Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

Péntek esti külpolitikai összefoglalónk

fiz elnök presztízse

PÉNTEK HAJNALBAN ért véget a francia szenátus maratoni vitája az alkotmánymódosításról. Igaz ugyan, hogy a szavazás az alkotmánymódosítás szövegét elfogadta — 162 szavazattal 112 ellenében, de ezzel a régóta húzódó vita korántsem zárult le, ahhoz ugyanis, hogy a módosítás záró szakaszában, a szenátus és a nemzetgyűlés együttes, Versailies-ben tartandó ülésén — a francia alkotmány ezt alkotmánymódosító kongresszusnak nevezi —, döntés szülessen, legalább háromötöd többség szükséges. Ezt sem most, sem a hét elején a nemzetgyűlésben lezajlott szavazáson nem sikerült elérni.

Miért van szükség a francia alkotmány módosítására? Azért, mert szeretnének áttérni az amerikai mintájú elnöki rendszerre, s nem hét, hanem csak öt esztendőre választanák a jövőben az ország legfőbb közjogi méltóságát, a köztársaság elnökét. A terv Pompidoutól származik, ám ellenzői megtalálhatóak a francia politikai élet különböző pontjain. A baloldali pártok például éppúgy ellenzik a módosítást, mint a centristák többsége, sőt a gaulleisták egy része sem lelkesedik érte. Köztük emlegetik Couve De Mur- ville-t és Debrét, akik De Gaulle kabinetjeinek élén álltak.

POMPIDOU TEHAT nehéz helyzetbe kerül. Két megoldás között választhat. Vagy megkerüli a parlamenti megoldás útját és egyenesen a választókhoz fordul, vagyis népszavazást tart a módosításról, vagy vállalja a kockázatot, s az eredeti elképzeléseknek megfelelően- a jövő hét elejére összehívja az alkot- mánymódositó kongresszust.

Ha az első megoldás mellett dönt, a részvétlenség kockázatát hagyja figyelmen kívül. Legutóbb ugyanis, amikor 1972 tavaszán a Közös Piacról tartottak népszavazást Franciaországban, a választók több mint negyven százaléka nem élt jogaival, távolmaradt az urnáktól.

A másik megoldás ugyancsak fejtöréseket okozhat. Mert bár a kormány igyekszik minden befolyását latba vetni a nemzetgyűlés és a szenátus tagjaira, az eddigi két szavazás eredményei nem jogosíthatják fel Pompidout a módosítás elfogadására, miután a háromötödös többséget nem sikerült kierőszakolni.

MARAD MÉG EGY lehetőség: elvetni a tervet. Egyelőre a szavazatok összesítése alapján — 21 voks hiányzik ahhoz, hogy tervét keresztülvigye. Ez bármennyire is kevésnek tűnik, túl sok ahhoz, hogy az elnök presztízsén — ha elállna szándékától —, ne ejtene foltot.

Bejrutban sokat várnak a diplomáciai erőfeszítésektől

(Folytatás az 1 oldalról)

Önody György, az MTI kü- jöntudósítója jelenti:

Bár a katonai szóvivők egymással ellentétes jelentéseket közölnek, Bej rútban két alapvető tényezőt emelnek ki: a szíriai, iraki és marokkói alakulatok megállították az izraeli hadsereg előretörését Damaszkusz irányába. Mivel az északi fronton Tel Aviv nem tudott döntő áttörést elérni, most délre összpontosította erőit. Ezt pajan izraeli hadügyminiszter, a fronton tartott rögtönzött sajtóértekezleten is megerő- sitette.

Bejrútban ■ egyébként igen sokat várnak a diplomáciai erőfeszítésektől. Sőt, azt a véleményt kockáztatják meg, hogy rövidesen számítani lehet a tárgyalások elkezdésé- ; • re. Ebből a szempontból egyértelműnek látják a Szovjetunió álláspontját. Khali Dehsz. a Libanoni Kommunista Párt titkára erről a következőket mondotta az MTI külön tudósító j án ak:

— A Szovjetunió álláspontja világos. Minden vonatkozásban támogat bennünket, az 1967-ben elfoglalt arab területek visszaszerzésében. Ez a támogatása nem áll ellentétben a nemzetközi enyhüléssel. A Szovjetunió, mint nagyhatalom felelős a világbékéért. Ezért is. fokozta akti vitását a szovjet diplumá- cia, amikor Köze]-Keleten háború robbant ki. Bejrutban több szempontból is vizsgálják a szakértők az amerikai álláspontot. Tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok saját rendezési tervet igyekszik elfogadtatni és amikor -ennek sikerét kétségessé tette a háború jellegének megváltozása. az amerikai politikusok hangvétele is megváltozott.

