Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA „Uram, ez most lehetetlen...” Kis ügyek, kis epizódok? A munkahelyi renddel, fegyelemmel foglalkozik munkatársunk lapunk 3. oldalán. Korkép XXIV. évfolyam, SÍI. szám Huszonöt év az álí&íános iskolai tanárképzés szolgálatában írt a: Dr. Szűcs László kandidátus» főiskolai főigazgató HOLNAP NYITJA KAPUIT 25 éves fennállását ünneplő Egri Tanárképző Főiskola, Heves megye, Eger város ma már naggyá nőtt pedagógusképző felsőoktatási intézménye. Aki a magyar nevelésügy fejlődését, valamint a felszabadulás óta eltelt évtizedek fontos kultúrtörténeti eseményeit ismeri, az jól tudja, hogy az új népi demokratikus rend legalapvetőbb vívmánya a közoktatás területén az általános iskola megteremtése volt. Az új és alapozó iskolarendszer sürgős és hatalmas tanárigénye hívta életre a négy tanárképző főiskolát, melynek egyikéről huszonötödik születésnapján illő és megtisztelő e néhány sort leírni 1 A Pedagógiai Főiskola megszervezésére debreceni székhellyel 1948 júniusában megbízást a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az új főiskola első „életjelét” a Debreceni Néplap június 28-i száma közölte, felhíva az akkor érettségiző diákok figyelmét az új főiskola megalapítására. Az önálló tanári karral és segédszemélyzettel még nem rendelkező fiatal „felső- oktatási palánta” kezdeti lépései rendezetlenek és bizonytalanok voltak. A Debreceni Tudományegyetem néhány helyiségében 116 újdonsült hallgató és tíz kinevezési gondjaival küszködő elszánt oktató igyekezett az első oktatási nap reális lehetőségét megteremteni, mely bizony rendhagyóan október 22-ig váratott magára. A képzés hároméves, kétszakos formában indult meg és képesítést adott az általános iskola felső tagozatán való tanításra. Az első év folyamatos oktatási rendjének biztosítása heroikus erőfeszítést igényelt a maroknyi oktatógárdától, mert ma már alig hihető módon tantervek és jegyzetek teljes hiányában az elvégzendő szakanyagot is az oktatók maguk határozták meg. A KÜZDELMES első tanévben az alapító tanárok nagy pedagógiai optimizmusa és a tanárrá nevelés szépsége mellett feltétlenül voltak segítő, sőt könnyítő motívumok is az új főiskola életében. A kialakuló új rend alkotásai voltak. Nem kötötte őket a terhes múlt. Már az egyetemi reform előtt bevezették a marxizmus-leninizmus oktatását. Nevükben viselték a pedagógiai jelzőt és ennek a megindulás első percétől kezdve sok hasznos konzekvenciája volt. A nagy tanárszükséglet alapjaiban és azonnal eldöntötte a bölcsészeti karok előtt hosszú ideig kísértő dilemmát; tudósképzés vagy tanárképzés. A pedagó-, giai főiskolákon kizárólag csak tanárt lehetett, kellett és kell ezután is képezni. Ennek elsődlegessége tükröződött születése első napjától kezdve egész oktató-nevelő munkájának pedagógiai irányultságában; a szaktanszékek céltudatos tanárképző tevékenységében, a szakmai anyag kiválogatásában! a hallgatók céltudatos politikai nevelésében, és elsősorban vidéki pedagógus pályára való előkészítésében. E célokat a főiskola két és fél évtizedes fennállása alatt akkor sem adta fel, amikor ezek megvalósítása nehézségekbe ütközött, módszerei esetleg alapvető revízióra szorultak vagy éppen nevelőtevékenysége átmenetileg nem érte el a kívánt hatást. AZ EGRI FŐISKOLA új nevet megszületése után már egy évvel megkapta intézményünk, amikor is kormányzatunk 1949 nyarán a megszűnő egri jogakadémia helyére „átültette” a tíz hónapig működött debreceni pedagógiai főiskolát. Felsőoktatási intézménye lett Heves megyének és nagy múltú városának, Egernek. Áttelepü- lését indokolttá tették társadalom politikai, pedagógiai és kulturális igények, melyek megvalósításából — úgy érzem, szerénytelenség nélkül elmondhatjuk — főiskolánk több mint két évtized alatt derekasan és erejéhez mérten kivette részét. A tapasztalat azóta bebizonyította, hogy az északkeleti országrész hat megyéjének halaszthatatlan szüksége volt arra a közel 12 ezer általános iskolai szaktanárra, akiket az egri főiskola 25 éves fennállása alatt adott iskoláinak. Főiskolánk alig, hogy beköltözött az egri Líceum sok gondot okozó robosztus épületébe, megkezdődött képzési formáinak hosszú ideig tartó változtatgatási korszaka, melyet legtöbbször az iskolai élet gyorsan alakuló igényei tettek szükségessé. A tanár- képzési kombinációk sok-sok formáját átélve jutottunk el 1964 szeptemberéig, amikor is bevezetésre került — a közel egy évtizede fennálló — négyéves — kétszakos szak- tanárképzési forma, mely jelenleg is a legkiegyensúlyozottabb és leggazdaságosabb kerete pedagógusképzésünknek. A TANÁRKÉPZÉS amúgy sem könnyű útját néhány kellemetlen epizód- is tarkította, melyek közül a tanárellátás szempontjából talán az volt a legkeserűbb, amikor 1954 őszén a főhatóság néhány akkori vezetője „súlyos tanárfelesleget” (!) észlelve szinte azonnal „befagyasztotta” a főiskolák csodálatosan ívelő jogos fejlődését. Azonnal be kellett zárnunk három tanszékünk ajtaját, megválni 30 jól képzett oktatónktól és átadni az I. számú gyakorlóiskolánkat. Szerencsére ez a közoktatásra is áldatlan állapot — mely helyrehozhatatlan károkat okozott — nem sokáig tartott. A Minisztertanács 1959. július 17-i rendelete — mely a reálisan nagy pedagógushiány miatt ugyan háromszakos tanárképzési forma bevezetését írta elő — hatalmas fejlődést indított el (Folytatás a i- oldalon) ÄRA: 1,— FORINT 1973. szeptember 9., vasárnap R magyar-lengyel együttműködésről a nemzetközi pelitikában Interjú a Lengyelországból hazaérkezett Péter János külügyminiszterrel Szombat délelőtt hazaérkezett Budapestre Péter János külügyminiszter, aki háromnapos hivatalos, baráti látogatást tett a Lengyel Nép- köztársaságban, Megérkezésekor Péter János interjút adott az MTI diplomáciai tudósítójának: — Hogyan jellemezhető — a mostani tárgyalások tapasztalatai alapján — a magyar—lengyel kapcsolatok alakulása, együttműködésünk a nemzetközi politikában? — Ez az év a magyar—lengyel kapcsolatok történetében különösen jelentős esztendő. A két ország legfőbb párt- és állami vezetői több ízben folytatták egymással megbeszéléseket, részben kölcsönös látogatások alkalmával, részben nemzetközi konferenciák keretében. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az idén Varsóban tárgyalt a lengyel vezetőkkel, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kétszer is járt ebben az évben Lengyelországban, és fontos tárgyalásokat folytatott. — Jómagam — mondta Péter János — most Stefan Olszowski külügyminiszter meghívására voltam Lengyel- országban. — A nemzetközi tevékenység terén két olyan kérdés van, amelyben Lengyelország és Magyarország különösen érdekelt — együttesen. Az egyik ilyen, általános kérdés: az európai biztonság ügye. Lengyelország — sajátos történelme miatt is — az európai biztonsági rendszer előkészítésében különösen fontos nemzetközi kezdeményező tevékenységet vállalt. A A hivatalos baráti látogatáson Lengyelországban járt Peter János külügyminsztert szeptember 7-én fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. (Népújság Telefoto — CAF — MTI — KS) másik az, hogy mi, magyarok Lengyelországgal együtt vagyunk tagjai a Vietnami Nemzetközi Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottságnak. Ennek a bizottságnak a tevékenységével, a fegyverszünetnek tartós békévé való átalakításával kapcsolatban fontos közös tennivalóink vannak, és ezekre vonatkozóan fontos lépéseknek a tervét dolgoztuk ki. — AH a legfontosabb tapasztalata a magyar és a lengyel külügyminiszter mostani megbeszélésének? — Számos témáról tárgyaltunk: minden lényeges kérdéssel foglalkoztunk. Fogadtak a lengyel testvérpárt vezetői, a Lengyel Népköztársaság állami vezetői is, Olszowski külügyminiszterrel pedig — részben Varsóban, részben pedig vidéki utunk során — hol szélesebb, hol szűkebb körben sokat foglalkoztunk valamennyi mai fontos nemezetközi kérdéssel. Űj nemzetközi mozgások vannak kibontakozóban, amelyeknek a gyökerei természetesen messzire nyúlnak vissza. Az új, kedvező lehetőségek új feladatokat adnak a szocialista országoknak, és most különösen fontos, hogy a szocialista országok a Szovjetunióval együtt minél gondosabban egyeztessék külpolitikai lépéseiket — mondta Péter János. a megyei Hogyan hajtották végre vállalatainknál a béremelésről szóló utasításokat, egyenlő bért kapnak-e a női és a férfidolgozók? Ezekre a kérdésekre keresett választ munkatársunk a lap 3. oldalán található cikkében. Egy lépéssel az igények éléit... Az idei nemzetközi lakberendezési kiállításra való felkészülésről, új termékeik várható fogadtatásáról beszélgetett munkatársunk az Agria Bútorgyár igazgatójává'. írása az 5. oldalon található. búzatermesztés élvonalában Hogyan ért el a búzatermesztésben kiváló eredményt a Füzesabonyi Állami Gazdaság? — erre keres választ munkatársunk az 5. oldalon. Centenáris ünnepségre készül iialvan A hatvani kórház Albert Schweitzer Tudományos Tanácsának emlékülése alkalmával az első magyar monográfia írójával, a Schweitzer-kutató dr. Oláh Vilmossal beszélgetett munkatársunk a Nobel-díjas orvosról, s a centenáris ünnepség előkészületéről. Az írás lapunk 6. oldalán olvasható. Koszorúzások a bolgár felszabadulási ünnep alkalmából Bulgária felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából, Sztoio Sztanoevnek, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetének vezetésével, a nagykövetség tagjai megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Ezt követően, megkoszorúzták Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának budapesti szobrát. Az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el Sztoio Sztanoewel az élen, a bolgár nagykövetség tagjai, továbbá az Intransz- mas Magyar—Bolgár Társaság, a Bolgár Kulturális Egyesület, a Hriszto Botev általános iskola, a Magyar— Bolgár Barátság Termelőszövetkezet, a Blagoev Termelőszövetkezet, a Duna Termelő- szövetkezet és a Guszlárcse Népi Együttes képviselői. Az évforduló alkalmából, szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek a harkányi bolgár hősi emlékműnél. Az Humanité ünnepe A Párizs melletti Courneu- ve-ben, szombaton délelőtt megkezdődött az Humanité ünnepe. A kétnapos ünnepségre — amelynek méretei az idén meghaladják a korábbiakét — számos külföldi delegáció érkezett és az Humanité 45 külföldi testvérlapja — köztük a Népszabadság — külön kiállítást is rendez az ünnepség területének „nemzetközi város” nevű részén. A nemzetközi város magyar pavilonjában rendezett kiállítás — mint már jelentettük — elsősorban a magyar falu és magyar parasztság megváltozott, új életéről ad szemléltető képet. Az ünnepségen részt vevő, magyar küldöttséget Katona István, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetőiá vezeti. ___ M egyénli vezetőinek távirata Targovistébe GEORGI KARAMFILOV ELVTÁRSNAK, A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT TARGOVISTE MEGYEI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK, SZTEFAN PENCSEV ELVTÁRSNAK, A TARGOVISTEI MEGYEI TANÁCS V. B ELNÖKÉNEK, TARGOVISTE Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves megyei Bizottsága* Heves megye Tanácsa, megyénk kommunistái és minden dolgozója nevében üdvözletünket és jó kívánságainkat küldjük testvérmegyénk pártbizottságának, tanácsának, kommunistáinak és minden dolgozójának, Bulgária legnagyobb nemzeti ünnepe, felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából. Mély meggyőződésünk, hogy Targoviste megye és Heves megye közötti baráti kapcsolat és együttműködés a jövőben még eredményesebben fejlődik és szélesedik, a szocializmus építése jegyében, dolgozóink javára. Targoviste megye dolgozóinak sok boldogságot, újabb munkasikereket, eredményeket kívánunk, a szocialista társadalom felépítésében, a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. Éljen a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Nép- köztársaság népei közötti, megbonthatatlan barátság! OLÁH GYÖRGY, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára FEKETE GYŐR ENDRE, Heves megye Tanácsának elnöke
