Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

Újabb tettek, a családok érdekében

E

sztendők óta beszédtéma nálunk a születéri arány csökkenése, illetve — beleértve az utóbbi évek emelkedését is — nem kielégítő volta. Ám az is köztudott, hogy minden állami támogatás ellenére —, amely már eddig is évi több mint 11 milliárd forint — a sok gyermekes családok átlagos életszínvonala alacsonyabb volt, mint a hasonló keresetű gyermekteleneké, esetleg egygyermekeseké. A feladat tehát egyenesen következett ebből: mind nagyobb támogatást adni azoknak, akik vállalva a gyermeknevelés anyagi és tegyük hozzá, időnként erkölcsi terheit, a jövő építését, a nemzet fenntartását vállalják.

Évi 11 milliárd forint nagy pénz. Eddig ennyi telt a közös kasszából. Most a Minisztertanács határozata újabb és nagy jelentőségű segítségnyújtást jelent. Természetesen ahhoz, hogy többet nyújtsanak a „közös kasszába” is, többre volt szükség. Ügy tjlnik, most értünk el erre a pontra.

Nehéz lenne eldönteni, bogy a számos intézkedés közül melyik a legjelentősebb a sokgyermekes családok részére. A gyermekintézmények növelésére fordított összeg-e, amely azt jelenti, hogy több, korszerűbb óvoda és napközi otthon lesz a már meglevőknek, vagy a progressziven emelkedő gyermekgondozási segély, amely valóban azt az elvet tükrözi, hogy oda kell adni a többet, ahol nagyobb rá a szükség. Az egyes családoknál is jelentős lesz az az összeg, amelyet szülési és csecsemőkelengye segélyként kapnak. Ez az összeg a határozat szerint több mint kétszerese lesz a korábbinak, és éppen akkor jelentkezik, amikor a legtöbb kiadása van az új kis honpolgárt fogadó családnak.

D

e semmivel sem kisebb jelentőségű az a lehetőség sem, amely a gyermek ápolásához táppénzjogosultságot ad az édesanyának. Eddig csupán a gyermek egyesztendős koráig járt az ápolási táppénz, most már hároméves koráig évi 60, hatéves koráig évi 30

nap táppénzre lesz jogosult. A „gyakorló mamák” tudják legjobban felmérni, ez nem kevesebbet jelent, miflt a fizetés nélküli szabadságok tömkelegének csökkenését, hiszen normális körülmények között az évi hatvan nap körülbelül azt jelenti, hogy egyetlen fizetésnélküli szabadnapot sem kell igénybe venni gyermekápolásra. De csak örömmel lehet üdvözölni azt is, hogy a gyermekét egyedül nevelő anya — illetve apa — még további szabadságra is jogosulttá válik.

S lehetne-e vitatni annak nagyszerűségét, hogy az illetékes intézmények, hatóságok maguk ,is számon tartják, hogy legyen elegendő és eié- érhető árú gyermekruházati cikk. Mert kétségtelen, hogy a ruházati cikkek drágulása elsősorban a gyermekes családokat érinti, hiszen a gyerekek évről évre kinövik a ruhákat, s egy háromgyermekes családnak már nehéz lépést tartania az árakkal. Arról nem is beszélve, mit jelent az, amikor nincs is elegendő mennyiség különböző olcsóbb ruházati cikkekből.

Tovább növekedik a családi pótlék összege is a következő év második felétől, s ezt újra csak örömmel lehet nyugtázni.

A

mi ugyan nem teljesen új álláspont, de remélhetően fokozottan érvényesül majd, a lakáselosztásokban a nagyobb családosoknak és az új házasoknak nyújtandó előnyök. Hiszen hogy a fiatal házasok

mikor és hány gyermeket akarnak és mernek vállalni, azt nagyban befolyásolja lakáshelyzetük.

Űjabb és nagy lépés mindez a gyermekes családok segítésében, a gyermeket vállaló házasok számának növeléséhez, s ha nem is várható tőle egyik napról a másikra javulás, együttesen az ÁB bizonyos fokú, de nagyon is ésszerű és helyes korlátozásával, a távlatokban bizton számíthatunk kedvező hatására.

