Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
# Uj vezető — új tervek ? Két hónappal ezelőtt ‘került, a gyöngyösi járási hivatal művelődésügyi osztálya élére Murcsányi László. Az egri főiskola adjunktusa volt. Ezek a száraz tények. Üj vezető, teszik rnég hozzá hasonló helyzetben néhányam És ilyenkor az . új söprőre vonatkozó megállapítási is hozzáteszik. Mennyiben igaz ez a mostani esetben? □ □ □ A jellemző és meghatározó tényezők közül a környezetet sem lehet kihagyni. Nem hivalkodó, de nem is semmitmondó a hivatali szoba külső képe. Az íróasztal nem tolakszik a belépő elé, inkább a tárgyalás helyét nyújtó néhány • ülőalkalmatosság kínálja magát. Ha valaki ebből akar következtetni, ám tegye meg. — Miért hagyja ott a főiskolát valaki egy osztály- vezetői beosztásért? — Elvétve éreztem kimondatlanul is ezt a kérdést néhány találkozás alkalmával. Mégis, a főiskolai adjunktus: az szimbólum is. Engem Gyöngyösre nemcsak az a másodlagos, de egyáltalán nem mellékes tény is visszahozott, hogy itt volt a lakásom, itt van állásban a feleségem, és mindezt Egerben nem sikerült biztosítani, hanem az a nagyon fontos körülmény, hogy erről a környékről származom, itt kezdtem el tanítani, itt váltam felnőtté, sikerek és kudarcok emléke köt ide, de jó ismerőseim és barátaim egy része is ide való. Hazajöttem. □ □ □ A tanévet előkészítő értekezlet az idén a gyöngyösi járásban a kereteiben eltért a korábbiaktól. — Szeretnénk kialakítani* az egységes szemléletet és azt az együtjtműködést, ami nélkül a községekben a pedagógiai munka nem folyhat eredményesen. Az iskolák, óvodák munkája nem nélkülözheti a helyi párt- és tanácsszervek, tömegszervezetek figyelmét. Ehhez pedig szót kell értenünk az érintettekkel. Ismerjék meg » pedagógusok munkáját, mondjanak arról véleményt, az eredményeket állapítsák meg, a hiányosságokat pedig ne hallgassák el. — Az önállóság fokozása a községi tanácsok vezetése alá helyezte a kulturális Intézményeket. Nem okoz ez feszültségeket? Valahogy úgy: szakmán kívüli személyek rendelkeznek az iskolák, a pedagógusok fölött. — Az iskolai munkáért az Igazgató a felelős. Ez az egyik fontos megállapítás, amihez viszont kapcsolódik mindjárt a másik: ' a helyi tanácsé az iskola, ha úgy tetszik. Hadd említsem itt Csány példáját. Az ottani tanácselnök rendszeresen bejár az iskolába, órákra is. — Hogyan fogadják ezt <i pedagógusok? A tanácselnöknek nincs pedagógiai képesítése. Nem is akar a pedagógiai munkába beleszólni. De legalább maga tapasztalja, mi az: tanítani, a gyerekekkel foglalkozni, nevelni, oktatni — Ha már itt tartunk: lehet-e korszerű oktató-ne- éelö munkát megkövetelni korszerű tárgyi feltételek ,nélkül? — Bizony, még sok-sok évnek kell eltelnie. ahhoz, hogy elmondhassuk, h járás minden iskolájában a rendelkezésünkre áll minden az oktató-nevelő munkához- A 32 iskolának csak egytizede rendelkezik normál tornateremmel, például. Testnevelő szakos nevelőnk sincs annyi, amennyi kellene. — Igen: az elhatározások és a lehetőségek olykor nem egyeznek. De miért nem lehet a művelődési otthonokban testnevelést folytatni? — Egyetlen dolgot eh h ezt majdnem minden művelődési otthonban naponta tartanak mozielőadást. A székek, ülőhelyek rögzítve vannak. Hogyan tornázzanak ilyen teremben a gyerekeké ' □ □ □ Néhány „új" elhatározás, amely már az idei feladatok sorához tartozik. A pedagógusok lépjenek ki az iskola keretei közül Vegyék észre, hogy a községben ott van még a művelődési otthon is, a könyvtár is. De a helyi állami szervek azt is vegyék észre, hogy a községben a pedagógusokon kívül jó néhány értelmiségi él, mint amilyenek a termelőszövetkezeti szakemberek. Szorgalmazzák, hogy * tsz fogadjon be egy-egy szakkört Ha a fiatalok a gépek közelébe juthatnak, ha azokkal összebarátkozhatnak, más lesz a viszonyuk a tszszel is. Csak a kapára, ásóra szűkített gyakorlókertek nem vonzhatják