Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
A megyei tanács tárgyalta Az oktató-nevelő munka eredményei és gondjai Szerteágazq témát tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács. Az óvodáktól a középiskolákig, a tornaterem hiányától a nevelési problémákig sok minden szóba került a beszámolóban éppen úgy, mint a hosszan tartó vita során. Nem véletlen ez a szerteágazó napirend, hiszen több mint egy esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghozta határozatát az oktatás helyzetéről, valamint a fejlesztés feladatairól. A terjedelmes beszámoló, valamint az élénk vita valamennyi részletét és megállapításait hely hiányában nem tárhatjuk az olvasó elé. Célunk most csupán az, hogy érzékeltessük az oktató-nevelő munka eredményeit, és gondjait is. A jelen... Jelentős eredményeket könyvelhet el a megye az általános iskolák fejlesztésében. A tanulók 95,9 százaléka ma már szakrendszerű oktatásban részesül. Ez jobb az országos átlagnál. A tanítási órák 77,4 százalékát szakos tanárok tanítják. Az országos arány 76,2 százalékos. A szakrendszerű oktatás javítását, az iskolák között meglevő színvonalbeli különbség felszámolását nagymértékben segítette a 20 körzeti iskola szervezése. A jobb tanítási feltételek kialakításához hozzájárult a pétervásári általános iskolai kollégium létrehozása is. Az általános iskoláik területén a legnagyobb feszültséget ma is a tanteremhiány okozza. A 954 tanterem 43 százalékát délelőtt és délután is tanításra használják. Az országos arány ennél sokkal jobb, 29- százalékos. Ez a tanteremhiány egyrészt fékezi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, másrészt gátolja a tanórán kívüli foglalkozások eredményességét. Súlyosbítja a helyzetet az a szomorú körülmény, hogy 161 általános iskola közül 111 nem rendelkezik tornateremmel, 60 iskolában nincs műhely, 59-ben pedig hiányzik a könyvtár. A taneszköz-ellátottság területén már sokkal jobb a helyzet. A megyei tanács ebben az esztendőben több mint négymillió forintot, a minisztérium pedig kétmillió forintot adott szemléltető- és taneszközök vásárlására. Javuló tendenciát mutat az iskolák tanítói, illetve tanári ellátottsága is. Ennek egyik mutatója, hogy öt évvel ezelőtt a megyében 250 volt a képesítés nélküli nevelők száma, s az elmúlt évben mindössze 80. A középiskolákról érdeme® megemlíteni, hogy növekedett a szakközépiskolák aránya. Az első osztályokba be- ; iratkozott tanulóknak mintegy 50 százaléka már szakközépiskolában tanul. A középiskolák tanári, valamint szakember-ellátottsága jó. A szakközépiskolákban ma már van elegendő mérnök, közgazdász, szaktechnikus. A gondok között első helyen szerepel az a körülmény, hogy a középiskolai tanulóknak mindössze 20,3 százaléka lakik kollégiumban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a 2280 bejáró tanuló mintegy 70 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A körülményekhez mérten javult az oktatómunka eredményessége is. Ezt igazolják a középiskolai, egyetemi, főiskolai felvételek, a végzett felmérések és a tanulmányi versenyek is. Az oktatómunka javulását mutatja például, hogy jelentősen csökken az évet ismétlő tanulók száma, ugyanakkor emelkedik az egyetemekre, főiskolákra felvett tanulók aránya. Míg 1970-ben az egyetemre jelentkezett gimnazisták 60 százalékát vették fel, 72-ben már 63 százalékát. Részletesen foglalkozott * tanácsülés az iskolai nevelő- munkával is. Ezzel kapcsolatosan elmondották, hogy a nevelőmunka hatékonyságának fokozása egyre jobban a középpontban álL Az eredmény jelentkezik a tanórákon, az egész iskolai munkában, és az ifjúsági szervezetek tevékenységében is. Jelentős aa előrehaladás a világnézeti nevelés területén. Ezt elősegítette a pedagógusok jobb marxista felkészültsége, s az ideológiai továbbképzés rendszere is. A jövő • •• Az általános iskolák fef» lesztésénél az egyik legfontosabb feladat az egyes iskolák közötti színvonal fokozatos kiegyenlítése. A negyedik ötéves terv időszakában 94 általános iskolai tanterem készül el, s megépül a hevesi és a mátrafüredi általános iskolai kollégium. Megfogalmazta a megyei tanácsülés a távlati elképzeléseket is. 1980-ig például teljessé kell tenni a megyében a szakrendszerű oktatást. Éppen ezért a továbbiakban a körzeti iskolák továbbfejlesztésére, az általános iskolai kollégiumok építésére összpontosítja figyelmét a tanács. Nem kisebb feladat az sem, hogy a sürgető igényeknek megfelelően az osztálytermek megépítésével egyidejűleg gondoskodni kíván a megyei tanács a tornatermek, előadótermek biztosításáról is. A távlati célkitűzések legvitatottabb területe a gimnáziumok és szakközépiskolák fejlesztése. Annyi bizonyos, hogy a munkaerőhiányt figyelembe véve, o szakközépiskolák arányát 60 százalékra indokolt emelni. Figyelemre méltó megállapítások hangzottak el a nevelőmunkával kapcsolatosain. Hangsúlyozták, hogy a korszerű iskolának fel kell készítenie a fiatalokat a munkára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált eltöltésére. Olyan készségeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik folyamatos továbbképzésüket és önképzésüket a fejlődő szocialista társadalom világában. A tanácsülés megfelelő határozatokat is hozott, amelyek megszabják az oktató- nevelő munka irányát. Befejezésül ebből idézünk néhány sort: „Az irányítás segítse elő az alkotó-kezdeményező, a szocialista demokratikus jogokkal jól élő nevelői közösségek kibontakozását, a helyes tanár-diák viszony kialakítását. A tanulmányi és szakfelügyelet, az iskolavezetés adjon több segítséget a pedagógusok kísérleteihez, az önálló kezdeményezés kibontakoztatásához” A tanácsülés jó alapot ad a további munkához, a párt- határozat megvalósításához. fMLA Hai ív-ajánlatunk: 20.50: Színészmúzeum — Rózsahegyi Kálmán A magyar színpad egyik legjelentősebb realista színjátszója volt Rózsahegyi Kálmán, aki közel hét évtizedet töltött színpadon. Rózsahegyi Kálmán akkor szüle» tett, amikoF Pest és Buda egyesült, amikor még a lóvasút is forradalmi újításként hatott — 1873-ban —. s akkor hunyt el, amikor Gagarin elindult a világűr meghódítására — 1961-ben. Ez alatít a hosszú idő alatt a színjátszás is változott, fejlődött, s Rózsahegyi Kálmán művészete lépést tudott tartani ezzel a fejlődéssel. Szerepskálája igen szeles és sokszínű volt: az érzelmes operettől a klasszikus drámai szerepekig mindent játszott: Shakespeare-t és Moli- ere-t, Gárdonyit és Gorkijt, Rostandot és Móriczot. Már a Liliomfi első, 1916-os film- feldolgozásában is szerepelt, s később, az 1954-es változatban is. Színpadi szerepeit csak képek, s a pályatársak emlékezete őrizte meg számunkra, filmjeiből-viszont a képernyőn is láthatunk részleteket: az Állami áruházból, a Liliomfiból, a Budapesti tavaszból, a Mese a 12 találatról és a Micsoda éjszaka című filmből. A műsorban közreműködik még Páger Antal, Komlós Juci és Rózsahegyi Marika. A Harlekin pécsi szereplése Befejeződött a III. nemzetközi felnöttbábfesztivál Szeptember 26—30. között — immár harmadik alkalommal — rendezték meg Pécsett a nemzetközi felnőttbábfesztivált, mintegy félezer^hazai és kültöldi bábművész részvételével. A rendkívül színes és gazdag fesztivál közönsége tizenegy hazai és kilenc külföldi együttesnek, magánszámmai fellépő, miniszínházzal felérő művészetnek tapsolhatott. Elég csak felsorolni a résztvevőket, hogy következte ,ii tudjunk a fesztivál rangjára, amelynek külön érdekessége, hogy Európában Pécs az egyedüli, ahová nem a gyerekeknek játszó bábegyütteseket, hanem kizárólag a felnőtteknek szóló produkciókkal szereplő bábosokat hívják meg. Eszéki, besztercebányai, moszkvai, konstancai, lubli- ni, bochumi, londoni, montreali