Bejrutban tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államoknak az arab világgal kapcsolatban kialakult álláspontjában bizonyos változás következett be és további változások is feltételezhetők Washington ugyanis kénytelen volt felismerni, hogy Izrael ma már nem képes villámháborúval szétzúzni az arab hadseregeket. Továbbá ez ideig nem tapasztalt arab szolidaritás bontakozott ki a háborúban. Nemcsak a haladó arab országok fognák össze, hanem melléjük állnak arab uralkodók is. Husszein jordániai király csapatai már részt vesznek a hadműveletekben. Igen fontos mozzanat továbbá, hogy a kuvaiti olajkonferencia határozatán túlmenve, Fejszál szaűd-arábtai király havi 10 százalékos termeléscsökkentést jelentett be a háború időszakára.

üibanoni Inegfigyelök

úgy okiakkor tudomásul veszik azt is, hogy az Egyesült Államok magatartását bizonyos tényezők is befolyásolják. Figyelemre méltó, ahogyan a bejrúti The Daily Star cípiű lap azt foglalja össze, hogy milyen körülmények nehezítik az arab— amerikai viszonyt. Ezek a következők: az Izrael-lobby

befolyása, a Közel-Keletnek a világpolitikai enyhülésben játszott szerepe, a jelenlegi háború alakulása, az arab országok egységének ereje, az arab diplomácia hatékonysága.

Zsivkov Prágában

Pénteken kétnapos nem hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu-. nista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. Kíséretében' van Venelin Kocev, a BKP Politikai Bizottságának pót- tagja. a korma nv elnökhelyettese. valamin! Ivan Ne- dev külkereskedelmi miniszter.

Nem sokkul megérkezése után Zsivkov felkereste Lud- vik Svoooda hadseregtabor- nokot. a köztársaság elnökét, majd a Julius Fűtik parkban megnyitotta a Bolgár Népköztársaság impozáns nemzeti kiállítását. A megnyitón jelen volt Gustav Husak. a CSKP KB főtitkára, dr. Lu- bomir Strougal, a kormány elnöke is.

Szocialista hadseregek politikai vez tőinek

tanácskozása

Drezdában megnyílt « Varsói Szerződéshez tartozó hadseregek politikai szervei vezetőinek kétnapos tanácskozása. A napirenden a következő kérdések szerepelnek: az ideológiai munka és a szocialista fegyveVes erők harcképességének további fokozása az imperializmus ideológiai divérziója ellen

Részleges olajembargó

A NAGY olaj- és üzemanyag-fogyasztó országokban máris érezteti hatását a harmadik hetébe lépő közel- keleti konfliktus. Ausztriában korlátozták a benzin és a háztartási fűtőolaj eladását. Japánban — az ország nyersolajszükségletének 80 százaléka származik az arab térségből — számos cég 10 százalékkal csökkentette az elosztó állomásnak juttatott üzemanyagot.

Az amerikai képviselőház nagy szótöbbséggel — 378:72 arányban — jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely felszólítja az elnököt, hogy szabályozza a nyersolaj és valamennyi olajtermék eladását, továbbá tiltsa be exportjukat. Ezekre az intézke- déksekre — hasonlókra készülnek más nyugat-európái országokban is — azután került sor. hogy az olajtermelő arab államok, korábbi fenyegetésüket beváltva, korlátozták az olajtermelést.

A fegyveres harcok hátterében. szinte már az első órákban kezdtek kibontakozni az „olajháború” körvonalai. Az iraki kormány október 7-én — egy nappal a harcok kiújulása után — bejelentette, hogy államosítja a Basrah-olajtársaság még amerikai kézben levő részvényeit. Ezzel iraki tulajdonba került az ország kőolaj- termelésének 90 százaléka A badgadi közlemény hasonló lépésre szólította fel a többi arab államot. Ez volt az első figyelmeztetés az Izraelt támogató nyugati kormán voltnak: arab részről

UTJ3. október 30., szwaibal

komolyan foglalkoznak egy részleges olajembargó tervével.

