Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-07 / 209. szám
Szemet hunynak a szúrópróbán ' JOt megnyugtattak bennünket! Ez ötlik fel az olvasóban, akinek kezébe kerül a Kereskedelmi Szemlében megjelent „Árubeszerzés^ és minőségvédelem” című írás. Ebben — a többi között — azt olvashatjuk: t,Nagy a valószínűsége annak, hogy az ellenőrzés nélkül forgalomba hozott termékek között is találhatók nem megfelelő minőségű lárulc, amelyek hibátlan, teljes értékű termékként, árengedmény nélkül juthatnak el a fogyasztókhoz”. Hogyan lehetséges ellenőrzés nélkül forgalomba hozni bármilyen árut? — kérdezheti az olvasó. Az említett cikkben ekképpen kap választ: A kereskedelem képtelen a szállított áru minden darabját megvizsgálni. Erre nincs kapacitás, de ez nem is lenne. gazdaságos. A tételes ellenőrzés aránytalant idő- veszteséggel és költséggel jár. A vizsgálatok pótlására hivatott a minőségtanúsítási rendszer, amikor a gyártó, vagy szállító vállalat szerződésben tanúsítja az áru garantált minőségét. A kereskedelmi vállalatnak érdeke, hogy ellenőrizze a tanúsítás helytállóságát és megvizsgálja a termelő által nem tanúsított minőségi jellemzőket is. Erre utal a Központi Gazdasági Döntőbizottság' elvi határozata, amikor kimondja: a szúrópróbaszerű vizsgálatkor tapasztaltakat a további döntés alapjának lehet tekinteni. Közérthetőbben, ha a minőségi átvételnél kiderül néhány darab hibája, az egész mennyiséget hibásnak kell, ^illetve lehet tekinteni. Az elvekkel tehát semmi baj, nem úgy a gyakorlattal, ahol a „kell, vagy lehet” ügyében mindig közérdekű a döntés. Kit nem bősz- szánt a becsapottság érzése, amikor azt tapasztalja, hogy az üzletben egyáltalán nem csodálkoznak a reklamáción,, mert tudják, hogy hibás árut adtak el. Csak megpróbálkoztak, hátha sikerül „rásózni” az árut valakire, ha már ők is átvették. Ha már átvették...?! De miért, hogyan veszik át az árut és kinek használnak azzal, ha a hibás árut eladják? Hiszen ezzel jelentős hitelrontást követnek el a gyártók és á forgalomba hozók rovására is. HOGY MIRE számíthatnak...?! Bevallva, vagy tagadva arra, hogy a vevőnek nincs mindig ideje, de türelme sem, hogy visszavigye a hibás árut. Ez a‘ sanda számítás sajnos, gyakran beválik. Egyre több ezért az olyan hely, ahol a boltvezetők szemet hunynak a szúrópróbán kiderített hibák, eladhatatlannak minősített áruk felett. Csali azért, hogy elkerüljék a visszaküldéssel járó adminisztrációt, vagy azért, hogy ne keveredjenek vitába a gyártókkal, szállítókkal. Inkább választják a könnyebb utat, a vevő megkárosítását. Pedig ha a kereskedelmi vállalat, vagy az illetékes boltvezető lelkiismeretesen végezné az áru átvételiét és következetesen „sztornírozná” a meg nem felelő szállítmányt, akkor és csak akkor lehet végét vetni ennek a tarthatatlan körforgásnak, ennek a mindenki számára bosszantó helyzetnek, aminek elsősorban mégiscsak a vevő látja a kárát. „A vállalati gyakorlatban ma még nemegyszer előfordul, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezményeit a kereskedelmi vállalatok nem érvényesítik kellő következetességgel. Gyakran kedvezőtlen piaci helyzetükre hivatkoznak. Ez a gyakorlat helytelen, mert a megrendelő javára biztosított jogi eszközök éppen a kedvezőtlen kereslet—kínálat viszonyokból adódó hátrányos helyzet ki- egyenlítését szolgálják”. A Kereskedelmi Szemle említett cikkéből vett idézet szerint az ipar és kereskedelem között megvan a lehetőség, hogy a társadalmi érdekeknek megfelelően ügyeljenek a minőség védelmére. EHHEZ AZONBAN az ellenőrzésért felelős szervelvnek óz eddigieknél többet kell tenniük. Pálos Miklós , NEB-vizsgálat a munkahelyi körülményekről, a szociális ellátottság helyzetéről (Tudósítónktól): A vállalatok és ipari szövetkezetek dolgozóinak munkahelyi körülményeit, a dől-, gozók szociális ellátottságának színvonalát vizsgálta meg a közelmúltban a füzesabonyi járási népi ellenőrzési bizottság. A népi ellenőrök a járás több üzemében végeztek vizsgálatokat és az alábbiakat állapították meg: Az üzemi épületek állagai jók, a munkakörülmények többségükben megfelelnek az előírásoknak. A dolgozók ivóvízellátása megfelelő, és csaknem mindenhol gondot fordítanak a dolgozók balesetvédelmi oktatására. A vizsgáit üzemek rendelkeznek szociális épületekkel, létesítményekkel, de azok nem mindenhol jók és korszerűek. Üzemi orvosi szolgálat csak a Mátravidéki Fémműveknél található. Az egészség- ügyi előírások betartásának felügyeletéről a járás üzemeiben a KÖJÁL gondoskodik. A vizsgálati jegyzőkönyvek az eredmények ösz- szegezésfe mellett számtalan fogyatékosságra is rámutatták. A. Füzesabonyi Vegyes Ktsz panelüzemében nem megfelelőek- a higiéniai körülmények. Szennyezettek a falak, á vakolat töredezett, a takarítás rendszertelen. Piszkos falak, töredezett és lehullott csempék találhatók a sütőipari vállalat füzesabonyi és poroszlói üzemeiben. A vegyes ktsz-nél 40 dolgozó van kitéve munkahelyi ártalmaknak. Itt a megfelelő védő és elszívó berendezéseket jónak találták a népi ellenőrök. A káli Építq és Szakipari Vállalatnál azonban kedvezőtlen ■ a helyzet. Zsúfoltak a munkahelyek magas a zaj szint, az asztalos szakipari gépek nincsenek felszerelve porelszívó berendezésekkel. Hiányosnak találták ugyanitt a gépek védőfelszereléseit, s emiatt az üzemelő gépek balesetveszélyesek. A sütőipari vállalat poroszlói üzemében a szellőzőberendezés működése tökéletlen. A dagasztógép kézi erővel történő forgatása és. a zsákhordás egyaránt nehéz fizikai munkát ró a dolgozókra. Több üzem szociális részlegénél a tisztálkodási lehetőségek szűkösek, korlátozottak. A vizsgálat tapasztalatait a járási NEB legutóbbi ülése összegezte, és a megvitatás után több javaslatot tett a hiányosságok megszüntetésére. Feltétlenül szükséges az üzemekben a takarítók létszámának növelése, az üzemiek félévenkénti alapos kimeszelése. A védőitalt nemcsak nyáridőben, hanem egész-éven át ki kell adni a dolgozóknak. Szükséges a korszerűtlen, balesetveszélyes gépek kicserélése, és az üzemekben elsősegélynyújtó hálózat kiépítése, szakszerű kiképzése. A káli ktsz üzemeiben és más munkahelyeken mégfelelő védőberendezésekkel kell ellátni az üzemelő gépeket. ! Császár István ' 1&B&Naponta 200 vu$*tm A Hatvani konzervgyár ezekben a napokban, a pn- ra’dicsomszezon kellős közepén, teljes kapacitással üzemel. Naponta 150—200 vagon nyersanyagot dolgoznak fel. Ennek érdekében három' új léállomást helyeztek ki a jásszeniandrási, hevesi és a csányi állami gazdaságokba. A paradicsom így már zúzalékként kerül az üzembe, ahonr^an főzés és paszírozás után 28—30 százalékos szárazanyag-tartalmú konzerv- készítmények kerülnek a belföldi, a HUNGARO- FRUCT-on keresztül pedig az afrikai, sőt a tengerentúli piacokra. (Foto: Puskás Anikó.) Szüret előtt Heves megyében Állami támogatás a szőlőkárok miatt Az óriás hordók, a kádak, a szőlőfeldolgozó gépsorok már felkészülten várják a szüretet Az előkészületek -lassan befejeződnek, hogy átadják helyüket az igazi munkának, a szőlő szüretelésnek. Az idei esztendő nem volt felhőtlen a sok napsütés ellenére sem — a szőlősgazdaságok számára. A téli fagykár, a hosszan tartó száraz, aszályos időjárás ^.nem> vonult el nyomtalanul a szőlőtáblák felett. Megyénk — amely két történelmi borvidékkel rendelkezik, az egrivel és a gyöngyösi, mátra- alji területtel — szőlői megsínylették az időjárás viszontagságait, s mintegy 3600 hektáros területet érintett, illetve ilyen nagyságú területen fordult elő tőkekipusztulás. Ez természetesen a termés nagyságában, várható eredményében is érezteti hatását. Az előzetes becslések szerint, tíz százalékkal kevesebb szőlőre számíthatunk az idén. A százalékban kifejezett kiesés körülbelül -hat- száz vagon termést jelent. A hektáronkénti átlag 52—53 mázsával számítható. A megyénket ért szőlőkár, a tőkekipusztulás gyors orvoslásra talált a legmagasabb szinten. Kormányzati döntés született a kárt szenvedett gazdaságoknak nyújtandó segítségről. Ennek a határozatnak * az értelmében minden olyan szőlősgazdaság, ahol a tőkekipusztulás eléri, vagy meghaladja az öt százalékos arányt, a szőlőtőkék pótlásához a termelőszövetkezet, vagy éppen állami gazdaság 50 százalékos visz- sza nem térítendő támogatást kap az államtól. Egyébként országosan várható szőlőtermés mennyiségben az eddigi legjobbnak ígérkezik. A szakemberek hatmillió mázsán fölüli sző- lpmennyiség leszüretelését várják. A nagyobb termés, a gazdagabb kínálat leszorítja a felvásárlói árat, amely országos szinten alacsonyabb lesz az elmúlt esztendei árszínvonalhoz viszonyítva. Az Eger—Gyöngyös' vidéki Pincegazdaság, figyelembe véve a Heves megyében kialakult helyzetet, a felvásárlási árak alakításával igyekszik kompenzálni a gazdaságokat ért kiesést, és kedvezőbb helyzetet teremteni az országos szintnél. A hatvani „Műfém”-ben Kilencvenen, tizenhárommillióért (Tudósítónktól.) Hatvanban 1969. május 30-án helyezték üzembe a budapesti Műanyag és Fém- feldolgozó Szövetkezet részlegét a Béke és Munka utcák kereszteződésénél. Az új részleg telepítésének célja egyrészt a hálózatbővítés, másrészt a város ipari létesítményeinek növelése volt. Bebők Ferenc okleveles gépészmérnök vezetésével, egy ## ✓ Barátok a géppel..." (Tudósítónktól.) Amikor azután érdeklődtem Visontán, hogy a kotrómesterek közül kit állítanának a „dobogó tetejére,” egyhangúan Harsányt Antal nevét említettél?:. — Szaktudás, emberség, pontosság... — Aztán még hozzátették útbaigazításul, hogy a HM—2. kotrógépen, a „nyugati sarokban” dolgozik ... — Nincs ebben semmi különös — fogad a mester. Már a szerelésnél megismerkedtem a legapróbb darabjával is. Barátok lettünk ... gőzben „kiemel”, mármint a merítéksort felemeli, hogy a szén tetejéről leszedje a haszontalan meddőt... — Mikor kezdte a szakmát? — 13 éves koromban 1943 nyarán. Akkoriban Horthyéknak dolgoztunk z Keleti-főcsatornán. Vízliördó gyerek voltam ... Csak hát nem számítanak az évek, mart nincs papit tola..!} rr keze fejével gyorsan végig- törli izzadtságtól gyöngyöző homlokát, majd kattannak a .kapcsolók. A merítéksor nyöszörögve változtat irányt. — Arrafelé is született? r — Hajdúnánáson ... Parasztgyerek voltam. A háború után vissza is húzott a föld. De a gépek nem hagytak nyugodni, és 1950-ben ismét kotrós lettem a főcsatornánál. Onnan kerültünk ide, Visontára. Azóta megjártuk az ország minden részét... — Emlékezetes, nagy események? — Kis ember, kis esemény. De az 1957-es esztendő azért kilóg a többi közül. Akkor nősültem, és abban az évben végeztem el a kotrómesteri iskolát is. Ettől függetlenül ezekhez a gépekhez meg kellett szerezni a 410 órás ne- uézgépkezelői szalonét is. Benyom egy gombot és beszél ... — Nyolc, jelentkezz trzenbtnatel -----------—-------------— — Nyolc jelentkezik M i — Szenelünk ... — Mennyit iud adni, Anti bácsi? — kérdezi a diszpé- cseres Jpacs István. — 40 százalékot..! — Jöhet... — Tehát kotrómester lett... — térítem vissza. — Akkor már Ecséden dolgoztam. Innen még elküldték néhány helyre, ahol a gépek kaptak munkát... — A feleség? — Mit tehetett? Hazament Hajdúszoboszlóra a szüleihez. Hétvégeken is odautaztam. Ahogy aztán teltek az évek, úgy gyarapodott a család létszámban és vagyonban is. — Elégedett? — Minden okom megvan rá. Szép a család, a munkámért pedig h Munka Érdemrend bronz fokozatával, és két esetben Kiváló dolgozó-jelvénnyel is megjutalmaztak, §űgsík Janos 100 négyzetméter alapterületű műhelyben, 45 dolgozóval kezdték meg a termelést. Fő termékeik: műanyag játékok és háztartási közszükségleti cikkek voltak, melyeket akkor még 9 darab kézi vezérlésű, hidraulikus gépen állítottak elő, éves szinten 3—4 millió forint értékben. Ez nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy az állomány teljesen szakképzetlen volt. A helyi és a központi vé- zetők a jó eredmények alapján, további fejlesztéshez, korszerűsítéshez láttak a későbbi években. A termelői területet egy 290 négyzetméter alapterületű műhely megépítésével növelték, amelyhez a városi tanács 1 millió forintot adott. A dolgozók létszámát is 90 főre növelték, s ugyanakkor megkezdték szakmai képzésüket. , Tanfolyamot indítottak részükre a 213. sz. Szakmunkásképző Intézetben, és annak elvégzése után valamennyien műányagipari szakmunkásbizonyítványt kaptak. Az alapítás óta eltelt négy év alatt az üzem profilja is megváltozott. Ma már teljes egészében műszaki cikkeket gyárt, s, ennek megfelelően fejlesztették gépi berendezését. A jelenlegi 22 gép közül 12 már modern, félautomata szerkezet. . Ezeken elektromos műszerek alkatrészeit és különböző kapcsolókat gyártanak olyan megrandeinfruJc, mint a, QAHZ- Kap* 1913. szeptember 7.» péntek csológyár, a Kontakta Alkatrészgyár és á Mechanikai Művek. Éves termelési értékük eléri a 12—^13 millió forintot. Mint az üzemvezetőtől megtudtuk, az eddig elért eredményekben nagy része van a telepen folyó szocialista brigád-versenynek, s a három brigádból is kiemelkedő „Vörös Csillag” KISZ- munkacsapatnak, amelyet Semperger Gábor irányít. A vezetők természetesen nem feledkeznek meg a dolgozókról való gondoskodásról sem. Biztosítottak részükre egy 30 főt befogadó étkező helyiséget, hideg-meleg vizes fürdőt, öltözőt, a fiataloknak pedig egy jól felszerelt KISZ-helyiséget. A budapesti központ álláspontja, hogy továbbra is rendszeresen 'támogatja a részleget mind szakmailag, mind gazdaságilag. A közeljövőben például szakképzett üzemmérnökkel bővítik a létszámot, ezen kívül önálló pénzügyi és termelési terv alapján dolgoznak, ami feltétlenül növeli az üzem tekintélyét. Szalmást György
