Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

J Konnvffípar? rekonstrukció KOSSUTH 8.17 10.05 11.30 12.20 12.35 13.20 13.50 14.30 15.10 15.45 16.05 16.20 16.47 17.20 17.56 18.41 18.51 18.25 19.35 20.25 21;30 22.20 23.00 0.10 Dvorzsák: Húszai ka. 3 felvonásos opera Közben: Nyitnikék A Szabó család KI nyer ma? Tánczene Nóták BMH. Budapesti muzsika Nőkről nőknek Harsan a kürtszói Dalok Riport Népi zene Forradalmi dalok BMH. Kamarazene Csongor és Tünde. II. rész , Atlasz Beethoven: Hősi induló Kritikusok fóruma Az MAHZ hangversenyének közvetítése a Zene­akadémiáról Közbeni Kb.: Versek Kb.: Népdalok Az MRT-kórus felv. Könnyűzene Az Alariús játszik PETŐFI 8.05 Táncdalok 8.30 Nóták 9.03 Kíváncsiak Klubja 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Mozart-művck 12.35 Bélyeggyűjtőknek 12.40 Házunk tája 13.03 Chopin: Négy scherzo 13.40 Orvosok a mikrofonnál 14.00 Crtirány: Alexandria 14.45 20 hosszú perc Belgrádban 15.33 Felhőkilátó 16.05 Liszt: XI. rapszódia 16.20 Magyar zenemüvek 17.00 Ötórai tea 18.05 Közvetítés a Bp. Honvéd— VVS Kassa és az U. Dózsa —Waterford mérkőzés II. félidejéről 20.30 Operettrészletek 21.20 Komlós János hangjátéka 22.05 Zongoraművek 22.20 Könnyűzene 23.15 Opérarészletek Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Mezei szőttes A mikrofon előtt: Árvái István, az SZMT vezető titkára. A riporter: Kosa ' Judit Háromnegyed ütemben lilgy este a Ságvári Endre Művelődési Központban Farmer és nyakkendő MAGYAR 8.05 1TV Ismétlések: 9.55 Delta 10.25 Temetés. Magyarul beszelő jugoszláv tévéfilm 11.30 Óvodások műsora 12.05 Nyugdíjasok műsora 16.46 Hírek 16.55 Bp. Honvéd—VVS Kosioe. UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés 18.50 Zenés utazás 19.20 Esi: mese 19.30 Tv-híradó 20.00 A föld szíve. IV. rész 20.50 Színészalbupi. Rózsahegyi Kálmán 21.30 A MAHZ hangversenye, vez. Mario Rossi Kb.: 22.15 Tv-híradó. 2. mozi I) cipő - fúl a mélyponton EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután 3. fél 6 és 8 órakor János vitéz Petőfi költeménye színes magyar rajzfilmen. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor János vitéz Délután fél 6 órakor Fekete város. I—II. Mikszáth regénye színes ma gyár filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napja Haláltánc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 6 és este léi 8 órakor Ártatlan gyilkosok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bakaruhában HATVANT KOSSUTH Legenda •E l’ERVÁSÁRA Ne csalj, kedves + ORVOSI.. I Ü'BYELET 1 Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- , • 'inszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyermekei: részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a .Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon; U7-ÍT1. MINT MINDEN élő szer­vezetnek. a gazdaságnak is szüksége van időről időre a megújulásra. A hetvenes évek szerkezetátalakító mun­kájának figyelemre méltó — és a lakosság tetszését is egyértelműen elnyerő — programja a könnyűipar megújulása. A bútoripar, a nyomda- és papíripar, a tex­til- és ruházati ipar re­konstrukciójáról nemcsak gyakran olvashatunk egy- egy újjászületett üzem át­adásakor, hanem már az üz­letekben is találkozunk e modernizálódó iparágak új termékeivel. E megújulásra nagyon nagy szükség van, hiszen a családi jövedelmek emelke­désével mindinkább nőnek az igények a több, jobb, korszerűbb, divatosabb ter­mékek mind bővebb válasz­téka iránt. Hasonló a hely­zet a lábbelivel is: míg 1965- ben csak 1,8. ma 2,3 pár bőr- és bérjellegű cipő jut hazánk minden lakosára. Ez természetesen az országos átlag. A képet finomíthat­juk az. 1972-es háztartássta­tisztika alapján. A felmérés­ben szereplő mintegy 10 ezer háztartás közül a szellemi és munkás háztartásokban egy felnőtt férfinak átlagosan 1.7 pár, mintegy 425 forint értékű cipője van; egy fel­nőtt nőnek 2,6 pár, mintegy 522 forint értékben. A csa­lád egy tagjára jutó cipő- kiadásokból a férfiak éven­te 153, a nők 228 forinttal részesülnek; egy 3—14 éves gyermeknek pedig évi 421 forintért vásárolnak cipőt. Mindez a keresletet jel­lemzi. És a kínálat? A ci­pőipar tényszámai gyors nö­vekedésről tanúskodnak. A lényegében csak a felszaba­dulás után „nagykorúsodott” cipőipar 104 termelő egysé­ge 1965-ben 25, 1970-ben 36, ma 40 millió pár cipőt ter­mel egy év alatt, ennek 70 százalékát hat nagy cipő­gyár állítja elő. Exportra e mennyiség 40 százaléka jut. Mindezek ellenére mintha keveset hallanánk a cipőipar fejlesztéséről — pedig itt is folyamatban van a rekonst­rukció. Ennek a programjá­ról. pillanatnyi állásáról kér­tünk tájékoztatást a Köny- nyűipari Minisztérium ille­tékesétől. Megtudtuk, hogy a bőr-, szőrme- és cipőipar korsze­rűsítése ma már része a ru­házati ipari rekonstrukció­nak, s a szakágazat a IV, ötéves terv időszakában — részben az V. ötéves terv előkészítésére — összesen 3.8 milliárd forint értékű fejlesztést valósíthat meg. Ebből 1,6—1,8 milliárd fo­rint jut a bőripar és 1,7 a cipőipar modernizálására. E pénzeszközök tételes fel- használásáról még az idén döntés születik. Pillanatnyi­Az ünnep előtti estén későn érkeztem vissza a kiszállás­ról, így hát azonnal Gálocs- káékhoz rohantam. Felüget­tem a lépcsőn, belöktem a lakás ajtaját, amely — mint mindig — most sem volt be­zárva. Az előszobában Gálocska fehér csizmái álltak. Gyön­géden végigcirógattam őket a tekintetemmel, levettem a kabátomat és beléptem a szo­bába. — Pszt! — villantotta fe­lém a zsemüvegét Gálocska nagymamája, lépteim zajára hátrafordulva. A szobában sötét volt. a tv-ben valami rajzfilmet ad­tak. Csak annyit tudtam ki­venni, hogy már elég sok a vendég: a készülék előtt egész erdőre való üstök me- redezett. Gálocska szokás szerint az ajtótól jobbra ült. Rögtön felismertem tornyos frizurájáról. Mellette üresen állt a szék. „Vár! — dobbant meg a szívem. — Engem vár!" Ahogy Gálocska felé tör­tettem. fájdalmasan bele­ütöttem a térdem a tálalóasz­tal sarkába — mind eddig is minden alkalommal. — Csitt.’ — pisszegett rög­tön a nagymama. Leültem. Egyedül a széke­ket nem kedveltem ebben a házban. Olyan kényelmesen lag a fejlesztések egy része már megvalósulóban van. más részükről döntést hoz­tak vagy készítenek elő. A CIPŐIPAR megújulását nem lehet elválasztani bőripar fejlődésétől, ezért vessünk egy pillantást a bőr ipar rekonstrukciójára, amelynek fő célja a terme­lőkapacitás bővítése, a mun kakörülmények javítasa — beleértve a környezetvédel­mi szempontokat is —, illet­ve a korszerű szervezés alapjainak megteremtése. A fejlesztés jellemző vonása, hogy a munkaigényes folya­matokat a vállalatok igye­keznek a szabad munkáske­zekhez közel, vidékre telepí­teni! A tenvek szerint a bőr­ipar gyártókapacitása 1978- ra 1970-hez képest 44 szá­zalékkal nő, s megkétszere­ződik 'a talpbélésnek való rostmübőr termelése. Már megkezdődött két nagy gyár: a Budapesti Bőr­ipari Vállalat és a Pécsi Bőrgyár összesen mintegy 600 millió forintos korszerű­sítő fejlesztése; mindkettő 1976-ra lesz készen. A Bu­dapesti Bőripari Vállalat gépcseréket hajt végre, és löleg vidéki gyáregységeit fejleszti; a Pécsi Bőrgyár pe­dig — a sertésprogrammal összhangban — sertésbőr- feldolgozó üzemet épít (a hazai sertésbőrből ugyanis gazdaságosan exportálható kész bőrök és bőrruházati cikkek állíthatók elől. A cipőipari szakemberek meggyőződése, hogy a cipő­ipar máris túljutott a mély­ponton, és abban is bizto­sak, hogy a vevők igényének megfelelő jobb kínálattal könnyen növelhető a cipőik iránti kereslet. . „Forradalmi” változás per­sze a rekonstrukciótól nem várható, hiszen a technoló­giai „áttörés” már korábban megtörtént: a korszerű, ra­gasztott talpú, illetve fröccs­öntött és vulkanizált cipők aránya megközelíti a 90 szá­zalékot. A maűnyagok al­kalmazásában is van előre­lépés: minden negyedik ci­pő műanyag felsőrésszel ké­szül, a cipőtalpak 90 száza­léka gumi vagy egyéb bér­helyettesítő anyag, végül minden harmadik cipőbe szintetikus bélést tesznek. A bőrhelyettesítők előretörése szükségszerű, hiszen a ter­mészetes bőr termelésének emelkedése nem képes kö­vetni a cipőtermelés növe­kedési ütemét. A CIPŐIPAR kapacitása 1975-ig 1970-hez képest 33— 35 százalékkal — 48 millió párral — nő. A mennyiség növelése és a minőség javí­tása mellett a fő cél a vá­laszték bővítése, az egyes vásárlórétegek sajátos igé­nyeinek mind teljesebb ki­elégítése. (S. G.) PAVEL SZMOLNYIKOV: Évente ötezer kilométer kábel A Magyar Kábelmüvek Erősáramú Kábelgyárában 1973-ban ötezer kilométer vezetéket gyártanak 6 00 millió forint értékben. A termékek 40 százalékát ex­portálják, jórészt a Szov­jetunióba, de a rendszeres vásárlók közé tartozik Svédország is. (MTl-foto — Bara István — KS) Uj létesítménnyel gazdagodott Pétervására Űj létesítménnyel gazda­godott a pétervásari szak­munkásképző iskola, a léte­sítmény a Központi Bizott­ság határozatának megfele­lően a honvédelmi oktatás színvonalának növelését, * tanulók fokozott testedzését szolgálja. A honvédelmi pó­lyán kötélpálya, kúszófolyo­só, vizesárok, palánk, grá­nátdobópálya van. A létesít­mény teljes egészében tár­sadalmi munkában készült el, az iskola tanulói körül­belül nyolcszáz órát dolgoz­tak rajta. A társadalmi munkások között is kiemelkedő volt Gazdik Péter és Némedi La­jos III., -valamint Homyák István, Béres József, Ludá- nyi László, Sebestyén János és Kazai Balint II. osztályos tanulók teljesítménye. Az új pályát a fegyve­res erők napján, a pákozdi csata 129. évfordulóján ün­nepélyes keretek között ad­ták át. A honvédelmi pálya fel­építése is bizonyítja, hogy a fiatalok is szívesen vesznek részt társadalmi munkában, ugyanakkor űj lehetőség te­remtődött arra, hogy az is­eafytefye* sekre. Józsa Antal Gyöngyös kólát edzettebb, rátermet- dolgozók által feltett kérdé- tebb tanulók hagyják el. Patkós István Pétervására Tanácskoztak az állami építőipar szocialista brigádvezetői A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szocia­lista brigádvezetői a napok­ban tartották meg tanácsko­zásukat. összesen 98 olyan brigád vezetője vett részt, amelyek egy része már el­nyerte, más része jelenleg küzd a cím elnyeréséért. A tanácskozások során ke­rékasztal-beszélgetések for­májában vitattak meg a bri­gádvezetők é6 az üzemegy­ségek, építésvezetőségek ve­zetői a vállalati munkaver­seny helyzetét, a verseny­vállalások teljesítését segí­tő, vagy gátló akadályokat. A dóigozók sok hasznos javaslatot tettek a gazdasági munka további javítására, a versenymozgalom bővítésére, A kőműves főüzem tanács­kozásán részt vett. Borbély Lajos vállalati igazgató is, s közvetlenül is válaszolt a lehetett, rajtuk ülni, akár egy kerítésen. Ma azonban ennek nem volt semmi jelentősége, x én gyengéden megszorítot­tam Gálocska kezét. — Te undok! — suttogta a fülembe búgó hangon, szemét le sem véve a képernyőről. — Már egészen elepedek utá­nad. Egy hónappal ezelőtt elha­tároztuk, hogy öszeházaso- dunk. A boldogságtól teljesen megzavarodtam. Már kétszer rángattak ki a troli alól. Egyszer pedig egy vonat is megállt miattam. „Látom — mesélte később a mozdony- vezető —, valami csodabogár masírozik a talpfákon. Neki egyenesen a mozdonynak. A mozdony fül tyre rá se ránt. Fékezek, az meg csak top­pant dühösen a lábával és ordít, hogy beleremeg az egész környék: — Már