Aztán néhány nap szünet következett, majd október 17-én Kuwaitban tanácskozásra gyűltek össze az érdekelt arab államok képviselői. Az eredmény: a részt vevő tíz arab ország 5 százalékkal csökkentette az olaj havi termelését. Tekintve, hogy a szóbanforgó államok a világ kőolajkivitelének több mint a felét szolgáltatják, a kuwaiti döntés érzékenyen érintheti a világpiaci helyzet alakulását. Annál is inkább, mert egy nappal a kuwaiti döntés után Szaúd-Arábia is bejelentette, 10 százalékos termeléskorlátozást - léptet életbe, és — ha a válság elhúzódik, további havi 5 százalékkal csökkenti az olajkutak termelését.

Felvetődik a kérdés, milyen hatással lehetnek az említett intézkedések az Egyesült Államok, illetve más nyugat-európai országok fűtő- és üzemanyag-ellátására, közvetve pedig az érintett országok közel-keleti politikájára? Az olaj stratégiai nyersanyag, ezért a szükségleteket és a tartalékok pontos adatait nem szokták nyilvánosságra hozni. Különböző megnyilatkozásokból mégis megközelítően pontos képet alkothatunk a helyzetről.

A nyilatkozatok közül az egyik legérdekesebb a NATO főtitkárának állásfoglalása. Luns, egy nyugatnémet lapnak adott interjújában kijelentette: „Olaj nélkül a nyugat ndfeyon súlyos helyzetbe kerülne. Az olaj- szállítások teljes beszüntetését pedig ellenséges cselekedetként kellene értékelni. A nyugati olajtartalékok mindössze két hónapra elegendőek”. /

A közel-keleti helyzet alakulása szempontjából nem mellékes, milyen hatást gyakorol a részleges olaj bojkott a NATO tagállamaira, a legfontosabb azonban mégis az Egyesült Államok reagálása lesz.

Nem hivatalos becslések szerint az Egyesült Államok napi olajfogyasztása 17 millió barre. (Egyenlő kb. 160 liter), ebből 6.5 milliót importál, amelynek egy- harmada. vagyis 2 millió származik az arab országokból. S ez nem csekély meny- nyiség. Az USA kormánya előtt — megfigyelők szerint —- három lehetőség áll:

1. Hozzányúl a 65 napra becsült tartalékhoz, abban a reményben, hogy ezalatt megoldódik a közel-keleti válság;

2. Fokozza a Kanadából és Venezuelából származó importot, s ezzel egy időben jelentős korlátozásokat vezet be mind a benzin-, mind a fűtőolaj-szolgáltatásban:

3. Látszólag nem hagyja magát a részleges olajembargótól befolyásolni, de a súlyosabb problémák megelö zése érdekében a diplomáciai csatornákon előmozdítja a közel-keleti konfliktus békés rendezését.'

EZ UTÓBBI á legvalószínűbb. Kissinger külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata például már olyan elemeket is tartalmazott, amelyek Szadat- elnök keddi tűzszüne- ti felhívásában is megtalálhatók. Ebből következik, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a jelenlegi fegyveres konfliktus elmérgesedése és keresni fogja a rendezés mindkét fél száma ra elfogadható módozatait.

k—ö

vívott harc időszerű problémái.

Az értekezleten' reszt vesznek a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Hadsereg, a Magyar Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege, a Román Fegyveres Erők és a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta politikai főcsoportfőnökei és főcsoportfőnök-helyettesei.

A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nevében Karl-Heinz, Hoffmann hadseregtábornok, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzet- védelmi minisztere üdvözölte az értekezlet résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy e találkozó célja: elmélyíteni a testvéri hadseregek politikai szerveinek sokoldalú együttműködését, kicserélni a katonák- internacionalista és osztályszellemű nevelésében szerzett tapasztalatokat.

Schee'-nyilatkozat

„Minden országgal sokirányú együttműködésre törekszünk

Waller Scheelt. az NSZK Varsóban tartózkodó külügyminiszterét fogadta Henryk Jabionszki, a Lengyel. Nép- köztársaság elnöke.

(Népújság-teleíoto — AI —MTI—KS)

A „Polityka”, a LEMP KB hetilapja pénteki számában közölte Scheel külügyminiszter nyilatkozatát.

— Minden, országgal sokirányú együttműködésre törekszünk — mondta többi között a miniszter. — Kelet-európai szomszédainkkal konkrét és szoros megállapodásokat akarunk létrehozni. Különösen fontos a hosszú lejáratú gazdasági együttműködés. Rövid távon ebben a vonatkozásban már konkrét eredményeket értünk el.

— Csehszlovákiával, Bulgáriával és Magyarországgal egyetértünk abban, hogy b lehető leggyorsabban megteremtsük a diplomáciai kapcsolatokat. Van még egy akadály, amit közös erővel

"N

A T\SZSZ a bejrufi incidensről

A TASZSZ pénteken röviden ismertette a csütörtöki bejrúti bankrablás történetét, és idézte arab lapoknak, illetve egyes arab köröknek ezzel kapcsolatos véleményei.

Mint a szovjet hírügynökség írja, október 18-án pisztolyokkal és géppisztolyokkal felfegyverzett ismeretlen személyek behatoltak a Bank of America bejrúti fiókjába, s az ott tartózkodó mintegy ötven személyt túszul ejtve, tíz millió dollárt követeltek az „arab népek harcának finanszírozására”. Követelték továbbá, hogy bocsássák szabadon a libanoni börtönökben fogvatartott palesztinokat és biztosítékot kértek szabad elvonulásukhoz.

Az incidenssel kapcsolatban az An Nida című bejrúti lap pénteki szamában megal lapította, hogy a támadók az amerikai érdekek ellen irányuló politikai akció jellegét akarták kölcsönözni tettüknek, s ezzel eltorzítani az imperializmus elleni népi harc fogalmát.

A bejrúti akció széles körű elítélésére talált a palesztin ellenállási mozgalom köreiben és a libanoni haladó

erőknél. A palesztin ellenállási mozgalom vezetősége

nyilatkozatot adott ki, s ebben hangsúlyozta, hogy a Palesztinái partizánoknak semmi közük az incidenshez és semmilyen kapcsolatban nincsenek a támadókkal.

és készséggel, kőfhpromisz- szumokkal fel kell számolni, meg kell határozni, ' hogy ezekben az országokban az NSZK nagykövetségeit milyen jogokkal ruházzák fel. A szakértők eddig nem tudlak megállapodni abban, hogyan intézzük el a nyugat- berliniek jogsegély ügyeit Meggyőződésem, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi egyezmény lehetővé teszi az összes érdekelt felet kielégítő, egyeztetett megoldást.

— Az a benyomásom, hogy Lengyelország és az NSZK kapcsolatai új szakaszba lépnek. Arra számítunk, hogy kétoldalú árucsereforgalmunk értéke az idén túllépi a 3 milliárd nyugatnémet márkát. Az NSZK 1971. óta Lengyelország legjelentősebb nyugati kereskedelmi partnere.

— Másfelől, népeink zavartalan, harmonikus együttműködése útján vannak még bizonyos akadályok. Ez esetben azoknak a Lengyelországban élő személyeknek áttelepítésére gondolok, akik németnek érzik magukat és a két német állam valamelyikében szeretnének élni. Országaink viszonyára néhány esetben árnyékot vetett a nyugat-berliniek már említett jogsegély ügye. Meggyőződésem azonban, hogy közös megoldást találunk az előttünk álló kérdésekre.

Családi házat vagy

nyaralót aka» építtetni?

Döntés előtt tájékozódjon.

Keresse fel az Építésügyi Tájékoztatási Központ Miskolci Információs Irodáját, ahol több száz

korszerű tervből vá asz hat.

Komplett tervdokumentációk 100—300 Ft értékben azonnal megvásárolhatók.

Irodánk tanácsadó szolgálata minden nap 9—1.1 óráig díjmentesen áll az érdeklődők rendelkezésén Címünk:

Építésügyi Tájékoztatási Központ Miskolci Információs Irodája

3530. Miskolc, Petőfi u. 5. Telefon: 35-320.

V