléréséhez* e Y:i- kemozgalom hozzájárult A legdrámaibb — de azért nem az egyetlen. A politika barométere Európában az alkalmankénti „felhősödés” ellenére tartósan derült időt regisztrál és új fogalmak vo­nulnak be a diplomáciai szó­tárakba. A politikai enyhü­lés után itt realitássá válhat a katonai enyhülés és mind gyakrabban teszik hozzá Eu­rópához ezt a jelzőt: béke­kontinens. Az NSZK, amely­nek állami léte háborús csil­lagzat alatt kezdődött, realis­ta alapokra fektette kapcso­latait a Szovjetunióval, Len­gyelországgal, az NDK-val. Ilyen és hasonló európai fej­lemények tették lehetővé, hogy nagyot léphessünk elő­re az európai kollektív biz­tonsági rendszer megterem­tése felé. A NEMZETKÖZI politika alapvető változásai a béke erőinek javára elválasztha­tatlanok a szovjet—amerikai kapcsolatokban végbement változásoktól. A Szovjetunió szempontjából ezek az ered­mények a XXIV. kongresszu­son kidolgozott békeprogram realitását tükrözik, annak a programnak valóságát, amely ma már sokkal több, mini egy párt, mint egy nép programja. Az Egye­sült Államok mai veze­tő politikusai pedig — tekin­tet nélkül arra. hogy milyer. eszmék jegyében indult po­litikai pályafutásuk — meg­értették, hogy a Szovjetunió­val nem lehet az erő nyelvén beszélni. Két csúcstalálkozó Után a normalizálást s a bé­kés egymás mellett élést ma már kiegészíti a mindkét fél számára előnyös kooperáció s. A szovjet—amerikai meg- laDodás a núkl'riris hábo­rú, sőt, a háborúval fenye­gető szituációk elkerüléséről felteszi a koronát a norma­lizálás eddigi művére, s je­lentősége messze túlnő a két­oldalú viszonylatokon. Ez az okmány napjaink új realitá­sainak hű kifejezője, a nem­zetközi stabilitás és bizton­ság egyik pillére. Azok az eredmények, ame­lyeket az egybehangolt poli­tikát folytató szocialista ál­lamok értek el a békemoz­galom támogatásával, igen nehézzé teszik azoknak dol­gát, akik visszafordítanák az óramutatókat. De nem lehet tagadni bizonyos analógiát: a fizikához hasonlóan a po­litikában is érvényesülhet az „akció-reakció” elve, 6 a bé­keszerető erők sikereire a nemzetközi enyhülés ellensé­gei fokozott aktivitással rea­gálnak. Kádár János elvtárs nyíltan beszélt erről októ­ber 4-én készült tv-interjú- jában, hangsúlyozva, hogy a reakciós jelenségek, az „el­lennyomás” rendszerébe il­leszkedik a chilei ellenforra­dalmi puccs is. Már azóta robbantotta ki Izrael a közel- keleti háború új szakaszát. De — mint Kádár elvtárs is utalt rá interjújában — az idő nem az „ellennyomás” iavára dolgozik. „Ez a hul­lám — mondotta — le fog vonulni, e nehézséget a tisz­tességes és jóakaratú embe­rek és erők 1? fogják küz­deni!” EZEKET a tisztességes embereket és erőket, aktivi­tásukat, éberségüket képvise­lik a moszkvai békekongresz- szus részvevői: munkájuk­hoz ezért kíván sok sikert minden jó szándékú ember a földkerekségen v. e. Tito elnök fogadta . Gustav Husakot, a CSKP KB főtitká­rát. A képen látható harmadik személyiség: Sztane Do- lanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó L adájának titkára. (Népújság-tei­VP—MTI—KS) Varsóban megtartották a Lengyel Egyesült Muni- pá. élnapos országos értekezletét. Képünkön: a konferencia ülésterme a Kultúra és Tudomány Palotájában. (Nepujság-teieioto — AI*-—MTI—08$

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents