Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

I Együttműködésből másfél milliárd forint .# tanácsok munkájának egyik, leginkább a fcyilvánosság előtt zajló ré­sze a területfejlesztés. A vá­ros, a község lakói naponta látják hol épülnek új ottho­nok, üzletek, óvodák, merre vezetik a vizet, hol készül új út, betonjárda. Az emberek előtt szépül, változik lakó­helyük közvetlen környéke, fejlődik a tanács területfej­lesztési terve alapján. Lát­ványos, mindenkit érintő te­vékenység ez, s_ talán ezért is nem könnyű e munka megtervezése. 'Különbözőek az igények, érthfető. módon mindenki a saját környéké­nek szépülését, fejlődését várja, azt tartja legfonto-' sabbnak. Az igények bizony a legtöbb helyen jóval meg­haladják a lehetőségeket Üj vízvezetéket, csatornákat várnak a város, a község szé­lén lakók, máshol betonutak létesítését sürgetik, és szin­te mindenütt napközi ottho­nok, bölcsődék, óvodák épí­tését kérik. A legtöbb megyében a köz­ségek, városok fejlődése gyorsabb ütemű, mint ahogy arra a tervek készítésékor számítottak. Középületek, járdák, villanyvezetékek és még sok más a bizonyíték er­re országszerte. Miből? Ho­gyan? A válasz egyszerűt: a helyi tanács és a népfront összefogásából, közös mun­kájából. Együttműködésből, amely a tervezés kezdetétől a megvalósulásig tart. A fej­lesztés lehetőségei a helyi ta­nácsok pénzügyi fedezetének kereteiben adottak, az igé­nyeket pedig a helyszínen élő népfróntaktivistak ismerik a legjobban. Közös lervezésséi valósulhat csak meg, hogy valóban a legfontosabb, leg­sürgetőbb munkákra kerül­jön sor. És a népfront akti­vistái azok, akik a pluszt, a tanács anyagi lehetőségeihez mért többletet felajánlhat­ják. Társadalmi munka. Sehol akkora jelentősége nincs e fogalomnak, mint a terület- » fejlesztésben. Az elmúlt két év alatt országosan 1,5 mil- 1 liárd forint volt a társadal­mi munka becsült értéke, jó­val több mint a korábbi esz­tendőkben. Ez pedig- elsősor­ban a Hazafias Népfront he­lyi szervezeteinek, az akti­visták jó munkájának, a népfront és tanács jó kap­csolatának köszönhető. Eb­iből az együttműködésből származik az a másfél mil­liárd forint, amelyből or­szágszerte új óvodák, üzle­tek, orvosi rendelők épül­tek, sok kilométernyi új ve- , zekéken folyik az egészséges víz. Különösen azokban a megyékben lendült fel az önkéntes munka, ahol a ta­nácsok' a népfronttal közö­sen „ előkészített területfej­lesztési versenyt hirdettek. A társadalmi munkások ösz- szegyűjtik egy-egy terület, városrész lakóinak felajánlá­sait, s a tanács a tervek ké­szítésekor már ezzel a több­lettel is számolhat. A hason­ló lélekszámú, adottságú köz­ségek, városok közötti ver­seny legjobbjait pedig sole százezer forinttal jutalmazza a megyei tanács, s ebből a pénzből ueabb álmok, tervek valósulhatnak meg. Csak látszatra könnyű, egy­szerű munka a területfejlesz­tés szervezése. Rendkívül pontos tervezést, rendszeres ellenőrzést, „ hozzáértést kí­ván. Mert ha például kiássák az utcában az ott lakók a csatorna, a vízvezeték he­lyét, s hetekig, hónapokig nem fektetik le a csöveket, á szél,, eső betemeti az árkokat, az emberek kezdeti lelkese­dése alábbhagy, legközelebb már nagyon nehéz őket ha­sonló munkára hívni. Né­hány olyan község- is akadt, ahol — mert nem volt lehe­tőség újabb víz-, csatorna­hálózat építésére — nem is terveztek társadalmi mun­kát. így a lakosság segítő- késasége csak szándék ma­radt, a helyi tanács mem tud­ta felhasználni a társadalmi munkában rejlő erőt. Pedig nem csupán a közművesítés segítése, óvoda-, bölcsőde­építés, -bővítés tartozik a társadalmi munkához. A szolgáltatóház, posta, könyv­tár, klub, orvosi rendelő építésének meggyorsítása is közügy, az ott lakók közös érdeke. ‘ A nyári mezőgazdasági munkák befejeztével a leg­több helyen fellendül a tár­sadalmi munka, a lakóhely környékének fejlesztése, szé­pítése. Több a szabad idő, a szabad munkáskéz. Az is tény, hogy csakis ott lehet számítani az emberek segít­ségére, ahol a társadalmi munkások, a népfront akti­vistái jó szeryező munkát vé­geznek; biztosítják az állami támogatást, a munkához szükséges gépeket, szerszá­mokat, s a lakóknak elmond­ják, mit, miért kell tenniük. Az elmúlt fél évben ismét nőtt a társadalmi munka ér­téke. Ez azt is bizonyítja, hogy a tavasszal megválaszt tott tanácstagok tol dolgoz-- n-aie jól együttműködnék at> népircmtakttvistekbal és va­lóban körzetük, az : ott lakók érdekeit líépviseáakg Most az* ősz ismét kitűnő ; iéhetősége-i két nyújt a közös* munkára, av: együttműködésre., A lebe-* tőségek adottak, éted azofe-j kai * mindenki -'éndéteé ne** (Tóth La fos. tudbsMmkAóiSfr: A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál az előzetes meg­beszélések nyomán módosí­tották az idei kollektív szer­ződés egyes pontjait. Tjjjra fogalmazták egyebek köztftt a 6. pontot, amely most a következőket rögzrtfc „A vállalat ÍV- ötéves tervét úgy kell összeállítani, hogy annak teljesítése esetén az iparági, központi bérfejlesz­tés vállalati szinten megva­lósítható legyen. Ennek alap­ján az 1973. évi bérfejlesz­tést az alkalmazottaknál 4,7, a munkásoknál 10 százalék­ra irányozzuk elő.” A módosifbtt kollektív szerződés a továbbiakban meghatározza a dolgozók munkaidejét, intézkedik a túlórák elszámolásáról, vala­mint az alap- és a pótsza­Szombat délután Egerért . . • A Hadnagy úti lakótelepen, a kilencemeletes házak tövében már hetek óta egy lébontott ház romhalmaza csúfította el a Környéket. Az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói, Csörgő Vince irányítása mellett, és a VI-os számú- Állami Általános Iskola tanulói szom­bat délutánjuk feláldozásával bár, de vállalták, hogy eltüntetik a szemet sértő, városké­pet rontó látványt. A vállalkozást siker koronázta. (>Foto: Puskás Anikó) Házhoz megy a fürdőszoba A fejlesztés • fontos feladjat, szinte állan­dóan napirenden levő tema-a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál is. Az utóbbi időkben mind szem­betűnőbb ebből a szakma szerelő; ellegének erősítése. E péít szolgaija a már koráb­ban bevezetett „PES3Ä” tér- zsaius technológia b evezető - . se, az így elkészített „beton- ■ kamrák" megfelelő elemek­kel történő ilezárása, a szer­kezethez alkalmazott, vako­latmentes válaszfalak házi elöregyártása. vipgül, de-nem utolsósorban pedig a sző­nyegpadlók tapéták ma már úgyszólván mindennapos feilfesznáTása. Eredményeikkel akár már -ígyíisielégedettek lebegnének. Hiszen — mint ‘ megírtuk mar,— lényegesen gyorsítot­ták ^ a,, megszokott, munkát, az előzőeknél például sokkal hamarább elkészült egy-egy lakás, ház. A tanácsi építők azonban korántsem nyugod­tak bele eddigi sikereikbe, mindenképpen tovább akar­tak lépni. S tulajdonképpen ez adta az idgi program nagy részét, amiről Varga Lajos igazgató a napokban folyta­tott beszélgetésünk során már reménykedve nyilatkoz­hatott is. Az újabb kísérlet ugyanis elkezdődött, s biz­tató tapasztalatokkal szolgál. No, de . ne vágjunk a dol­gok közepébe, kezdjük mind­járt az elején. , Ahogyan az-igazgató fel­mondta: eddig — bármeny­nyire is jól haladtak általá­ban — a fürdőszoba kiala­kítása meglehetősen sok időt, elrabolt az emberektől egy- egy lakóház építésekor, s ez nyilvánvalóan hátráltatta a munkát. Hosszabb gondolko­dás, tervezgetés után aztán, ebben az évben sikerült vég­re ráakadni a kedvezőbb megoldásra: megteremtették a lehetőségét annak, hogy — házgyári fürdőszoba-térele­met emeljenek be az egyes lakásokba. GYÖNGYÖSÖN, a. Mérges utcai új lakótelep egyik 34 lakásos házában próbálkoz­tak először, s úgy látszik, hogy az „idegen” fürdőszoba tökéletesen beilleszkedik a megváltozott környezetbe is, kitünően azonosul az épület­tel. Segítette a kísérletet, hogy a debreceni házgyárnak éppen fölösleges kapacitása volt az említett fürdőszo­bák készítésére, s így külö­nösebb problémák nélkül le- t szállíthatta az igényelt meny- nyiséget, zavartalanul végez­hették a Mátra afji város­ban a munkát. Csodát, persze, ettől a-vál­lalkozástól sem várnak a ta­nácsi építők, de mindeneset­re remélik, sőt ígérik —, hogy az áprilisban alapozni, júniusban pedig építeni kez­dett lakóházat hét hónap alatt elkészítik. S ez éppen fele annyi idő, mint ameny- nyi régebben kellett egy-egy hasonló feladathoz, kevesebb* Kisipari szövetkezet. Se­hogy sem illik már ez a ki­tétel a Mátravidéki Építő,- és Szakipari Szövetkezetre. Elég csak szétnézni itt, a gyöngyösi II-es számú tele­pükön, aminek az építése és berendezése most már évek óta folyik és még mindig nem fejeződött be, hogy azt mondhassuk: ez már üzgm, gyár, 1 nem is akármilyen nagyságú. Honnan és hogyan tellett egy „vidéki” szövetkezetnek ' erre? Kérdezhetjük, és ke­reshetjük a választ. Milliókat — saját erejükből családi házhoz valő kerül ' ennyibe. Tegyünk ide még egy számot: az új, II-es telep kialakítása végső számban túlhaladja majd a 40 milliót. És vahhoz, hogy teljes legyem, már alig hiányzik egy .kis idő. Létesítményben pedig a szociális épület az, aminek befejezését a jövő évi május 1-re tűzték ki. Tíz éve kezdődőit Kém könnyű pénzek Felkerekítve- éppen tíz éve annak, hogy a szövetkezet megvette a telket a város szélén, a kenyérgyártól elég messze. Akkortájt még nem állt az új, déli városrész sem. A kis bányászházak nyúltak le. ilyen távolra. Ide telepet? Csodálkoztak néhán’yan* a kétkedők közül. K’ fog ilyen messzire kijárni dolgozni? Se út jóformán, se busz sehol. A nyelve kilóg a szegény munkásnak, mire ide kilohol a műszak kezdetére félálrposan. Ma már a városhoz tarto­zik a II-es telep. Nincs is egyedül .a környéken, mert a tervszerű városfejlesztés ide jelölte ki az üzemek helyét. Azóta már jócskán megsoka­sodtak a cégtáblák az út mentén. A telket 60 ezer forintért' vásárolták meg. Ma taian egy Valamikor csak tartama kellett a markát a szövetke­zetnek, a gyár mali. a válla­latnak, aztán belepottyantak a milliók. Akinek hosszabbra nyúlt, a karja vagy jobban tudta cifrázni a szót. esetleg akadt fent szószólója is, könnyebben, gyorsabban ka­pott