és római bábosok képviselték az európai amatőr bábművészetet, míg a hazai a miskolci, pécsi, salgótarjáni, tiszakééskei, kecskeméti, budapesti csoportok és az egri Harlekin együttes. A kétévenként megrendezésre kerülő találkozón nem osztanak díjakat, az elismerés, a szereplők rangsorolása már magában a meghívásban szerepel. Egyetlen mérce volt a bemutatók során — a nemzetközi szak- tekintélyekből álló bizottság véleményezésén kívül — a közönség tapsa. Ismerve a A Bóbita műsorából. (MTI-foto: Balogh P. László} Részlet a pépszerelem című darabból. műértő pécsi közönség ízlését, amelyhez az éppen nem szereplő bábosok nagy számú csoportjai adtak „lökést” — ez is felért a bírálattal. A külföldiek bemutatói nagyobbrészt élményszámba menő kuriózumok voltak. Így a Le Théatricule, Jean-Paul Hubert bábszínháza, amely a világ legkisebb színháza, mert egyetlen személy, ő maga az. igazgatója, írója, rendezője, játékosa, tervezője szceni- kusa. A hazaiakat képviselte az amatőrökkel egy szinti« nem vonható Kemény Henrik bábművész fellépése, aki a magyar népi bábjátékhagyomány közvetlen örököse és folytatója. Talán a legnagyobb tapsot és ezzel az UNIMA elismerő oklevelét kapta a budapesti ASTRA bábegyüttes a Cervantes Don Quijote című regénye alapján összeállított árnyjaté- kért. Hasonló dicséret jutott a vendéglátó pécsi BÖB1TA bábegyüttesnek, amelynek tagjai asszociációkat és víziókat mutattak be Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneműve részleteire. Szép sikert ért el az egri Harlekin, amelynek tagjai paródiákat mutattak be Gépszerelem, Show és Ébredés címmel. Ez utóbbi' Lo- vasy László magánszáma volt. A Gépszerelem zenéjét Szepessy György, az Egri Zeneiskola igazgatója szerezte, a műsor rendezője Pilisy Elemérné volt. Az egriek ismét igazolták egy igen nehéz, de látványos, az úgynevezett feketeszinházas technikában megszerzett jártasságukat. A sikeres szereplésért elismerő oklevelet és ajándékot kaptak a Harlekin tagjai. Évadnyitó az Anonym Színpadon (Bárányt Imre tudósítónktól): Megtartotta évadnyitó megbeszélését a gyöngyösi Anonym Színpad. Jónás Zoltán rendező értékelte az 1973-as évben eddig végzett munkát. Az együttes az idén nyolc műsorral lépet fel Gyöngyösön és a járás községeiben, többek között Csányban, Gvöngyöstarjánban, Mátra- szentimrén s a nyári karneválon, Egerben is. Méltóképpen emlékeztek meg a Petőfi-évfordulóról, és Csokonai Vitéz Mihályról. Az Anonym Színpad ebben az .évben is részt vesz a megyei színjátszó csoportok hatvani találkozóján, s bemutatja egyik műsorát a újpestieknek is. Ez a fellépés egyik része lesz a Heves megye és Űjpest között meglevő testvérkapcsolat kulturális csereakciójának. A színpad tervei között szerepel Sarkadi Imre Kőműves Kelemen című drámájának feldolgozása és bemutatása is. A csoport tagjai ebben az évben jutalomként eljutottak a szegedi szabadtéri játékokra is. wjsM |áru. október 3., szerda Senor Martino csodálkozva emelte fel tekintetét kedvenc könyvéből, amikor a fényképezőgépes idegen hirtelen felbukkant a teraszon. — Kicsoda ön? — Manuel Andradas. — Mit kíván? Le akarja fényképezni gyűjteményemet? Senor Martino Kolumbus előtti időkből származó régészeti gyűjteménye ugyanis világszerte ismert volt. ——— Nem, uram. azért jöttem, hogy megöljem. — Valóban? — Senor Martino arcán egy izom sem rándult. — Furcsa. Én azt hittem, fényképész. — Az is vagyok, mégpedig jó, remélem. De a gyilkossághoz is van tehetségem *• ez az utóbbi munka jobban kifizetődik. Pénzért gyilkol? —* MI ezJt úgy mondjuk, eltenni láb alól. Tisztességesebben hangzik. — Bérgyilkos ? — Az, — Hát" akkor* mire vár? Végezze el munkáját. — Nekem nem sietős, hacsak ön nem szeretne minél előbb túlesni rajta, — Gyakran gyilkol? — Hébe-hóba. — Ki bérelte fel arra, hogy megöljön engem? — Csak a közvetítőt ismerem, senor. Hallott