Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-23 / 248. szám
Heves megyei napolt a ^fem/eti Galériában A fo ytatások hete A fővárosunk 100. évfordulója alkaiméból rendezett népművészeti kiállitássorozat keretében október 21-én, vasárnap, Heves megyei nap kízdődött el a Nemzeti Ga- ] áriában. A Hervfes megyei napokat có Ferenc, az egri Dobó István Vármúzeum '{Igazgat ója nyitotta meg a Galéria aulájában. Üdvözölte a sikeresen indult kiállítás- sorozatot, a megjelent népművészeket, a látogatókat, majd íi .megye népművészetének jelenéről és jövőjéről tartott beszámolót. Ezután a felsőtárkányi. a bükkszéki, a fedéme.'i, a mgy visnyói és az istenmízeji énekesek mutatták be népdalaikat majd Bakó Ferenc megyénk kiállított anyagainak megtekintésére invitálta a látogatókat. A Mátra, a Bükk. Dél-Heves •vidékének népviselete, lakodalmi jelenetek, egy berendezett lakószoba, szőttespárnák, dunnahuzatok, piros, márvár - ozott alapú egri festett búorok, gyöngyösi és pásztói fazekasok tartózkodó színes hatású cserépedényei és a pBL-ádi üveghutában készült knncsók kerültek kiállításra. A délutáni programban Tompa Béláné, a Hevesi Háziipari Szövetkezet elnöke Népművészet és háziipar címmel tartott előadást, majd r háziipari szövetkezet népi . ívumokkal díszített térikéit mutatta be diavetítéssel egybekötve. Ezt köve- tőleg Borsai Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia nép- zenekutató csoportjának munkatársa a palócok népdalkincséről tartott előadást a megyében működő népdalcsoportok és szólóénekesek közreműködésével. — A népművészeti kiállítások rendezése időszerű és fontos feladat — mondta beszélgetésünk során Gábor Alice néprajzos. A népművészet reneszánszát nem szabad divatként kezelni, hiszen a népművészet a múlt parasztságának kifejező eszköze volt, amely ím a szocialista társadalom kultúrájában is helyet kapott. Fontosak tehát az ilyen jellegű kiállítások és szükséges a háziipari szövetkezetek összefogó közreműködése a népművészet hagyományainak ápolásában. Népi iparművészeire és nem iparra van szükség, amely népművészet címén divattermékeket állít elő. Ezért is dicsérendő a Hevesi Háziipari Szövetkezet munkája, amely tiszteletben tartja és ápolja a népi (díszítőművészet hagyományait, amit a Heves megyei kiállítási terem anyaga reprezentatív módon bizonyít — hangoztatta beszélgetőpartnerünk. Várakozáson felüli érdeklődéssel fogadta a Galériába látogató közönség az eddig kiállításokat, közöttük a Hé- ves megyei napok rendezvényeit is, amely utóbbinak sikerét a vhsárnap mintegy 6000 főnyi látogatója is — közöttük szovjet, bolgár és a megye különböző részeiből ide sereglett csoportok — méltán igazolták. (peri) Műi tv-uj tini utunk : 21.00: Iszlám, olasz filmsorozat A Folco Quillici és Alberto Pinelli készítette film harmadik részében az iszlám lóé- letkezósének körülményeiből és a vallás lényeges elemeiről hallhatunk. „Allah nagy. és Mohamed az ő prófétája” — viseli a harmadik rész a címet, nem véletlenül, hiszen a szerzők arról számolnak be a filmsorozatuk mostani részében, hogy miképpen olvasztotta be Mohamed a kereszténység és a judaizmus bizonyos elemeit az iszlámba, el is különítve ugyanakkor a mohamedánizmust ezektől. Rubin Sz lárd: . .. így is lehelne jellemezni a teievízió elmúlt néhány napi műsorának ,,blokkját”. Az Egy hölgy arcképe mellett az Iszlám, olasz filmsorozat is ott fut a képernyőn immáron a Németh László Irgalom cimú regényéből készült televíziós filmmel és a Történelmi társbérlet-tel együtt, miközben a Dóriak eirkuszkalandjai is rendületlenül .ugorják a „salto morta- let”-t az e műfajt kedvelő és kitartó nézők előtt. A sorozatok méltatására meg visszatérünk, külön is hangsúlyozottabban az Iszlám című olasz sorozatra és természetesen az Irgalom alkotóinak munkája is méltatást kap e rovat keretein belül. Most inkább arról szeretne e sorok írója néhány szót ejteni, hogy mi különös szerepe van a televízióban a folytatásos műsoroknak és egyáltalán, ha van ilyen — szükséges-e egyszerre több sorozatot is vetíteni. Kétségkívül a magyar televízió a második program e viszonylag még szűk kereteivel is mind több műsort képes megemészteni Moloch- gyomrával. A folytatásoknak — szerkesztői szempontból is —• megvan az a hallatlan nagy előnyük, hogy egy-egy időszakra tehermentesítik a műsorok készítőit a közvetlen, a napi szerkesztői munkától. Módjuk, lehetőségük nyílik újabb programokat előkészíteni, elemezni egy- egy műsor hatását, avagy éppen azok kudarcának qkait. Az is feltétlenül a folytatások mellett szól, hogy így „rafinált”(?) módon a televízió hétről hétre, a megadott nap megadott órájában maga elé ülteti az országot, mintegy feltételes reflexei kialakítva nézői körében. Az adás, a sorozat egy-egy része beszédtémává válik, értékelik, vitatják a sorozat lepergett darabját, a nézők várják, találgatják a következő részt. — ha játékfilmről van szó és a felfedezők izgalmát érzik, ha tudománVos ismeretterjesztő sorozatról van szó. Egyszóval a televízió a közműveltség, a jó értelembe vett köznapiság témája lesz, á sorozatok némi túlzással ugyan, de folyondárként fonják körül a hétköznapokat. Akad olyan ember — higy- gyék el, nem is kevés! —, aki nem csütörtökkel, vagy péntekkel jelzi a naptári napokat, hanem egy-egy sorozat adásnapjával. De hát a túlzások mindig jellemzőek voltak az emberre. Azt a vadat sem lehet teljes mértékben elfogadni a sorozatok ellen szólva. bár néminemű igazságuk vitathatatlannak tűnik, hogy azok egyes részeinek kihagyása értelmetlenné és érthetet enné teszi a többit. így tehát, aki egy reszt nem látott, annak már felesleges is megnéznie a többit. Emiatt aztán a sorozatok odakényszerítik az embert a képernyő elé. elvonják a társadalmi élettől, el a könyvtől, a színháztól, vagy a mozitól. Ügy véljük, a dolgok és megállapítások mélyén rejlő igazság mellett ma már korántsem olyan „veszélyes” a televíziózás hazánkban — valamiféle jól értelmezett és helyes arányú telítettség kezd kialakulni. Az emberek differenciálnak már, a mozinak, színháznak. a könyvnek sem ellensége a Tévémozaik Színházi rendező vendég- szereplése az egyik készülő produkció érdekessége. Lengyel György irányítja Gyárás Miklós A legnagyobb szemtelenség című komédiájának felvételeit. Az említett megbotránkoztató magatartás lényege: a család nagypapája vonakodik meghalni. sőt: egyre fiatalabb lesz. A malcacs öregember megtestesítője: Feleki Kamill. ★ Gyárfás Miklós különben műsorvezető szerepet is vállalt a Kalandozás kétezer év színpadán című sorozat újabb részében. Ez alkalommal az abszurd dráma a téma. A készülő műsor illusztrációja: Beckett A jásztma vége c. színdarabjának részlete. ★ Megtörtént bűnügyek szerepelnek Fóti Andor - Maár Gyula: A négylevelű lóhere és A sírköves tragédiája című filmjeiben. Bácskai Lautó István rendező nem szabályos krimit tervez, inkább az események emberi hátterét keresi s a rendőrség munkamódszereit igyekszik ábrázolni. ★ Kassák Lajos novellából készül az .. ói ober és a többiek”. A tev,produkció a 1973. október 33., kedd húszas években játszódik, s egy éjjeliőr sorsát, életkor ! ményeit, súlyqs döntéseit kívánja bemutatni. ★ Kamera elé kerül egy „di- ! vatos” műfajú film is. írója: Kuczka Péter. A tudományos-fantasztikus alkotás hőse a címadó ..Rejtélyes égitest", vagyis egy korábban még sosem észlelt titokzatos kozmikus jelenség. Nemkevésbé homályos haláleset. különös kísérletek, izgalmas nyomozás — íme a l-észülő sei fi néhány jellem- ; zó „személyi adata”. Rende- ' zó: Nemere László. ★ Az amerikai Paddy Cha- yefsky Írása alapján forgatták A nagy üzlet című tévéjátékot egy idős férfiről, aki ■ mindig sikertelenül” élt s ; most mégis újra szeretne mindent kezdeni. Az ügynök halála című Arthur Miller drámával rokon tragédia fő szereplői Páger Antal . és Bulla EIma. Rendező: Horváth Tibor. (Chayejsky írta egyébként a hazánkban is nagy sikerrel vetített Mar- ty-t.) 4Egy gyem; ’'ír: 30. adásához érkezik rövidesen a Zsebtccé. Az új műsorban Bálint les>- • . ól. hogy mások ■. öjón; a berge ily ii. vásáron új árucikk jelenik meg: egy különleges szemüveg: a Zenélődoboz bohóctánccal kedveskedik; Hakapeszi pedig törött tárgyakat ragaszt majd több s főként kevesebb síkénél... Kisvárosi legenda Miután az utolsó fogpisz- kuiót is összetörték, darabjait katonás rendbe állították. sóval meghintették, majd szórakozottan lesöpörték, néhányan azzal az elhatározással álltak fel a Pannónia söröző asztala mellől, hogy a közeledő szovjet csapatok elé mennek. A hír, hogy az oroszok legkésőbb /estig bevonulnak, abban a kritikus percben terjedt el a patinás sörözőben, amikor a zóna felszolgálásának ideje lejárt, a menüé pedig megkezdődött. De a Pannóniában már csak haladó gondolkozású férfiak tartózkodtak, infarktust senki sem kapott; a hír a leves és a főzelék között csak mellesleg került ‘ terítékre, a küldöttségmenesztés nagy témáját pedig már a pótkávé mellett vitatták meg, döntésüket az időjárás alakulásától is függővé téve. Erről a két piccolófiú ismételten jelentést tett a bokszokban ülő vendégeknek. Az ötlet egyébként több asztaltársaságban is felvetődött. jobb köztisztviselők közt is. A városban hatszáz új polgármesterjelölt volt. De a végsőkig csak a Pannóniában tartottak ki. Fél. négykor a tulajdonos már át is adta a fölkerekedő uraknak a nagy fehér kenyeret, melyet jelképnek szántak. Ám a kihalt utcára lépve a delegátusok sorra elbátoi talánodtak. s a szeles országút hek 1 mégis a meleg otthom ..iiták. Annál is ink ■ ju mart közben esni kezdett. A fő térre érve csak egy Zápolya nevű ügyvéd csatlakozott a színházi másod- hegedűshöz. akit Bocskai- ruhába öltözött diák várt a Hattyú Szálló előtt. Baksay Ali itt adott, találkát a barátjának. de Türk, szokása szerint, késett. Mialatt várta, Bauer Tibor, Türkiz és Baksay osztálytársa egy ablakból többször lefényképezte a társaságot, de képei, Ali szünte-, len forgolódása és a Második Ukrán Front hadmozdulatai miatt, nem kerülhettek a város történetének albumába ... A másodhegedűs hamar megelégelte az ácsorgást. — Uram — mondta —, az én cipőtalpam már átázott! Hangjában súlyos vád volt, melyre Zápolya, a cipőgyár jogtanácsosa lévén, csak sóhajjal tudott válaszolni. A lyukra már rá se nézett. A művésznyomor azonban így is döntött, s végül Türk nélkül indultak útnak a kongó utcákon, szemközt a metsző széllel. Épp jókor, hogy csatlakozzanak a munkások csoportjához. A küldöttség már a határban jár Megy az országúton. a tar fák és csupasz mezők közt. Az ég kavernás, a szél baljós dübörgést sodor a csatasíkról. De a misz- szió bátran vonul. Megy tarka, protokollcáfoló öltözetben, ám ünnepi komolysággal. Az overallok közt Bocs- kai-ruha. a bányászsapkák mellett lobogó művészhaj, címeres dlnkcsákó. Az élen vörös, (lletve fehér zászlóval egy vájár meg egy lakatos halad, lobogóikat időnként elcserélve. Mögöttük Ali, a köpcös gimnazista lépdel, karján bársonydobozzal. Vajon mi rejlik abban a ladikéban? Hátrább, a művészhajű a hegedűtokját hozza. Vajon mi célja vele? Ideje, hogy rövid káder- jellemzést adjunk hőseink-* ről. Baksay Ali, az önképzőkör neves novellistája nyilván dicsőségvágyból csatlakozott a küldöttséghez. A másodhegedűs • talán első hegedűs szeretne lenni. Az ügyvéd képében a módos, de haladó polgárság vonul ki tisztelegni. Vonul, ámbár