Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-20 / 246. szám
/ Fókusz bau (n öuov ös. Sírok ús Füzesabony \ A nők érvényesülése nagyüzemeinkben t VAJON HOGYAN érvényesül a „gyengébb nem”, milyen a nők útja a vezetői posztokig? — A kérdésre, amelyet napjainkban érthető módon annyi fórumon feltesznek, most a Vas-, Fém- és Villamosenergia- ipari Dolgozók Szakszervezete keresi a választ, hogy november végi elnökségi ülésén összegezhesse az eddigi tapasztalatokat. Ennek során — mint megtudtuk — az országban nyolc brigád Icapott megbízást 17 nagyüzem (közöttük az IKARUS, a VIDEOTON, a Dunai Vasmű, a Bakonyi Fémművek, szűkebb hazánkban pedig a Gyöngyösi Izzó, illetve a Mátravidéki Fémművek) áttekintésére, mi# 11 más helyről írásos jelentést kért a szakszervezet központja. Ahogyan értesültünk, Heves megyében már befejeződött a vizsgálatsorozat. S pozitív észrevétel, hogy például szakszervezeti vonalon meglehetős komolysággal kezelik az ügyet. Eléggé következetes a „válogatás”, a kisebb-nagyobb feladatok elvégzésére alkalmas aktívák keresése. Az ilyen dolgozókat minduntalan bevonják valamilyen reszorthi- zöttságba, a későbbiekben pedig rendszeresen, figyelemmel kísérik tevékenységüket is. Aztán ki hogyan bizonyít, úgy halad előre. A teljesítmények az alapjai' a különféle beiskolázásoknak, tisztségeknek. A vezetésre megfelelő nőket minden esetben számba veszik a tiszt- ujitások idején — a Mátravidéki Fémműveknek erre vonatkozó távlati terve is van, ami alapján egy-egy későbbi funkcióra élőre, idejekorán felkészíti a jelöltjét — s természetesen az dőközi választások során is közülük biztosítják az után- oótlást. MEGTALÁLTAK a gazdasági tájékoztatás kellő formáját is számukra: A szak- szervézeti tanács, a szak- szervezeti bizottság, a műhely- vagy osztályúi zotlság ülésein, vagy például a gyáregységi bizalmi értekezleteken rendszeresen informálják a női 'tisztségviselőket. Jellemző a megbecsülésre, hogy a legutóbbi választások óta a tisztségviselők közül az Izzóban egy nődolgozó magasabb pártfunkcióba, nyolc magasabb szakszervezeti tisztségbe, három pedig magasabb gazdasági beosztásba került, míg a Mátravidéki Fémművektől a gyári szb-titkárnőt, a járási párt- bizottság állományába emelték. A vállalatnál egy pasik nődolgozó szb-szervező titkárrá lépett elő. Voji olyan is \ ugyanekkor, aki műhelybizottsági tagságát a műhelybizottság titkárának tisztével cserélte fel, nődolgozó került az egyik férfi vezető bizalmi helyébe, míg egy másikat művezetővé neveztek ki többek között. A Mátravidéki Fémművekben napjainkban az ösz- szes tisztségviselő fele nö, a Gyöngyösi Izzóban pedig a korábbi 52-ről 53,5 százalékosra változott részarányuk. örvendetes, hogy a nők általában beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, méltóak a bizalomra. A férfiakénál élénkebb az érdeklődésük a közösséget érintő kérdések iránt gyakran a legapróbb jelenségekre is érzékenyen reagálnak. Tisztségeikben, posztjaikon megállják a helyüket — annak ellenére is, hogy például a gyöngyösi. Izzóban gyakran .magasabb követelményeket állítanak elpbük, mint a férfiak elé — tekintélyük van, HIBÁJUK VISZONT, hogy többen még eléggé gátlásosak, nagyobb fórumokon bizonyos fokig tartózkodnak a véleménynyilvánítástól, olykor húzódoznak, vagy egyenesen félreállnak az előléptetés elöl. Mondván: nem érzik magukat arra eléggé alkalmasnak. Ugyanekkor a magasabb tudást biztosító oktatásokkal sem mindany- nyian szimpatizálnak. Bizonyság erre például az Izzó, . ahöl .az összes tisztség- viselők' közül a szakszervezeti politikai iskdlán 58," a marxista középiskolában 2,5, a Marxista—Leninista Esti Egyetemen pedig mindössze 1,2 százalék tanul, míg/ a kötetlen formájú előadásokat is csali 29 százalék látogatja. > Az arra érdemeseket — a már említett előléptetéseken kívül — természetesei^ más módon is elismerik a munkájukért. Az Izzóban a ju- talmazottak 54—57, a .kitüntetésben részesültek 69,1 százaléka nő. A Mátravidéki Fémműveknél a gazdasági területen magasabb kitüntetést kapott 35 dolgozóból 8 a nő, s ebből öt szakszervezeti tisztségviselő, a 698 kiváló dolgozó között pedig 265 nő van. Tapasztalat, hogy politikai téren a nők általában sokkal jobban érvényesülnek, mint gazdasági vonalon. Pedig, akár az Izzót, akár pedig a Liszkót tekintjük, a nők azért szakmailag is iparkodnak képezni magukat, számosán járnak jelenleg is gimnáziumba, technikumba, szakközépiskolába, sőt néhányan felsőfokú oktatásra is. Mégis, noha* a káderfejlesztést mindkét helyen napirenden tartják, például a Mátravidéki Fémmüveknél levő 116 vezető közül ma. is mindössze 12 a nő. Egyik nagyüzemünknek sincs női. ösztöndijasa, s egyik helyről sem küldtek nőt magasabb szintű vezetőképzésre. Az Izzónál máig sem végeztek felmérést arra vonatkozóan, hogy hányán dolgoznak a nők közül végzettségüknél, képességeiknél alacsonyabb beosztásban, holott éppen a tervezett előléptetéseknél a jelenleg kedvezőtlenebb helyzetben levőkre is gondolhatnának. SZERENCSÉRE — mint a jelekből mar következtetni lehet — mindkét helyen igyekszenek javítani a még tapasztalható hibákon, a legfőbb vezetők a jövőben sokkal inkább szívügyüknek próbálják tekinteni a nőkre vonatkozó fontos határozatok végrehajtását, a káder- és személyzeti munka javítását. Remélhető, hogy mindennek».mielőbb szembetűnőbb eredményei is lesznek! Oy. Gy. 31ennyi szenet kapunk Csehiből? Egyetlen mélyművelésű szénbányánknak, az egercse- hinek még mindig jó a híré. Nem a nagysága és sajnos, nem is a gazdaságos termelés miatt.' hiszen a nehéz fejtési 'körülmények jócskán megnövelik a költségeket. De a minőség még most iS kitűnő, s ahogy a feltárások bizonyítják, hosszú évekig ilyen marad . Ilyenkor, tél előtt műidig nagyobb erőkét keli összpontosítani. s a kampány már az őszi hónapokban elkezdődik. Az első félévi tervüket teljesítették a csehi bányaüzem munkásai, de azóta a havi előírásoktól némi lemaradás tapasztalható: így aztán most különösen nagy a feladat, szükség van\ minden munkáskézre. Munlcás- kézből pedig kevés van, ezt mutatják az egyes frontok létszámai is. Toriszky József helyettes bányamester, munkaverseny-felelős elmondta, hogy a legutóbbi célprémiumot mindhárom frontfejtés brigádja meg-' kapta, tervüket túlteljesítették; Gergely Miklós brigádja például, több mint 12 százalékkal küldött fel többet, mint amennyi az előírás. Hogy az üzemnek mégsem sikerült a száz százalék, azt a létszámhiány okozta. Nagyobb az anyagi Ösztönzés az utóbbi hónapokban, több prémiumlehetőség is adódik: a célprémiumok mellett jelentős összegeket kapnak a bányászok, az üzemben indult munkaver- seny-vállalasok teljesítésért is. A versenyben 63 brigád több mint 600 dolgozója vesz részt. A kiváló dolgozói kitüntetés ' kétheti fizetéssel jár, de a verseny helyezettjei is jutalomban részesülnek. A legjobbak — Csehiből 15 brigád — a vállalat többi üzemének dolgozóival is