Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-08 / 210. szám
Magasabb követelmények A mindennapi életben sokféleképpen szoktuk csoportosítani az embereket. így például beszélünk párttagokról és pártonkívü- liekről: a különbségtétel ez esetben a politikai hovatartozás, a szervezeti kapcsolat, illetve az elkötelezettség alapján történik. Hazánkban a lakosság mintegy hét és fél százaléka párttag. Ezek az temberek vállalták és vállalják azt a nagyobb felelősséget és társadalmi elkötelezettséget, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt tagsági könyvével együtt jár. Ez különbözteti meg őket pár- tonkívüli társaiktól. Ezt a különbséget azonban nem szabad és nem lehet abszolutizálni. Hiszen a pár- tonkívüliség a mi körülményeink között nem jelenti az ellenzékiséget, a kommunistákkal való szembenállást. Ha a pártonkívüliek szervezetileg nem is elkötelezettek oly módon, mint a párttagok, túlnyomó többségük nemcsak híve, hanem harcosa és támogatója a szocializmus ügyének. Tevékenyen közreműködnek a párt politikájának realizálásában és ezer szállal kapcsolódnak a szocializmus eszméihez és gyakorlatához. Ezért a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának meghatározó tényezője a kölcsönös bizalom: A pártonkívüliek ugyanakkor a párt számára a folyamatos utánpótlás bázisát is jelentik. Évente sok ezer ember válik hazánkban pár- tomkívüliből a párt tagjává. Erre természetesen nem mindenki kész és alkalmas! Társadalmunkban még jelen vannak a polgári, kispolgári, ezocialistaellenes nézetek, s az ezeket hordozó emberek, ök nem lehetnék a kommuTanári adminisztráció Njlrn akartam hinni a fü- levMek. Egy tanárképző főiskolát végzett ismerősöm adminisztrátorként helyez- kedctt el. Ugye furcsa? Furcsa, hogy aki az egyik legszebb pályát választva élethivatásul, elvégezte egyáltalán nem könnyű tanulmányait, a nem mindennapi alkotó munka örömét önként felcseréli valami egészen mással, amely korántsem nevezhető alkotó jellegűnek. Am ebben a históriában mégsem ez a legfurcsább. Igen, van ettől még „meglepőbb” momentuma az ügynek Mégpedig az, hogy amikor ismerősöm új munkahelyén jelentkezett, alkalmas- sági vizsgát kellett tennie. Igen, friss tanári diplomával a zsebében, alkalmassági vizsgát kellett tennie, hogy az illetékesek meggyőződjenek, egy tanár képes-e ellátni az adminisztrátori munkakört. Szóval, ennyit ér nálunk egy tanári diploma? Szerencsére nem erről van szó, csupán annak az áldott jó szemléletnek újabb területekre való kiterjesztéséről, amely annyi fölösleges dologgal nehezíti a köznapi életet. Ki ne ismerné, amikor fél tucat igazolást kell felmutatni valamiről, holott minden kért adat benne van a személyazonossági igazolványban, vagy a Hivatal „büntetőjogi felelősségem tudatában” töltet ki néhány teljesen formális kérdőívet. Ennek a szemléletnek az egyenes ági leszármazottja a fent említett eset. Hiába, nálunk az admi- tásztráció tanári módon van megszervezve. nista párt tagjai. Ugyancsak nem feltétlenül érett erre az sem, aki egyébként becsületesen dolgozik, rendesen tisztességes ember, akár valamilyen társadalmi tisztséget, irányító posztot töltsön is be. Ezekért az erényekért méltán megillet bárkit az elismerés, a megbecsülés, de a párttagsághoz ennyi még nem elég! Arra, hogy ki alkalmas a pártba való felvételre , és ki nem, azt mindig valamely alapszerveztet tagjainak kell konkrétan eldönteniük. Sajnos, nem mindig sikerül valamely objektív mérce alapján állást foglalni a felvételeknél. Hogy milyen legyen ez a mérce, arra utalt a többi között a párt X. kongresz- szusa, majd a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata egyértelműen megfogalmazta a tagfelvételnél