me­gint elment az utolsó villa­mos!" Gálocska a váltamra haj­totta a fejét: — Szeretsz? Hangjában annyi gyöngéd­ség volt, hogy a szívem a mellem bal oldaláról átugrott a jobb oldalra. önmagam számára is váratlanul, basz- szushangon válaszoltam: — Nagyon-nagyon! — Csendesebben, gyere­kek! — figyelmeztetett újra a nagymamája. Átöleltem imádottam vál­lát, és olyan jóleső érzés fo­gott el, mint azt az embert, akinek rettenetesen megfáj­dult a foga, aztán felébredt és felfogta, hogy csak álom volt az egész. — Mindennap álmodom rólad — suttogta Gálocska. — Jössz, megfogod a kezem és viszel magaddal, viszel földeken és esztendőkön át... Közben verset mondasz. Mel­lettünk meg ott ugró.ndozik Andrjuska és Lada ... Már régen eldöntöttük, hogy ha fiúnk lesz, Andrej- nek, ha lányunk, Ladának fogjuk hívni... Boldog mosollyal leheltem a fülébe: — Én vagyok a te király­fid... — En meg a te királykis­asszonyod — felelte. Ez volt a kedvenc játé­kunk. „Feltétlenül pohárköszön- töt fogok tartani — gondol-! t am. — Rendkívüli köszön­tőt. A szerelemről, az ábrán-1 dozásról és a világ leggyö-* nyörüséegesebb szempárjá-, ról...” Mintha meleg, puha hul­lámok emeltek volna a hátu­kon a magasba ... A természetellenes csöndre< tértem magamhoz. A szobá­ban világos volt. Előttem egy'< jól megtermett fickó, az ar-\ cán harag tükröződött. — Mi jogon ölelgeted a'< menyasszonyomat?! — kér-* dezte vészjósló hangon. Értetlenül fordultam Gá­locska felé és ereimben< meghűlt a vér: mellettem< egy abszolút idegen lány< ült. Rémülten meredt rám. „Sehol egy ismerős arc —; gondoltam, miközben eszelősJ tekintettel néztem szét. Hogy lehet ez?!” Levettem a kezem az is-; meretlen lány válláról es da-J dogva kérdeztem: — De-e-e... kérem... ez* nem a Ga-Gavrilov-lakás? — Gavrilovék a következő! lépcsöházban laknak — vilá-\ gosított fel a nagymama. Ahogy elhagytam a szo-í bát, szokás szerint alaposan; bevertem a térdem a tálaló-í asztal sarkába .,. Fordította: ^Záhemszky László Kissé csalódtak a gyerekek... A Magyar Úttörők Szövet­sége a2 általános iskolások sportéletének fejlesztése ér­dekében 1971 szeptemberé­ben meghirdette az úttörő sportjelvényszerző versenyt. Annak idejen tanítványaim­mal együtt örömmel fogad­tuk ezt a kezdeményezést. Sokan szerették volna a jelvényt megszerezni, ezért sokan tették ie az előírt pró­bákat. Sajnos, a jelvénye­ket már akkor sem tudtuk megszerezni. Az elmúlt tan­évben szintén sok versenvt szerveztünk Tanulóink nem­csak a házi versenyeken, ha­nem a járási és megyei út­törő-olimpián is értek ei szép eredményeket. Az ered­mények alapján 200 darab különböző fokozatú jelvényt rendeltem meg — beküldve a 400 Ft árat is — a gyön­gyösi járási úttörőelnökség­nél. Innen az igényeket tu­domásom szerint a megyei elnökséghez továbbították. Azóta már többször érdek­lődtem Gyöngyösön is. Egerben is, de jelvények a mai napig sincsenek. A gyer­mekek pedig türelmetlenül várják, hiszen becsületesen megküzdöttek — tegyük hoz­zá: meg is fizettek — érte. Sári József pedagógus, Ecséd i Uj klubot avattak hevesen Kettős ünnepség volt a fegyveres erők napján Heve­sen az V-ös számú általá­nos iskolában. A Finomsze- relvénygyár hevesi gyáregy­ségének KISZ-szervezete ez alkalommal adta át az új csapatzászlót az úttörőcsapat részére. A nap másik nagy eseménye a pinceklub átadá­sa volt. A klubot, a szülők és a fiatalok társadalmi munkával alakították ki. A helyiség átadása nagy ese­mény a csapat életében, hi­szen eddig nem állt rendel­kezésükre olyan helyiség, ahol az őrsi és egyéb fog­lalkozásokat lebonyolíthat­ták. A klub otthonosabbá té­teléhez nagy segítséget nyújtott a Hevesi Népmű­vészeti és Háziipari Szövet­kezet is. Tóth Márta Heves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents