Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-23 / 248. szám
KOSSUTH S.20 9.00 9.35 10.05 10.30 11.00 11.25 12.20 i^35 13.47 14.02 14.47 15.10 15.25 16.05 16.16 16.39 16.49 17.05 17.50 18.17 18.30 19.25 20.25 20.46 21.15 21.30 22.30 23.06 0.10 Zenekari muzsika. Harsan a kürtszó! Mezők, falvak éneke. Iskoiarádió. Kodály dal,játékaiból. Világot járt sortok, Ravel-müvek. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Törvénykönyv. Rádiójáték gyermekeknek. Éneklő ifjúság. Fúvószene. Rádióiskola. VIT-dalok, Cigány dalok. Dalok. Atlasz, BMH: Budapesti ballada. IV. rész. Mendelssohn: Olasz szimfónia. Operettdalok. A Szabó család. Töltsön egy órát kedvenceivel! Zalai költők. Nóták. A viruskutatásról. Áriák. Hallgassuk együtt! Musicalekből» Kórusok. PETŐFI 8.85 IhüjátékrészleMc. 9.03 Kamarazene. 9.53 Könyv ?.k, tálak. — 11.45 Külföldi tudósoké S _ 1 2.00 Zenekari muzsika. 13.03 Zenekari operarésaleielfc. 13.30 Szemtől szembe anyanyelvűnkkel. Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.10 Iskola a világban. O.# Kégt vn. 19.0» Népi muzsika. 19.35 HangversenyköTvedték * ZeneakadémiárOL 21.3» Mindenki könyvtáoK 23.00 Könnyűzene. *2.20 Nóták. 23 JS SeJsnbert-mflve®, Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Tallózás Népdalok. A vállalkozó együttes [ Tea MAGYAR . g1M Hírek. I n.is Óvodások ffinsnfltacae f 77.55 Gépe* között. i BMH — Kisplasztikái blgnálA, I Játék a betűkké. ._ 1.15 Esti mese. 118.30 Tv-hiradó. í 30.00 Kék lény. Ili «21.00 Iszlám, m. rés* f 22.00 Tv-hiradó. POZSONYI ,__J Teíespori, Ő 9.00 és 21.05 Híradói 19.30 Nobeltől a Dimttrws. művekig. 19.00 Mária Anna. Lengyel film. I *ées. mozt j EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) Fél 4, fél 8 és 8 órakor Kis nagy ember Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Délután 3 órakor Zártkörű filmklub Este fél 6 és fél 8 órakor Osceola tndlántörténet színes, 6zink ronizála NDK filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Nincs idő Este 8 órakor Érintés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ördögcsapat HATVANI VÖRÖS CSTDLAG A szerelem anatómiája HATVANT KOSSUTH Joe Hill balladája HEVES Az utolsó mozieloadás FÜZESABONY Szegény gazdagok PETERVASARA Anna Karenina I—II. + ORVOSI A maga nemében egyedülálló ipari műemléket állíttatott helyre az Országos Műemléki Felügyelőség: az 1836-ban épített szarvasi szárazmalmot. Mielőtt próbaképpen kölest hántoltak volna az öreg malomban, egy kötél segítségével eresztették le az óriás fogaskereket, hogy a lovak beléphessenek a keringőbe. (MTI-foto — Kunkovács László) Földön kívüli civilizáció jelzései Magyar vélemény a rejtélyes rádiójelekről I ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zs:- linszky utcai rendelőben. (Telefen: Ú-10.) Rendéi es gyermekek '•fartrére' is sün: 19 órától szerda • • ;. »íi 7 ór';'4. a Jókai uó'a 41. alatti rendelőben. (Tele- Km: U7-2Z4 Hazánkban is élénk érdeklődést váltott ki a hír: a szovjet tudósok a világűrből érkező eddig soha nem észlelt rádiójeleket fedeztek fel, amelyek — a hírforrások szerint — több percig tartanak és naponta többször megismétlődnek. A különös kozmikus jelekről dr. Kulin György csillagász; az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója • következőket mondotta: — Korábban a világ több pontján észleltek a kozmoszból érkező, hasonló jelzéseket, amelyekről később kiderült, hogy szokatlanul kas, alig tíz kilométer átmérőjű, szupersűrű égitesteknek természetes rádiókisugérzáséroi van szó. Olyan égitestek ezek, amelyeknek egyetlen. köb- centiméter* — becslések szerint — legalább egymiUiárd tonnát nyomna. Kis méretűk miatt azonban igen gyorsak — esetenként a másodperc tört része alatt — fordulnak meg a tengelyük körül, a valószínűleg ennek a nagy