a mai fiatalokat A szocialista brigádokkal kössenek szerződést az iskolák. A pedagógusok segítsék a brigád vállalásainak teljesítését kulturális területen, a brigád tagjai pedig cserébe készítsenek szemléltető eszközöket az iskolának. A kezdeményezés már a sely- pi medencéiben megindult □ □ □ — Nagy gondunk, hogy a nevelők egyharmada kijár a községekbe. Ezen úgy igyekszünk változtatni, hogy segítjük a nevelők letelepedését. Nekünk, a járási osztálynak anyagi eszközeink nincsenek, de a megyéhez tá- mogatóan előterjesztjük az ilyen igényeket. — Milyen a nők és a férfiak aránya a tantestületekben? — Mint amilyen országosan is. Azt kimondtuk, hogy felső tagozatban képesítés nélkül nem taníthat senki. Aki a szükséges képesítést nem tudja megszerezni, attól kénytelenek vagyunk megválni. Állandó kapcsolatot létesítünk, a képző intézetekkel, Egerrel, Debrecennel, Jászberénnyel, Szarvassal, de a Pályaválasztási Tanácsadó ' Intézettel is, hogy előre tudjunk tervezni az egye6 kézségekre: hová, mikorra, milyen képesítésű pedagógus kell. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a módszert ,P □ □ A főiskola együtt jár bizonyos tudományos tevékenységgel is. Lemond erről az új osztályvezető? — kérdeztük. A válasz megfelelt a várakozásnak, így is mondhatjuk. Nem hagyja abba a kutatómunkát. A doktori disz- szertációját befejezi, aztán megkeresi a járásban azokat a pedagógusokat, akik szintén foglalkoznak valamilyen témával, és esetleg részt vesznek együttesen egy központi, alaptéma kibontásában. — Meggyőződésem, hogy ma, a rohamosan fejlődő technika világában nem lehet döcögő szekéren haladni. Vonatkozik ez mindenre, de még inkább a legnemesebb anyaggal,’ az emberrel foglalkozó pedagógusokra. — Ezt js hangsúlyoztuk a mostani tanévelőkészítő tanácskozáson. A tanítási óra sérthetetlenségét saeretnén.k''biz- tosítani. Persze, a hivatali fegyelem ránk is vonatkozik. Ha kapunk felülről valami utasítást, azt végre kell hajtanunk. Olykor tehát mi is adunk olyan plusz munkát, ami nem feltétlenül volna szükséges. Hogy szokták mondani ? (Más az elmélet és más a gyakorlat? Summázásként annyi szép és jelentős elhatározás végére hadd tegyük oda: az lesz. az igazi szép világ a pedagógusokra is, ha a sok nemes szándék, ami központilag megfogalmazódák, egybeesik majd a hétköznapok gyakorlatával Ehhez viszont, ilyen „új" tervek is kellenek, méghozzá később sem lankadó lelkesedéstől hajtva. G. Molnár Ferenc Az egyetemi-főiskolai kutatómunka Minisztériumi irányelvek az irányítási rendszer továbbfejlesztésére Szőke Sándor, az MTI ktú- turális rovatvezetője írja: w Éppen egy esztendeje jelent meg a tudománypolitikai bizottság állásfoglalása az egyetemi kutatások legfontosabb elvi problémáiról. Ennek alapján határozták meg teendőiket az irányító főhatóságok, illetve a felügyeletük alá tartozó intézmények a végrehajtandó feladatokat A Művelődésügyi Minisztérium most nyilvánosságra hozta irányelveit az egyetemi-főiskolai -kutatásirányítá- si rendszer továbbfejlesztésére. A Művelődésügyi Minisztérium felügyelete 554 tanszéki kutatóhelyre terjed ki, amelyből 150 természettudományi, négy agrártudományi, 150 műszaki- tudományi és 250 társadalomtudományi tanszéki kutatóhely. A minisztérium az ország összes tanszékeinek 62 százalékát irányítja. A minisztérium felelősségének súlyát jelzi az is, hogy ezeken a tanszékeken a dolgozók összlétszáma meghaladja a 9000-et A Művelődésügyi Minisztérium felelőssége az egyetemi kutatások irányításáért sajátos formában jelentkezik. Biztosítja a kutatások végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondoskodik az oktatók, kutatók szakmai, tudományos képzéséről és neveléséről, a tudományos kutatások megszervezéséről A tudományos kutatások felső szintű irányításában kialakult hatásköri megosztás szerint azonban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az Országos Műszaki Fejlesztési ’Bizottság elnöke koordinálja az egyetemi tanszékeken folyó természettudományi, társadalomtudományi, illetve műszaki tudományi kutatásokat. Az Akadémia értékeli a minisztérium felügyelete alatt működő egyetemi tanszékek terveit, beszámoló jelentéseit, közvetlenül irányít és pénzügyileg támogat egyetemi tanszéki kutatóhelyeket A minisztérium felelősségének tartalmát tehát mindezek figyelembevételével lehet és keil meghatározni. A Művelődésügyi Minisz- ‘ térium irányelveiben a továbbiakban egyebek között aláhúzza: továbbra is felhasználják a középtávú kutatás-tervezés eddig alkalmazott rendszerének pozítiv elemeit. A következő idő^ szakban a minisztérium fokozni kívánja saját és az egyetemek ellenőrző szerepét a tervezésben és beszámoltatásban, A minisztérium saját szervező és ellenőrző tevékenységének javítása érdekében a középtávú kutatási tervek véleményezésében és a tervek megvalósításának értékelésében az eddigi gyakorlatnak megfelelően támaszkodni kíván az Akadémia tudományos osztályainak, szak- bizottságainak véleményére, továbbá azokra az elemzésekre, prognózisokra, amelyeket az Akadémia az egyes tudományágak helyzetéről készít. Kívánatosnak tartja azonban az akadémiai szak- bizottságok és a minisztériumi szakbizottságok koordi- náltabb együttműködését, nemcsak áz oktatás, hanem a kutatásirányítás területén is. Gondoskodik arról, hogy az együttműködésre a minisztériumi szakbizottságok alkalmasabbá váljanak. A kutatási tervek jóváhagyása és végrehajtásának folyamatos értékelése az egyetemek. főiskolák vezető testületéinek feladatkörébe tartozik. Annák érdekében, hogy az egyetemi. főiskolai vezető szervek, az oktatási szervezeti egységek és az igazgatási szervek alkalmasabbá váljanak a kutatási feladatok elvégzésére, szükséges, hogy a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő egyetemi, főiskolai kutatóhelyek struktúráját és szervezeti felépítését továbbfejlesszék. Az oktatási, kutatás! szervezet jelenlegi rendszerére a felaprózottság jellemző. __ A minisztérium folytatja a Kérdés végleges rendezését előkészítő struktúra-vizsgálatokat. Indokolt esetben támogatja a nagyobb szervezeti egység (intézetek, tanszékcsoportok) létrehozását célzó munkát. Ennek érdekében a minisztérium részletesen kidolgozza a szervezés irányelveit, meghatározza nagyobb egységek felépítésének, működésének, jogállásának szabályait — és ebben a tárgyban előterjesztést készít a Minisztertanácshoz, Az egyetemek igazgatási szervezetében célszerű külön igazgatási egyseget (irodát) létrehozni, amely az egyetem által vállalt nagy volumenű kutatások igazgatását és pénzügyi lebonyolítását ellátja, vagy alkalmassá kell tenni ilyen feladatok ellátására a már meglevő igazgatási szerveket. (MTI) A Kecskeméti Reformátu* Egyház Könyvtára, a Katona József Megyei Könyvtár és a Petőfi Nyomda kiállítást rendezett a magyar könyv- nyomtatás 500. évfordulója alkalmából. A kiállítás legkisebb és legnagyobb könyve: 1760-ban nyomtatott imakönyv és 1605-ben kiadott tizenegy nyelvű szótár. (MTI Foto: Karath Imre.) 500 éves a magyar könyvnyomtatás AARtön 1$TVA*; Megjelenik a Hevesi Szemle III. negyedévi, szeptemberi száma \ A SZÁM TARTALMÁBÓL: Kálnoky László vallomása a líráról Szigelhy András, Cyujrkó Géza novellái. Farkasí András, Varga Zoltán, ( Forgács Károly, kadnai István, Szegedi Farkas László versei. Remenyik Zsigmond tragikomédiájának II. része. Koós József egy erőmű születéséről számol be. -Mentusz Károly a? e>»ri borok piai í prognózisáról ír taouli'r.ányt. Bitskey Isiven Csokonaira emlékezik, Hekli József Vlagyimir Majakovszkijra. Az egri „vitázó rend' Soós Imre WTJ3. szeptember 12„ szerda tanulmányának témája, míg az ősi hatvani műveltségről a régész szemével Németi Gábor ír. < Az oláh cigány népköltészet néhány sajátos varázsú gyöngyszemét mu- ; tatja be Mészáros György ; ciganológus. A kép. az áb- ; íázolás az oktatás, az ismeretterjesztés és a tudományos feladatok' szolgálatában —, Bnkos József tanulmánya szól e témáról. D. Sutler <, Maria a munkalélektan né- : hány problémáját veszi górcső alá. Az olvasók levelei, ! könyvrecenziók, a negyedév krónikája - gazdag grafikai és főt 'any (eszi változatossá a Hevesi Szemle rövidesen megjelenő 3., szeptembe-; n szamát, . • Az öregember nem tudta befejezni a megkezdett mondatát, mert pipázó társa közbeszólt: — Na, persze nem lehet véletlen jelenség egy ilyen szörny felbukkanása... — Valóban nem! Sőt. igencsak iellemző tünet! — jegyezte meg a kopasz öreg. — A szörnyet látta egy ír pásztor a napon sütkérezni, egy milliomos a jachtjáról figyelte meg. Láttak a Szajnán, a Themzén és többször a Rajnán. A hírek felborzolták Európa idegeit. Emlékszem, az egyik lap tudósítója szerint ezt a. tavát is kába >. / A pipázó öreg füstöt eregetve bólintott. Kagyur a kezénél fogva húzta el a lányt a pádtól — Gyere a mólóra! — Félek! — Ugyan mitől? — A szörnytől — mosolyodon el kényszeredetten a . lány. — Itt nincs semmiféle szörny, csak az öregek szeretnek félni a sötétben. Gyem re! A móló mohos kövein ülve Kagyur a lány vállait szorongatta és minden ellenkezés dacára szájon csókolta, majd minden áron hanyatt akarta fektetni. > A lány megfeszítette a dókát. spt, megpróbált kibújni az ölelésből. — Kitaláltam egy történetet... — Elmondjam? — kérdezte. — Ne! — tiltakozott Nagy ur .— Legalább most ne! A Hány úgy tett. mintha megsértődött volna, elhúzódott. Bár maga sem tudta, hogy nem sértődött-e meg igazában. Mindenesetre megtört a varázs, már csak egyszerűen félt a sötétben. — Te nem is vagy királynő — jegyezte meg gúnyosan Kagyur. — Tanító néni vagy! — Miért lennék pont az? Kagyur grimaszt vágott és mutatóujját a lány mellének szegezte. — Valid be: tanító néni vagy! A lány közbevágott. Ideges düh remegett a hangjában; — Majdnem eltaláltad! Ápolónő vagyok! — Szép hivatás! — mondta Kagyur minden meggyőződés nélkül A lány gondolkozlott egy darabig, majd nagy lélegzetet vett. — Nyomorékon született gyerekeket ápolok, arv- golkórosokat, vízfejűeket... — Akkor szent vagy, akire a mennyek országa vár — ingerkedett a fiú. — ... agyalágyultakat, süketnémákat — fejezte be a felsorolást elcsukló hangon és sírni kezdett. — Kagyur megfogta kar* ját. — Hagyd abba! Nem akartalak bántani. A lány keze fejével a szemeit dörzsölte. — Tudtam előre, hogy ma sírni fogok. Kagyur az inge sarkával törölte a lány arcát. — Fújd ki az orrodat! A szipogó lány már nem ellenkezett. Hagyta, hogy Kagyur kigombolja a blúzát és hanyatt fektesse a moha- ' tói puha köveken. A csillagokat nézte, majd a képre gön- dolt, amit az újság címoldalán látott: állig felfegyverzett katonák őriznek egy földön kuporgó asszonyt és két gyereket. Legalább ötször annyi fegyver jutott rájuk, mint ahányan voltak. Érezte a fiú ereinek lüktetését, de nem látta az arcát. — Tudnál te szeretni egy szerencsétlen gyereket? — kérdezte halkan. — Nem! — felelte Kagyur határozottan. A lány félre fordította a fejét és a *5Ötét víztükröt nézte. — Szeretsz valakit egyáltalán? — Téged! — De rajtam kívül? — Senki más nem érdekel! — Mégis — makacskodott a lány. Kagyur elvesztette a türelmét. — Nem hallod? Senki sem érdekel! A lány kitépte magát az ölelésből és felállt. — Félek! Vedd tudomásul; tőled félek! — begombolta a blúzát és hátra sem nézve szaladt a mólón a part felé. A fiúban erősen dolgozott az indujat; hogy utána megy és megpofozza. ★ Jóval később, amikor már sikerült eltompítani érzékeit, ajkát biggyesztve mondta: — Királynő — fején keresztül lehúzta trikóját, kibújt farmernadrágjából. A kőgát széléről vetette magát a tóba és lassan a közepe felé úszott. Egy alacsony röppáb emelkedő rakéta mai' ott csapódott a vi/.be. a Kagyur belemerült. La nem lobbant fel, csak a fehér gőz sistergelt.
