Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

Tiszta vizet a pohárba Megváltozott körülmények után Átányban HA A MAI helyzetet — a felszínre került több mint ötmillió forintos alap- és mérleghiány utáni szanálást — meg akarjuk érteni Atárry- ban, akkor kénytelen-kellet­len vissza kell kanyarodnunk kissé az időben. Odáig, ami­kor még ebben az Alföld északi peremén levő faluban két termelőszövetkezet volt, a Béke és a Dózsa Népe. A két közös gazdaság amolyan iga­zi, „ki a jobb, ki a tehető­sebb gazda” versengést foly­tatott egymással, s ebben a vetélkedőben vajmi keveset törődtek a megalapozott ter­meléssel. Mindkét tsz 'egyet­len szempontot tartott fon­tosnak: jobban fizessen, mint a másik. Ez a nemes vetélkedő meg is hozta az eredményét. Ami­kor 1969-ben egyesült a két termelőszövetkezet, közös út­ra lépett, úgy nézett ki az egyesült gazdaság, mint va­lami kisöpört porta: a rali­tárban semmi nem maradt. A következő esztendőben szanálták is a termelőszövet­kezetet, és ez a szanálás rög­tön meg is alapozta a továb­bi bajokat, gondokat. A meg­állapított kétmillió 800 ezer forint ugyanis nem a valósá­gos tükröt mutatta fel az eredménytelen gazdálkodás­ról. A hiány ettől az összeg­től jóval tetemesebb volt. Az új gazdasági vezetés fokoza­tosan ismerte meg a reális valóságot: olyan értékek sze­repeltek feltüntetve a terme­lőszövetkezet vagyonában, amelyek nem is léteztek. Az 1970- es esztendő az utóbbi idők egyik legrosszabb éve volt, a Búzakalász Tsz ne­héz napokat élt át. s bár 1971- ben nem szanálták a termelőszövetkezetet, a me­zőgazdasági nagyüzem ko­moly pénzügyi gondokkal küzdött. A könyvelés szerint is meghonosodott az a gya­korlat; hogy a következő év terhére vettek fel hiteleket, életkörülményeinek javulá­sát. Nagymértékben szapo­rodott a korszerű, városias, az ételféleségek forgalmazá­sára és kulturális rendezvé­nyek megtartására is alkal­mas egységek száma. Ezen helyiségekben hosszabb idő óta, de különösen az utób­bi években egyre több tár-' sadaimi rendezvényt: név­adót, esküvői összejövetelt tartanak, a szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti tagok általános megelégedé­sére. Sok olyan szövetkezeti üz­let, áruház, .vendéglő, cuk­rászda, presszó van me­gyénkben, mely bármely. vá­rosban levővel versenyképes színvonalon üzemel. Szövet­kezeteink az új eladási for­mákkal is segítik a tagok, a lakosság igénye növekedé­sét és gondolkodásának szo­cialista irányú formálását. A fejlődés ellenére termé­szetesen varrnak még gon­dok is. Sok még a kis 2U négyzetméter alatti és rak­tár nélküli bolt, az üzletek közel 20 százaléka, a ma­gántulajdonú épületben üze­melő egységek ilyenek. Ezek fenntartására ellátáspolitikai szempontból még hosszú ide­ig szükség lesz. Fejleszté­sükhöz lehetőség és türelem kell még. Jelentős a szövetkezetek tevékenysége városainkba:') is. Ez a folyamat különösen a hatvanas évek második, felében indult gyorsabb fej­lődésnek és létesült több új kereskedelmi egység. Töb­bek között szövetkezeti ösz- szefogással, megyei és or­szágos szövetségi támoga­tással megépült Gyöngyösön az iparcikkáruház és ÁBC- áruház, Hatvanban áruház­korszerűsítés történt és ÁBC- áruház létesült Egerben két ÁBC-áruház valósult meg és folyamatban van a Katona István