Sokoldalú és komplex segítségnyújtásról van itt szó a gyermek érdekében, s ez távlatokban a neipzet érdekével azonos. A rendelkezés, amelynek végrehajtási utasításai a következő hetekben, hónapokban látnak napvilágot — a rendelet egyes pontjainak hatályba lépésétől függően — rendkívül sok anyagi dologra hat ki. Ám igazán hatásos akkor lesz, ha a kormány által megadott anyagi segítségen túl fordulat következik be a több gyermeket vállaló anyák megbecsülésében is. Ha már nem érik hátrányok a gyermekeket vállalókat, sem a munkahelyen, sem másutt.

H

a a szemlélet is gyökeresen változik — a gyermekesek javára. Ezt természetesen nem lehet rendeletekkel szabályozni. De remélhető, hogy e nagy intézkedések hatására, ezen a téren is számíthatunk változásokra.

Deák Rúzs?

Áz új ötéves terv vállalati feladatairól

Az Országos Tervhivatal elnökének most megjelent utasítása szerint a vállalatoknak az ötödik ötéves terv kidolgozásának időszakában kétirányú tervezési feladatot kell ellátniuk. A vállalatok meghatározott köre — a tervhivatal, a minisztériumok, országos hatáskörű szervek felkérésére —, részt vesz a népgazdasági terv

megalapozásának munkáiban, s miután az illetékes szervek jóváhagyták az ötéves népgazdasági tervet, ennek alapján — figyelembe véve a gazdasági szabályozók előírásait, a piaci feltételeket, a helyi, lehetőségeket —, valamennyi vállalat elkészíti majd saját tervét.

Szüretelő

diákok

Egerben

(MTI-foto)

Elmozdul-e a holtpontról ?

Juhtenyésztés - távlatokkal

Milyen nagy különbség: nem kérdőjelekkel, hanem távlatokkal. Ugyanis még az év első hónapjában — egy Heves megyei felmérés alapján, amelynek tapasztalatai egybevágtak az országos tapasztalatokkal — arról írtunk lapunk hasábjain, hogy zsákutcába került egy fontos ágazat, a juhtenyésztés. Ezért is viselte az a cikkünk a „Juhtenyésztés — kérdőjelekkel” címet.

Röviddel ezután azt .is megírtuk — és megírták, sugározták a többi sajtóorgánumok is —, hogy a kormány a Gazdasági Bizottság döntése nyomán napirendre tűzte a juhtenyésztés helyzetét, s olyan határozat született, amely az optimális irányba fordítja az ágazatot.

Ezzel a határozattal tehát megnyíltak a juhtenyésztés távlatai.

r

Állománycsere,

fiatalítás

A probléma elsősorban az volt, hogy elöregedett és rohamosan csökkeni kezdett az anyajuh-állomány, a további utánpótlás bázisa. Ugyanis a korábbi közgazdasági körülmények nem -ösztönözték a gazdaságokat a fiatalításra, sőt az évek óta tartósan magas juhexport \ felvásárlási

árak „elszívták” még a minimális utánpótlást is. így alakult ki az a furcsa ellentmondás, hogy a növekvő külföldi kereslet ellenére egyre kevesebb juhot tudtunk exportálni, mert az elöregedett anyaállomány egyre kevesebbet produkált.

Az említett kormányhatározat és annak nemrég megjelent végrehajtási utasítása elsősorban az állománycsere, a fiatalítás irányában hat, amikor a meglévő anyalétszám 30 százalékának fiatal, egyszer leellett anyákkal való lecserélésére darabonként 500 forint üzemviteli támogatást biztosít. Ezáltal lehetővé válik 4—5 év alatt a teljes állománycsere, amely — a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség számításai szerint — 10—15 százalékkal növeli az ágazat jövedelmezőségét.

Ugyanakkor nemcsak a kivágott, terméketlen állatok pótlását ösztönzik a határozatok, hanem ugyanilyen mértékben kedveznek az anyaállományt bővítő gazdaságoknak is.

Érzékelhető

változások

Nem túlzás azt állítani, hogy juhászattal foglalkozó nagyüzemi gazdaságaink már

...................... ■ 1 ■"

v

ái'ták ezt a kormányhatáro- . zatot, s amint megjelenéséről értesültek, terveik — főként a közép- és hosszú távú tervek — kialakításánál szinte azonnal figyelembe vették.

Sőt még tovább jutottak ennél, mert az elmúlt hetekben, napokban _— a végrehajtási utasítás hatására — egymás után érkeztek és érkeznek a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőséghez a gazdaságok bejelentései a fiatalítás, az állománycsere állapotáról. Ugyanis az állománycsere, a pótlás és a bővítés meghatározott feltételeinek meglétét az állattenyésztési felügyelőségek ellenőrzik, illetve igazolják és csak ezeknek az igazolásoknak a birtokában kapják meg a gazdaságok az üzemviteli támogatást. Az eddig beérkezett bejelentések, illetve lei- adott igazolások szerint Pé- lyen a Tiszamente Termelő- szövetkezetben 333, Poroszlón 276, Hevesvezekényen 201, Bátorban pedig 229 darab jerketoklyóval fiatalodott az anyaállomány.

Ezeket a fiatal állatokat — az üzemviteli támogatás egyik alapfeltétele szerint — 3 évig sem el nem adhatják, sem ki nem vághatják a gaz-, daságolc Így biztosítható a már említett, 4—5 év alatt végbemenő teljes állomány- csere.

Igényesebb tenyésztési feltételeket!

Egy hatvani üzem, ahol nem köntöríalaznak

Nem újkeletű a hír; átszervezték Hatvanban a Költségvetési Üzemet. Lassan egy esztendeje lesz, hogy átvette az Ingatlankezelő .Vállalattól a kertészetet, az úttisztítást, valamint a helyi három köztemető fenntartását. Az intézkedés megduplázta. kétszáz fölé emelte a cég dolgozóinak létszámát, s olyan idei bevételi tervet eredményezett, amely meghaladja a tizenötmillió forintot.

Egyértelműen jónak, előnyösnek mondható a korábbi kis üzem volumenének, feladatkörének bővítése? Korántsem állíthatjuk. Kapacitás, tekintély dolgában kétségtelenül magasabb fokra emelkedett a Költségvetési Üzem, de ez az új rang sok mellékzQngével, hátulütővel járt. Rossz gépeket, épületeket, járműveket „örököltek”, ami a cég állóeszközeinek használhatósági fokát 56 százalékra csökkentette. S ennél is több hátrányt jelent, hogy az Ingatlankezelő Vállalattól idé került dolgozók nagy hányada hadilábon állott a munkamorállal, vagy pedig nem rendelkezett megfelelő termelési, szervezési tapasztalatokkal.

A bajok elé menni

A Költségvetési Üzem vezetői, a m§sjsAtözott. termelési viszonyok közepette, a lehető legjobb utat választották: a bajok elé mentek. Felmérték a helyzetet, a hibákat, hiányosságokat, s volt bátorságuk a leszámolásra.

Példaként hadd említsük a köztisztasági részleget, amelynek legfőbb gondja a szemétel'takarítás. A munka- fegyelemmel volt a legtöbb baj, s ez jelentkezett a lakosság kiszolgálásában is. Legelőbb tehát itt indult a „tisztogatás”. Az üzem vezetői nyolc fegyelmi eljárást bonyolítottak le, amelyek közűi kettő 'elbocsátással, hat pedig kártérítési kötelezettséggel végződött. További huszonnégy dolgozó maga mondott fel, miután képtelen volt megbarátkozni azzal a' gondolattal, hogy a havi bérért valamit tennie keli.

Csak a központ?

Mit takarnak a fegyelmi eljárások? Verekedéseket, italozást munkaidőben, gondatlan járművezetést, fekete fuvarokat, jogtalan előnyök követelését. Az eredmény: javuló munkaerkölcs, tisztult légkör, s annak a korábbi balhiedelemnek a felszámolása, hogy a szemétszállításra csak ráfizetni lehet.

A Költségvetési Üzem vezetői nem kimtörfalaaaak

akkor sem, amikor a város kertészetének feladatairól, problémáiról kell számot adni. Vallják, hogy a január elsejével átvett kertészet tevékenysége nem égy- ségés. Felszerelése avult, tervezési koncepciója szűk körű, ötletszegény, s irányítói kevéssé veszik igénybe a társadalom erejét. segítő- készségét. Nagy hiba, hogy korábban csak a város központjára fordított gondot a kertészet, s elhanyagolta a külső kerületeket, a nagyobb zöldterületek telepítését.

Az. ilyesféle hibák felszámolása nem megy máról holnapra. De ha komolyan veszik őket, mielőbb gyümölcsöt hoznak. A Költség- vetési Üzem így cselekedett. Már most biztosította a kertészet korszerű fűtésének anyagi feltételeit, következetesen igazodni igyekszik a város parkosítási tervéhez, s ugyanakkor keresi, erősíti kapcsolatát a széles társadalommal. Utóbbit igazolja a legfrissebb társadalmi akció, amelynek megvalósítására a 2-es postahivatal vezetője nyolcvan embert mozgósított. A Petőfi tér parkosítására vállalkoztak, miután virágot, facsemetét, díszcserjét, munkagépeket nyújt nekik az üzem kertészete. Az. általános terv megvalósítására vn'ó törekvést pedig az igatén még ebben az évben félmillió forintot használ fel a Költségvetési Üzem a Münnich Ferenc lákptélep környékének rendezésére. Szerepel e munkákban járdaépítés éppen úgy, mint1 az új, szép lakóházak közötti gyepágyak, virággruppok kiképzése.

Elhanyagolt

temetők

Ami mindezen gondok közepette legnagyobb súllyal nehezedik a megnövekedett üzem vezetőire, az a három hatvani köztemető elhanyagoltsága. Az Ingatlankezelő Vállalat hosszú évek során jóformán semmit nem tett, ezen a téren, azon felül, hogy beszedte a polgároktól a különböző illetékeket, sírhely- megváltási összegeket. Mindmáig nincs például temető- kataszter! Ha most a Költségvetési Üzem ezt pótolni akarja, legalább 150 ezer forintot kell költenie a terv elkészítésére. Rendelet írja elő városi szinten, hogy be^ kell keríteni a sírkerteket, s boncolószobával, orvosi helyiséggel ellátott ravatalozót kell bennük emelni, , valamint gondoskodni kell a sírhalmok, síremlékek ápolásáról, mégpedig vállalati kér

Jelenleg mindez hiányzik Hatvanban, mert a jogelőd, az Ingatlankezelő Vállalat mit sem törődött a problémával. Maszek sírgondozók szabad vadászterülete mindhárom temető, s nemegyszer előfordult, hogy a koncon marakodó, félrészeg „kertészek” botrányos jeleneteket rendeztek az emlékkövek-kö- zött. A Költségvetési Üzem vállalja a szembesítést mind e ballépésekkel, s azok következményeivel, mégpedig a polgárok bizalmának megerősítése végett. Elsőként a sírok ápolását veszik állami kezelésbe, becsületes, lelki- ismeretes kertészbrigád alkalmazásával. Rövidesen döntenek arról is, melyik vállalatra bízzák a temető- kataszter elkészítését, igyekezvén elejét venni a kegyeletsértő „rátemetésnek”. E munkákat pedig a rendeletben előírt további létesítmények — megfelelő ravatalozó, villanyvilágítás, kút! — terveztetése, költségvetés- bei állítása követi.

Sok idő nincs a gondolkodásra. Hatályos rendelet írja elő, hogy 1975. december 31-ig a városoknak országszerte rendezniük kell ezt a feladatot. Az eddig leírtak ismeretében azonban nincs okunk kételkedni, hogy a hatvani Költségvetési Üzem megküzd e gonddal is! IJgv egész város figyel most rá.

A kormányhatározat nemcsak az állomány fiatalítására és bővítésére serkenti a gazdaságokat, hanem a korszerűből igényesebb tartásitenyésztési feltételek fokozatos kialakítására is. Általában tudniillik — mondották a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőségen is — sok helyen úgy vélekednek, hogy a juh igénytelen, s megél a legmostohább körülmények között is.

Ez a szemlélet kettős kárt okoz: részint megakadályozza a juhok gyors növekedését, súlygyarapodását, s ez kihat a jövedelmezőségre; másrészt ,pedig a korszerűtlen körülmények mellett egyre nehezebb a gondozók fiatalítása, vagyis a 100 évvel ezelőtti feltételek, technológia nem vonzza a fiatal szeakembere- ket. Arról, hogy ez az utóbbi következmény mit jelent, bizonyára fölösleges szólni.. Ugyanakkor érdemes rámutatni arra, hogy a technológia korszerűsítése egyben jelentősen enyhíti az itt-ott már nyugtalanító létszámgondokat is, hiszen — mint a többi, immár iparszerűvé formált állattenyésztési ágazatban — a korszerű technológia azt is jelenti, hogy lényegesen kisebb gondozói létszámmal egyre több állatot lehet tenyészteni, hizlalni. Egyébként ez is a jövedelmezőség növekedését segíti.

Az ágazat csakis így mozdulhat el a holtpontról.

Faludi Sándor

,#ÜWÍSM @

lö vi -riOábfiH- öu kedd-