Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

t Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Tűzszünet a Közel-Keleten SZÍN 1L HALLHATÓ VOLT, hogy fut végig öt kontinensen a megkönnyebbülés sóhaja. Pedig ami­kor az első biztató hírek megérkeztek, még a közel- keleti háború mindkét frontján dörögtek a fegyverek. De akkor a világ már tudta, hogy a földkerekség egyik neuralgikus térségében, az elmúlt negyedszázad alatt négy háború színhelyéül szolgált Közel-Keleten ismét sikerült elhallgattatni a fegyvereket. A szovjet—amerikai közös határozati javaslat nem érte váratlanul a közvéleményt. Koszigin kairói és Kissinger moszkvai útja már csaknem a bizonyosság erejével jelezte, hogy nagy dolgok vannak készülőben. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy az emberek milliói vi­lágszerte a háború okozta érthető szorongás közepette is nemcsak várták, hanem szinte elvárták, hogy va­lami látványos, komoly lépés történjék — és nem is csalódtak. Mindenekelőtt és elsősorban a Szovjetunió ki­próbált békepolitikája volt — és marad a jövőben is —, az a tényező, amely erre a várakozásra még a fegy­verek dörgése közepette is feljogosította a világot. Ez a politika, amely kitartó, szívós munkával, rugalma­san, de a lényeges alapelvek tekintetében mégis szi­lárdan, építi az eljövendő biztonságos világot, sok tér­ségben és sokféle módon bizonyította be, hogy számít­hatnak rá a békeszerető, józan emberek. VIETNAMTÓL EURÓPÁIG ez a politika tette — és teszi a legtöbbet azért, hogy ma enyhülési folya­matról beszél a világ. A nemzetközi erőviszonyok ala­kulása mindinkább lehetővé teszi, hogy a szocialista országok és a nemzetközi haladó erők által támogatott szovjet „békeoffenzíva” minden, vagy csaknem min­den esetben meghatározó tényezővé váljék. Pontosan ez történt most is és örömünket a tűzszünet önmagá­ban is lényeges tényén túl fokozza egy talán még en­nél Is lényegesebb tény: újra bebizonyosodott, hogy a szovjet békepolitika által elért enyhüjési folyamat még ilyen nagyságrendű megrázkódtatást is sikerrel kiállt. Üjra bebizonyosodott az is. hogy az Egyesült Nem­zetek szervezete képes hozzájárulni a világbéke fenn­tartásához és ezzel betölti létrehívásának legfőbb cél­ját. A tűzszünet persze még nem béke az olajfák alatt. Ahhoz, hogy azzá váljék, meg kell szűnt 'ni az eddigi robbanásokat kiváltó okokat. Az igazi, a tartós rende­zés kulcsa változatlanul a Biztonsági Tanács 242. szá­mú 1967. évi határozata, amelynek lényege az izraeli csapátok kivonása a megszállt területekről és a tér­ség minden országa függetlenségének garantálása. AZOK AZ ERŐK. amelyeknek oroszlánrészük van a fegyverek elhallgattatásában, nagyon sokat te­hetnek azért is, hogy tűzszünetből tartós béke legyen Lengyel országos párlártekezlet Varsóban hétfőn megkezd­te tanácskozását a LEMP első országos konferenciája. Edward Gierek megállapí­totta. hogy a lengyel gazda­ságnak még nagy tartalékai vannak, hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást. Ki­emelte a munkatermelékeny­ség és a fegyelem további ja­vításának szükségességét. A szónok bejelentette, hogy az alapvető közszükségleti cikkekre érvényben levő ár- stoppot 1974-ben is fenntart­ják, A jövőben azonban el­engedhetetlen bizonyos árak rendezése. E kérdés megol­dásához előzetes bejelentés alapján, a lakoság reáljöve­delmének tervezett növelését biztosítva látnak hozzá. A központi bizottság be­számolója a pártéletröl szól­va azt javasolta, hogy az 1975-ös kongresszus előkészü­letei során tagkönyvcserét kell végrehajtani. Ez tovább . erősíti majd a párt vezető szerepét, minőségi fejleszté­sét. A LEMP KB első tiktára átfogó értékelést adott a nemzetközi helyzetről, s is­mertette a lengyel külpoliti­ka fő vonásait. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok követke­zetes békepolitikája eredmé­nyeként az utóbbi években javult a nemzetközi légkör. A lengyel külpolitika alap­ja a Szovjetunióval és test­véri szocialista országokkal fenntartott szoros barátság és együttműködés — mondot­ta. — Megelégedéssel fogad­juk, hogy a legutóbbi két év­ben a szocialista közösséget összefűző szálak tovább erő­södtek. Alapvető feladatunk egységünk szakadatlan szi­lárdítása. Kitért Lengyelország és a nyugat-európai tőkés államok viszonyára. A többi között rámutatott: „Lengyelország az. NSZK-val való kapcsola­tainak teljes normalizálására törekszik. Ezt a célt szolgál­ták Scheel külügyminiszter legutóbbi varsói tárgyalásai, s erre irányulnak a tervbe vett további kontaktusok és látogatások.” Gierek után Piotr Jaro- szewicz kapott szót. fVW'ÁWWVVSMAAVVV. «'✓VN/WS/VN. Wroclaw tói ^Moszkváig . \ mf békekp vetélésünk usszív, nem a beletörő­dők pu úfiz; tusa. Akik még vem látják a háborús ve- • :élyt, azokat felvilágosítjuk. ,kik Készek velünk együtt yjgvédeni a békét, azok legkapják tőlünk az eszkö- '•’-e Ákik tud ják, mirőt van ■ es mégis háborút akar­tuknak nyíltan, de hn- z tan kijelentjük, szá- 'o-nnt kell velünk!!’