Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

Lane - lánc — hűtőlánc

1^1 egkérdeztem egyszer

■ ■ egy dán farmert, aki évente százezer darab rántani való csirkét szállí t le, hogy milyen sűrűn szoktak csirkét vágni saját fogyasztásra. Szinte megdöbbenve •'nézett rám: Ügyein, kérem,

az én feleségemnek ilyesmire nincs ideje, betelefonálok a szövetkezetbe. Azzal kinyitott egy hűtőszekrényt, ami akkora volt, hogy akar besétálhattam volna az ajtaján. Ott sorakoztak, tucatszám a csirkék, a húsok és minden, ami a háztartásban keik

KésSbb azután a részleteket, is megtudtam. A tanyákon lakó farmereknek -háztáji gazdaságuk nincs. A saját fogyasztási szövetkezetük látja el őket minden szükségessel, mégpedig úgy, hogy a tanyák között kígyózó országúton időnként végigmegy egy kocsi, amely mindenhová leadja á megrendelt tételeket. Ahhoz, hogy „be lehessen telefonálni”, a következők szükségesek: szakosított nagy hűtőházak, ahol a feldolgozó^ üzemből kikerült árut tárolják. Kisebb hűtőházak, ahol már „keverik” az árut Hűtőautók a szállításhoz és mélyhűtő szekrények & háztartásokban.

Ezt az egészet nevezik íiütőláncnak. Arra törekszik minden, civilizált nép, hogy ezt a láncot kiépítse. Hogy állunk vele mi pillanatnyilag? Hangsúlyozom, hogy pillanatnyilag, mert hazánkban a fejlődés rendkívül erőteljes, a helyzet szinte hónapról hónapra javul.

A hűtőlánc legerősebb szeme nálunk a legelső láncszem. Egységes vállalati kezelésben van tíz hatalmas hűtőházunk, nagyobbrészt újak, modemek. Tavaly például kettő készült el. A mélyhűtésre váró árult nagyüzemi előállítása erőteljes. Természetesen van sok kisebb hűtőház is, közvetlenül a feldolgozóüzemek, a kereskedelem, sőt állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kezén,

Sajnos azonban a hűtöhá- zak fejlődését a lánc többi szemei nem követték azonos ütemben. A gond már a második lépcsőben kezdődik, a szállításnál. Országutakon látni magyar rendszámmal modem hűtőkamionokat, ezek azonban többnyire az exportcikkeket szállítják.

Mert a hazai fogyasztásra szánt árukat szállító hűtő- autópark kicsi. Sajno, előfordul, hogy még húsárut is ponyvás teherautón szállítanak, gondolván, hogy majd csak kibírja azt a kevés időt. A már csomagolt tejről jobb nem is beszélni.

Az .üzletek közötti szállítást Úgynevezett termoszgépkocsik végzik. A név is kifejezi, hogy ez egy hatalmas doboz, kitűnő hőszigeteléssel, de hutobere:idézésé nincs. Ha megrakják a dobozt hűtött áruval, az elméletileg hidegen marad addig, amíg *z üzletbe ér. Csakhogy közben legalább húsz üzletnél megáll. Minden helyen kinyitják: az ajtót, és az út végén a kocsiban levő, meg a külső levegő hőmérséklete alig különbözik. Ez. a megoldás tehát nem tökéletes.

Harmadik láncszem maga az üzlet, ahol a hűtött árut a vevőknek felkínálják. Itt a fejlődés valóban óriási. 1956-ban a boltokban még csak mintegy ezer darab hűtőszekrény volt — nem számolva persze azokat, amelyeket darabos jéggel kellett megrakni. Ma már 50 ezer darab úgynevezett hűtőpult működik a boltokban, a tízköbméteres hűtőkamrától a 600 literes hűtő- szekrényig. Az üzletek felében a helyzet kielégítőnek mondható; egy alapos vizsgálat is csak 3 százaléknyi olyan boltot talált, ahol semmiféle hűtőgép nem volt

Á helyzet mégsem megnyugtató. A KÖJÁL igen szigorúan előírja, hogy például a húst és a tejet nem szabad ugyanabban a hűtő- szekrényben tartant Igen ám, de nincs mindenütt kettő. Az újabb hűtőszekrények beszerzésére a kereskedelemnek kevés a pénze. Ha pedig lenne, gyakran nincs hely az üzletben, ahová beállítsák. Vagy — különösen vidéken — kimarad az áramszolgáltatás, s akkor bemelegszik a hűtőszekrény. Sokféle problémát kell’ még megoldanunk.

Az utolsó láncszem a „frizsider”, a háztartási hűtő- szekrény. Könnyű szép számokkal dobálózni, mert ma már hazánkban 100 konyha közül 46-ban ott áll ’ valamiféle hűtőszerkezet. Évente negyedmillió újat vásárolnak. Ismerkedjünk meg azonban néhány alapfoga lommal. Nemzetközi megái ' lapodás alapján ma már csillagokkal jelölik a hűtő- szekrényeket Egycsillagos, amelynek mélyhtűő részéöen mínusz hat fok a hőmérséklet, kétcsillagos, ahol 12 fok, és háromcsillagos, amely mínusz 18 fok alá hűt. Ez az igazi. A háromcsillagos rekeszben a mirelitáru hóna pokig eltartható, sőt ha a háziasszony júniusban berakja a kertben szedett málnát, akkor azt karácsonykor is feltálalhatja a családnak.

A szakemberek panasz kodnak, hogy a vevők álta Iában a kisebb frizsidereket veszik meg, mert arra gondolnak, hogy azt az egy zacskó tejet, csomag vajat, 20 deka parizert vagy fél kilogramm húst el tudják helyezni a 40 literes szekrényben is. Igen ám, de a hűtőgép új igényeket tá' masat. A családfő például rájön, milyen kellemes dolog az, hogy vacsora után, odahaza kinyit egy ajtót és kiszedi a finomra hűtött üveg söröket. És alig telik el egy kis idő, bebizonyosodik, hogy a hűtőszekrény kicsi

Azután arra ts panaszkodnak a szakemberek, hogy minálunk a háziasszonyok nem takarékoskodnak az idejükkel. Minden apró- cseprő holmiért mindennap leszaladnak a boltba. Ahelyett, hogy egész hétre bevásárolnának és ezt a hűtőszekrényben tarolnák. Ez kétségkívül igaz. És erről megint eszembe jut a dán paraszt.

Ugyanis. A két és fél, háromezer forintos hűtőszekrényeken csillagot általában hiába keresnénk. Ezek legföljebb arra alkalmasak, hogy egyik napról a másikra tárolják az ételt. Régebben lehetett kapni háromcsillagos hűtőszekrényt kevesebb mint ötezer forintért. Igaz, ennek a mélyhűtő része csak 12 és fél literes, de az is jó volna, ha lenne. Ám ennek gyártását beszüntet- ték\/an teliát javítaniva~ lónk a hűtőlánc minden szemén. Örülünk az elért eredményeknek és bízunk a további haladásban.

F. B.

Változások a hazai sz5!5kultúrában

Korszerű szőlőművelés a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaságban. ?1|

(MTI-foto — Erezi K. Gyula felv.)

• * • • -■» ' - t

> W r:': ■■

Helikopterről permetezik a szőlőt.

A nagyüzemek az utóbbi években áttértek a magas, széles soros művelési módra, amely lehetővé teszi, á gépi munkát és növeli a terméshozamot. Ma már az országos korábbi hektárankénti 40 mázsás átlagtermés helyett 80—100 mázsa termést szüretelnek. Kialakulóban van a zárit rendszerű gépe(MTI-foto — Bajkor József felv.f

IDŐS, borostás arcú férfi kopogtatott a bükkszenter- zsébeti tanacsháza ajtaján, Ipacs László tanácselnöknél Fénymásolt tervrajzot vett elő egy borítékból. Üj kerítést szeretne építeni a nemrég elkészült háza elé.

A tanácselnök okmanybé- lyeget ragasztott a kérvényre, megcímezte a borítékot és leragasztotta.

— Hamarosan megkapja az engedélyt Kovács bácsi

— mondta megnyugtatóan az idős embernek — további l- juk a járási hivatal műszaki osztályára.

Fogadodéielőttve érkeztünk a bükkszenterzsébeti taélács- házába. Négy község, Tar na - lelesz, Szentdomonkos. Biikk- szenterzsébet és Fedémes közös tanácselnökéhez. Április

15-től — az új választások óta — közös igazgatása van a négy falunak.

— Tarnalelesz lett a központ — említi Ipacs László.

— De minden községben hetente egyszer fogadónapot tartunk, hói én, hol a vb-tit- kár. A lakók általában ügyes- bajos dolgaik megoldásához kérnek segítségei, áruikor felkeresnek. Ma is volt már innen, Bükkszenterzsébetről négy ügyfél. Főként építési engedélyeket kérnek. A községházától nem messze ugyanis huszonhárom házhelyet parcelláztunk fel nemrég, és ebből huszonegy telik máris vevőre talált.

JTégy község irányítása »er*i kis feladatot jelent az tazevont ui tanácsnak «*

Három falu - egy utcán

magáinak az elnöknek sem. Mégis április közepe óla jelentős feladatokat oldottak meg. Ami égetően sürgős volt, a földes utak és járdák egy részét átépítették, hogy már az ősszel, ha beáll az esős idő, ne kelljen sárban járniuk az ott Iáitoknak. Tarnaleleszen például közel egy kilométer; ’ tíükkszenter- zsébeten, Fedémesen és ' Szentdomonkoson háromszáz-háromszáz méter hosszú út kapott bitumenbevonatot.

A lelesziek új büszkesége a '40 férőhelyes óvoda, amely nyár óta működik, és mind a négy község gyermekeit fogadja. Nagyon kellett az óvoda, mert sok a kisgyerek. A szülők viszont naponta Özd- ra, a kohászati üzemekbe, a Borsódnádasdi Lemezgyárba és a Mátravidéki Fémművek- I be járnák dolgozni. Este jön- / nek haza a műszakból, és csak altkor jut idő a gyér-, meknevel ősre. Ta malel oszt, Bükkszen terzsébetet és

Szentdomonkost közös út köti össze: Az út mindkét oldalán tavasz óta. esténként, 15 új gázlámpa világit, amely a korábbi rossz látás: viszonyokon sokat javított a gépkocsikkal és motorkerékpárral arra közlekedőknek.

A tanácstagok a legutóbbi ülésen a négy község távlati fejlesztésével foglalkoztak. Valamennyien rtosletesaa-kiíejtették véleményüket. és felhívták a figyelmet a tervek legfontosabb részére, a teljes közművesítésre. Elsősorban az új vízműhálózat megépítését szorgalmazták. Az újonnan kijelölt házhelyeket máj- mind közművesí- tik, csatornákat építenek az ivóvíznek és a szennyvíznek. Ha felépül a községi vízmű, akkor minden házba bekötik az ivóvizet.

A községek fejlesztését a következő két évben, 1975-ig már az általános rendezési elképzelések alapján végzik.

AZ UTÓBBI NÉHÁNY évben a négy falúban nagyon sokat javult az egészségügyi ellátás. Már két orvosi rendelő működik, és rendszeres fogszakorvosi ellátásban is részesülnek Tarnalelesz, Fedémes, Bülrkszenterzsébet és Szentdomonkos lakói. Körzeti ápolónő és védőnő járja nap mint nap a csaladokat, és tanácsokat ad idősebbeknek, fiataloknak. A tar- naleleszi központi orvosi rendelő azonban már szűknek bizonyult. Különösen télen zsúfolt, ezért jövőre bővítik azt. Szentdomonkoson a volt tanácsházán pedig berendezik a négy feLt központi könyvtarát. Mind több lakásban vau már palackos gaz és olajkalyha ia.A gfezect ** 3

tüzelőolajért viszont a községek lakóinak a szomszédos Pétervásárára kell átjárniuk. Ezen segít hamarosan a tanács és a helyi fogyasztási szövetkezet az új. cseretelep megépítésével.

Komoly gondot jelent Le- leszen, hogy az általános iskolának nincs tornaterme. Évek óta vajúdik ennek a megoldása. A községben van egy régi raktárhelyiség, amelyet megfelelő átalakítással tornateremnek szeretnének berendezni. A tanács vezetői szorgalmazzák érmék jövő évi megvalósítását.

1975. végéig újabb szolgáltatással gazdagodik a négy község. Tarnaleleszen, a fe- démesi út mentén fölépítik az új központi gyógyszertárat. Ezzel megszűnik, hogy Pétervásárára, Ózdra, vagy Borsodnádasdra járjanak a i betegek különböző gyógyszerekért. A gyógyszertár megépítéséhez már is félmillió forinttal járulták hozzá a négy község lakói.

VANNAK tehát tervek, elképzelések a több mint ötezer lakosú nagy községben elő emberek életkörülményeinek javítására. És várhatóan meg is valósulnak ~ a tanács, illetve a falvak összefogásának eredményeként.

••• ■«- *Mentu3£ Haioi-y

Magasmüvelésű vörös börszőlőfajtó.k kutatása Egerben (MTl-foto — Kozák Alben felv.,

sítés a növényvédelemben, s ennek eredményeképpen háromnapos forgóval 1200 hektárt tudnak megpermetezni.

A magas, széies soros műveléshez korszerű, nagy hozamú fajtákat telepítettek.

A nagyüzemekben a feldolgozást is korszerűsítették. Nagy .teljesítményű feldolgozó gépeket vásárolnak, sajtókat, centrifugákat, amely a gyors feldolgozást biztosítja. Szüretelő üombáge mi

működik az országban, amely 100 ember egy műszakos munkáját végzi el. A reduktív borkezeléssel új útra térték. A hagyományos fahordós érlelés helyett áttértek a vasbeton, műanyag, rozsdamentes acéltartályokban való érlelésre.

1933, okiéber Sí* káéi

\