kö-, vetendő utat Az idei esztendő eddigi tagfelvételeiben érvényedül e határozat szelleme és kedvező tendenciák rajzolódnak ki. Különösen figyelemre méltó az egyenletes ütemre való törekvés, és a munkások arányának emelkedése. Ugyanakkor « felvételüket kérő személyek elbírálása és a követélmények értelmezése még nem mindig egyértelmű. Most az a legfontosabb, hogy minden pártszervezetben helyesen értsék az egységes elvek alapján megszabott követelményeidet, valamint ezeket a körülményeknek megfelelő differenciálással alkalmazzák. Egyénilég mérlegeljék, hogy a pártba belépni szándékozók megfelelnek-e a párttagokkal szemben jogosan támaszt-" ható követelményeknek. Mit vizsgáljon az alapszer- vézet a felvétel esetén? Mire törekedjen és milyen irányba fejlessze tevékenységét a pártba belépni szándékozó? Az egyik legfontosabb feltétel, hogy az illető végez-e társadalmi tevékenységet valamilyen területen és milyen eredménnyel. Amennyiben ez a tevékenység rendszertelen volt, mi akadályozta ebben, s hogyan tud a jövőben a társadalmi tevékenységbe bekapcsolódni? Szükséges elemezni, milyen az illető közéleti szereplése. Van-e véleménye a közéletet érintő kérdésekben, s mi tükröződik a vélemény - nyilvánításban? Milyen a felvételt kérő kiállása a párt politikája mellett? Fontos mérce még a felvételt kérő politikai iskolázottságának színvonala. A párt politikájával való általános egyetértésen túlmenőién, miként viszonyul politikánk részkérdéseihez? Már a felvétel folyamatában kell ezt mérlegelve alakítani, hogy párttagként milyen oktatási formában tanuljon a jövőben. Nem közömbös, milyen nézeteket vall a pártba belépni kívánkozó az alapvető világnézeti, ideológiai kérdésekben. Ezért tájékozódni kell olyan irányban, hogy a tudományos marxista világnézet talaján áll-e?! Következésképp hogyan viszonyul önmaga és családja a valláshoz, a szocialista hazafi- sághoz, az internacionalizmus elvéhez?! A vallásos világnézet, a nacionalizmus, a sovinizmus — s ezt világosan meg kell mondanunk — ösz- szeegyezüethetetlen a párttagsággal! Az anyagi termelés - területen dolgozó pártszervezetek a kiválasztásnál tartsák szem előtt, hogy területükről döntő többségben fizikai dolgozók és kisebb mértékben műszaki értelmiségiek felvétele kívánatos. Ügy, hogy közöttük jelentős számban legyenek fiatalok és nők. A szellemi életben működő pártszervezetek elsősorban a kiemelkedő szakmái, társadalmi, közéleti tevékenységet végző alkotó értelmiségiek, f el vételét tartsák, feladatuk-. . nak. A magasabb Követelmények támasztásából fakadj hogy bármely pártszervezetnek csak annyi embert lehet és szabad felvennie a párt-, ba, amennyi a párttaggá nevelés időszakában az előírt követelmények teljesítésével erre alkalmassá válik. Ez "az egyetlen mérce és szabályozó elv akkor is, ha pártszervezeteink jelentős része esetleg hosszabb időn keresztül nem vesz fél új párttagot. Politikai hiba, ha statisztikai indokokra hivatkoznak és nem arra, hogy az illető az egyik vagy másik követelménynek nem, vagy még alig felel meg. Erre már csak azért is ügyelni kell, mert az elutasítással senkit sem sza bad megsértenünk és eltaszítanunk a párttól! Tagfelvéte li elveinket úgy kell érvényesíteni, hogy tovább szé lesedjék, erősödjék a párttal rokonszenvezők tábora. M ost nem a számszerű fejlődés nagysága' a partépítési munka mércéje! A cél a párttagság szociális összetételének javítása, fegyelmének megszilárdítása, felkészültségének fokozása; a társadalom érdekében végzett önzetlen munkájának és példamutató emberi magatartásának fejlesztése. Dr. Szabó Imre az MSZMP KB alosztályvezetője Javult a mezőgazdaság munkaügyi helyzete, növekedett a termelékenység Tovább csökken a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma, miközben a népgazdaságnak ez az ágazata egyenletesen fokozza termelését — mondották a MÉM- ben az MTI munkatársának, a mezőgazdaság munkaügyi helyzetének alakulásával kapcsolatos kérdésre. A foglalkoztatottak ■ számának csökkenése azonban már nem olyan mértékű, mint a korábbi években, mert például az állami gazdaságokban tavaly ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban. és a termelőszövetkezetek állományi létszáma is csak öt százalékkal csökkent egy év alatt. (Nem számítva ide a nyugdíjasokat és a szakmunkástanulókat). — Az elmúlt évhez hasonlóan, 1973 eddig eltelt hónapjaiban továbbra is érvényesült ez a kedvező tendencia. A népgazdaságnak ez az ágazata csökkenő létszámmal növeli termelését és a hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Mindent egybevetve: a mezőgazdaságban folyamatosan javul a munka termelékenysége. (1972-ben a termelékenyseg 6r9 százalékkal nőtt). Az évekkel ezelőtti még igen rossz munkaerőhelyzetben az utóbbi két-három évben a javulás jelei mutatkoztak. A foglalkoztatottak képzettségi színvonala azonban egyelőre alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágazataiban, és a mezőgazdaságon belül két fő szektor — az állami és a szövetkezeti — között is nagy a különbség. Az állami gazdaságokban a főbb vezető munkakört betöltők kétharmadának egyetemi vagy főiskolai képesítése van, ez az arány a mezőgazdasági tsz-ekben mindössze 30 százalék. A szövetkezetek hátrányban vannak az úgynevezett szakembersűrűség tekintetében, is. Az állami gazdaságokban 86 hektár termőterület jut egy- egy szakmunkásra, a tsz- ekben csaknem 200 hektár. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele az utóbbi években javult. A nem nyugdíjas és nem járadékos tsz-tagok egyharma- da azonban még mindig 50 éves, vagy ennél idősebb. A nem nyugdíjas és nem járadékos tsz-tagok átlagos életkora 42,4 év, az állami gazdaságokban 36,5 év. Ami a foglalkoztatottak havi átlagos munkaidejét illeti: egy év alatt két százalékkal növekedett a munkaidő a tsz-ekben. Az állami nagyüzemekben a havi átlagos munkaidő 1972-ben — az egy évvel korábbihoz képest —, egy százalékkal csökkent. A termelőszövetkezetekben a tagok — nem számítva ide a nyugdíjasokat — havi átlagos munkaideje 210 óra volt az elmúlt évben, az állami gazdaságok dolgozói egy-egy hónapban átlagosan 207" órát1 töltöttek munkahelyükön. Felkészültek az őszi munkacsúcsra Besenyőtelken AGROM4SEXPO 973 néven nemzetközi mezőgazdasági- és élelmint vásár nyílt a kőbányai Vásárvárosban. Képünkön: A John Deere amerikai óriás cég korszerű kukorica-kombájnja a bemutatón. jMXl-foto — Bara István ielusUsle — K&j (Tudósítónktól): Szorgalmas munkával telnek a nyár végi napok a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezetben. A növénytermesztésben dolgozóknak egyidejűleg még a dohány és a dinnye termésének szedése, betakarítása jelenti a legtöbb gondot. A kombáj- nosok és gépkezelők 15 tagú brigádja a nagy aratási munkák jutalmaképpen Csehszlovákiában üdült két hétig. Az üdülés után most újult erővel látnak hozzá az őszi vetések talajelőkészítési munkáihoz. A szövetkezet főagronómu- sa örömmel újságolta, hogy az aratási munkák során 460 vagon szemes takarmányt takarítottak be, és többek között 200 vagon búzát adtak át a felvásárló vállalatnak. Az aratással egyidőben a tarlóhántásokat és az őszi vetések talaj előkészítési munkálatait is folyamatosan végezték. öt lánctalpas traktor tfUMk tf IcfrMiMtQsan szánt.. 1973, szeptember szamba! Munkájuk nem könnyű, mert a rendkívül száráz, szikes talaj feltörése a gépeket és az ekéket nagyon igénybe veszi. A terv szerint 1313 hektár területet készítenek elő az őszi vetésekhez. A napokban hozzáláttak 180 hektár repce vetéséhez. Ezt követően 11 hektáron az őszi takarmány- keverék vetésére is sor kerül. Szeptember közepén 72 hektár őszi árpa és 1040 hektár búza vetését is megkezdik. Az őszi betakarításban és vetésben 18 MTZ- traktor, több rakodógép, tehergépkocsi és lánctalpas gép vesz részt. Mflmm Q Boldogság majd ssáseserembernek 1971—1973. évben Heves megyében a várható lakásnövekedés — a tervezett 6959-cel szemben 8412 lesz. 1971-ben a használatba vett lakások száma 2318 volt, 351-gyel több, mint a tervezett; 1972-ben 477-tel, 1973-ban pedig várhatóan 625-tel több lakásba költöznek a tervezettnél. A IV. ötéves terv lakásépítése várhatóan így alakul megyénkben; az előirányzott 11 780 lakás helyett 12 305 lakás épül! Ebből Egerben 4483, Gyöngyösön 2142, Hatvanban 957, az egyéb településeken pedig 4723 tanácsi — bér, értékesítésű egyéb tanácsi —, és vállalati lakásba költözhet több mint 12 ezer család. Emellett várhatóan 8600 magánlakás, társasház, családi ház építése várható a IV. ötéves terv végéig. Számok, lakások. Számok, lakások, gondok. Számok, lakások, gondok és munka. Számok, lakások, gondok, munka és boldogság. Sok-sok munka! Nagy-nagy boldogság! Nagy boldogság mintegy 21 ezer családnak, majd százezer embernek. Szülőnek, gyereknek, idősnek, fiatalnak! És az építőknek, az építtetőknek! Mindazoknak, akik közreműködnek a lakásépítésben, akik az átlagosnál nagyobb erőfeszítést szorgalmaznak mindazoktól, akik részesei a lakásépítési program megvalósításának. Ez a program — bár köbméterek, tonnák, szintek, számok vannak mögötte — nem egyszerűen gazdasági, hanem nagyon is politikai jelentőségű kérdés, életszínvonal-politikánk egyik legfontosabb, legsarkallatosabb tényezője. Ennek gyakorlati bizonyosságát mutatja az is, hogy például 1972-től megélénkült, ha- tározottabbá vált a lakásépítésben közreműködő politikai szervek tevékenysége. Jól segítette az építőmunka színvonalának javítását,-a-politikai ráhatást, .a szemléletváltozást, a megyei lakasepitesi es építőipari Kommunista aktívaülés, és az azt követő város; párí-végrehajtóbizottságí ülések, amelyek meghatározták a helyi tennivalókat. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1972. február 15-i határozata megszabta a IV. ötéves terv lakásépítési programja teljesítésének legfontosabb feladatait. Felhívta például a figyelmet a több szintes lakásépítésnél a folyamatosság feltételeinek megteremtésére, amelyet az anyagi eszközök, kapacitások, koncentrálása, a terület-előkészítési munka gyorsítása: színvonalas szervezése, a tanácsok, az OTP és a lakásépítő szövetkezetek tevékenységének jobb koordinálása útján kell biztosítani. Ehhez kérte a kommunisták irányító, alkotó, tevékeny segítségét. És egyre több az új lakás, a szép kényelmes lakás. Üj foltok városaink, falvaink térképén, egyre szaporodó boldog családok. Sok lakás és tudjuk: mégis kevés! Sok gondot igénylő munka a beruházónak, a tervezőnek, a kivitelezőnek. És az embernek, aki az alapot ássa, a falat húzza és a belső szerelést végzi és legfőképpen annak, aki még az új lakásba költözés előtt áll. Egy mondat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i üléséről kiadott közleményből: ,,A IV. ötéves tervben elhatározott 400 ezer lakás felépítése összességében 1975. végére teljesíthető, ami a lakáshelyzet lényeges javítását eredményezi.” Ebből megyénkben: majd 21 ezer lakás, 21 ezer családnak, boldogság majd százezer embernek. Es a sok gond mellett az alkotó munkasiker öröme az építőnek, építtetőnek, valamennyiünknek! És bíztató remény: a lakásprogram megvalósuiasa sínen van, jó kezekben. (papp)