-Jóíiol- . iák, a világlürű Nobel- ' ic1, tudósnak a szavai ezek, oki . iemelkedo szerepet vál- a! a világ békemo zgaLmá- ori . megteremtésében. oah huszonöt évvel ez- i-.j ül hangzottak el a fenti .vso:-.dalok és mögöttük olyan ■’ ismerések húzódtak meg, melyek a béke megóvása ér­iekében szükségesnek látták mozgósítani a világ népeit, ’-llőször a szovjet, a francia ás a lengyel értelmiség ki- -melkedó személyiségei moz­dultak meg, és kezdeménye­zésükre 1948 szeptemberében Wroclawban összegyűlt öt­száz európai értelmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új háború veszélye ellen. Határozatul majd tevékenységük nyomú 1949 áprilisában megindult - nemzetközi békemozgaloi. i szervezése. A kibontakozásnak azon­ban már kezdetben iu meg­voltak az ellenzői. Az erősö­dő hide háborús légit rberta francia kormány a küldötteit egy részétől megtagadta a beutazási vízumot, így a konferencia párhuzamosan ülésezett Párizsban és Prá­gában. Az ott született hatá­rozatok irrig ma is változat­lanul eg_ ; ’ volvit képezik a világ óék .mozgalmának. Elítélték a kát >nai egyezmé­nyeket. a fegyverkezési haj­szát, követelték az atom­fegyverek és a tömegpusztító eszközök betiltását. síkra szálltak a népek nemzed függet’ r,s Igéért és önr-ndel- kezési' jogáért, a demokrati­kus sza adságj g k ;r'. fel­léptek a háborús pro .a da ellen és élesen elítélték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanekkor ál­landó nemzetközi bizottság alakult, amely 1950-ben Var­sóban Béke-világtanáccsá bő­vült és azóta is ezen a néven működik. Ezt követően meg­alakultak a békebizottságck és béketanácsok az egyes or­szágokban, így hazánkban is. A mozgalom egyre terebélye­sedett, mind nagyobb töme­geket mozgatott meg a pári­fi Közeí-Keíeien éleibe lépett 1 a tűzszünet Kairó utcáin tízezrek köszöntötték a tűzszünet hírét. (Népújság-teleioto — AH—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) alatt. tartós es igazságos békerendezés létrehozásáról a közel-keleten. Először a közös határoza­ti javaslat szerzői nevében John Scali, az USA állandó ENtíZ-képviselője es Jakov Malik, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képvlselője húzta alá: a Közel-Keleten 17 napja folyó vérontás megál­lítása és a világbákét fe­nyegető veszélyek elhá.i sa érdekében a Biztonsági Ta­nácsnak haladéktalanul és határozottan kell cseleked­nie. Mindketten utaltak ar­ra, hogy a Közel-Keleten ki­alakult súlyos helyzetre való tekintettel Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra sürgős tanácskozásra hív­ta meg Kissinger amerikai külügyminisztert, s a Moszk­vában szombaton és vasárr nap lezajlott megbeszéléseik eredményeként terjesztették a BT elé közös határozati ja­vaslatukat. amely' meggyőző­désük szerint ,egyaránt szol­gálja a térség népeinek ér­dekeit és a nemzetközi bé­két fenyegető veszélyek ki­küszöbölését. Határozati ja­vaslatát előterjesztve a két nagyhatalom felajánlotta kö­zös juszolgálatait a közvetle­nül érdekelt feleknek a tar­tós bőkerendbzésről folyta­tandó tárgyalások előmozdí­tására. John Scali ame/ikai kép­viselő azt a meggyőződését fejezte ki. hogy a tragikus háború tanulságaként új el­tökéltséggel kísérlik meg az oly gyakran ismétlődő konf­liktusok alapvető okainak ki­küsz '' /lését. Jakov Malik szovjet kép­viselő nyomat.’kosán aláhúz­ta, hogy a politikai rende­zés hiánya miatt folyik most háború a Közel-Keleten. A kialakult helyzet megkövete­li, hogy a BT időveszteseg nélkül intézkedjék a véron­tás megállításáról és a tűz­zel kiáltványban megfogal­mazott általános célkitűzé­seken belül a mindenkori po­litikai helyzetnek megfelelő konkrét feladatok végrehaj­tására is. A nemes célok ellenére ké­sőbb sem volt akadálymentes a nemzetközi békemozgalom tevékeny« ige. A hideghábo­rús hisztéria apostolai kez­detben kizárólag kommunis­ta cél kát szolgáló törekvé­seknek igyekeztek beállítani a mozgalmat. Ezzel sikerült sok hiszékeny embert távol tartani a szervezettől. Ké­sőbb az 1950-os magyarorszá­gi ellenforradalom, majd a kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista púi fordulása akadályozta a munkát. Jelentkezett a mozgalom­ban egy jobboldali irányzat is, amely a béke il.'gino'ga- lom úgynevezett el nem köte­Az X. béke-világkongresszus Párizsban (1949). A képen Joliot Curie (bal oldaton), Eugenie Cotton asszony és Du­bois amerikai küldött. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ... I IfU. Oktober £&» kedd ..•menyei, (Térkép, 1E«' lezetteégét követelte A vi­lág békéinjzgalmát i .ny >s etszigetelődési veszély fenye­gette. Ezt. azonban 1956-ban, a Béke-világtanács genfi ülé­sén sikerült felszámolni ás az 1968-as csehszlovákiai ese­ményeket követő rövid stag­nálás után ismét töretlen a fejlődés. A Béke világtanácsnak ma már státusa van számos kormányközi. * nemzetközi, szervezet mellett. Az 1969-es berlini világtalálkozón lül ország több mint 300 béke­szervezete és 55 nemzetközi szervezet képviselője volt je­len. Az 1971. évi oudapesti közgyűlésen plédig — amely a tanács eddigi legnagyobb rendezvénye volt — 124 or­szág békemozgalma, több mint 200, a Béke-világtanács-, hoz nem tartozó mozgalom és 33 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ két bizottsá­ga képviseltette magát. A magyar békére ’/ja-icro ,r kezdetekor csatlakozott ; ttoké-vilagtaaácöhöz és az­óta is annak keretében mű­ködik. Céljai megegyeznek a viliig iács által meghirde­tett alapé' > ékkel. A magyar békemozgalom emellett fon­tos feladatának tekinti, hogy következetesen tájékoztassa hazánk népét azokról a fon tos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzat fennmaradását hosszú távra megszabják vagy gátolni akarják. Tevékenység h az a felismerés vezeti — mint ahogy ezt á közelmúltban megtartott Vili. magyar bé­kekongresszus is leszögezte —, hogy a békés egymás mel­lett élés megvalósítása egy­idejűleg jelent nemzetközi együttműködést és harcot is. Mindez nyilvánvalóan ki­fejezésre jut majd az októ­ber 25-én kezdődő moszkvai világtalálkozón is, amely — ez már előre látható — na­gyobb, népesebb és összetéte­lét tekintve sokrétűbb lesz minden eddiginél. (összeállította: ToLíUl# László) szünet elrendelését követően annak azonnali gyakorlati végrehajtásáról­A BT két másik állandó tagja, Nagy-Britannia és Franciaország támogatásáról biztosította a szovjet—ame­rikai határozati javaslatot. Mindketten aláhúzták, hogy ezúttal a tűzszünetet — ah­hoz szervesen kapcsolódva — nyomon kell követnie a politikai rendezésnek, hogy véglegesen kiküszöbölhessék a konfliktus okait. A brit képviselő hangsúlyozta, hogy az érdekelt felek tárgyalá­sait az ENSZ égisze alatt kellene lebonyolítani, a fran­cia képviselő ebben az ösz- szefüggésben a BT felelőssé­gét és közvetlen szerepét emelte ki. A vita folyamán kétezer kért szót Izrael megfigyelő­ként meghívott képviselője, Joseph Tekoah: első felszó­lalásában az arab országokat vádoló szokásos szólamait is­mételgette. majd félórával később, feltehetőleg az idő­közben megérkezett kor­mányutasításnak megfc’élő­én, rövid felszólalásban el­fogadta a 3 pontos határra- U javaslatot, de ahhoz kü­lönböző kikötésjellegű fenn­tartásokat fűzött. El Zajjat egyiptomi kül­ügyminiszter nem emelt ki­fogást a szovjet—amerikai határozati javaslat ellen, de aláhúzta, hogy az izraeli ki­kötések elfogadása érvény­telenítené a határozati ja­vaslatot. „,*?ÉX«!S mondjon le!” WASHINGTON: George Meany, az AFL- HO szakszervezeti szövetség elnöke a Floridában ülésező országos kongresszus ezer delegátusa előtt felolvasta a végrehajtó tanács határoza­tát. amely felszólítja Nixon elnököt, hogy a Watergate botrány kapcsán nyújtsa be lemondását. A határozat annak érdeké­ben szólít fel az elnök le­mondására, vagy ellenkező esetben vád alá helyezésére, hogy „megőrizhessék a de­mokratikus kormányzati rendszert, amely megkövete­li a nép és a politikai veze­tők közötti nlmat és őszinteséget”. Lg, ittál „nem­zetbiztonsági érdekre” is hi­vatkozik. A határozat — amelyet egyébként a kongresszus hét­tőn elfogadott — végezetül felkéri a törvényhozást, hogy egyelőre halassza el a Nixon által Spiro Agnew utódjául alelnökké kinevezett Gerald Ford ügyeitek megvizsgál ását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents