Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
Az emlékeztető ne csak az irattárat gyarapítsa! A szolgáltatást még tanulni kell Közérdekű témáról — a szolgáltatásról — tanácskoztak a minap a feladatban leginkább érdekelt megyei építőipari szövetkezetek és vállalatok ' képviselői Egerben. Számonkérés és programegyeztetés volt az értekezlet: a megyei tanács ÉKV osztálya arra kért választ, hogy az egyes építő- szervezetek mire használták fel a korábban kapott szolgáltatásfejlesztési támogatást, másrészt a pillanatnyi helyzetre, a gondokra, törekvésekre volt kíváncsi. Mint kiderült: néhol valóban jó helyre kerültek a kapott forintok, jó célokat szolgált a segítség. Az Egri Épületkarbantartó Szövetkezet, a Hatvani Építőipari Ktsz és a Heves megyei Szolgáltató Vállalat szembetűnően javította munkáját, előbbre haludt. Másutt azonban a vártnál kisebbek az eredmények, ■jóval többet ígértek, mint amennyit teljesítettek. S sajnos, nincs is kilátás arra, hogy ez utóbbiak behozzák hátrányukat és a jövőben már teljes mértékben számíthatunk rájuk. így a közeljövőben sorra kerülő tété les elszámoltatás után, átcsoportosítják segélyösszegeiket oda, ahol komolyabban veszik a fontos megbízást Amikor a súlyos kijelentések elhangzottak — mondani sem kell, — többen is megpróbálták „magyarázni a bizonyítványukat”. Ilyen, olyan okokra hivatkoztak. Arról panaszkodtak például, hogy napjainkban számos olyan munkát végeznek a lakosságnak, ami — szerintük — szolgáltatás, de hivatalosan nem számítják annak, s ennél fogva természetesen nem is jelentkezhet a „teljesítménylapjukon”. S miközben e munkáknál a kerítés- __ és garázsépítésre, lakásbővítésre hivatkoztak. vélt igazukat próbálták bizonygatni, eszükbe sem jutott más olyan tevékenység, ami valóban szolgáltatás, s jelenleg, sajnos, még „hiánycikk” szűkebb és tágább hazánkban egyaránt. Mások — a már annyiszor ' elhangzott, de téves szemléleten alapuló -»= furcsa megállapításokkal’ védekeztek: ,^kicsit túlértékelt feladat a szolgáltatás”, hiszen koránt sincs rá olyan igény, mint amilyent lépten-nyomon emlegetnék. Volt, aki kijelentette, hogy akár hiszik, akár' nem: több mint kétesztendős ; működésük alatt mindössze; két valamirevaló mégrende-; léssel keresték fel őket. Később azonban olybá tűnt,; hogy maga a. felszólaló sem hiszi el, amit mondott, mi-: után jelentősebb szolgáltatásfejlesztést helyezett kilátásba mégis, természetesen ha —: ők is megkapják a megyei tanács segítségét. Bizonyára1 nem szükséges különösebben hangsúlyozni az előbbi ! és utóbbi kijelentés közötti! ellentmondást: ha valami iránt nincs igény, nyilván-! való, hogy nagyobb áldozat! árán sem lesz. Vagy másról van szó? A kevésbé ismert, a kevésbé kielégítő szolgáltatás nem kellett eddig, s; most végre tökéletesebb munkával szeretnének eredményt elérni? Nos, az más. Ezzel kellett volna kezdem! Voltak — -vannak — nem is kevesen, akik a kellő! anyagi érdekeltséget hiá-! nyolták, hiányolják a szol-! gáltatásban. Napjainkban, amikor mindenütt a jövedelmezőség került előtérbe, egy szövetkezet, vállalat sem engedheti meg magának, hogy munkájára ráfizessen — vélekedtek. — Helyes lenne ,a kedvezményeket élvező tiszta szolgáltató profilú szövetvezetek, vállalatok sorát bővíteni, vagy egy-egy általánosabb építőszervezeten be- íSB Úszta szolgáltató profilt kialakítani, hasonlóan kedvező feltételek mellett. Kétségtelenül van igazság a véleményeikben, s elgondolkodtatok a javaslataik. Ám az is igaz, hogy egy-egy szolgáltatás nemcsak azért ráfizetéses, mert épp szolgáltatás, hanem sokszor azért is, mert éppenséggel nem olyan, nem az, amit történetesen várnak a megrendelők. Vagy pedig úgy szervezi azt meg a ktsz, a vállalat, hogy „többe kerül a leves, mint a hús”. Mire gondolunk? Nos, például arra, hogy többnyire ugyanazt a tevékenységet végzik az iparosok '— s általában csupán megszokott feladatot — így nyilvánvalóan elaprózódik a megrendelés, egy-egy Szervezetre viszonylag kevés megbízás jut, amivel aztán tényleg nem nagyon érdemes foglalkozni. Másrészt —, hogy a szervezést is említsük — különböző tárgyi feltételek, létszám-, szerszám- vagy járműhiány miatt lassú a teljesítés. Egy-egy elromlott zár, betörött ablak javításához ha kiballag egy-egy iparos, bizony vagy a munkája, vagy az ideje’nincs megfizet-' ve, úgyszólván csak az anyag, vagy az alkatrész árának tényleges megtérülése biztos. Néha egyszerű feladattal is vissza kell térni a műhelybe. rfa mindenütt lenne legalább egy egyszerű jármű, ahol indokolt pedig egy műhelykocsi, bizonyára sokkal gyorsabban, tökéletesebben menne a munka. Másutt pedig például megfelelőbb forgóalappal lehetne biztosítani egy-egy alkatrész, anyagféleség azonnali használatát, végső soron elkerülni a feladat lassú teljesítését. Áz ■ előforduló párhuzamos tevékenységek — hasonló szolgáltatások — helyett jó lenne az egészségesebb munkamegosztás mielőbbi megvalósítása, kellő piackutatással az új vállalkozások egész s.oirának bevezetése, s ezek megfelelő propagálása. Legalábbis ma még korai például Recsken — ahol már közel negyedszázada működik egy hasonló profilú ktsz — a Heves megyei Szolgáltató Vállalat erőtelje- 1 sebb fejlesztése. Azt, hogy „győzzön a jobbik”, legfeljebb később, amikor esetleg sokkal több feladat akad már, kívánhatjuk, várhatjuk. Sokan hangoztatták és vallják, hogy baj van a munkaerővel. Néhol kevés az ember — s nyugdíjasok munkába állításával sem változtathatnak a helyzeten, mert az idős emberek foglalkoztatásának még mindig korlátái vannak. Másutt meg éppen az a gond, hogy sok az ember: legalábbis úgy tűnik, hiszen kevés az elfoglaltságuk. Már ami a hivatalos munkát illeti. Nem egy közülük ugyanis műszak után, vagy éppen szabadsága idején saját munkaadója elől is felvállalja a különböző megbízatásokat. Gond, nagy gond ez a „kontárság”, s tehetetlen vele szemben a ktsz, a vállalat, még akkor is, ha — mint például a hevesiek tették — jelentősebb árengedményt ad a megrendelőnek. Rendkívül érdekes, s elgondolkodtató, hogy nem egy esetben a megrendelő ugyanazt az iparost drágábban is megfi- ' zeti „maszekban”, mint a hivatalos munkaidőben. Nagyobb, sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az ellenőrzésre, jó lenne alaposan megvizsgálni, hogy mitől olyan kapósak a kontárok, s mielőbb intézkedni a rend érdekében — különben sohasem változik, javul a helyzet Ilyenekről és hasonlókról esett szó az említett megyei tanácskozáson, amelyet különösen az tett most időszerűvé, hogy IV. ötéves ter- vünkfélidejében járunk, s a szolgáltatási program 'még1' valósításával, sajnos, még korántsem lehetünk elégedettek. Rendkívül sok a tennivaló, feltétlenül szükséges az erőket fontos feladatainkra irányítani. Sok minden elhangzott, pro és kontra. Reméljük azonban, hogy ezúttal végre nem csupán újra napirendre tűzték megyénkben a szolgáltatásokat, az értekezletről készülő émlékeztető nemcsak az irattárakat gyarapítja, hanem minden, okoá, józan szó az érdekeltek tudatába vésődik. Javul a munka —s, ez valamennyiünk hasznára lesz. t Győni Gyula 'M I Uj távvezeték épül Az Országos Villaniöstávvezeték Vállalat 49 km _ hosszú, 220 kilovoltos vezetékrendszert épít a Duna menti Hőerőmű és a dünaújvárosi elektromos alállomás között. A távvezetékről a dunaújvárosi ipari és magánfogyasztók kapnak energiát. (MTI-foto: Hara István) Apcon, két jégverés után gos közlekedés egyik feltételének megteremtése, az összefüggő világítás megoldása miatt nem halogathatjuk tovább a munkát — mondja Sáfrány András vb- titkár. Majd arról beszél, hogy egy további gondjuk- bajük szintén orvoslás előtt áll. Az Apc és Rőzsaszent- márton közötti útról van szó, amely az utóbbi években használhatatlanná vált A négy kilométeres szalcaszt a megyei tanács már felülvizsgáltatta, s Tiliczky József országgyűlési képviselő a felújítási munkákról biztató ígéretet kapott a KPM igazgatóságán. ★ Megyeszene apadó’ban van a kisebb 'községek lakóinak lélekszáma. Apcon az ellenkezővel találkozni. 1970-ben tartott népszámlálás során még 3504 személyt írtak össze a biztosok, most pedig 3700 lakóról beszélnek a tanácsnál. Ez a fejlődés az ipartelepítéssel függ össze. A Qualität vidékről ide járó dolgozói közül egyre többe®, költöznek a faluba. S akadna letelepedő a Minőségi Szűcs- és Bőripari Ktsz üzemében is, amely az egykori malomban vetette meg a lábát, exportra szállító munkahellyé fejlődve néhány rövid esztendő alatt. Csak a telek-ellátottsággal van probléma! Kevés az építkezésre alkalmas terület Apcon. A tanács kisajátítással kísérli meg a gond felszámolását. A Fő utca és a Béke utca között például Augusztusban * kétszer akarta elvinni a víz Ápcot! A hónap elején, meg az utolsó napján. .Mindkétszer délután 5 óra tájban keztek tornyosulni a fellegek, s nem sokkal később ömlött az eső, mintha dézsából öntenék. Hegyről induló szennyes ár hömpölygőit keresztül a falun, utcaszélességben. S köz- ben-közben jég pásztázta a termelőszövetkezet gyümölcsöseit. A második vihar elültével jegyezte meg fájdalmas keserűen. valamelyik paraszt- ember: Ha ezt kibírtuk, most már az atombomba se tudja eltörölni Apcot**«, Tkr •Magunk is meggyőződtünk a napokban, mennyire szívósak e település lakói. Amerre megfordultunk, rend és bizakodás. Feledik az ítéletidőt, s valamennyien azon munkálkodnak, hogy tovább fejlődjön falujuk. Fejlődik is! Megállás nélkül. Változik arca, köntöse. Szűkös, nedves volt orvosi rendelője. Alkalmatlan arra, hogy hatékonyan szolgálja 3500 ember egészségügyét. A tanács közel félmillió forintot irányzott elő bővítésére, az orvosi lakás átalakítására, s mind e munkák már befejezéshez közelednek. További