téren a szövetkezeti összefogásból létesülő, közel kétezer négyzetméteres új áruház építése és Eger új hogy munkabért tudjanak fi­zetni, vetőmagot és a folya­matos termeléshez elengedhe­tetlenül szükséges dolgokat beszerezzék. Még 1970-ben hozzáfogtak egy szakosított szarvasmar ha-télep építésé­hez, amit mind a mai napig nem tudtak befejezni, mivel az anyagi lehetőségek nagyon korlátozottak voltak a - sza­nálás miatt. Az IDEI szanálás, amely gondos, részletes munkával készült el, felmértp a reális helyzetet, megállapította az ötmillió-háromszázezer fo­rintos alap- és mérleghiányt, s olyan eljárás, olyan szaná­lás következett be. amely az eddigi gyakorlatnál jóval több lehetőséget ad a terme­lőszövetkezetnek arra, hogy valóban gazdálkodni tudjon, ne pedig kapkodni, kapálóz­ni egy állandóan szorító hu­rok alatt: mikor tudjuk visz- szafizetni a tartozást? A je­lenlegi eljárás szerint elő­ször 1975-ben kell visszafizet­ni 362 ezer forint szanálási hitelt, s ami a döntő, minősé­gi változást jelenti: négy és fél milliót álékor kell majd megadni, ha a termelőszövet­kezet megfelelően megerő­södött, gazdaságilag megala­pozottnak bizonyul egy ilyen tartozás rendezésére. Erre pedig nagyon sok esé­lye van az átányi Búzakalász Termelőszövetkezetnek. Ha vetünk egy rövid, pillantást a közös gazdaság egyik leg­fontosabb bevételt biztosító növényének, a kenyérgabo­nának a termésére, a. követ­kező képet kapjuk. Míg 1971- ben 8 mázsa 40 kilós holdan- kénti átlagtermést takarítot­tak be búzából, addig a kö­vetkező két esztendőben így módosultak ezek a számok: tavaly 18 mázsás áttag, az idén 22 mázsa búza. f. ' . — Persze. régiesen — mondja Galváes Károly. . a termelőszövetkezet elnökbe­városrészén, Csebokszáriban több mint ezer négyzetméte­res ÁBC-üzlet épül a tervek szerint. A szövetkezetek tevékeny­sége megtalálható a megye minden településén. A me­gye 119 településéből 103- ban szinte kizárólag szövet­kezetelv biztosítják a lakos­ság ellátását, míg a többi községekben és a három vá­rosban az ■ állami kereskede­lem mellett tevékenykednek. Az utóbbi években a szö­vetkezeti összefogás eredmé­nyeképpen különösen Eger fejlesztésébe kapcsolódtak be a szövetkezetek. A szövetke­zetek tevékenysége színeseb­bé teszi a • kereskedelmi munkát a városokban, javít­ja a lakosság ellátását és az azonos feltételek megvalósu­lásának gyakorlatát is je­lentheti. A szövetkezetek által lét­rehozott boltok, vendéglátó egységek jól illeszkednek be a települési környezetbe és szép színfoltjai községeink­nek, városainknak. A kereskedelmi tevékeny­ség mellett széleskörűen se­gítik a szövetkezetek a ta­gok háztáji és kertgazdasá­gának fejlesztését, terménye­ik felvásárlását és értékesí­tését. A helyi lehetőségek feltárásával kisegítő ipari termelést és egyre szélesedő lakossági szolgáltatást vé­geznek. A nők háztartási munkájának könnyebbé té­telét, a nőpolitika megvaló­sítását, sokoldalúan segítik, például már 43 községben gázcseretelepet, 24 helyen olajkutat üzemeltetnek. A szövetkezetek lényegük­ből fakadóan «mozgalmi, kul­turális, nevelési, oktatási fel­adatokat is éllátnak. E cé­lokat szolgálja a szocialista munkaverseny és brigád­mozgalom, a különböző szak­tanfolyamok szervezése, az író—olvasó találkozók, a kulturális vasárnapok, mű­vészeti csoportok, korosok lyettese — katasztrális hold­ban számítva. Egyébként a múlthoz való ragaszkodás csak a termés­átlag holdban történő szá­molgatásakor volt jellemző a .szakemberekre. Az már az új gazdálkodás eredményei­hez tartozik, hogy az idén búzából tízmillió forintos ár­bevételre tették szert, hogy a szarvasmarhalétszám meg­duplázódott a tavalyi meny- nyiséghez képest, s a felszapo­rodott állatlétszámot 170 va­gon jó minőségű saját termé-^ sű lucernaszéna várja télen. A termelőszövetkezet az idén 1 millió 300 ezer forintot köl­tött gépekre eddig, ezt lehe­tővé tette az új szanálás. A könyvelés augusztus végi fő­könyvi kivonatába vetve egy pillantást, négymillió forint nyereségről győződhetünk meg. ATÄNYBAN tehát megin­dult a megalapozott gazdál­kodás, az új élet, az eddigi­nél kiegyensúlyozottabb meg­teremtése. Kétségtelen, hogy ha a hibákat keressük, ko­molyan kell számot vetni a hibák, gondok egyik forrá­sával, a személyes felelős­séggel. A régi gazdasági Ve­zetés a változó követelmé­nyeknek nem tudott megfe­lelni. nem jól gazdálkodott. A realitáshoz azonban az is hozzátartozik, hogy az .új sza­nálás könnyebb helyzetette« temíett az új vezetésnek. Az új vezetés pedig most be tudja bizonyítani, hogy a' szanálás akkor jó, ha nem toldozgatja-foldozgatja a kö­zös zsákot, amelyben a Ter­melőszövetkezet tagjainak vagyona van, hanem döntő és gyökeres változást idéz elő a termelőszövetkezet életében, ha kell. egyszerre nagyobb összeg áldozatával is. ÜGY TŰNIK, ez még min­dig olcsóbb, mint évről év­re éppenhogy befedni a lé­ket kapott csónaköt, Szigethy András találkozói, valamint a sport­én egyéb rendezvények meg­tartása. Megmutatkozik az érdek- > lődós a szövetkezeti munka iránt részközgyűléseken, a társadalmi munkában való részvétellel is. A szövetke­zeti törvény alakján a szö­vetkezetek vezetőségei az alapszabályban előírt formá­ban beszámolnak. E beszá­molókon, ez év tavaszán a köz- és küldöttgyűléseken több mint 50 ezer ember, idősebb és fiatal szövetke­zeti tag vett részt és közel kétezren mondtak véleményt a szövetkezeti munkáról. Szövetkezeti mőzgalmunk előtt a SZÖVOSZ VII. kóng- resszusa' és a megyei kül­döttgyűlésünk által elfoga­dott állásfoglalások alapján ez évben hármas, de egysé­ges féladat áll, amelynek végrehajtásán tevékeny­kednek szövetkezetünk és szövetségünk vezetőségei és dolgozói. Alapvető cél az év során a működési területen élő la­kosság áruellátásának, nö­vekvő szolgáltatási igényei­nek zavartalan biztosítása, és a jogszabályok, az alap­szabályok keretei között ■ a tevékenység további bővíté­se — a szövetkezetek gaz­dái kodásának hatékonyabbá tétele, a munka- és üzem- szervezés javítása, a tartalé­kok feltárása, a vezetés szín­vonalának emelése, s végül, de nem utoljára, a szövet­kezeti önállósággal, öntevé­kenységgel helyesen élve, a társadalmi vagyon gyarapít- tása, az ellenőrzés fokozása, a szövetkezeti demokratiz­mus továbbszélesítése, a tag­ság és a vezetőség jogainak érvényesítése. < A szövetkezetek előtt álló közös szocialista célkitűzések végrehajtásának előfeltétele, hogy a szövetkezet és a tag­ság, a vezetőség között egy­re szorosabb kapcsolat ala­kuljon ki, A eaövettesefrpo-.' Heves megyeiek az új üzemrészben x Héjformázott