Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

# Uj vezető — új tervek ? Két hónappal ezelőtt ‘ke­rült, a gyöngyösi járási hiva­tal művelődésügyi osztálya élére Murcsányi László. Az egri főiskola adjunktusa volt. Ezek a száraz tények. Üj vezető, teszik rnég hozzá ha­sonló helyzetben néhányam És ilyenkor az . új söprőre vonatkozó megállapítási is hozzáteszik. Mennyiben igaz ez a mostani esetben? □ □ □ A jellemző és meghatározó tényezők közül a környezetet sem lehet kihagyni. Nem hivalkodó, de nem is semmitmondó a hivatali szo­ba külső képe. Az íróasztal nem tolakszik a belépő elé, inkább a tárgyalás helyét nyújtó néhány • ülőalkalma­tosság kínálja magát. Ha va­laki ebből akar következtet­ni, ám tegye meg. — Miért hagyja ott a fő­iskolát valaki egy osztály- vezetői beosztásért? — Elvétve éreztem ki­mondatlanul is ezt a kér­dést néhány találkozás al­kalmával. Mégis, a főiskolai adjunktus: az szimbólum is. Engem Gyöngyösre nemcsak az a másodlagos, de egyál­talán nem mellékes tény is visszahozott, hogy itt volt a lakásom, itt van állásban a feleségem, és mindezt Eger­ben nem sikerült biztosítani, hanem az a nagyon fontos körülmény, hogy erről a környékről származom, itt kezdtem el tanítani, itt vál­tam felnőtté, sikerek és ku­darcok emléke köt ide, de jó ismerőseim és barátaim egy része is ide való. Haza­jöttem. □ □ □ A tanévet előkészítő érte­kezlet az idén a gyöngyösi járásban a kereteiben eltért a korábbiaktól. — Szeretnénk kialakítani* az egységes szemléletet és azt az együtjtműködést, ami nélkül a községekben a pe­dagógiai munka nem folyhat eredményesen. Az iskolák, óvodák munkája nem nélkü­lözheti a helyi párt- és ta­nácsszervek, tömegszerveze­tek figyelmét. Ehhez pedig szót kell értenünk az érin­tettekkel. Ismerjék meg » pedagógusok munkáját, mondjanak arról véleményt, az eredményeket állapítsák meg, a hiányosságokat pedig ne hallgassák el. — Az önállóság fokozása a községi tanácsok vezetése alá helyezte a kulturális In­tézményeket. Nem okoz ez feszültségeket? Valahogy úgy: szakmán kívüli szemé­lyek rendelkeznek az isko­lák, a pedagógusok fölött. — Az iskolai munkáért az Igazgató a felelős. Ez az egyik fontos megállapítás, amihez viszont kapcsolódik mindjárt a másik: ' a helyi tanácsé az iskola, ha úgy tetszik. Hadd említsem itt Csány példáját. Az ottani ta­nácselnök rendszeresen be­jár az iskolába, órákra is. — Hogyan fogadják ezt <i pedagógusok? A tanácsel­nöknek nincs pedagógiai ké­pesítése. Nem is akar a pedagógiai munkába beleszólni. De leg­alább maga tapasztalja, mi az: tanítani, a gyerekekkel foglalkozni, nevelni, oktatni — Ha már itt tartunk: lehet-e korszerű oktató-ne- éelö munkát megkövetelni korszerű tárgyi feltételek ,nélkül? — Bizony, még sok-sok évnek kell eltelnie. ahhoz, hogy elmondhassuk, h járás minden iskolájában a ren­delkezésünkre áll minden az oktató-nevelő munkához- A 32 iskolának csak egytizede rendelkezik normál tornate­remmel, például. Testnevelő szakos nevelőnk sincs annyi, amennyi kellene. — Igen: az elhatározások és a lehetőségek olykor nem egyeznek. De miért nem le­het a művelődési otthonok­ban testnevelést folytatni? — Egyetlen dolgot eh h ezt majdnem minden művelődé­si otthonban naponta tarta­nak mozielőadást. A székek, ülőhelyek rögzítve vannak. Hogyan tornázzanak ilyen teremben a gyerekeké ' □ □ □ Néhány „új" elhatározás, amely már az idei feladatok sorához tartozik. A pedagógusok lépjenek ki az iskola keretei közül Vegyék észre, hogy a község­ben ott van még a művelő­dési otthon is, a könyvtár is. De a helyi állami szervek azt is vegyék észre, hogy a községben a pedagógusokon kívül jó néhány értelmiségi él, mint amilyenek a terme­lőszövetkezeti szakemberek. Szorgalmazzák, hogy * tsz fogadjon be egy-egy szak­kört Ha a fiatalok a gépek közelébe juthatnak, ha azok­kal összebarátkozhatnak, más lesz a viszonyuk a tsz­szel is. Csak a kapára, ásó­ra szűkített gyakorlókertek nem vonzhatják a mai fiata­lokat A szocialista brigádokkal kössenek szerződést az isko­lák. A pedagógusok segítsék a brigád vállalásainak telje­sítését kulturális területen, a brigád tagjai pedig cseré­be készítsenek szemléltető eszközöket az iskolának. A kezdeményezés már a sely- pi medencéiben megindult □ □ □ — Nagy gondunk, hogy a nevelők egyharmada kijár a községekbe. Ezen úgy igyek­szünk változtatni, hogy se­gítjük a nevelők letelepedé­sét. Nekünk, a járási osztály­nak anyagi eszközeink nin­csenek, de a megyéhez tá- mogatóan előterjesztjük az ilyen igényeket. — Milyen a nők és a férfiak aránya a tantestüle­tekben? — Mint amilyen országo­san is. Azt kimondtuk, hogy felső tagozatban képesítés nélkül nem taníthat senki. Aki a szükséges képesítést nem tudja megszerezni, attól kénytelenek vagyunk meg­válni. Állandó kapcsolatot létesítünk, a képző intézetek­kel, Egerrel, Debrecennel, Jászberénnyel, Szarvassal, de a Pályaválasztási Tanácsadó ' Intézettel is, hogy előre tudjunk tervezni az egye6 kézségekre: hová, mikorra, milyen képesítésű pedagógus kell. Nagyon fontosnak tart­juk ezt a módszert ,P □ □ A főiskola együtt jár bizo­nyos tudományos tevékeny­séggel is. Lemond erről az új osztályvezető? — kérdez­tük. A válasz megfelelt a vára­kozásnak, így is mondhat­juk. Nem hagyja abba a ku­tatómunkát. A doktori disz- szertációját befejezi, aztán megkeresi a járásban azokat a pedagógusokat, akik szin­tén foglalkoznak valamilyen témával, és esetleg részt vesznek együttesen egy köz­ponti, alaptéma kibontásá­ban. — Meggyőződésem, hogy ma, a rohamosan fejlődő technika világában nem le­het döcögő szekéren haladni. Vonatkozik ez mindenre, de még inkább a legnemesebb anyaggal,’ az emberrel fog­lalkozó pedagógusokra. — Ezt js hangsúlyoztuk a mos­tani tanévelőkészítő tanács­kozáson. A tanítási óra sért­hetetlenségét saeretnén.k''biz- tosítani. Persze, a hivatali fegyelem ránk is vonatkozik. Ha kapunk felülről valami utasítást, azt végre kell haj­tanunk. Olykor tehát mi is adunk olyan plusz munkát, ami nem feltétlenül volna szükséges. Hogy szokták mondani ? (Más az elmélet és más a gyakorlat? Summázásként annyi szép és jelentős elhatározás vé­gére hadd tegyük oda: az lesz. az igazi szép világ a pedagógusokra is, ha a sok nemes szándék, ami közpon­tilag megfogalmazódák, egy­beesik majd a hétköznapok gyakorlatával Ehhez viszont, ilyen „új" tervek is kellenek, méghoz­zá később sem lankadó lel­kesedéstől hajtva. G. Molnár Ferenc Az egyetemi-főiskolai kutatómunka Minisztériumi irányelvek az irányítási rendszer továbbfejlesztésére Szőke Sándor, az MTI ktú- turális rovatvezetője írja: w Éppen egy esztendeje je­lent meg a tudománypolitikai bizottság állásfoglalása az egyetemi kutatások legfonto­sabb elvi problémáiról. En­nek alapján határozták meg teendőiket az irányító főha­tóságok, illetve a felügyele­tük alá tartozó intézmények a végrehajtandó feladatokat A Művelődésügyi Minisz­térium most nyilvánosságra hozta irányelveit az egyete­mi-főiskolai -kutatásirányítá- si rendszer továbbfejlesztésé­re. A Művelődésügyi Minisz­térium felügyelete 554 tan­széki kutatóhelyre terjed ki, amelyből 150 természettudo­mányi, négy agrártudomá­nyi, 150 műszaki- tudományi és 250 társadalomtudományi tanszéki kutatóhely. A mi­nisztérium az ország összes tanszékeinek 62 százalékát irányítja. A minisztérium felelősségének súlyát jelzi az is, hogy ezeken a tanszéke­ken a dolgozók összlétszáma meghaladja a 9000-et A Művelődésügyi Minisz­térium felelőssége az egyete­mi kutatások irányításáért sajátos formában jelentkezik. Biztosítja a kutatások végzé­séhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondosko­dik az oktatók, kutatók szak­mai, tudományos képzéséről és neveléséről, a tudományos kutatások megszervezéséről A tudományos kutatások fel­ső szintű irányításában ki­alakult hatásköri megosztás szerint azonban a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára és az Országos Műszaki Fejlesztési ’Bizottság elnöke koordinálja az egyetemi tan­székeken folyó természettu­dományi, társadalomtudomá­nyi, illetve műszaki tudomá­nyi kutatásokat. Az Akadé­mia értékeli a minisztérium felügyelete alatt működő egyetemi tanszékek terveit, beszámoló jelentéseit, közvet­lenül irányít és pénzügyileg támogat egyetemi tanszéki kutatóhelyeket A miniszté­rium felelősségének tartal­mát tehát mindezek figye­lembevételével lehet és keil meghatározni. A Művelődésügyi Minisz- ‘ térium irányelveiben a to­vábbiakban egyebek között aláhúzza: továbbra is fel­használják a középtávú ku­tatás-tervezés eddig alkalma­zott rendszerének pozítiv elemeit. A következő idő^ szakban a minisztérium fo­kozni kívánja saját és az egyetemek ellenőrző szerepét a tervezésben és beszámolta­tásban, A minisztérium saját szer­vező és ellenőrző tevékeny­ségének javítása érdekében a középtávú kutatási tervek véleményezésében és a ter­vek megvalósításának érté­kelésében az eddigi gyakor­latnak megfelelően támasz­kodni kíván az Akadémia tu­dományos osztályainak, szak- bizottságainak véleményére, továbbá azokra az elemzé­sekre, prognózisokra, ame­lyeket az Akadémia az egyes tudományágak helyzetéről készít. Kívánatosnak tartja azonban az akadémiai szak- bizottságok és a minisztériu­mi szakbizottságok koordi- náltabb együttműködését, nemcsak áz oktatás, hanem a kutatásirányítás területén is. Gondoskodik arról, hogy az együttműködésre a miniszté­riumi szakbizottságok alkal­masabbá váljanak. A kutatási tervek jóváha­gyása és végrehajtásának fo­lyamatos értékelése az egye­temek. főiskolák vezető tes­tületéinek feladatkörébe tar­tozik. Annák érdekében, hogy az egyetemi. főiskolai vezető szervek, az oktatási szerveze­ti egységek és az igazgatási szervek alkalmasabbá válja­nak a kutatási feladatok el­végzésére, szükséges, hogy a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő egyetemi, főiskolai kutatóhe­lyek struktúráját és szerve­zeti felépítését továbbfej­lesszék. Az oktatási, kutatás! szer­vezet jelenlegi rendszerére a felaprózottság jellemző. __ A minisztérium folytatja a Kér­dés végleges rendezését elő­készítő struktúra-vizsgálato­kat. Indokolt esetben támo­gatja a nagyobb szervezeti egység (intézetek, tanszék­csoportok) létrehozását célzó munkát. Ennek érdekében a minisztérium részletesen ki­dolgozza a szervezés irányel­veit, meghatározza nagyobb egységek felépítésének, mű­ködésének, jogállásának sza­bályait — és ebben a tárgy­ban előterjesztést készít a Minisztertanácshoz, Az egyetemek igazgatási szervezetében célszerű külön igazgatási egyseget (irodát) létrehozni, amely az egyetem által vállalt nagy volumenű kutatások igazgatását és pénzügyi lebonyolítását el­látja, vagy alkalmassá kell tenni ilyen feladatok ellátá­sára a már meglevő igazga­tási szerveket. (MTI) A Kecskeméti Reformátu* Egyház Könyvtára, a Katona József Megyei Könyvtár és a Petőfi Nyomda kiállítást rendezett a magyar könyv- nyomtatás 500. évfordulója alkalmából. A kiállítás leg­kisebb és legnagyobb köny­ve: 1760-ban nyomtatott imakönyv és 1605-ben kia­dott tizenegy nyelvű szótár. (MTI Foto: Karath Imre.) 500 éves a magyar könyvnyomtatás AARtön 1$TVA*; Megjelenik a Hevesi Szemle III. negyedévi, szeptemberi száma \ A SZÁM TARTALMÁBÓL: Kálnoky László vallomása a líráról Szigelhy András, Cyujrkó Géza novellái. Far­kasí András, Varga Zoltán, ( Forgács Károly, kadnai Ist­ván, Szegedi Farkas László versei. Remenyik Zsigmond tragikomédiájának II. része. Koós József egy erőmű szü­letéséről számol be. -Mentusz Károly a? e>»ri borok piai í prognózisáról ír taouli'r.ányt. Bitskey Isiven Csokonaira emlékezik, Hekli József Vla­gyimir Majakovszkijra. Az egri „vitázó rend' Soós Imre WTJ3. szeptember 12„ szerda tanulmányának témája, míg az ősi hatvani műveltségről a régész szemével Németi Gábor ír. < Az oláh cigány népköltészet néhány sajátos varázsú gyöngyszemét mu- ; tatja be Mészáros György ; ciganológus. A kép. az áb- ; íázolás az oktatás, az isme­retterjesztés és a tudományos feladatok' szolgálatában —, Bnkos József tanulmánya szól e témáról. D. Sutler <, Maria a munkalélektan né- : hány problémáját veszi gór­cső alá. Az olvasók levelei, ! könyvrecenziók, a negyedév krónikája - gazdag grafikai és főt 'any (eszi változatos­sá a Hevesi Szemle rövide­sen megjelenő 3., szeptembe-; n szamát, . • Az öregember nem tudta befejezni a megkezdett mon­datát, mert pipázó társa köz­beszólt: — Na, persze nem lehet véletlen jelenség egy ilyen szörny felbukkanása... — Valóban nem! Sőt. igencsak iellemző tünet! — jegyezte meg a kopasz öreg. — A szörnyet látta egy ír pásztor a napon sütkérezni, egy milliomos a jachtjáról figyelte meg. Láttak a Szaj­nán, a Themzén és többször a Rajnán. A hírek felborzol­ták Európa idegeit. Emlék­szem, az egyik lap tudósítója szerint ezt a. tavát is kába >. / A pipázó öreg füstöt ere­getve bólintott. Kagyur a kezénél fogva húzta el a lányt a pádtól — Gyere a mólóra! — Félek! — Ugyan mitől? — A szörnytől — mosolyo­don el kényszeredetten a . lány. — Itt nincs semmiféle szörny, csak az öregek sze­retnek félni a sötétben. Gye­m re! A móló mohos kövein ül­ve Kagyur a lány vállait szo­rongatta és minden ellenke­zés dacára szájon csókolta, majd minden áron hanyatt akarta fektetni. > A lány megfeszítette a dó­kát. spt, megpróbált kibúj­ni az ölelésből. — Kitaláltam egy történetet... — Elmond­jam? — kérdezte. — Ne! — tiltakozott Na­gy ur .— Legalább most ne! A Hány úgy tett. mintha megsértődött volna, elhúzó­dott. Bár maga sem tudta, hogy nem sértődött-e meg igazában. Mindenesetre meg­tört a varázs, már csak egy­szerűen félt a sötétben. — Te nem is vagy király­nő — jegyezte meg gúnyo­san Kagyur. — Tanító néni vagy! — Miért lennék pont az? Kagyur grimaszt vágott és mutatóujját a lány mellé­nek szegezte. — Valid be: ta­nító néni vagy! A lány közbevágott. Ideges düh remegett a hangjában; — Majdnem eltaláltad! Ápo­lónő vagyok! — Szép hivatás! — mond­ta Kagyur minden meggyő­ződés nélkül A lány gondolkozlott egy darabig, majd nagy lélegze­tet vett. — Nyomorékon szü­letett gyerekeket ápolok, arv- golkórosokat, vízfejűeket... — Akkor szent vagy, akire a mennyek országa vár — ingerkedett a fiú. — ... agyalágyultakat, sü­ketnémákat — fejezte be a felsorolást elcsukló hangon és sírni kezdett. — Kagyur megfogta kar* ját. — Hagyd abba! Nem akartalak bántani. A lány keze fejével a sze­meit dörzsölte. — Tudtam előre, hogy ma sírni fogok. Kagyur az inge sarkával törölte a lány arcát. — Fújd ki az orrodat! A szipogó lány már nem ellenkezett. Hagyta, hogy Kagyur kigombolja a blúzát és hanyatt fektesse a moha- ' tói puha köveken. A csillago­kat nézte, majd a képre gön- dolt, amit az újság címolda­lán látott: állig felfegyver­zett katonák őriznek egy föl­dön kuporgó asszonyt és két gyereket. Legalább ötször annyi fegyver jutott rájuk, mint ahányan voltak. Érezte a fiú ereinek lüktetését, de nem látta az arcát. — Tudnál te szeretni egy szerencsétlen gyereket? — kérdezte halkan. — Nem! — felelte Kagyur határozottan. A lány félre fordította a fejét és a *5Ötét víztükröt nézte. — Szeretsz valakit egyáltalán? — Téged! — De rajtam kívül? — Senki más nem érde­kel! — Mégis — makacskodott a lány. Kagyur elvesztette a tü­relmét. — Nem hallod? Sen­ki sem érdekel! A lány kitépte magát az ölelésből és felállt. — Félek! Vedd tudomásul; tőled fé­lek! — begombolta a blúzát és hátra sem nézve szaladt a mólón a part felé. A fiúban erősen dolgozott az indujat; hogy utána megy és megpofozza. ★ Jóval később, amikor már sikerült eltompítani érzéke­it, ajkát biggyesztve mond­ta: — Királynő — fején ke­resztül lehúzta trikóját, ki­bújt farmernadrágjából. A kőgát széléről vetette magát a tóba és lassan a közepe felé úszott. Egy alacsony röppáb emelkedő rakéta mai' ott csapódott a vi/.be. a Kagyur belemerült. La nem lobbant fel, csak a fe­hér gőz sistergelt.

Next

/
Thumbnails
Contents