versengenek a nagyobb teljesítmények elérésében. Szecska Kálmán gárdája mindezeken kívül egy hónapja felhívást tűzött ki fiz üzem hirdetőtáblájára s az éves terv teljesítése érdekéAz ősz, az Őszi Bükk fenséges. Főleg napsütésben, amikor a lassan aláhulló leveleit, az ezer színben pompázó lombok visszaverődő fénye is valami különös melegséget sugároz. Hív, csalogat az erdő, mint egy elárvult, magára maradt szép leányzó. — Most valahogy mégsem jönnek a turisták. Fene egy időket élünk — mondja a tárkányi hosszú Főút 195. számú ház előtt, a kis pádon üldögélő Bóta András bácsi. — Hétköznap mindig így van? — így most. Pedig a ltirán- lulásra jó idő van. Hellyel kínál maga mellett, ■i a hangjából érezhető bosz- szúságot . csak akkor értem meg, amikor a kispad fölött megpillantom a kiírást: „TURISTASZÁLLÓ”. András bácsi már ,a het- venötödikej; tapossa. Kevéske nyugdíjat kap a termelő- szövetkezettől. Háza viszont szép és elég tágas. Nemcsak keltecskén éldegélnek benne, velük lakik — bár külön helyiségekben — leánya és családja, s még így is ki tudtak, szorítani ötven(!) férőhelyet a turistáknak: az egyemeletes épület felső szintjét emeletes vaságyakkal rendezték be. (Ez aztán jó nyugdíjkiegészítés!) — Olcsó szállás ez. szeretik is a népek. A múltkoriban Szabolcsból is jártak itt a tirpákok, s azt mondták, máskor is eljönnek. A kornyék is igen megtetszett nekik. Egyikük leült ide mellém beszél-* getni, s elmondta, hogy ők is téeszcsések, de úgy látja, itt jobban élünk. Hat nem mondom, elegük is lehetett néhány éve, az árvíz idején. .. — Tárkányban nem kell az árvíztől félni — jegyzem meg. — ü*«r Pláne mostanában. Felsotárkámsi hétköznapok Nézze meg, kiszáradt a patakmeder, s még a nagy forrás is elapadt. — A Szikla-fonás? — Az, ott a csárdával szemben. Ilyenre. hogy a nagy forrás elapadjon, az én életemben még nem volt példa. Az apámtól hallottam, hogy valamikor régen egyszer előfordult. A kutak, is kiszáradtak és feljártak a hegyoldalhoz, á Tágyi-kútjá- hoz vízért... András bácsi szívesen beszélget. Egész nap kint ta- nyázgat a ház előtt, s szorongatja az ölében hosszam elfektetett botját. Unatkozik, s mérgelődik. Minden járókelőt köszönt: „Felfelé mégy, Pesta?” — „De sietsz most, János...” — „Adj’isten, Rozi. .. ” Ha idegent lát, .azt is megszólítja, nem kell-e neki éjszakára jó 'és olcsó szállás. Noha a legtöbb vendéget Egerből irányítják hozzájuk a Cooptourist utazífei irodától. Beszélgettünk a régi idők- ről is, amelyek bizony szépek voltak, mert akkor nem . a botját szorongatta az egykori fiatal tárkányi legény. A munka az sok volt, igaz. Az erdőre járt már gyermekkorában az apjával. Itt. mindenki az erdőre járt. Az adta a legnagyobb darab kenyeret. — Bs- ma? Hogyan élnek ma? — Elég megjárhatósan — válaszol röviden Bóta András. □ n □ □ — Nálunk. sem nagyon szeretnek az emberek sokat beszélni az életükről, a szövetkezetről. Dolgoznak, s csak akkor szólnak, ha valamilyen feltétel nincs biztosítva a munkához. — És a közgyűlésen? — Ott is ritkán szólalnak fel. Valahogy úgy van ez, ahogy egyik tsz-elnök barátom mondta: „Ha már rosz- szat nem mondhatnak, jót meg minek mondjanak. A megállapítás szellemes és kétségtelenül sok igazság van benne. Ez az állapot ugyanakkor jó is, meg rossz is. Jó, mert azt jelzi, hogy rendben mennek a dolgok. Rossz, mert nem a demokráciára nevel, mert kimondatlanul is az a magatartás húzódik meg mögötte: „Mit bá-t nőm én, hogy mit akartok, csak nekem jó legyen... ” ' Szántosi Rafael, a felsőtár- jcányi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke optimistább. Ö ugyanis érti a* ki nem mondott szavakat is. Helybeli származású, valamikor traktoros volt a közös gazdaságban. Egy évtizede, hogy* megválasztották elnöknek. Felidézzük .a kezdeti éveket, amikor szinte a semmiből indultak a közös úton. A tárkányi határ mostoha volt mindig a szántóvető emberek számára. Kevés is a művelhető terület, alig több 45U hektárnál a szántó, s körül- . ■ belül 'ennyit tesz ki a rét.-, legelő- és az erdőterületük is együttesen. — Jfellem zésül egy évtized változására hadd mondjak néhány adatot: a kalászosok átlaghozama 7,3 mázsa volt hektáronként, az idén 26 mázsát takarítottunk be. Akkor az egész évi árbevétel alig 6 millió forint volt, 1972- ben ez a mutatószám is 20 millióra növekedett. Hasonló a helyzet a jövedelmek vonalán is: 1962-ben egy tagra évi 5—6 ezer forint jutott, tavaly pedig ?,? ezret osztottunk. ., Beszélgetésünk során kiderül, hogy a termelőszövetkezet két legerősebb ágazata a mészégetés és a mészkőbánya. így hasznosítják az erdészetük termel vényét is legnagyobb eredménnyel, a mészégetés során. Évente mintegy 700 vagon jó minőségű meszet adnak a boksák, amelyhez a saját bányájukból kitermelt, közel 40 ezer tonna kőből 15 ezer tönnál használnak fel, a többit mészkőként értékesítik. Az állattenyésztés 50 tehénből, s annak a szaporulatából áll. A növendékállalx> kát nagyobbrészt hízómarha- ! ként értékesítik. — Száz tehénből álló tehenészetet akartunk. de közben rájöttünk, hogy nem tudjuk ellátni elegendő, helyben megtermelt takarmány- nygl. Ezért változtattunk a tervünkön: a két istálló magtárpadlását átalakítottuk ba- romfiólakká. — Mennyi baromfit tartanak? — Jelenleg hétezer tyúkot és nyolcszáz kakast. Hunnia- hybrid szülőpárok. Tíz hónap alatt 660 ezer darab tojást adunk át az egri keltető- nek... — Jövedelmező vállalkozásnak bizonyul? — Az eddigi tapasztalatok, számítások szerint egy-egy tyúk évente 80—100 forint tiszta hasznot termel. Ezért a közeli években három-négyszeresére kívánjuk a tyúkok számát növelni. Építünk majd egy saját takarmánykeverő üzemet is, s így még kifizetődőbb lesz a tyúkfarm. ' □ □ □ □ Felsőtárkányban. a helybeli munkahelyek között a legnagyobbnak a termelőszövetkezet számít. UgyanakkoiKötélpályán érkezik a szén a mónosbéli osztályozóha. (Foto: Puskás Anikó) ' i ben szintén versenyre hívta ki a biágádokat. A kis közösségek tehát jól felkészültek az őszi-téli csúcsmunkára. Vállalásaikkal, lelkesedésükkel igyekeznek a nehéz körülményeken is úrrá lenni. Tudják, a szénre még nagy szükség van nemcsak az üzemekben, de a lakásokban is. Több alkalommal rendeztek eddig is hét végi kommunista műszakokat, ahol anyagmentéssel, kisegítő munkákkal igyekeztek biztosítani a hétköznapok sikerét. Az elkövetkező hetekben — hasonlóan a korábbi időkhöz — egymás után- hat vasárnap szállnak le, hogy több szenet adjanak. Mert az igény is sakkal több, mint amit teljesíteni tudnának. Napi 83 vagon kitermelése a cél, ezt pillanatnyilag még nem mindig tudják elérni, A bányához kapcsolódó mónosbéli szénosztályozó sokkal több szenet tudna fogadni, mint amennyi a napi kitermelés. Barta Lajos üzemvezető ott jártunkkor- elmondta, hogy a mosó berendezéseknél igen fontos központi fűtést felújították és minden előkészületet megtettek a tél fogadására. Persze náluk sem teljes a nyuaz erdészetnek is van itt egy üzemegysége, s egyre többen foglalkoznak a turisták ellátásával is. — A legtöbben a szomszédos Finomszerelvénygyárba járnak a községből — bondja a községi tanács elnöke. — Mennyien? — Több mint • hét-százán. A termelőszövetkezet 200 embernek ad kenyeret, s nagyon sokat segít a községfejlesztési feladatokban is. Most épült például egy ötven személyes óvoda, amelyhez közel százötvenezer forintnyi munkával, anyaggal járult hozzá a szövetkezet. A Fi- nomszerelvénygyártól is jött a segítség ezúttal: 450 ezer forintot utaltak át. — Idegenforgalmi település a községünk. Nagyok, egyre nagyobbak az elvárások, de pénzünk nincs hozzá elegendő — mondja a tanácselnök. — Az idegenforgalomból mennyi jut a község szépítésére? — Semmi — hangzik a meglepő válasz. s kiderül, hogy a szépszámú fizető vendég-szolgálatból nem a községi tanácshoz fizetik be az utazási irodák az ddót(!?) Ahogy kiszámították' a jelenlegi 200—220 férőhely után az utóbbi evek egyre növekvő forgalma alapján közel 300 ezer forint bevételtől esik el a községi tanács... t — A pénz pedig nagyon kellene, hiszen még a járdú- sításnak is csak a kezdetén tartunk... □ □ □ □ Csendes, őszi hétköznap. Egy-egy autó csak ritkán tűnik fel a hosszú Főúton. Delet harangoznak, s a harangszó öblös hanghullámai lassan tovagördülnek az őszifé- nyes Bükk közeli hegyei felé... l a i udi Sándor galom. szinte alig akad nap, hogy ne sürgetné a szállítmányokat valamelyik üzem, vállalat. Vagonok mindig állnak a rendelkezésükre, csupán azok ‘típusaival van néha baj, mert a kocsik mérését az osztályozónál még nem tudták megoldani. (hekeli) 13 év eredményei & munkaverseny helyzete a gyöngyösi kiíérögyáröan A szocialista munkaverseny első eredményeit ezelőtt tizenhárom -esztendővel összegezték a gyöngyösi ki- térőgyártó üzem vezetői. Akkor az első év tapasztalatait vették számba, hogy azokat hasznosítva újból ver- seüyre hívják a brigádokat' Azóta évről évre meghirdetik az üzemi versenyt, amelyben ma már 46 brigád vesz részt, több mint száz nővel a - tagjai' sorában. A közelmúltban tartották meg az üzemben azt a tanácskozást, amelynek a napirendjén az eltelt tizenhárom év eredményeinek az összegzése szerepelt. A részvevők megállapították, hogy a szocialista ve^-seny mozgalomnak jelentős szerepe van az évenkénti sikeres tervteljesítésben, a munkahelyi légkör ' egészséges fejlesztésében, a. dolgozók szakmai és politikai nevelésében. Örömmel számolhattak be arról is, hogy Valamennyi brigád szinte a felhívás napján jelentkezett a különböző közös munkák, akciók, kommunista műszakok megszervezésére és lebonyolítására, Így volt ez legutóbb is, amikor arra hívták fel a brigádokat, hogy segítsenek az anyagtér rendezésében és a munkát> gyorsító kiszolgáló utak építésében. A jutalom szétosztásában kemény munkát kellett végeznie a bíráló bizottságnak, hiszen jobbnál jobb teljesítményű brigádok eredményeit kellett értékelniük. A munka, amelyet a brigádok ebben az évben elkezdtek, jövőre is folytatódni lóg: újabb kétszáz méternyi szállítóét megépítését tervezik, hogy fennakadás nélkül eljuttathassák a szükséges anyagokat a megmunkálás színhelyére. A szocialista brigádok széles körű tevékenységét az üzemben mindenki ismeri és számon is tartja. A munka koordinálását Illés Istvánra, a gyári munkaverseny-fele- lösre bízták, aki rendszeresen tájékoztatja a közösségeket és az üzem vezetőit az elért eredményekről. 1973. október 30,, szombat x /