csak sereghajtóként. Mindenesetre zsakettet és keménykalapot hozott. A kalap Zápolya reménysége. Egy szélroham, és a csákókkal, sapkákkal, a másodhegedűs széles karimájú művészsapkájával is ellentétben. hirtelen elszáll, az útra iwppan, és sebesen gurul a város felé. Az ügyvéd látszólag buzgón űzi, de ahogy beéri, hátrasandít. Azzal megrúgja, hogy csak úgy süvít. — Ejnye, ügyvéd úr! — rikolt egy gúnyos hang. Az ügyvéd szabadkozva integet, hajlong. Megy ő, csak a kalapja legyen meg. Vagy agyhártyagyulladást kapjon?! A kalap végül egy tócsába pottyan, s Zápolya búsan utánanyúl. — Megyek! — kiáltja, de ujjai bezárulnak. A szél süvít, a kalap moootelevízfb, — sőt. Mind« bl« zonnyal keresni fogják — kapni aligha letet megfelelő példányszámb&ji! — Németh László regényéf, esetleg keresni az olyan útleírásokat például. amelyeknek világa azonos. vagy közeli az Iszlám-Sorozat világával, környezetével. Es végezetül a sorozatok mellett, szó! az a tény is, hogy az emberi figyelem nehezen bír el érdemben és értelemben hosszabb id ő a képernyő előtt — Oituju. a lakás kör ;yeze! lóén. A s :latokat elvileg le lehetne esetleg két részbe;; is pero i. hiszen a lekeresek d jbozban állnak. s csak befűzni kel! őket. Ám három—négy rrás program még a legényékor ífjb alkotást is fáradttá, unalmassá teszi a még oly lelkes televíziónéző számára is. Az persze elgondolkodtató, hogy a világszerte népszerű és mindinkább terjedő televíziós forma, a sorozatok aránya kedvező-e, vagy sem? Ügy tűnik, hogy ez az elmúlt hét mintha kissé t&bbet markolt volna a sorozatok bőségkosarából és szerkesztői szempontból emiatt kevésbe válogatóan is. Egyetlen példát ennek indoklására: a Történelmi társbérlet Rajnai professzora délután ugyanaz a Mensáros László, aki este három órával később ugyanazon a képernyőn, mint az. Apa jelenik meg az Irgalomban. Nem könnyű dolog a helyes arányok kialakítása. s nem könnyű még a kész programok egyeztetése sem. Mégis nagy körültekintésre van ebben szükség, mert mint az iménti példa is igazolja, olyan átfedések is lehetnek, amelyek rontják egy-' egy produkció és annak művészi alkotó munkájának hitelét. A Rajnai professzor alakjában felfedezni vélem Németh László főhősének alakját és viszont — bár-% mennyire kitűnő színész ie Mensáros László, Gyurkó Géza rog, billeg, ám elszállni nem hajlandó. Az ügyvéd undorral nézi, majd fölkapja, és dülivel lerázza róla a sarat. Csatlakoznia kell! Pedig a hátrány, amit a szélnek meg a rúgásnak köszönhet, még előny is lehet: mentség a törvényes kormány előtt. Mert tegyük fel, hogy a szél az ellenkező irányból fújt; nem a határ, hanem a város felől. Ez esetben ő kizárólag a kalapja miatt került ide a főtérről. Idáig kellett üldöznie. Ám ha felzárkózik a küldöttséghez? Ki hiszi el, hogy 'mind a kalapot kergették? Alinak máris gyanús. A zsakett, véli, biztosan Zápo- lyáé, a kalap viszont mintha kölcsönzött volna: több számmal nagyobb, mint Zápolya feje. Ez a látszat, amit jelenleg nincs idő leleplezni, de a felszabadulás után okvetlenül tisztázni fogja. — Jöjjön, jöjjön, ügyvéd itr! Elvégre jogásznemzet vagyunk! ... De Zápolya legszívesebbem magánemberként tartózkodna az országúton. Független magánemberként, aki napi sétáját végzi. Legfeljebb tüzet kéme vagy az időt kérdezné meg az illetőktől, akikkel össze akadt. Mert azt, hogy milyen járatban vannak, néki nem muszáj tudni. Olykor mintha a művészhajú is ingadozna. Ki tudja, hányadszor áll meg az út menti füzek mellett, hogy szükségét végezze? Az ő hátsó gondolatai azonban minden politikai tartalmat nélkülöznek. A város felől közben egy kerékpáros suhog a csoport után. Nyomja a pedált, hogy szinte szállni látszik. De a hegedűst ez nem hatja meg. líolt/tatitüeg Bakó Ferenc Ünnepi megnyitóját tartja.
