Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

Egység a kti öttbözttségiieii Szombat helyett vasárnap ért véget Algírtól húsz kilométerre, a tengerparton épült nemzetek palotá­jában az el nem kötelezett országok csúcsértekezle­te. 5 napon ál tanácskozott a 63 állam képviselője — köztük 56 állam- és, kormányfő —. valamint né­‘elszabadítási szervezet küldötte. A katonai hez nem tartozó országok politikusainak > :*je sok fontos kérdést érintett, s az egyes f . mondanivalójában található különbözősé­ge. ..ere lényegében azonos célokat jelölt meg a konferencia az elfogadott határozatokban is. Tizenkét éve rendezték meg az el nem kötelezett országok első csúcsértekezletét. Az azóta bekövetke­zett világpolitikai változások ellenére sok kérdésben — mondhatjuk: a legfontosabb, alapvető témakörök­ben —, a katonai szövetségektől távolmaradt fejlődő országok a szocialista világrendszer természetes szö­vetségeseivé váltak. A békés egymás mellett élés, a függetlenségi politika, a nemzeti felszabadító moz­galmak támogatása a szocialista államok politikáját éppúgy jellemzi, mint az el nem kötelezett orszá­gokét. Bumedien elnök a konferencia vasárnapi záróülé­sén elhangzott beszédében kijelentette: a mozgalom aktív szerepet kíván játszahi a nemzetközi politiká­ban. A konferencián az az álláspont alakult ki, hogy az el nem kötelezett, országok támogatják indokína népeit, elítélik az USA-t és a saigoni rendszert a pá­rizsi megállapodások megsértéséért, követelik Izrael haladéktalan kivonulását a megszállt arab területek­ről és a palesztin nép törvényes jogainak helyreállí­tását, támogatják Afrika népeinek a nemzeti felsza­badulásért, a faji megkülönböztetés ellen, valamint Latin-Amerika népeinek a nemzetgazdaságuk védel­mében folytatott harcát. Állást foglaltak a konferen­cián az általános és teljes leszerelés mielőbbi megva­lósítása mellett is. A határozatban üdvözlik a szovjet —amerikai közeledést, s a közel-keleti válság békés megoldását, a Biztonsági Tanács határozatainak vég­rehajtását sürgetik. ; ■ Azt is kimondta a konferencia, hogy minden or­szágnak törvényes joga a nemzet kincsei fölötti el­lenőrzés gyakorlása. Ezzel összefüggésben sok szónok bírálta a nyugatj nagyhatalmakat és monopóliumo­kat^ amelyek „rátelepednek” a fejlődő országokra és gazdasági nyomást gyakorolnak rájuk. A feszültség jelenlegi enyhülésének időszakában roppant fontos szerep vár az el nem kötelezett álla­mokra. Az algíri értekezlet — néhány disszonáns megfogalmazástól eltekintve — világosan bizonyítot­ta, hogy a katonai szövetségekhez nem csatlakozott országok felelősséggel vállalják is a világ boldogabb, békés jövőjében rájuk váró szerepet. Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Már 24 halott Nixon rádióbeszéde NAPOLY: Üjabb halottja van az olaszországi kolerajárvány­nak: a szicíliai Cagliariban egy 72 éves asszony hunyt el. Saját bevallása szerint ko­rábban tengeri kagylót evett, amelyet a hatóságok a jár­vány terjesztőjének tarta­nak: Bár ezzel a halálos áldoza­tok száma 24-re emelkedett, Köszönetnyilvánítás 1 Ezúttal mondok köszönetét mindazoknak, akik felejt­hetetlen férjemet utolsó útjára elkísérték és bána­tomban osztoztak. özv. Harangi Béláné. Tervezési dokumentációk elkészítését ­építési, szerelési munkák kivitelezését, bármilyen szakma területén vállalja a Nógrádi Szénbányák Tervező irodája, Salgótarján, Felszabadulás u. 44. sz. 0 iái [£ £í 1813, szeptember U* kedd hivatalos vél érném szerint apadóban van a járvány szintje. Nápolyban es Bari­ban egyre kevesebb kolera­gyanús személyt helyeznek megfigyelés alá. A készültsé­get azonban továbbra is vál­tozatlanul fenntartják. Kü­lönösen veszélyeztetett kör­zetekben a szórakozóhelyek és vendéglők nagy része be­zárt, elhalasztották a Nápoly —Avellino bajnoki labdarú­gó-mérkőzést, sőt elmarad­ták a vasárnapi istentisztele­tek is. Csi Peng-fej - Japánban? TOKIÓ: Hétfő reggeli japán sajtó­jelentések szerint valószínű­leg még az év vége előtt sor kerül Csi Peng-fej kínai kül­ügyminiszter tokiói látogatá­sára. A lapok Csou En-laj *í- nai kormányfő nyilatkozatát idézik, aki vasárnap fogadta Japán pekingi nagykövetét, s ez alkalommal kijelentette, amellett van, hogy mielőbb megtörténjék a kínai kül­ügyminiszter ez év április óta esedékes tokiói látogatá­sa. A japán kormány hivata­los szóvivője hétfő délelőtti nyilatkozatában örömmel üdvözölte Csou En-laj kije­lentését és ' reményét fejezte ki, hogy a Tanaka-kormány még az idén vendégül láthat- ia a kínai diplomácia veze­tőjét. A japán sajtó arfól is be­számol, hogy Csou En-laj a japán nagykövettel folytatott beszélgetése során határo­zottan cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek sze­rint szándékában állna ■ az Egyesült Államokba, illetve az Egyesült Nemzetek Szer vezetőbe ellátogatni. WASHINGTON: Egy nappal az unió hely­zetéről szóló' rendkívüli üze­netének közzététele előtt Ni­xon elnök vasárnap rádió­beszédben fordult az ameri­kaiakhoz és ismertette az el­nöki üzenet főbb mondani­valóit. Nixon három fő elvet em­lített, amelynek szerinte az elnöki hivatal és-a kong­resszus közös erőfeszítéseit vezérelnie kell: az amerikai katonai erő ..ellenséges'’ szinten tartása,'aminek köve­telését sajátos logikával a fegyverkorlátozási tárgyalá­sokkal kötött össze, az. álla­mi kiadások kordában tartá­sát az inflációs nyomás csök­kentése végett és végül az elnöki hatáskör „védelmét”. Nixon éz utóbbival kapcso­latban nyíltan hangulatot igyekezett szítani a kong­resszus ellen, amely a tör­vényhozás hozzájárulásához kötné az amerikai fegyveres erők nagyobb szabású had­műveleteit külföldön. Támogatást kért az elnök kereskedelmi törvényének .megszavazásához is. Ebben szerepel többek között a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelem megkönnyítése. Kairóba érkezett A!1 Khalat-Bari iráni külügyminiszter. A képen: a megérkezés után Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszterrel (jobbról) a kairói repülőtéren. egy sa ftóértekexletről Pjotr Jakír és Viktor Kraszin, akiket a moszkvai bíró­ság egyenként háromévi- szabadságvesztésre és háromévi, száműzetésre ítélt szovjetellenes tevékenységükért, a minap részt vettek a szovjet és külföldi sajtó képviselői számara rendezett sajtóértekezleten. A felindulás látható jelei nélkül léptek a terembe. A zömök, erős alkatú Pjotr Jakir és a vékony termetű Viktor Kraszin figyelmesen végigtekintett az újságírókkal zsúfolt termen, majd mindketten leültek a számukra odaállított kis asztalhoz. Az utóbbi években a tekintélyesnek számító nagy nyu­gati burzsoá lapokban (New York Times. La Monde. Timers), némelykor egy nap sem telt el a nélkül, hogy e j.apok szov­jet vonatkozású anyagaiban különböző összefüggésekben ne szerepelt volna öt-hat név (köztük Jakir. Kraszin, Szaharov, Szolzsenyicin neve). Szerepeltetésük olyan elképzelést su­galmazottmintha a Szovjetunióban ,,ellenzéki mozgalom” léteznék, és e néhány név mögött meghúzódó „mozgalom” tömeges méretű lenne. A nyugati lapok számítása egyszerű volt. Olvasóik nagy tömege nagyon keveset tud a szovjet élet valóságáról, az ilyen koholmányok szerzői és szerkesztői, szerint tehát ar.-a a következtetésre kellett jutnia, hogy „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja ...” A „Folyó események krónikája” című röplapot, amely­nek létezéséről a Szovjetunióban csak néhány tucatnyi em­ber tudott, nyugaton a szovjet, értelmiség vagyait kifeje­zésre juttató „reprezentatív illegális orgánumként” tüntet­ték fel. Most kitűnt, hogy kiadásával éz a két ember es még néhány velük azonos gondolkodású személy foglalko­zott. Az anyagot a Népi Munkaszövetség szállította hozzá. A pénz, a röplapok, a szovjetellenes irodalom mind a Népi Munkaszövetségtől származott. Ez a szervezet még a har­mincas években alakult ellenforradalmi fehérgárdistákból, majd a második világháború idején a szovjet haza árulói­val egészült ki, akik együttműködtek a hitleristákkal és most Münchenben tartják székhelyüket. „Csupán önmagunkat, az embereknek azt a kis cso­portját képviseltük, amely elszakadt a szovjet közvéle­ménytől, érdekei ellen lépett fel és amelynek tevékenységét a nyugati propaganda a maga céljai érdekében mértéktele­nül felfújta” — mondotta az újságírók előtt Viktor Kraszin, Jakir is megerősítette ezt. Jakir és Kraszin ott ülnek az asztalkánál, előttük a be­kapcsolt mikrofonok, szavukat a hangerősitök segítségével az egész terem hallja. Nyugodtan viselkednek. Időnként szót váltanak egymással, kicserélik gondolataikat, vagy kérdez­nek valamit egymástól. Olyan emberek benyomását keltik most, akik roppant tehertől szabadultak meg. Genrih Borovik (APN) Jegysét Bolgár nemzeti ünnep Algírban befejeződött az el nem kötelezett országok csúcskonferenciája. A képen: Fidel Castro kubai miniszter­elnök. Huari Bumedien \algcriai miniszterelnök, és Mobutu Zaire köztársasági elnök a záróülés előtt. Ambrus István, az MTI tu­dósítója jelenti: A bolgár nép vasárnap ün­nepelte felszabadulásának 29. évfordulóját. A szófiai dol­gozók hagyományos felvonu­lását a Dimitrov-mauzóleum mellvédjéről megtekintették a bolgár párt és állam vezetői, élükön Todor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával, az államtanács elnökével és Sztanko Todorov miniszter- elnökkel. A bolgár nép nemzeti ün­nepét egyben a szovjet— bolgár testvéri barátság ün­nepének is tekinti. 1944. szep­tember 9-e sikeres betetőzé­se volt a hároméves parti­zánháborúnak, de a bolgár fasizmus megbuktatásához és a német megszállók kiűzésé­hez szükséges volt a szovjet hadsereg beavatkozása is. Az ünnepet köszöntő sajtókom­mentárok egyben azt is hang-, súlyozzák, h'ogy a bolgár népgazdaságnak a szabadság huszonkilenc éve alatt elért sikereiben meghatározó sze­repe van a Szovjetunió sok­oldalú segítségének. A szófiai sajtó ebben a szellemben számol be arról is, hogy az államtanács az ünnep alkalmából a Bolgár Népköztársaság Hőse cím­mel tüntette ki Leonyid Bvezsnyevet, hivatkozással az SZKP főtitkárának kimagas­ló érdemeire a hitleri fasiz­mus szétzúzása, a népek fel­szabadítása, a szovjet—bol­gár barátság elmélyítése te­rén. Phenjan, a „fehér város" A Csolima, a koreai le­gendabeli táltoslo olyasféle, mint a magyar mondavilág csodaszarvasa. Csak éppen többet emlegetett és a mai életbe is áthonosított. Koreai szóhasználattal, nemes tulaj­donsága, hogy másodpercen­ként ezer lis — jó 400 kilo­méteres — 'sebességgel szá­guld. A Csolima egy ország jelképe. Annak hirdetése, hogy milyen öles léptekkel halad előre a negyedszáza­dos évfordulóját ünneplő, szocializmust építő Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság. Eszak-Koreábán minden új — tizenöt húsz évnél nem idősebb. Nem is lehet idő­sebb. hiszen a kofeai hábo­rúban az amerikai bombá­zóik szinte mindent1 lerom­bolták. S hogy most hol tar­tanak. azt. talán legjobban a főváros példázza. A felszabadulás órájában Phenjant. „rokont” város­nak nevezték. (Az amerikai­ak módszeresen „dolgoztak”. Minden négyzetméterre egy bomba jutott.) Most „fe­hér városnak” hívják. Mél­tán. Széles sugárutak, óriási terek, parkok, sok emeletes épületek. A koreaiak megta­nultak gyorsan, szépen, jói építkezni. Ennek a modern, de a változatos tervezés és díszítés (színes kerámia’ bo rítások) miatt is mutatós ■ni' ' -k példája Phenjan híres Csolima negyede. Cso­Az 1635-ben épült Dedoug Muri kapu. Urna szédületes gyorsasággal épült. Hat. hónap alatt ké­szült ez a jelentős kiterjedé­sű városrész 1970 novembe­rére, a Koreai Munkapárt V. kongresszusára. Itt el kell oszlatni egy té­ves elképzelést. Sem Phen- janban, sem általában az or­szágban nem fedezhető fel semmi keleties, egzotikus vo­nás. A városok városiasak; a falusi házak nagyon rende­zettek. A magyar házaktól csak annyi az eltérés, hogy a lakószobák — akárcsak Ja­pánban — kisebbek és a csil­logó, acélszürke cseréptető oromzatán. Illetve peremén fehér, felfelé kunkorodó sze­gély húzódik. Ez a fecskefa- rok-ciráda bájos légiességet ad a falusi házaknak. No és lakóik? Hogyan öl­tözködnek, milyen a koreai „divat”? A nők nagy több­sége a hagyományos koreai öltözéket hordja. A esimát, az általában sötét kelméből készült, bokáig érő szoknyát, amely közvetlenöt a mellnél kezdődik, majdnem a hónalj i alatt. A tyogorit, a rövid kabátkát, - amely a magas szoknyának még* az övéig 6em ér és ujja virágszirom- szerüen kiszélesedik. A fér­fiak öltözéke az európai sza­bású öltöny, vagy a jelleg­zetes, magas nyakú, elöl vé­gig gombolt acélkék, szürke uniformis szabású ruha. És-hogyan élnek? Az élet- színvonal, vagy inkább az ■ /állampolgárok személyes fo­gyasztása „európai értelem­ben” tisztes, de Korea múlt­jához, vagy az ázsiai orszá­gok többségéhez viszonyítva kiemelkedő. Luxusáruk nem kaphatók, 6 meg sok más sem, ami nálunk már tőbbé- kevésbá köjszükségleti Cilik­nek számit. De az alapvető szükségleteket élelemből, ru­hából fedezik. Az állam a lakásépítő még falun is. á lakbér jelképes Általában a természetbeni, szociális. jut­tatás jóval fontosabb, mint a bér — bár az utóbbi idő­ben, az árukínálat növekedé­sével, a pénzjuttatásnak is növekszik a szerepe. A diá­kok könyveket, írószereket és évente kétszer iskolai ruhá­zatot kapnak. Olyan vívmányok ezek, amelyeket csak ntví> on lfc- . vé& ázsiai ország móndlv:' magáénak. (Zalai) HÍREK - képekben

Next

/
Thumbnails
Contents