negyedmilliót a Fő utca és a Bethlen Gábor út felújítására költöttek a tanács vezetői. Most pedig kezdődik a Petőfi tér, a Kossuth Lajos utca és a Fő utca közvilágításának korszerűsítése. — Nagy a forgalom ezeken az utakon! A biztonsáHELVES-E az — hallottam már többször is. —, ha egy kizárólag női munkaerőt foglalkoztató munkahelyen egyetlen férfi van, s az az egy is: főnök. Vajon van-e valahol is női főnök ott, ahol csak férfiak dolgoznak? Én még ilyenről nem hallottam — mondja a méltatlankodó, majd hozzáfűzi : — Ha a többség nő —- nyilván a munka jellegéből adódóan, — akkor a vezető is nő legyen! A férfi vezető megértheti ugyan az irányítása alatt dolgozó nő gondját, de képtelen, együtt érezni vele. jVtegértés és együttérzés — nagy különbség... Oly nagy, hogy óhatatlanul el- • len téteket' szül a vezető és a beosztottak közölt. Akivel a közelmúltban beszélgettem erről a témáról, nézetét bizonyítandó, elmondott egy — egyébként meglehetősen felháborító — esetet. Az egyik intézmény fontos — közügyekkel foglalkozó — osztályán kilencvenkilenc százalékban női munkaerőt alkalmaznak. A hiányzó egy százalék: az osztályvezető, az egyetlen férfi. Zsarnok, hirtelenkedő, rosszindulatú. .. s még jó néhány jelző ráillik a magatartása, a vezetési stílusa, légióként azonban a férfi és nő egyenjogúságai, a társadalom nőpolitikáját semmibe vev5 szavai és tettei alapján. Ez a vezető egyáltalán nem titkolja, kit tart — természetesen a nők között — jó -mun- , kaerőnek. „Jó munkaerő csak az lehet, akiről eleve feltételezhető, hogy belátható időn belül nem megy szülési szabadságra.” Ezek a hamis, csengésű szavak, e balga fej szülte értékítélet, nem kér kommentárt. DE MI TÖRTÉNIK akkor, ha az egyik ilyen munkaerő, aki a „legaslegfeltételezhetőb- bék” közé tartozott, egy napon gyermekáldás elé néz? Itt, ezen a munkahelyen nem az történik, mint máshol, ahol felnéznek a leendő kismamára, tisztelettel övezik és igyekeznek kedvébe járnjj Az említett osztály mindaddig kiváló nődolgozója — valóban az — négy hónapig jól eltitkolta főnöke előtt a „bűnét”. A kolléganők tudtak róla, de érthető módon osztoztak a titoktartásban. Ám meddig lehet rejteni azt, am\ inkább büszkeségre -érdemes, mintsem titkolásra? Ez esetben a kényszerűség szólt közben. A terhes asz- saqto — szigorú orvos; utasításra — táppénzre ment. A főnök, aki számtalanszor megismételte már, hogy neki „a bizonytalan betegeskedések” felettébb gyanúsak, megkérdezte, mi baja? Természetesen nem a felvilágosításra legilletékesebbtől — hiszen ő félve, suttyomban távozott —, hanem a kolleganőktől. akik egyébként megkapták, a felhatalmazást a „vétség” közlésére. S a főnök. megcsalatva-becsapatva csak ennyit préselt ki magából: nemrég kapott fizetés- emelést; hát ez a hála?! Nos, mondta ki az áment vitapartnerem, ez a példa is igazolja, hogy nők> főnöke nem lehet férfi, csak no. Nincs igazam? Nincs! Az Ilyen példa, s az ilyen vezető csak egészen kivételes. Kirívó. Kevésbé megfogható, árnyaltabb ellentétek vannak és még leszr nek is sokáig. De a szembetűnő vagy lapuló konfliktusok megoldásának, illetve feloldásának semmiképp se az az egyetlen módja, hogy aokul csak no dirigáljon, férfiakat pedig csak férfi.' 