acélöntvények Borsodnádasdról Mintát vesznek az öntéshez olvasztott acélból. Munkában a Hottinger típusií automata formázógép, amely négy atmoszféra nyomással formálja a kívánt ala­kúra a 300 fokra hevített anyagot, . Tosa József művezető — aki Bekölcéről jár nap mint nan a lemezgyárba —, a héjtormázott öntvények minőségét ellenőrzi, (Foto: Erezi K. Gyula — MTI es Puskás Anikó) Az év második, felében kezdték meg a Borsodná- dasdi Lemezgyár új üzemré­szében a héjformázott acél- •öntvények gyártását. Ennek a gyártási technológiának az a lényege, hogy az automata formázó berendezések segít­ségével sima felületű öntvé­nyeket nyernek. Ezzel a módszerrel lehetőség nyílt arra. hogy gyorsan eleget -tudjanak tenni a megrende­lők kívánságának, hiszen a hazai és a külföldi gépekkel 1—5 ezres szériákat gyárt­hatnak lé. A megfiatalodott Borsod- nádasdi Lemezgyár dolgozói — köztük többen Heves me­gyeiek — így most közvet­lenül bekapcsolódtak az or­szágos gázprogramba; a ve­zetékrendszerekhez készíte­nek szerelvényeket. A ké­sőbbiekben részt vesznek az ugyancsak országos jellegű járműprogramban is. Jelen­lég a Hajtómű- és Felvonó­litikai elvek érvényesülése, a szövetkezeti tagok egyéni és közös érdeke megkívánja az éves, törvényben és jog­szabályban előírt közgyűlé­sek mellett a tagoknak, mint tulajdonosoknak további tá­jékoztatását. E tájékoztatás­nak jó formája lehet a sze­mélyes véleménycsere a Szö­vetkezet tagságával. Ez al­kalmat ad a szövetkezet ve­zetőinek, vezetőségeinek, küldötteinek és dolgozóinak, hogy felkeresve a szövetke­zet tagságát, -'közvetlenül is megismerhessék a vélemé­nyeket. A fogyasztási szövetkeze­tek megyénkben az1 elmúlt több mint negyedszázad alatt jelentős fejlődést érlelt el, amelyet segített a megyei szövetség is. A szövetkezet- politikai elvék tisztázása után új típusú munkakap­csolat alakult ki a szövetke­zetek és a szövetség között. Az újjáalakult . szövetség, amelyet a szövetkezetek ön­kéntes elhatározásuk alap­ján hoztak létre, érdekkép­viseleti és érdekvédelmi te­vékenységgel, széles körű szolgáltatással a mozgalmi, kulturális feladatok .ellátásá­hoz, tanácsokkal, javaslatok­kal látja cl a szövetkezete­ket. A szövetség tehát, amelynek munkastílusa, tar­talma állandóan formálódik, nem irányítja a szövetkeze­teket és felügyeleti jogokat nem lát el, hanem politikai, meggyőző, szervező, koordi­náló munkával, ajánlások­kal segíti a szövetkezetek fejlődését. A szövetkezetek működésük során szoros kap­csolatot alakítottak ki a he­lyi, a területi párt-, tanácsi szervekkel és tömegszerve­zetekkel. E kapcsolatokat a közös szocialista ügy érde­kében továbbra is ápolni szükséges. A mozgalomnak megyénkben jelentős múltja, tradíciója, gazdag jelene és biztos szocialista jövője van. Ii£. Uavellant i atut. gyár által exportált gyártó­sor öntvényéit készítik az új üzemrészben. Mint az üzem vezetői ter­vezték, ebben az évben hoz- 'závetőlegesen 300 tonna önt­vény kerül ki a korszerű héjformázó üzemrészből. A jövő évi terv viszont mái­éiért a kétezer tonnát is. Akkor a jejöilegi, ktiáu lct­szám — 43 dolgozó — már nem lesz elég a berendezé­sek ellátásához, ezért még mintegy száz munkás beta­nítására kerül sor. MpniittSu A 491& ökíote 12., péntek /

Next

/
Thumbnails
Contents