sűrűségnek és a gyors forgásból eredő kölcsönhatásoknak a következménye, hogy folyamatosan, a másodperé milliomod részének pontosságával ismétlődő, periódikm impulzusokat bocsátanak ki magukból. Ma már sok ilyen változó fényű, lüktető csillagot ismer a tudomány. A mostani felfedezésben éppen az az új, hogy a szovjet kollegák által rögzített rádióhullámok a jelek szerint nem az eddig ismert rövid periódusokban ismétlődnek. Szó muil Kaplan professzor bizonyára erre alapozta azt a kijelentését, hogy egyelőre korai lenne megmondani: vajon mesterséges, vagy természetes jelzésekről van szó. Mégsem zárható ki annak lehetősége, hogy egy műszakilag fejlett, Földön kívüli civilizáció jelzéseit észlelték. Az ismert magyar csillagász osztja szovjet kollegája véleményét. Szerinte sem árt az óvatosság, hiszen számtalan e6et bizonyítja, hogy fantáziadús emberek hajlamosak túlzásokra. Évekkel ezelőtt igen sok légből kapott hír járta be a világsajtót arról, hogy itt-ott Földön kívüli lények űrhajóinak titulált repülő csészealjákat láttak. Az amerikai tudósok itöbb mint 40 ezer ilyen bejelentést vizsgáltak meg. Kiderült, hogy minden esetben csupán a természeti jelenségeket nem ismerő emberek látomásairól volt szó. Ennek ellenére néhány fantaszta ' most is állítja, hogy Földünkön évezredekkel ezlőtt már jártak idegen élőlények. — Ennek ellenére minden okunk megvan arra. hogy feltételezzük: a világűrben rajtunk kívül is létezhetnek értelmes élőlények — mondotta Kulin professzor. — Tudjuk, hogy a világűrben az emberi képzelet számára fel foghatatlan mennyiségű buli - gó létezik és hogy az egyszerű kémiai elemekből hogyan alakultak ki a szerves molekulák, s ezek továbbfejlődésével maga az ember is. S mert az élet kialakulását egyetemes természeti törvé- nvek Szabiik meg. ezek szabályok máshol is ér sülhetnek. Ebből ered az a i meggyőződésünk, hogy nemcsak a Földön lehteeges az élet A világegyetem törvényednek mad ismerete pedig már feljogosít arra, hogy keressük a kapcsolatot a Földön kívül is minden valószínűséggel létező értelmes lényekkel, — Amíg Osztó zsftasv, hogy megfelelő körülmények között tud-e az anyag önmagában is ilyen rezgéseket produkálni, igen alaposan meg keU. vizsgálnunk, hogy ezek a világűrből érkező jelek hor- doznak-e valamilyen, a szabályostól eltérő, tudatosan manipulált rezgéseket, — vagyis információikat A jelenlegi kutatásoknak azonban létezik más, a parabolaantennákkal történt vizsgálatoktól eltérő módja: az idén március 3-án lőtték ki a Fkmer 10. űrszondát, amely most decemberben halad el • Jupiter bolygó mellett A szonda a Jupiterről tv-képe- ket közvetít majd a Földre: A bolygó mellett elhaladva azonban, a naprendszerünkből ki Dördülve, tovább folytatja útját a világűrben. S mert reméljük, hogy valaha találkozhat értelmes lényekkel — olyanokkal. akiknek szántén vannak űrhajóik — ezért olyan tárgyakat helyeztek ed benne, amelyek alapján biztonsággal következtethetnek, hogy mikor és honnan lőttük fel a Földünk kozmikus üzenetét közvetítő űrszondát — mondta befejezésül de, Kulin, György. (•MTI) Mcgycnh a hazai sajtóban 1973 9. Dorkó József: A szakszervezeti nóbizott- Ságok munkájáról Munka 1973. szeptember. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára a megyei szakszervezeti nőbizottságok munkájáról számol be. Ezek a bizottságok 1970, 1971. folyamán alakultak. A nőbizottságok létrehozása nagy jelentőségű tett volt, hisz megyénkben is egyre több nő vállal munkát. A jelenleg működő 112 nőbizottság elsősorban az ipari és az élelmezési területeken dolgozik. A bizottságok vezetői egyben a szak- szervezeti bizottságok választott tagjai. Az szb-titká- rok többsége rendszeresen részt vesz a nőbizottságok ülésein. Az elmúlt évben majdnem minden szakszervezeti bizottság napirendre tűzte a nőpolitikái határozat megvalósítását. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok támaszkodnak a nőbiaottságok véleményére. Segítik a nőbizottságokat a nők és anyák védelmét szolgáló rendeletek betartásában. A ndbizottságok nagy figyelmet fordítanak a nők bérezésében tapasztalható lemaradás felszámolására, az üzemi munka- és egészségvédelemre, a nők politikai, szakmai és kulturális fejlődésem A aflbftaoWattgBfcnA a jövőben is sokrétű feladatokat kell megoldaniuk. Segíteniük kell a nők szakképzettségének növelését Támogatniuk kell azt a munkát, amely a női dolgozók munkáját megkönnyítő szolgáltatások fejlesztésére irányul. Harcolniuk kell az óvodai és a bölcsődei férőhelyek növeléséért Farkas Mártom Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat egri tanácskozásáról Hadtörténeti Közlemények. 1973. 3. szám. Ez év nyarán Eger városa nevezetes tanácskozás színhelye volt Itt tartotta vándorgyűlését a Magyar Történelmi Társulat, aho] a történettudomány és a tömegkommunikáció bonyolult kérdéseit vitatták meg. Farkas Márton erről a tanácskozásról írt összefoglalót A vándorgyűlés bevezető, vitaindító előadását Berend T. Iván és Szabolcs Ottó tartották. Ezt követően a tanácskozás résztvevői elsőként a televízióban folyó történelmi ismeretterjesztés kérdéseit vitatták meg. A hozzászólók elismeréssel szóltak a televízió ismeretterjesztő munkájáról, ugyanakkor rámutattak a hiányosságokra is. Ezt követően a film, majd a rádió történelmi ismeretterjesztő munkáját vitatták meg. Különösen elismerően szóltak az egyes hozzászólók a történelmi oktatófilmek fontosságáról. A sajtó történelmi ismeretterjesztő munkájának tárgyalása is élénk vitát hozott. Főleg azzal foglalkoztak, hogy a sajtó történelmi írásai hogyan tudnak megfelelni a tudományosság követelményeinek. A vándorgyűlés utolsó témája a történeti irodalom és a történettudomány közötti kapcsolat volt. A téma vitájának középpontjába Nemeskürthy István Requiem egy hadseregért című könyve került A könyv körül kibontakozó vita sürgetően vetette fel az irodalmárok és a történészek jobb együttműködésének szükségességét A közoktatás fejlesztése Heves megyében Népfront. 1973. 9. szám, A Hazafias Népfront bizottságai mindennapi munkájukban sókat foglalkoznak közoktatáspolitikai kérdésekkel is, A Népfront című mozgalmi tájékoztató szeptemberi számában a Heves megyei népfrontbizottságok közoktatáspolitikai munkájáról olvashatunk összefoglalót A jelenlegi szükségletek figyelembevételével a helyi népfrontbizottságok kidolgozták azokat a mozgalmi módszereket amelyekkel hatékonyan segíthetik * közoktatás fejlesztését A bizottságok megyeszerte arra törekednek, hogy a tanácsokkal kialakult jó kapcsolatuk révén elérjék, hogy az oktatási költségvetés egyre jobban kielégítse a reális igényeket Segítik azt a munkát amely a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatására irányul. Keresik a módját a napközi otthonok létesítésének, öinművelő klubok szervezésének. Szorgalmazzák az óvodahálózat az általános iskolai rendszer fejlesztését. Fontos feladatuknak tartják az iskolai és (^WWA/NAAAAAA\NÁAMAAMAAAAAAAW/iAAA/WWNAAÁAWVVVVVV\VVvVWVAAA/W\őAAAAA<VW V V«. ........... V . Kümo vies: Tévedés Intézményünk kollektívája élenjáró volt. Egy akciót kezdeményeztünk... Elsőként tettünk olyan felajánlást, miszerint „nem kínozzuk a vadállatokat, a madarakat és a rovarokat.” Es nem is kínoztuk. A tévében is foglalkoztak velünk. És mit gondolnak, ki volt az ababua nyelv tanulási lázának kezdeményezője? Szintén mi. A mi kollektívánk. Erről az újságban is jelent meg egy fénykép. Mi szerveztük a „Meg ne mukkanj éjfél után” mozgalmat is. Sokan nem hitték el, hogy mi szerveztük, de bebizonyítottuk. A napokban összejöttünk, énekeltünk és kiabáltunk egészen éjfélig, aztán elhallgattunk, mint halott kezében a gitár. Avantgardizmusunkért sze- szerett minket az igazgató is. Minden negyedévben prémiumot kaptunk, új évre pedig kitüntetést. Az egyik gyűlésen felszólalt a mi Szundovszidjunk. Felment az emelvényre, kiitta az igazgató részére odakészített toroktágító vizet, majd elkezdett beszélni: — Javaslom, hogy a kö- ztkezó negyedem vállaló az legyen, hogy néha itt, a munkahelyen dolyozI zunk is. nehogy elveszítsük szakmai : jrtosságunkat. Mind .tiknak elállt a lélegzete. A gyűlésen jelen voltak a felsőbb szervek képviselő’ és újságírók is. A főnöké” 7 fee zöe mi a néz te u txpsot. u: újságírók fel je gyeztek a vállalást. Neat volt kiút: mindenki mellette szavazott Most apránként| fizetünk meg tulbuzgósa-i gnnkért. Mindennap dolgo-í zunk. A fizetésért. Csak a5 fizetésért, mert prémium] nincs. imdttoiUk. Saiga Attüa a családi neveles összhangjának megteremtését. Ná gondot fordítanak a szül :. munkaközösségek tevék?: ségének fejlesztésére. Sugár István: Az Egerben 168 < után meztelepedett törökök szrménynevei Magyar Nyelv. 1973. 2. szám Eger város 1687. decembei 17-én szabadult fel a töröl urálom alól. A vár és a vá • ros felszabadulása után's. mos török maradt Egerbe illletve telepedett ide m vidékről. Ezek felvették a kereszténységet és magyar vezeték4 és keresztneveket választottak. Sugár István hosszú és alapos kutatómunkával a névválasztás történetét tárta fel. Megállapításai szerint a vezetéknevek többsége helynévből származott. (Pl.: Bátori, Budai, Csányi stb.). Ezenkívül van vidékre és országrészre utaló, nemzetiséget jelentő, foglalkozásra utaló, társadalmi helyzetet tükröző, állatnévből eredő, testi tulajdonságra utaló stb. vezetéknév is. A keresztnevek vizsgálatakor arra a következtetésre jutott, hogy a leggyakoribb felvett magyar keresztnevek a következők voltak: Mihály, János, István, Ferenc. A legtöbbet előforduló női keresztnév pedig a Katalin, Anna és Erzsébet volt. Volt néhány olyan keresztény hitre tért török is, aki a'vallásváltoztatás után megtartotta török vezetéknevét, s ezt egészítette ki magyar keresztnévvel. Például Omer Katalin, Töklevicz Borbála. Varga László: A szövetkezeti közművelődésről Népművelés. 1973. 9. szám A MÉSZÖV Heves megyei kulturális tanácsadója írásában a szövetkezeti közművelődés megyei helyzetét, problémáit elemzi, s több gondolatébresztő javaslatot tesz. Cikke elején rámutat arra, hogy a szövetkezetek közművelődési tevékenysége megyénkben sem tartott lépést a jelenlegi követelményekkel és igényekkel. Az elmaradás fő okát a szerző abban látja, hogy a szövetkezetekben megingott a köz- művelődés szükségességébe vetett hit. A lemaradásban szerepet játszik az is, hogy sok szövetkezet úgy érzi, hogy lehet és szabad kisebb anyagi ráfordítással, kevesebb szervező munkával is népművelési munkát folytatni. Megfigyelhető az is, hogy a közművelődést szolgáló alaprendelkezések végrehajtását nem minden szövetkezet szorgalmazza. A szerző alapkoncepciója, hogy a hatékonyabb szövetkezeti közművelődés két alapvető tényezőre, a szakszerűségre és a korszerűségre épül. A cikk írója helyesen állapítja meg, hogy a szövetkezeti közművelődési munkában sem lehet nélkülözni a szak- szerűséget. A megyei szövetségek kötelessége a szövetkezeti népművelők felkészítése és továbbképzése. A korszerűség nem biztosítható csak a mezőgazdasági, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek szoros együttműködésével. A dolgozók köz- művelődési igényei megkövetelik azt, hogy városon és falun egyaránt közös szövetkezeti kulturális bizottságok létesüljenek. A korszerűség megköveteli a szövetkezeti közművelődés pénzügyi helyzetének megszilárdítását is. Szecskó Károly MwisUG} október