'Végtére is nem az elkülöní-5 tés, hanem a közelítés politi-< káját akarjuk érvényre jut-< tatni. A vezető — legyen az férfi, vagy nő — ne legyen vezető,^ ha nem alkalmas rá. A tehet- séget nem az határozza meg, 5 hogy melyik nemhez tartó-; zik az, aki irányít. A mérv-< adó: az alkalmasság. Az persze más kérdés, hogy a nők jogait szavakkal^ és tettekkel sértő férfi veze-í tő uralkodását ne tűrjük? meg. Törvény védi a nőket,? s az egész társadalom ismeri! az elveket, amelyek mérv-j adók. De azt a kívánságot is! elmondtuk és leírtuk már? jó néhányszor, hogy a nő is| védje jogát, s ne hátráljon!! Ne tegye ezt különösen ak-i kor, ha egy egész kollektívá-J ról van szó. A MAGA NEMÉBEN érthetetlen az eset, amit el? mondtunk. Éppen ez mon-j datja ki velünk a talán kissé$ erős szavakat is: a társadalom védi a nők jogát. Ám a? nőnek az is joga — egy kol-< lektívának meg egyenesen^ kötelessége! —, hogy harciasán szembeszálljon azokkal,? akik ellenük szólnak és cse-j lekszenek. Már csak azért is,! mert ez nem kizárólag nő-J kérdés. Társadalmi ügy! Csala László kialakítotok 14 telket, s ezek kisajátítási eljárása befejeződött. A közelben szemeltek ki további 30 házhelyet, amelynek a beépülése már egy új utcát ígér a községnek ... Itt építkezhet rövidesen Farkas Sándor, ifjú Gulics István, Turcsányi László, Szűcs Károly, s itt jut telekhez a fiatal házas Torda László, meg többi társuk. A sorrendet bizottság állapítja meg, amelyben a tanács és pártszervezet küldöttei mellett az érdekelt üzemek is képviseltetik magukat. ★ Ami az apCi termelőszövetkezetet illeti, az idei nyárra — kivétel a két viharkár! — nem panaszkodhat Almást Pál, a gazdaság elnöke. Mert bár 367 hektár búza termelése elmaradt a tervezett 32 mázsás átlagtól, kárpótolja őket a triticale, s különösképpen a tavaszi árpa, amelynek termésterületéről hektáronként 15 mázsás többletet takarítottak be. Az elkövetkező évek javulást ígérnek az állattenyésztés területén is! Ennek egyik záloga Hanzlik József, aki most került haza szülőfalujába a főiskoláról, s személyében agrármérnök kezébe jutott e fontos üzemág irányítása. A község vezetői, karöltve az iskola tanáraival, mindent megtesznek annak érdekében is, hogy felkeltsék a? érdeklődést a fiatalokban a mezőgazdaság iránt. Ez most központi kérdés Apcon, mert elöregedés fenyeget a közös gazdaság portáján. * Végül egy szép, példás ■összefogásról szeretnénk hírt adni. Országos gond, ami Apcon jelentkezett, éppen ezért tartjuk fontosnak a . megoldás ismertetését. Kevés a bölcsödéi, óvodai férőhely, összesen alig 80 gyermeket tudnak az intézmények fogadni. Sorban áll legalább egy harmadik csoportra való apróság. Hogyan mentek a baj elébe az ap- ciak? Az egész község összefogásával. A Qualität a tech- nilzai feltételek biztosításának költséget dobta a kalapba. A termelőszövetkezet két óvodai alkalmazott munkabérét. A Minőségi Szücs- és Bőripari Ktsz az. óvodabővítés céljára kiszemelt épületrész átalakításával járó szakipari munkákat vállalta. A tanács bútorzatról gondoskodik. S a község vezetői azt mondják, novemberben már működni fog a . kibővített intézmény Tessék: lehet utánozni! (moldvay) MmsösCk 1973. szeptember IZ„ szerda Női vagy férfi vezető?