a gyilkosok egyesületéről? — Biztosan valamiféle bűnszervezet. — Igen, senor. — Ki akarhatja halálod mat? — tűnődött Martino. — Mindannyiunknak vannak ellenségeink ... — A mostohafiam, egészen biztosan ő! — csapott Martino az asztalra. — Nem képes kivárni, hogy elpatkoljak! Hát azért sem togok meghalni. — Sajnálom, senor, önnek nincs lehetősége halasztást kérni. — Várjon — kiáltott senor Martino az ismeretlenre, akinek kezében már egy óriási revolver volt. — Azt mond tét, bogy voltaképpen fényképész, csak pénzért gyilkol. Ez azt jelenti, hogy szereti a könnyű keresetet. — Hát ki nem szereti? — Nézzen csak körül! Látja azt a vázát, a sarokban? Tudja, mennyit ér? ötezer új cruzeirót. Az a tálca meg háromezret! — Ha. valóban igaz, amit mond, elég nagy könnyelműség öntől, hogy őrizetlenül tartja őket a szobában! — Különleges vitrinekben tartom őket, riasztóberendezéssel vannak felszerelve. De időnként szükségét érzem annak, hogy itt nézegessem őket. — Nem látszanak valami drágáknak ... — Nem, de az értékük annál nagyobb. Ha lehet... — Nem lehet. Mondtam már, hogy bérgyilkos vagyok. Eleget kell tennem a rendelésnek. — Kár — törölte meg senor Martino izzadó homlokát. — S mit szól ehhez a hamutartóhoz? Elhiszi, hogy tízezer cruzeirót ér? A fényképész csodálkozva szemlélte a jelentéktelen, agyagból gyúrt hamutartót. '— Megbolondult a világ! Azt hiszem, ha elteszem láb alól. elviszak egy-két holmit emlékbe. — Nem lesz belőle haszna. Gyűjteményem minden darabját ismerik a szakemberek. Azonnal összefüggésbe hoznák a dolgot meggyilkolásommal. — Mindjárt gondoltam. — De mivel rokonszenvesnek tartom, mutatok önnek egy valóban értékes dolgot, egy aranyból készült szobrocskát. Gyűjteményem legértékesebb darabja. Jöjjön velem, a páncélszekrényben tartom. A rejtjelet csak en és- titkárom ismerjük, senki más nem tudja kinyitni. — Rendben van, csak cselek nélkül! Amikor senor Martino az ismeretlen tenyerére helyezte a finoman megmunkált szobrocskát, az elismerően bólintott: — Valóban remek darab! Vigyük ki ja teraszra, hogy jobban megnézhessem. — Kinn a napfényben még egyszer megvizsgálta, aztán • megszólalt: — Itt az ideje, senor. Felkészült? — Elszívhatok még egy cigarettát? S utána szeretnék még egy pillantást vetni gyűjteményemre. — Jól van, de siessen. — Adjon egy cigarettát. — Nem dohányzom. Hol van az ön cigarettája? Az előbb az asztalon láttam. — Bezártam a páncélszekrénybe» mert a dobozban egy parányi filmkamera van. Látott már ilyeneket? — Hallottam már róluk. A cigarettásdobozba tette? — Igen. De előbb lefényképeztem, amint állt revolverrel a kezében. — S azt mondja, hogy a páncélszekrényt önön kívül csak a titkára tudja kinyitni. Ha tehát holpap holtan találja önt, kinyitja a páncélszekrényt, és előhívja a filmeket? — Logikus a gondola tme- nete. _ — S én most mit csináljak? — kérdezte kétségbeesetten a bérgyilkos, és kis híján sirva fakadt. — Majd csak találunk valami megoldást. Amikor ide küldték, mit mondtak önnek? — Csak a nevet és a -címet. — Semmi mást? — Csak ezt. — Drága mostohafiamat is Luis Martínónak hívják, és itt lakik a birtokon. A név és a cím tehát egyezik. Ölje meg őt helyettem. Meg is érdemli, ilyen dolgokat kiagyalni! S én még az egész vagyonomat ráhagytam volna! — S mikor végezhetem el a munkát? — Estére. Egészen biztos itthon lesz, a személyzetnek pedig estére kimenője van. Én a városban fogok vacsorázni. S hogy megvigasztaljam, megígérem: holnap elküldöm önnek a kompromittáló filmet, legalább elkerüli a halálbüntetést. Mihelyt az öreg profesz- ször eltűnt a házban, • Andradas a zsebébe dugta az agyag hamutartót. Igaz, senor Martino azt mondta róla, hogy nem bírja eladni, de ezek az öreg professzorok mindig mást mondanak, mint amit gondolnak. Nem lehetetlen, hogy megkapja érte a tízezer cruzeirót Micsoda bolond világ!