és többet, is másoknál. Beruházás? Kérdik mosta­nában. Van rá pénze a szö­vetkezetnek? Nem lehet be­levágni úgy, hogy valahogy majdcsak lesz. A negyvenmillió nem fél­maréknyi aprópénz. Nem is. Több mint hatmil­liót tettek félre, kölcsönben is jutott húsz, aztán támo­gatás is járult hozzá. A je­lentősebb összeget a szövet­kezetnek kellett összeszed­nie. Méghozzá úgy, hogy az 'állandó fejlődés ne törjön meg, a dolgozók is elégedet­tek legyenek a jövedelmük­kel, ne kelljen szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Mindebből kiderül: nem­csak a termelés rpennyiségét és értékét kellett fokozni, hanem a termelékenységet is, a hasznot is. Szervezés és szervezés, számítgatas és úiabb kalkuláció: ez ment állandóan. Nem hiányzott az emberek lelkiismeretes mun­kája sem. mért minden fil­lért a termeléssel kellett megszerezni. De volt vonzó erő: az új telep, az üzemsze­rű termelés feltételednek a .megteremtése, a kényelme­sebb, korszerűbb munkahely bizonyossága. Tudták a munkások, mi­lyen célt kell elemiük a szö­vetkezetben. Valóságos palota Csömör József elnök vezet végig az új telepen. Sorra járjuk a műhelyeket. Laka­tosok, villanyszerelők, bádo­gosok, motortekercselők. A kérdésre a válasz mindenütt N szinte ugyanaz. — össze sem lehet hason­lítani a mostani körülmé­nyeinket a régivel. Ahol az­előtt dolgoztunk, ott' szinte levegőnk sem volt. Mos ké­nyelmesen elférünk. A legnagyobb helyet az asztalosüzem -foglalj a - el. Ott- jártunkkor, még a költözkö­dés előtti pillanatokat élték. Az óriásinak tűnő szabad te­rekre csali a képzelet állít­hatta a gépeket. — Mire minden gép itt lesz, egész zsúfoltnak fog tűnni — jegyezte meg az el­nök. — De amire- nagyon büszkék vagyunk, az a por­elszívó berendezés. Ez sokat tud. Külön választja a fű­részport, a forgácsot, a szennyezett hulladékot is és zsákba csomagolja azokat külön-külön. Mint egy komoly malom, olyan ez a berendezés. Hogy mit jelent majd az asztalosok egeszségvedelme szempontjá­ból, az ma1 még fel sem mér­hető. Csak ámuldoznak raj­ta a munkások és nagyon bíznak benne. Jövőre készül el a szociá­lis épület, de addig is ebéd­lőt rendeztek be ideiglene­sen és a mosakodás, öltözés is aránylag kényelmes körül­mények között történik meg. Mintha zsinóron húznák Érdemes néhány számot előszedni. A termelési érték aiakulasa harugaevpnkónf; hatvanegy-, százhat- és száz-- kilencvenmillió. Mintha zsi­nóron húzták volna, olyan egyenletes és olyan határo­zott. Nemhiába mondta az- egyik üzemvezető: — Az új telepen a forin­tok tízezreivel lehet mérni a változást, a munkakedv nö­vekedését. Itt szívesen dől-' goznak az emberek. Eszünkbe jut a sokszor el­ismételt, már szinte unal­masnak tűnő és túlságosan általánosnak képzelt meg­jegyzés: az üzemi közérzet-a termelés mértékében mutat­kozik megf Tessék: itt a va­lóságos példa. Nem is ikell ér­té a szomszédba menni. Akad még tennivaló a jö­vőben is, ha a II-es telep már készen lesz. Még a. mos­tani tervidőszakban kétmil­liót fordítanák a lakáskar­bantartási és szolgáltatási részleg fejlesztésére. Később a Karácsondi úton levő anyagtelep korszerűsítése jön sorra, majd a téglagyár felújítása és a hozzá tartozó bánya kibővítése. Az asztalosipari termékek minősége megköveteli azt is, hogy szárítót építsenek. Űjabb és újabb milliók ezek, amiket csak egyféle­képpen tudnak előteremteni: munkájuk révén. Tudják ezt jól ők is, eddigi tevékenysé­gük is ezt bizonyítja, fi. Molnár Eexem mint egynegyede a tavalyi országos átlagnak. Ami nyil­vánvalóan újabb megelége­désre adhat okot. Ha a módszerrel, a telje­sítménnyel mások sem vitat­koznak, elfogadják, általáno­sabb használatra is — a ta­nácsi építők természetesen további előnyöket szerezheti nek a lakásépítésben. A lakásépítést egyébként nem véletlenül hangsúlyoz­zák szüntelenül a vállalat­nál : roppant komoly feladat­nak tekintik. Jellemző erre, hogy annak idején több mint, kétszeresére növelték az öt-, éves terv időszakára elő­irányzott programot, tavaly­előtt 187, tavaly 317 lakást adtak át, az idén pedig már 430 -at szeretnének. Jóval tuL teljesítik így az időarányos programot, s 1975. végére ta­lán a 200-at is eléri a több­let — a lakásra várók nem kis örömére. .....-... R ENDKÍVÜL Örvendete­sek s dicséretesek ezek a tö­rekvések, annál is inkább, mert a lakásépítés mellett persze mással is foglalkozik a vállalat. Gyárat épít példá­ul most is Hevesen — éppen a szak- és szerelőipar hajrá­zik ezekben a . napokban —, ugyanitt új iskolához, kollé­giumhoz kezdett, Piszkéste- tőn a csillagvizsgáló bővíté­séből vállalt jelentős felada­tot, Mezőnaqymihályban pe­dig éppenséggel az ország egyik legnagyobb, évi 40 ezres kapacitású sertéstele­pének átadására készül, hogy csak néhányat említsünk a tér jedelmesdkstesítmeny listá­ról. — Műszaki fejlesztés né}-* kül elképzelhetetlen az elő­rehaladásunk — magyaráz­ta Varga-Lajos igazgató —, éppen ezért áldozunk rá minduntalan. Nemrégiben gépesítettük erőteljesebben az anyagmozgatást, a rako- todást. szállítást, új javító- csarnokot létesítettünk, ' s legközelebb a vakolatmen­tes válaszfalak II. számú gyártócsarnokát is haszná­latba vesszük. Gondot fordí­tunk emellett a dolgozók képzésére, továbbképzésére is: közel félszázan műszaki . tanfolyamon vettek .részt au utóbbi időben, míg 400 mun­kásunk különféle más okta­táson bővítette ismereteit örülünk, hogy vállala­tunknál jelenleg már kö­zel háromszázan rendel­keznek a második szakmá­val is, ami rendkívül nagy könnyebbséget, jelent egy- egy átcsoportosításnál, újabb vagy sürgetőbb feladat vég­zésénél. A VÁLLALATvalóban jól halad. S ezt nemcsak az elmondottak, a személyes ta­pasztalatok, innen is, onnan- is hallott jó vélemények igazolják, hanem például az a kimutatás, amelyen a vál­lalat — a hasonló nagyságú es profilú építőszervezetek között — nem kevesebb, mint négy szempont alapján is országos első. T Gxóm SsKda MÉlssítstÜÉ a kaUdOfv smuMM a báitfísüfii^ és tfeeraL Megszabja tóbpék közölt, .hogyJás^e^eSi^Sazt-. tetősekkel és el'ismenö . Jf&i vényekkel, címekkel mennyi jü'íatcanszabadsafe jár. Bijgzítették .aziujj uáHáSaíij kollektív sEerződíSsöien|a.gép-í járművekvezetők ' münfeaicle~ jét, munkabéreit,. váJaariííli azt a bérszintét, < amellyel a< kezdő, szakmai (Bizonyítvány-f nyal ' rendelkező célgozókait: alkalmazhatják a vállalat' üzemeiben. Ezen-, túl intézke­dik a szerződés módosított része a teljesítménybérek, meghatározásáról, a hűség- jutalomról, illetve a szocia­lista brigádok jutalmazása-­BŐI. f A szerződés új pontjaiban; foglaltak Végrehajtását a vál­lalat szakszervezet;- bizottság ga ellenőrzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents